\u201eCser\u00e9ld ki a j\u00f6v\u0151det, miel\u0151tt a garancia lej\u00e1r.\u201d<\/p>\n
(K\u00e9pal\u00e1\u00edr\u00e1s Sipos Eszter ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n)<\/p>\n
<\/p>\n
\u201eH\u00f3d\u00edtott\u00e1k ez orsz\u00e1got, der\u00e9k, lelkes, \u00fari szitty\u00e1k..\u201d \u2013 \u00edrta Ady a \u201eT\u00f6rt\u00e9nelmi lecke fi\u00faknak\u201d c\u00edm\u0171 vers\u00e9ben, egy a maira sokban eml\u00e9keztet\u0151 helyzetben. S ha Schmidt M\u00e1ria \u00e1lma \u2013 amit a t\u00f6rt\u00e9nelemoktat\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 NAT vit\u00e1ban mindenkivel megosztott – val\u00f3ra v\u00e1lna, az id\u00e9zett sor folytat\u00e1sa szerint alakulna a helyzet a j\u00f6v\u0151ben is: \u201eJ\u00f3tev\u0151i szeg\u00e9ny n\u00e9pnek, iskol\u00e1ban \u00edgy tan\u00edtj\u00e1k\u201d. \u00dagy gondolta ugyanis: \u201eA nemzet k\u00f6z\u00f6s t\u00f6rt\u00e9netei, h\u0151sei, legend\u00e1i, m\u00edtoszai, gy\u0151zelmei, buk\u00e1sai, talpra \u00e1ll\u00e1sai \u00e9s \u00fajrakezd\u00e9sei k\u00f6z\u00f6s tapasztalati \u00e9s tud\u00e1sanyagg\u00e1 v\u00e1lva alkalmasak arra, hogy nemzeti \u00f6sszetartoz\u00e1sunk tudat\u00e1t megalapozz\u00e1k, nemzeti identit\u00e1sunkat meger\u0151s\u00edts\u00e9k\u201d.<\/strong>\u00a0N\u00e9zeteinek \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9re \u2013 tekintettel politikai befoly\u00e1s\u00e1ra \u00e9s t\u0151keerej\u00e9re – megvan az es\u00e9ly. S ha minden \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nik, ahogy \u0151 – \u00e9s \u0150 – tervezi, akkor a tan\u00edt\u00e1sb\u00f3l kimarad – a kiszor\u00edt\u00e1sra \u00edt\u00e9ltetett – Ady t\u00f6rt\u00e9nelmi leck\u00e9j\u00e9nek tanuls\u00e1ga: \u201eEgy-k\u00e9t ezer \u00far k\u00f6t\u00f6tte, milli\u00f3 jobb\u00e1gy\u00e1t g\u00fazsba.\u201d<\/p>\n A NAT vita azonban a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra is tartogat fontos tanuls\u00e1gokat. Az egyikre Stef\u00e1n Heym, \u201eD\u00e1vid kir\u00e1ly kr\u00f3nik\u00e1ja\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve figyelmeztet. A t\u00f6rt\u00e9net szerint, Salamon kir\u00e1ly Jeruzs\u00e1lembe h\u00edvatja a h\u00edres t\u00f6rt\u00e9nelemtud\u00f3st – Eth\u00e1nt – azzal a megtisztel\u0151 feladattal: kutassa fel D\u00e1vid kir\u00e1ly dics\u0151 tetteit \u00e9s \u00edrja meg, \u00f6r\u00f6k id\u0151kre sz\u00f3l\u00f3, mindenki sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6telez\u0151, egyed\u00fcl igaz t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. \u00c1m a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz munk\u00e1ja sor\u00e1n egyre t\u00f6bb k\u00ednos, s\u0151t kifejezetten s\u00f6t\u00e9t r\u00e9szlettel szembes\u00fcl. A t\u00e9nyekb\u0151l egy\u00e1ltal\u00e1n nem a kir\u00e1ly \u00e1ltal ig\u00e9nyelt dics\u0151s\u00e9ges t\u00f6rt\u00e9net bontakozik ki. V\u00e9g\u00fcl, dolgav\u00e9gezetlen\u00fcl, \u00e9let\u00e9t mentve fut el Jeruzs\u00e1lemb\u0151l. A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek teh\u00e1t j\u00f3l teszik, ha \u00f3vakodnak kiszolg\u00e1lni a hatalom ig\u00e9ny\u00e9t: nemcsak tudom\u00e1nyos reput\u00e1ci\u00f3juk, de szem\u00e9lyes sorsukat is kock\u00e1ra teszik.<\/p>\n \u00c1m a t\u00f6rt\u00e9nelem-tan\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 vita val\u00f3di t\u00e9tje: a \u201etegy\u00fck magunkat az els\u0151 helyre\u201d strat\u00e9gia ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak megalapoz\u00e1sa. A nemzeti m\u00edtoszok sugalmaz\u00e1s\u00e1val, a hatalmi elit kit\u00f6r\u00fclhetetlen\u00fcl r\u00f6gz\u00edteni akarja az agyakban: mi k\u00fcl\u00f6nlegesek, egyediek, m\u00e1sokn\u00e1l jobbak \u00e9s tehets\u00e9gesebbek, \u00edgy t\u00e9rs\u00e9g\u00fcnkben hegem\u00f3ni\u00e1ra termettek vagyunk. Ezt a be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1st a tudom\u00e1ny er\u0151s szoci\u00e1lis dominancia orient\u00e1ci\u00f3<\/em> koncepci\u00f3jak\u00e9nt \u00edrja le, amelyhez \u2013 a kutat\u00e1sok szerint – aggodalmat kelt\u0151 mell\u00e9khat\u00e1sok t\u00e1rsulnak. (Kunst, J. et al. 2017. Preference for group dominance track and mediate the effect of macro-level social inequality and violence accross societies.). A szoci\u00e1lis dominancia ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t hirdet\u0151 hatalmi elit jogot form\u00e1l a hegem\u00f3ni\u00e1ra a nemzetk\u00f6zi k\u00f6rnyezet\u00e9ben, orsz\u00e1g\u00e1n bel\u00fcl pedig indokoltnak v\u00e9li a szigor\u00fa hierarchi\u00e1t, a magas st\u00e1tus-k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket, a gazdas\u00e1gi egyenl\u0151tlens\u00e9get, az egy\u00e9ni jogok korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1t, \u00e9s agressz\u00edven t\u00f6rekszik egyeduralkod\u00f3 szerep\u00e9nek biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n Ennek az uralmi modellnek a jeleit Ady pontosan azonos\u00edtotta egy \u00e9vsz\u00e1zada, \u00e1m a vizsg\u00e1latok szerint a magyar t\u00e1rsadalom, az elemzett 27 orsz\u00e1g k\u00f6z\u00fcl ma is kiemelked\u0151en magas szoci\u00e1lis dominancia orient\u00e1ci\u00f3val jellemezhet\u0151. (id\u00e9zett m\u0171: 5409. oldal). Ez a szeml\u00e9let vez\u00e9relte nemzet\u00fcnket az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kirobbant\u00e1sa fel\u00e9, \u00edgy alapvet\u0151en ez felel\u0151s Trianon\u00e9rt. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezett II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas szerepv\u00e1llal\u00e1sunk, amely \u00e9pp \u00edgy s\u00falyos t\u00f6rt\u00e9nelmi kudarccal \u00e9rt v\u00e9get. Ha napjainkban a t\u00f6rt\u00e9nelmi tanuls\u00e1gok tudom\u00e1sul v\u00e9tele helyett ism\u00e9t a \u201er\u00e9gi dics\u0151s\u00e9g\u201d m\u00edtoszait v\u00e1lasztjuk ir\u00e1nymutat\u00f3ul, az sem j\u00f3t nem \u00edg\u00e9r a 21. sz\u00e1zadban. A gazdas\u00e1g, a k\u00f6rnyezet, a kult\u00fara \u00e9s a politika glob\u00e1lis \u00fajrarendez\u0151d\u00e9se ugyanis, egyszerre nyit t\u00f6rt\u00e9nelmi es\u00e9lyeket, \u00e9s kelti v\u00e1ls\u00e1gok sor\u00e1t. Mivel azonban egy er\u0151s szoci\u00e1lis dominancia-orient\u00e1ci\u00f3val jellemezhet\u0151 orsz\u00e1g k\u00e9rked\u0151, megb\u00edzhatatlan \u00e9s agressz\u00edv szomsz\u00e9d benyom\u00e1s\u00e1t kelti, ez potenci\u00e1lis sz\u00f6vets\u00e9geseit ink\u00e1bb elriasztja.<\/p>\n A dominanci\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 politikai elit k\u00e1rtev\u00e9se sokban eml\u00e9keztet a \u201em\u00e9rgez\u0151 sz\u00fcl\u0151k\u00e9re\u201d, akik \u2013sz\u00e1nd\u00e9kukt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl – kudarcra vezet\u0151 sorsprogramot<\/em> \u201et\u00f6ltenek le\u201d gyermek\u00fcknek. (S. Forward: M\u00e9rgez\u0151 sz\u00fcl\u0151k. 2014. H\u00e1tt\u00e9r Kiad\u00f3). A \u201em\u00e9rgez\u0151\u201d sorsprogram torz szeml\u00e9lete \u00e9s megalapozatlan elv\u00e1r\u00e1sai k\u00e9ptelenn\u00e9 teszik a felcsepered\u0151 gyermeket helyzet\u00e9nek re\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9re. Rendre elk\u00f6veti ugyanazt a hib\u00e1t: elhagyja val\u00f3di bar\u00e1tait, \u00e9s \u00e1ldozat\u00e1ul esik az \u0151t kihaszn\u00e1l\u00f3 rosszakar\u00f3inak. Az uralkod\u00f3 elit \u201em\u00e9rgez\u0151\u201d narrat\u00edv\u00e1ja ugyan\u00edgy \u00fajra \u00e9s \u00fajra a v\u00e1ls\u00e1gok p\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra vez\u00e9relik a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. A t\u00e1rsadalom k\u00e9ptelen tanulni kudarcaib\u00f3l, amelyet mindig a k\u00f6rnyezet rosszindulat\u00e1nak, \u00e9s a bels\u0151 \u00e1rul\u00f3k aknamunk\u00e1j\u00e1nak tulajdon\u00edt. E be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1s vesz\u00e9lyei megsokszoroz\u00f3dnak akkor, amikor az egy\u00e9n \u00e9s\/vagy a t\u00e1rsadalom alkalmazkod\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lja mag\u00e1t. Mivel pedig napjainkban \u00e9ppen ennek vagyunk \u2013 szenved\u0151 \u00e9s rem\u00e9nyked\u0151 \u2013 r\u00e9szesei, ez\u00e9rt \u00e9rt\u00e9kel\u0151dik fel annak fontoss\u00e1ga: mik\u00e9nt szeml\u00e9lj\u00fck a t\u00f6rt\u00e9nelmet?<\/p>\n Hegel egykor \u00fagy tekintett a – h\u00e1bor\u00fakkal, katasztr\u00f3f\u00e1kkal, v\u00e1ls\u00e1gokkal teli \u2013 t\u00f6rt\u00e9nelemre: azonos az esem\u00e9nyekkel \u00e9s a tettekkel, azzal teh\u00e1t, ami egykor megesett. Marx ehhez annyit tett hozz\u00e1: a t\u00f6rt\u00e9nelem dr\u00e1m\u00e1j\u00e1nak az emberek egyszerre szerz\u0151i \u00e9s szerepl\u0151i, de nem saj\u00e1t maguk v\u00e1lasztotta k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt alkotj\u00e1k azt, hanem az el\u0151d\u00f6k \u00e1ltal az ut\u00f3dokra \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edtett k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. A 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben – a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en – a t\u00f6rt\u00e9nelem lenyugodni l\u00e1tszott. Addigi kanyarg\u00f3s \u00e9s vesz\u00e9lyekkel teli \u00f6sv\u00e9nye szil\u00e1rd s\u00ednp\u00e1rr\u00e1 v\u00e1ltozott. A rendszerv\u00e1lt\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151en pedig, egyesek – pl. F. Fukuyama – el\u0151tt m\u00e9g a csillog\u00f3 \u201ev\u00e9g\u00e1llom\u00e1s\u201d is felt\u0171nt. A 21. sz\u00e1zad azonban r\u00e1c\u00e1folt a rem\u00e9nyekre: az esem\u00e9nyek \u00fajra kaotikus kavarg\u00e1sba kezdtek. Ami h\u00e1rom \u00e9vtizede egyetlen lehets\u00e9ges, egyben k\u00edv\u00e1natos j\u00f6v\u0151nek l\u00e1tszott, az napjainkban v\u00e1ls\u00e1gokkal teli esem\u00e9nysorok sokas\u00e1g\u00e1ra esett sz\u00e9t. Ez\u00e9rt v\u00e1lt oly fontoss\u00e1 meg\u00e9rteni: mi\u00e9rt \u00e9ppen \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nnek a dolgok, ahogyan.<\/p>\n A bek\u00f6vetkezett esem\u00e9nyek kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1t, a neves angol t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u2013 A. Toynbee \u2013 k\u00e9t, egym\u00e1ssal ellent\u00e9tes szemsz\u00f6gb\u0151l szeml\u00e9lte. Az egyik – gyakran id\u00e9zett – mond\u00e1sa: \u201eA t\u00f6rt\u00e9nelem = egyik rohadt dolog, a m\u00e1sik ut\u00e1n\u201d. Az esem\u00e9nyek v\u00e1ratlan fordulatait megh\u00f6kkent\u0151en pontosan adja vissza a \u201eK\u00fcl\u00f6nvonatok\u201d – Br\u00f3dy J\u00e1nos \u00e1ltal \u00edrt \u2013 sz\u00f6vege: \u201eAz \u00e1llom\u00e1son volt m\u00e1r t\u0171rhetetlen zaj, \u00e9s volt m\u00e1r f\u00e9lelmes a csend, De mindig \u00e9rkezett egy \u00fajabb szerelv\u00e9ny, mit nem jel\u00f6lt a menetrend\u201d. Toynbee azonban racion\u00e1lis modellt is k\u00edn\u00e1lt a t\u00f6rt\u00e9nelem mozg\u00e1s\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez: a t\u00e1rsadalmak \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3k \u00e9let\u00fatj\u00e1t a kih\u00edv\u00e1sok <\/em>\u00e9s az erre adott v\u00e1laszok<\/em> form\u00e1lj\u00e1k. A 21. sz\u00e1zad meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez m\u00e9gis egy m\u00e1sik angol – H. Trevor-Roper \u2013 aforizm\u00e1ja k\u00edn\u00e1lkozik \u00fatraval\u00f3ul: \u201eA t\u00f6rt\u00e9nelem nem az, ami megesett, hanem az, ami t\u00f6rt\u00e9nt, annak t\u00fckr\u00e9ben, ami t\u00f6rt\u00e9nhetett volna.\u201d<\/p>\n Nem el\u00e9g felt\u00e1rni a m\u00falt pontos esem\u00e9nysor\u00e1t, fel kell fedezni az elmulasztott lehet\u0151s\u00e9geket. Vagyis, a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz figyelm\u00e9t \u2013 a k\u00f6zgazd\u00e1sz\u00e9hoz hasonl\u00f3an \u2013 az un. haszon\u00e1ldozati k\u00f6lts\u00e9gre<\/em> kell ir\u00e1ny\u00edtani. A profi befektet\u0151 – tudat\u00e1ban annak, hogy mindig t\u00f6bb lehet\u0151s\u00e9g mer\u00fcl fel \u2013 sz\u00e1mol, az opportunity cost<\/em> (a haszon\u00e1ldozati k\u00f6lts\u00e9g) form\u00e1j\u00e1ban jelentkez\u0151 vesztes\u00e9ggel, ami abb\u00f3l fakad, hogy a lehet\u0151s\u00e9gek k\u00f6z\u00fcl nem a legnagyobb hozamot eredm\u00e9nyez\u0151t v\u00e1lasztotta. A j\u00f6v\u0151 kritikus el\u00e1gaz\u00e1sain\u00e1l \u2013 mint napjainkban, a kialakul\u00f3 glob\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1g korszak\u00e1ban \u2013 a nemzetek rendre v\u00e1lasz\u00fat el\u00e9 \u00e9rkeznek, \u00e9s folyamatosan szembes\u00fclnek az elker\u00fclhetetlen t\u00f6rt\u00e9nelmi haszon\u00e1ldozati k\u00f6lts\u00e9ggel<\/em>. Ha a m\u00faltat egyetlen \u00e9s mindenki sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6telez\u0151en elfogadand\u00f3 narrat\u00edvak\u00e9nt \u00e9rtelmezz\u00fck, elker\u00fclik figyelm\u00fcnket a j\u00f6v\u0151 v\u00e1lasz\u00fatjai. Csak ha a t\u00f6rt\u00e9nelmet folyamatosan el\u0151bukkan\u00f3 alternat\u00edv\u00e1k sorozatak\u00e9nt szeml\u00e9lj\u00fck, \u00e9rthetj\u00fck meg: mi\u00e9rt nem tudtunk r\u00e1\u00e1llni a legt\u00f6bb es\u00e9lyt teremt\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi p\u00e1ly\u00e1ra.<\/p>\n A 21. sz\u00e1zadban teh\u00e1t fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151dik a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u2013 a pszichol\u00f3gus\u00e9ra eml\u00e9keztet\u0151 \u2013 feladata: felt\u00e1rni a m\u00falt elfeledett, f\u00e9lre\u00e9rtett, eltagadott lehet\u0151s\u00e9geit, fel nem ismert fordulatait. Szemben teh\u00e1t azokkal, akik a t\u00f6rt\u00e9nelem-tan\u00edt\u00e1s egyetlen feladat\u00e1nak a nemzeti narrat\u00edva f\u00e9nyez\u00e9s\u00e9t, \u00e9s minden k\u00e9ts\u00e9gt\u0151l val\u00f3 megtiszt\u00edt\u00e1s\u00e1t tartj\u00e1k, majd ezt a \u201en\u00e9p\u201d meggy\u0151z\u00e9se eszk\u00f6zek\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k, a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz legfontosabb k\u00f6teless\u00e9ge: a folyamatosan elk\u00f6vetett hib\u00e1k gy\u00f6ker\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1sa. Csak ha \u201e\u00f6sszevetj\u00fck, azt, ami megt\u00f6rt\u00e9nt, azzal, ami t\u00f6rt\u00e9nhetett volna\u201d t\u00e1rul fel, vajon az uralkod\u00f3 elit tudat\u00e1ban volt-e egy\u00e1ltal\u00e1n val\u00f3s\u00e1gos lehet\u0151s\u00e9geinek, \u00e9s k\u00e9pes volt-e jelen\u00e9t a \u201emesszi j\u00f6vend\u0151\u201d t\u00fckr\u00e9ben szeml\u00e9lni. S ha erre nem volt k\u00e9pes, akkor mi akad\u00e1lyozta ebben: az ismeretek hi\u00e1nya, az egy\u00e9ni \u00e9rdekek nyom\u00e1sa vagy a m\u00e9rgez\u0151 narrat\u00edva ostobas\u00e1ga?<\/p>\n Az evol\u00faci\u00f3 neves kutat\u00f3ja \u2013 S. Gould – \u00e9vtizedekkel ezel\u0151tt egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00e9rd\u00e9st tett fel: mi t\u00f6rt\u00e9nne, ha \u00fajra j\u00e1tszan\u00e1nk az \u00e9let filmj\u00e9t? Ennek mint\u00e1j\u00e1ra tudakolhatjuk: vajon ha a t\u00f6rt\u00e9nelem filmj\u00e9t \u00fajra j\u00e1tszan\u00e1k, ugyanaz s\u00fclne ki bel\u0151le, vagy valami eg\u00e9szen m\u00e1s? \u00a0A t\u00f6rt\u00e9nelem hossz\u00fa-hull\u00e1main<\/em> alapul\u00f3 modell szeml\u00e9letes k\u00e9pet – a foly\u00f3k \u00e1rad\u00e1s\u00e1t majd lenyugv\u00e1s\u00e1t \u00e9s visszah\u00faz\u00f3d\u00e1s\u00e1t – k\u00edn\u00e1l a m\u00falt esem\u00e9nyeinek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. (F. Braudel: A History of Civilizations<\/em>. 1993.). Ezen a szem\u00fcvegen kereszt\u00fcl szeml\u00e9lve: a sok\u00e1ig lassan v\u00e1ltoz\u00f3 t\u00e1rsadalmak, v\u00e1ratlanul mozg\u00e1sba lend\u00fclnek, gyorsulva fejl\u0151dnek, majd a gy\u00f6keres \u00e1talakul\u00e1st \u00fajra nyugalmasabb id\u0151szak k\u00f6veti. A m\u00falt, \u00e9vsz\u00e1zadokon t\u00falny\u00fal\u00f3 dag\u00e1lyai \u00e9s ap\u00e1lyai \u2013 hossz\u00fa hull\u00e1mai<\/em> – \u00e9ppen a maihoz hasonl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi korszakv\u00e1l\u00e1s idej\u00e9n \u00e9rt\u00e9kel\u0151dnek fel. A metafora ugyanis r\u00e1vil\u00e1g\u00edt egy – a j\u00f6v\u0151 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l – fontos k\u00e9rd\u00e9sre: vajon a dag\u00e1ly minden v\u00edzi-j\u00e1rm\u0171vet \u2013 \u00f3ce\u00e1nj\u00e1r\u00f3t, teherhaj\u00f3t, vitorl\u00e1st \u00e9s sajk\u00e1t \u2013 egyenl\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben megemel? Sajnos a t\u00f6rt\u00e9nelem nem a fizika szab\u00e1lyait k\u00f6veti: a t\u00f6rt\u00e9nelem dag\u00e1lya csak akkor emel meg egy t\u00e1rsadalmat, ha az megteremtette a v\u00e1ltoz\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyi felt\u00e9teleit. \u00c9ppen ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l jelentenek vesz\u00e9lyt, ha a politikus \u00fatmutat\u00f3ul a m\u00edtoszok m\u00e9rgez\u0151 sorsprogramjait<\/em> v\u00e1lasztja: lehetetlenn\u00e9 teszi let\u00e9rni a hib\u00e1s nyomvonalr\u00f3l, \u00e9s megakad\u00e1lyozza a hat\u00e9kony int\u00e9zm\u00e9nyek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. Ennek el\u0151rel\u00e1that\u00f3 \u00e9s elker\u00fclhetetlen k\u00f6vetkezm\u00e9nye: t\u00e1rsadalmunk \u2013 amik\u00e9nt lek\u00e9ste az ipari forradalom, a polg\u00e1ri \u00e1talakul\u00e1s \u00e9s a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia, emelked\u0151 hull\u00e1m\u00e1t \u2013 most, a 21. sz\u00e1zadban nem lesz k\u00e9pes felcsatlakozni a 4. ipari forradalom hull\u00e1m\u00e1ra. A magyars\u00e1g – mint m\u00faltja sor\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r – ism\u00e9t t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1tr\u00e1nyba ker\u00fclhet.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u201eCser\u00e9ld ki a j\u00f6v\u0151det, miel\u0151tt a garancia lej\u00e1r.\u201d (K\u00e9pal\u00e1\u00edr\u00e1s Sipos Eszter ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n) \u201eH\u00f3d\u00edtott\u00e1k ez orsz\u00e1got, der\u00e9k, lelkes, \u00fari szitty\u00e1k..\u201d \u2013 \u00edrta Ady a \u201eT\u00f6rt\u00e9nelmi lecke fi\u00faknak\u201d c\u00edm\u0171 vers\u00e9ben, egy a maira sokban eml\u00e9keztet\u0151 helyzetben. S ha Schmidt M\u00e1ria \u00e1lma \u2013 amit a t\u00f6rt\u00e9nelemoktat\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 NAT vit\u00e1ban mindenkivel megosztott – val\u00f3ra v\u00e1lna, az id\u00e9zett sor […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/380"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=380"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/380\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":381,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/380\/revisions\/381"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=380"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=380"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=380"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}