Mi v\u00e1r r\u00e1nk: a kultur\u00e1lis evol\u00faci\u00f3 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l?<\/p>\n
<\/p>\n
Az evol\u00faci\u00f3, az \u00e1tlagolvas\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6bbnyire a v\u00e1ltoz\u00e1s, \u00e9s a fejl\u0151d\u00e9s szavak szinonim\u00e1ja. Ha valaki m\u00e1r sokszor haszn\u00e1lta ezeket a kifejez\u00e9seket – a v\u00e1laszt\u00e9kosabb besz\u00e9d \u00e9rdek\u00e9ben – egyszer\u0171en \u201elecser\u00e9li\u201d az evol\u00faci\u00f3 – tudom\u00e1nyosnak t\u0171n\u0151 \u2013 fogalm\u00e1ra. A t\u00e1rsadalomtud\u00f3sok ezen legfeljebb annyiban l\u00e9ptek t\u00fal, hogy az evol\u00faci\u00f3t \u00e9s a vele \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 fogalmakat \u2013 pl. m\u00e9mek, mut\u00e1ci\u00f3, szelekci\u00f3 \u2013 olyan metafor\u00e1knak tekintett\u00e9k, amelyekkel bizonyos \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt nehezen \u00e9rthet\u0151 – jelens\u00e9gek megvil\u00e1g\u00edthat\u00f3k. Mint a hasonlatok \u00e1ltal\u00e1ban, seg\u00edtik a meg\u00e9rt\u00e9st, de nem kell \u201esz\u00f3 szerint\u201d \u00e9rteni \u0151ket. R\u00e9szben ez vezetett az evol\u00faci\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t illet\u0151en ma tapasztalhat\u00f3 saj\u00e1tos kett\u0151ss\u00e9gre.<\/p>\n
Az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban sz\u00fcletett valamennyi tudom\u00e1nyos eredm\u00e9ny meger\u0151s\u00edtette \u00e9s igazolta az evol\u00faci\u00f3t. Ez ma a gravit\u00e1ci\u00f3-, vagy az atomok elm\u00e9lethez hasonl\u00f3 bizonyoss\u00e1g\u00fa tudom\u00e1nyosan igazolt t\u00e9nynek tekinthet\u0151. M\u00edg azonban ma \u2013 legal\u00e1bbis eddig \u2013 nincs olyan mozgalom, amely azt \u00edrn\u00e1 a z\u00e1szl\u00f3ra, hogy \u201ele a kvantummechanik\u00e1val\u201d, nagyon is befoly\u00e1sos mozgalmak akarj\u00e1k \u201eki\u0171zni\u201d az evol\u00faci\u00f3t a k\u00f6zgondolkod\u00e1sb\u00f3l. Ennek oka azonban nem a tudom\u00e1nyos bizony\u00edt\u00e9kok hi\u00e1nya vagy az elm\u00e9letnek ellenmond\u00f3 t\u00e9nyek. Darwin ide\u00e1j\u00e1t a m\u00f3dszer \u201euniverz\u00e1lis\u201d alkalmazhat\u00f3s\u00e1ga teszi \u201evesz\u00e9lyess\u00e9\u201d. (D. Dennett: Darwin vesz\u00e9lyes ide\u00e1ja. Typotex 1998).<\/p>\n
Az evol\u00faci\u00f3 sztorijai \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9se <\/strong><\/p>\n A tudom\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9nete tele van olyan anekdot\u00e1kkal, amelyeket ugyan a k\u00e9s\u0151bbi kutat\u00e1s megc\u00e1folt, de mivel j\u00f3l megvil\u00e1g\u00edtj\u00e1k a jelens\u00e9get, kit\u00f6r\u00fclhetetlen\u00fcl bele\u00edv\u00f3dtak a tudom\u00e1ny-t\u00f6rt\u00e9netbe. Ilyen jellegzetes sztori f\u0171z\u0151dik Darwin f\u00f6ld k\u00f6r\u00fcli \u00fatj\u00e1nak egyik fontos \u00e1llom\u00e1s\u00e1hoz a Gal\u00e1pagos-szigetekhez. A t\u00f6rt\u00e9net szerint itt fogalmaz\u00f3dott meg benne el\u0151sz\u00f6r a term\u00e9szetes szelekci\u00f3n alapul\u00f3 evol\u00faci\u00f3 gondolata. Az utaz\u00f3 arra figyelt fel, hogy a szigetcsoport k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tagjain elt\u00e9r\u0151 jellegzetess\u00e9g\u0171 pintyek voltak honosak. Ezt \u00fagy magyar\u00e1zta, hogy a szigeteken meghonosod\u00f3, eredetileg homog\u00e9n pinty-popul\u00e1ci\u00f3 egyedeit az elt\u00e9r\u0151 k\u00f6rnyezet \u2013 hol kem\u00e9ny magvak, hol bogarak alkott\u00e1k a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kukat \u2013 szelekt\u00e1lta elt\u00e9r\u0151 form\u00e1ra. Volt, ahol hossz\u00fa \u00e9s v\u00e9kony, m\u00e1shol t\u00f6mzsi \u00e9s er\u0151s cs\u0151r lett el\u0151ny\u00f6s, \u00edgy az terjedt el az adott popul\u00e1ci\u00f3ban. A k\u00e9s\u0151bbi kutat\u00e1s bebizony\u00edtotta, hogy b\u00e1r az evol\u00faci\u00f3 val\u00f3ban \u00edgy megy v\u00e9gbe, mag\u00e1t az \u00f6tletet Darwin nem ebb\u0151l a t\u00f6rt\u00e9netb\u0151l mer\u00edtette.<\/p>\n Ez a t\u00f6rt\u00e9net az\u00e9rt \u00e9rdekes, mert e sorok \u00edr\u00f3j\u00e1nak is volt egy nagyon hasonl\u00f3 \u201eaha\u201d \u00e9lm\u00e9nye, amely r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtotta a figyelm\u00e9t a t\u00e1rsadalmi evol\u00faci\u00f3ra. J. Diamond nagysiker\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben – \u201eH\u00e1bor\u00fak, j\u00e1rv\u00e1nyok, technik\u00e1k\u201d \u2013 le\u00edrja a Csendes \u00f3ce\u00e1ni szigetek betelep\u00fcl\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t: k\u00e9tezer \u00e9ven kereszt\u00fcl, egy kultur\u00e1lisan \u00e9s genetikailag \u201ehomog\u00e9n\u201d embercsoport, az \u00e1zsiai sz\u00e1razf\u00f6ldr\u0151l kiindulva, folyamatosan, szigetr\u0151l szigetre h\u00f3d\u00edtotta meg a t\u00e9rs\u00e9get. (J. Diamond. H\u00e1bor\u00fak, j\u00e1rv\u00e1nyok, technik\u00e1k. Typotex. 2000. ) Amikor a 17-19. sz\u00e1zad sor\u00e1n az eur\u00f3pai utaz\u00f3k felfedezt\u00e9k a szigeteket, gyakorlatilag mindegyiken elt\u00e9r\u0151 t\u00e1rsadalommal tal\u00e1lkoztak. Volt, ahol k\u0151kori k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9ltek az emberek, volt, ahol fejlettebb, hal\u00e1sz\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get alkottak \u00e9s a volt, ahol egym\u00e1ssal keresked\u0151 \u00e9s \u00e1llamot alkot\u00f3 t\u00e1rsadalmakkal tal\u00e1lkoztak.<\/p>\n Diamond meggy\u0151z\u0151en \u00e9rvelt amellett, hogy ezek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek j\u00f3l \u00e9rtelmezhet\u0151k, a t\u00e1rsadalmak n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151j\u00e9vel: a sziget m\u00e9rete, \u00e9ghajlata, a k\u00f6rnyez\u0151 tenger gazdags\u00e1ga, lehet\u0151s\u00e9g a mez\u0151gazdas\u00e1gra, \u00e9s a kereskedelemre. A k\u00f6rnyezeti felt\u00e9telek egyszerre k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k \u00e9s \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k letelep\u00fclteket arra, hogy az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez illeszked\u0151 kult\u00far\u00e1t – a t\u00fal\u00e9l\u00e9st legink\u00e1bb seg\u00edt\u0151 eszk\u00f6z\u00f6ket, a fennmarad\u00e1st t\u00e1mogat\u00f3 t\u00e1rsadalmi norm\u00e1kat \u2013 alak\u00edtsanak ki. A fenti t\u00f6rt\u00e9net \u00f6nmag\u00e1ban nem bizony\u00edtja az evol\u00faci\u00f3s modell \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t. De azt sugallja, hogy az evol\u00faci\u00f3 modellje \u2013 amit az \u00e9retts\u00e9gi t\u00e1j\u00e1n m\u00e9g mindenki tud, csak ut\u00e1na felejt el, nevezetesen: az evol\u00faci\u00f3 a popul\u00e1ci\u00f3k g\u00e9n\u00f6sszet\u00e9tel\u00e9nek m\u00f3dosul\u00e1sa, \u00e9s a folyamatot az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s, a mut\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a szelekci\u00f3 egym\u00e1sba kapcsol\u00f3d\u00f3 t\u00e9nyez\u0151i mozgatj\u00e1k \u2013 n\u00e9mi \u00f3vatoss\u00e1ggal, alkalmazhat\u00f3 a kult\u00fara vizsg\u00e1lat\u00e1ra is.<\/p>\n Dobzhansky m\u00e9mje azut\u00e1n tov\u00e1bbi mut\u00e1ci\u00f3kon ment kereszt\u00fcl. Az egyik \u2013 e sorok \u00edr\u00f3ja \u00e1ltal \u201efelfedezett\u201d \u2013 v\u00e1ltozat \u00edgy sz\u00f3l: \u201eA t\u00e1rsadalom b\u00e1rmely jelens\u00e9g\u00e9nek csak az evol\u00faci\u00f3 t\u00fckr\u00e9ben van \u00e9rtelme\u201d. Ez arra utal, hogy az evol\u00faci\u00f3 nemcsak a biol\u00f3gia, hanem a t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9gek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re is megfelel\u0151 keretet ny\u00fajt. Nagyon b\u00fcszke voltam \u201ealkot\u00e1somra\u201d, m\u00edg r\u00e1 nem j\u00f6ttem, hogy el\u0151ttem, velem egy id\u0151ben, \u00e9s ut\u00e1nam, t\u0151lem f\u00fcggetlen\u00fcl, sokan megfogalmazt\u00e1k ugyanezt. V\u00e9g\u00fcl, ide k\u00edv\u00e1nkozik Dobzhansky-m\u00e9m egy tov\u00e1bbi – a \u201er\u00e9s-konstrukci\u00f3\u201d modell megalkot\u00f3i \u00e1ltal javasolt \u2013 v\u00e1ltozata: \u201eAz evol\u00faci\u00f3 b\u00e1rmely jelens\u00e9g\u00e9nek csak a k\u00f6rnyezet t\u00fckr\u00e9ben van \u00e9rtelme\u201d. Ez az \u00e9rtelmez\u00e9s arra utal, hogy a l\u00e9nyek, a strukt\u00far\u00e1k, \u00e9s a viselked\u00e9s kiform\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1ban a k\u00f6rnyezetnek van kit\u00fcntetett szerepe, \u00e9s a legink\u00e1bb \u201eversenyk\u00e9pes\u201d form\u00e1kat a szelekci\u00f3 r\u00f6gz\u00edti a popul\u00e1ci\u00f3ban.<\/p>\n A t\u00e1rsadalmi evol\u00faci\u00f3 k\u00eds\u00e9rleti vizsg\u00e1lata\u00a0 <\/strong><\/p>\n A k\u00f6rnyezet hat\u00e1sa a biol\u00f3gi\u00e1ban szembesz\u00f6k\u0151. M\u00e9g a 1970-es \u00e9vekben egy angol kutat\u00f3 – J. Endler – Venezuela patakjaiban \u00e9l\u0151 guppik \u00e9letm\u00f3dj\u00e1t tanulm\u00e1nyozva, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelens\u00e9gre figyelt fel: a patakok als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n lev\u0151 tavacsk\u00e1kban honos halak jellegtelenek \u00e9s sz\u00fcrk\u00e9n egyhang\u00faak voltak, n\u00e9h\u00e1ny kilom\u00e9terrel arr\u00e9bb, a patakok fels\u0151 foly\u00e1s\u00e1n\u00e1l meg rendk\u00edv\u00fcl soksz\u00edn\u0171ek. (T. Harford. Az alkalmazkod\u00e1s logik\u00e1ja. Adapt\u00e1ci\u00f3. HVG Kiad\u00f3 2011. 251.) Hamar megtal\u00e1lta a magyar\u00e1zatot: a tavacsk\u00e1kban sok volt a guppikra vad\u00e1sz\u00f3 csukas\u00fcg\u00e9r, ez\u00e9rt azok, a kavics\u00e1gy mint\u00e1zat\u00e1t m\u00e1sol\u00f3 \u00e9s az \u00e1lc\u00e1z\u00e1st maxim\u00e1lisan lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 \u201e\u00f6lt\u00f6z\u00e9kre\u201d szelekt\u00e1l\u00f3dtak. A fels\u0151 medenc\u00e9be a s\u00fcg\u00e9rek nem tudtak fel\u00faszni, \u00edgy itt guppiknak, nem kellett elrejt\u0151zk\u00f6dni, viszont a n\u0151st\u00e9nyek\u00e9rt v\u00edvott \u00e9les k\u00fczdelemre kellett felk\u00e9sz\u00fclni, akiknek \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t a min\u00e9l d\u00edszesebb \u00e9s sz\u00ednesebb k\u00fcls\u0151vel lehetett felkelteni.<\/p>\n A jelens\u00e9g az \u00e1ltal\u00e1nos evol\u00faci\u00f3s t\u00f6rv\u00e9nyt p\u00e9ld\u00e1zza: a strukt\u00fara \u00e9s a viselked\u00e9s megfelel\u0151s\u00e9g\u00e9t a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek d\u00f6ntik el. A l\u00e9nyek eg\u00e9sz \u00e9let\u00fck sor\u00e1n – K. Popper szavaival \u2013 a t\u00fal\u00e9l\u00e9ssel kapcsolatos feladatok megold\u00e1s\u00e1val k\u00fcszk\u00f6dnek: ha sikeresek, akkor tov\u00e1bb \u00e9lhetnek, ha nem, elpusztulnak. A szelekci\u00f3k sorozata vezet el az adott k\u00f6rnyezetben leghat\u00e9konyabb viselked\u00e9s \u00e9s szervez\u0151d\u00e9s kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s r\u00f6gz\u00fcl\u00e9s\u00e9hez. \u00c1m ez nemcsak a biol\u00f3gi\u00e1ban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl, hanem \u2013 igaz \u00e1tvitt \u00e9rtelemben \u2013 a t\u00e1rsadalmakban is. Nincs minden k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt egyform\u00e1n hat\u00e9kony strukt\u00fara. B\u00e1rmely t\u00e1rsadalom kult\u00far\u00e1ja, vagy egy szervezet m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dja, amely egy bizonyos k\u00f6rnyezetben hat\u00e9kony, egy m\u00e1sik k\u00f6rnyezetben kudarchoz vezethet.<\/p>\n Az evol\u00faci\u00f3 a DNS l\u00e1nc felfedez\u00e9s\u00e9vel \u00f6lt\u00f6tte t\u00e9nyszer\u0171 anyagi folyamat jelleg\u00e9t, amelyet az ember \u2013 a genetikai beavatkoz\u00e1sokkal \u2013 ak\u00e1r \u201emanipul\u00e1lni\u201d is tud. Ezzel azonban m\u00e9g \u00e9lesebb\u00e9 v\u00e1lt az ellent\u00e9t a biol\u00f3giai \u00e9s a t\u00e1rsadalmi evol\u00faci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt, hiszen m\u00edg az el\u0151bbi konkr\u00e9t anyagi folyamatk\u00e9nt jelent meg, amelynek egys\u00e9gei \u2013 a g\u00e9nek \u2013 \u201ek\u00e9zzel foghat\u00f3kk\u00e1\u201d v\u00e1ltak, addig a kultur\u00e1lis evol\u00faci\u00f3 \u00e9s ennek elemei – a R. Dawkins \u00e1ltal \u201efelfedezett\u201d \u2013 m\u00e9mek, alapj\u00e1ban v\u00e9ve megmaradtak a metafor\u00e1k szintj\u00e9n. (R. Dawkins. Az \u00f6nz\u0151 g\u00e9n. Kossuth. 2005.). Sok\u00e1ig az volt a benyom\u00e1s, hogy ezek puszt\u00e1n a megismer\u00e9st seg\u00edt\u0151 fogalmak, melyekre a jelens\u00e9gek \u00e9rtelmez\u00e9se sor\u00e1n t\u00e1maszkodni lehet. Az elm\u00falt egy \u00e9vtizedben azonban a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyokban szint\u00e1tt\u00f6r\u00e9s jelleg\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sok zajlottak le, amelyek a kultur\u00e1lis evol\u00faci\u00f3t a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s terep\u00e9v\u00e9 \u00e9s t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 tett\u00e9k.<\/p>\n E vizsg\u00e1latokban \u2013 amelyekben hol sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes \u00e1gensek, hol \u201eh\u00fas-v\u00e9r\u201d emberek, hol pedig \u00e1llatok voltak a k\u00eds\u00e9rlet alanyok – a m\u00e9mek mut\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s szelekci\u00f3ja k\u00eds\u00e9rletileg volt vizsg\u00e1lhat\u00f3. A kultur\u00e1lis evol\u00faci\u00f3 folyamata \u00edgy, annak eredeti \u00e9rtelm\u00e9ben, mint a m\u00e9meknek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elterjed\u00e9se mutatkozott meg. Ezzel, amik\u00e9nt a biol\u00f3giai evol\u00faci\u00f3 a g\u00e9nek azonos\u00edt\u00e1s\u00e1val v\u00e1lt \u201eanyagi er\u0151v\u00e9\u201d, \u00e9ppen \u00fagy nyert a t\u00e1rsadalmi \u00e9s a kultur\u00e1lis evol\u00faci\u00f3 a metaforisztikus \u00e9rtelmez\u00e9sen t\u00falmen\u0151 konkr\u00e9t, k\u00eds\u00e9rletileg tanulm\u00e1nyozhat\u00f3 \u00e9rtelmet. Amilyen \u201ek\u00e9zzel foghat\u00f3ak\u201d a g\u00e9nek, mint k\u00e9miai egys\u00e9gek, \u00e9ppilyen val\u00f3s\u00e1gosakk\u00e1 v\u00e1ltak a m\u00e9mek, mint kultur\u00e1lis jelens\u00e9geket kiv\u00e1lt\u00f3, a l\u00e9nyek viselked\u00e9s\u00e9t el\u0151id\u00e9z\u0151 \u2013 hol anyagi, hol az elm\u00e9ben r\u00f6gz\u00fcl\u0151 \u2013 elemek. Az \u00edr\u00e1s terjedelme nem teszi lehet\u0151v\u00e9 a t\u00e9mak\u00f6r teljes \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9t. Ez\u00e9rt azt a \u2013 nyilv\u00e1n kritik\u00e1val is illethet\u0151 – megold\u00e1st v\u00e1lasztottam, hogy kedvenc tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratom, a Proceedings in National Acacemy of Science (PNAS) elm\u00falt h\u00f3napokban sz\u00fcletett h\u00e1rom \u00faj eredm\u00e9nyre utalok.[1]<\/a><\/p>\n Az els\u0151 cikk, a vil\u00e1g komplex t\u00e1rsadalmainak evol\u00faci\u00f3j\u00e1t elemz\u0151 tanulm\u00e1ny, amely az \u00fan. \u00e1gens alap\u00fa szimul\u00e1ci\u00f3ra t\u00e1maszkodva, azt vizsg\u00e1lja, hogy a fegyverek \u00e9s a hadvisel\u00e9s evol\u00faci\u00f3ja mik\u00e9nt vezetett egyre nagyobb egys\u00e9gek \u2013 \u00e1llamok, majd birodalmak \u2013 l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez. (P. Turchin et al. War, space and the evolution of Old World complex societies. PNAS. 2013. 16.384.) A szimul\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n a t\u00e1rsadalmak \u201ev\u00e1laszthattak\u201d, eltanulj\u00e1k-e egym\u00e1st\u00f3l a hadvisel\u00e9s \u00e9s a termel\u00e9s technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t, \u00e9s a vizsg\u00e1lat felrajzolta ennek konkr\u00e9t k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. A modell Eur\u00e1zsia val\u00f3s\u00e1gos geogr\u00e1fiai t\u00e9rs\u00e9geinek evol\u00faci\u00f3j\u00e1t elemezte, \u00e9s a szimul\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n a t\u00e9nyleges t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9st t\u00fckr\u00f6z\u0151 birodalmak \u00e9s t\u00e1rsadalmak alakultak ki. Ez azt jelentette, hogy a t\u00e1rsadalmi evol\u00faci\u00f3 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes szimul\u00e1ci\u00f3j\u00e1val a val\u00f3s\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9st lehetett azonos\u00edtani, \u00edgy ak\u00e1r a \u201ek\u00eds\u00e9rletezni\u201d is lehet a t\u00f6rt\u00e9nelmen.<\/p>\n A m\u00e1sodik cikk a bizalom \u00e9s seg\u00edt\u0151k\u00e9szs\u00e9g evol\u00faci\u00f3j\u00e1t elemezte. (G. Camera et. al. Money and thrust among strangers. PNAS. 2013. 14.889) Azt az, \u00f6nmag\u00e1ban \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9st tette a k\u00eds\u00e9rlet t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1, vajon jobb\u00e1 vagy rosszabb\u00e1 tette-e a p\u00e9nz az embereket. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9ret\u0171 \u2013 2, 4, 8, \u00e9s 32 f\u0151s – csoportokat kialak\u00edtva vizsg\u00e1lt\u00e1k, mik\u00e9nt alakul a r\u00e9sztvev\u0151k term\u00e9szetes seg\u00edt\u0151k\u00e9szs\u00e9ge \u00e9s milyen m\u00f3don tarthat\u00f3 az fenn. Az eredm\u00e9nyek egy r\u00e9sze senkit nem lepne meg: a csoport m\u00e9ret\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel \u2013 mivel lecs\u00f6kken annak val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge, hogy akinek seg\u00edtettem, azzal m\u00e9g egyszer tal\u00e1lkozom, \u00e9s \u0151 is viszonozza a seg\u00edts\u00e9get – a term\u00e9szetes (\u00f6szt\u00f6nszer\u0171) seg\u00edt\u0151k\u00e9szs\u00e9g elhalt. Ha azonban az embereknek lehet\u0151s\u00e9g\u00fck volt egy \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9ktelen – zseton \u00e1tad\u00e1s\u00e1val a seg\u00edts\u00e9get \u201ekicser\u00e9lhet\u0151v\u00e9\u201d, eladhat\u00f3v\u00e1 tenni, a kooper\u00e1ci\u00f3 fennmaradt a nagy csoportban is. A k\u00eds\u00e9rlet teh\u00e1t bizony\u00edtotta, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag a p\u00e9nz (\u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban az int\u00e9zm\u00e9nyek pl. a kereskedelem) teszi lehet\u0151v\u00e9 emberek nagyobb csoportjainak egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00e9t. Ugyanakkor a p\u00e9nz ellenmond\u00e1sos hat\u00e1s\u00e1t v\u00e1lt ki: int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9nek elterjed\u00e9se arra vezet, hogy a term\u00e9szetes seg\u00edt\u0151k\u00e9szs\u00e9g hely\u00e9be l\u00e9p, \u00e9s \u201ekiszor\u00edtja\u201d azt. Ha az emberek \u201er\u00e1kaptak\u201d a p\u00e9nzre t\u00f6bbnyire csak anyagi ellenszolg\u00e1ltat\u00e1s\u00e9rt hajland\u00f3k seg\u00edteni!<\/p>\n A harmadik cikk a mez\u0151gazdas\u00e1gra val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s evol\u00faci\u00f3j\u00e1t vizsg\u00e1lta. (Bowles, S. et. al. Coevolution of framing and privat property during the early Holocene. PNAS 2012. 8830.) A modell azt szimul\u00e1lta, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kultur\u00e1lis innov\u00e1ci\u00f3k (m\u00e9m-komplexek) \u2013 pl. a t\u00e1rol\u00e1s, a termel\u00e9s, a technol\u00f3gi\u00e1k, de \u00e9pp \u00edgy a tulajdonjog \u00e9s annak \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9t biztos\u00edt\u00f3 \u00e1llam \u2013 mellett mikor \u00e9s hogyan t\u00f6rt\u00e9nik meg a mez\u0151gazdas\u00e1gra \u00e9s a v\u00e1rosi civiliz\u00e1ci\u00f3ra val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s. A cikk legfontosabb – nem csup\u00e1n a m\u00faltra, hanem a j\u00f6v\u0151re vonatkoz\u00f3 \u2013 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa: alapvet\u0151en nem a technikai fejl\u0151d\u00e9s, az \u00faj termel\u00e9si m\u00f3dszerek elterjed\u00e9se alak\u00edtja \u00e1t a t\u00e1rsadalmat, hanem az int\u00e9zm\u00e9nyi forradalom, a tulajdon-jog kialak\u00edt\u00e1sa, tudom\u00e1sul v\u00e9tele \u00e9s \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 t\u00e9tele tette lehet\u0151v\u00e9 a mez\u0151gazdas\u00e1g n\u00f6vekv\u0151 alkalmaz\u00e1s\u00e1t, \u00e9s ezzel a v\u00e1rosi civiliz\u00e1ci\u00f3 l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t.<\/p>\n A 21. sz\u00e1zad t\u00f6rt\u00e9nelmi perspekt\u00edv\u00e1ja <\/strong><\/p>\n A fenti cikkekkel csak jelezni k\u00edv\u00e1ntam: a kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9gek a j\u00f6v\u0151ben ak\u00e1r k\u00eds\u00e9rletileg is vizsg\u00e1lhat\u00f3k lesznek. \u00c1m neh\u00e9z lesz megszokni, hogy a kultur\u00e1lis evol\u00faci\u00f3 logik\u00e1ja gyakran a j\u00f3zan-\u00e9sszel ellent\u00e9tes k\u00f6vetkeztet\u00e9sekre vezethet. Vegy\u00fck p\u00e9ld\u00e1nak a mindig is sokakat \u00e9rdekl\u0151 k\u00e9rd\u00e9st: milyen t\u00e1rsadalom lesz sikeres a j\u00f6v\u0151ben? Ha a kultur\u00e1lis evol\u00faci\u00f3 talaj\u00e1ra helyezked\u00fcnk, le kell mondanunk arr\u00f3l, hogy mindenkire k\u00f6telez\u0151 ut\u00f3pi\u00e1kat konstru\u00e1ljunk. De \u00e9pp \u00edgy, nem hivatkozhatunk kedvenc filoz\u00f3fusunk, vagy politikusunk minden vit\u00e1n fel\u00fcl \u00e1ll\u00f3k\u00e9nt felmutatott erk\u00f6lcsi szab\u00e1ly\u00e1ra sem. Ink\u00e1bb, mint egy biol\u00f3gus, vagy mint J. Diamond, a Csendes-\u00f3ce\u00e1n betelep\u00fcl\u00e9s\u00e9n\u00e9l – azt kell vizsg\u00e1lni: milyen lesz az a k\u00f6rnyezet, amelyben az emberis\u00e9g, sz\u0171kebb otthonunk, Eur\u00f3pa, vagy \u00e9ppen haz\u00e1nk, Magyarorsz\u00e1g keresi a hely\u00e9t. A k\u00f6rnyezet \u00edrja el\u0151 ugyanis, milyen probl\u00e9m\u00e1kkal szembes\u00fcl az egy\u00e9n \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge, \u00e9s \u00edgy a k\u00f6rnyezett\u0151l f\u00fcgg, ezek a probl\u00e9m\u00e1k milyen t\u00e1rsadalmi szab\u00e1ly- \u00e9s int\u00e9zm\u00e9ny-rendszer seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel oldhat\u00f3k meg hat\u00e9konyan.<\/p>\n Ma m\u00e1r nem vitathat\u00f3: az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadokban a legsikeresebb t\u00e1rsadalmi form\u00e1t az eur\u00f3pai fejl\u0151d\u00e9s f\u0151 vonal\u00e1ba tartoz\u00f3 \u2013 piacos \u00e9s demokratikus – t\u00e1rsadalmak val\u00f3s\u00edtott\u00e1k meg. Sikereiket jellegzetes int\u00e9zm\u00e9nyek – a t\u00f6rv\u00e9ny, a piac, a tulajdon, a demokr\u00e1cia, a tudom\u00e1ny, a v\u00e1llalat, a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam \u2013 id\u00e9zt\u00e9k el\u0151. Ezek az int\u00e9zm\u00e9nyek, mint l\u00e1thatatlan korl\u00e1tok terelt\u00e9k az emberek viselked\u00e9s\u00e9t, \u00e9s vezettek itt Eur\u00f3p\u00e1ban technikai gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00faj\u00edt\u00e1sokra. Az int\u00e9zm\u00e9nyeket az emberek az adott k\u00f6rnyezet \u00e1ltal felvetett probl\u00e9m\u00e1k hat\u00e1s\u00e1ra \u201ebark\u00e1csolt\u00e1k\u201d r\u00e9szben a k\u00e9zn\u00e9l lev\u0151, r\u00e9szben \u00fajonnan alkotott szimb\u00f3lumokb\u00f3l, szab\u00e1lyokb\u00f3l, szerepekb\u0151l, narrat\u00edv\u00e1kb\u00f3l.<\/p>\n Vagyis, az ember a k\u00f6rnyezet lehet\u0151s\u00e9geire v\u00e1laszolva \u00e9p\u00edt ki egyre \u00fajabb szab\u00e1lyokat, hoz l\u00e9tre egyre komplexebb int\u00e9zm\u00e9nyeket, \u00e9s ahogy el\u0151bbre jut, ha k\u00e9nyszert \u00e9rez \u00e9s lehet\u0151s\u00e9get l\u00e1t \u00fajabbakkal k\u00eds\u00e9rletezik, s ha azok bev\u00e1ltak megtartja \u0151ket. \u201eNyugat\u201d sikereinek alapja \u00e9ppen a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 nagy v\u00e1ltozatoss\u00e1got mutat\u00f3 k\u00f6rnyezet volt: sok \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1llam, v\u00e1llalatok, eszm\u00e9k, \u00e9s gondolatok l\u00e9teztek egym\u00e1s mellett, \u00e9s ezek szabadon versenghettek. Gyorsan \u00e9s t\u00f6meg\u00e9vel sz\u00fclettek \u00faj kultur\u00e1lis mut\u00e1ci\u00f3k, \u00e9s verseny\u00fckb\u0151l \u2013 kinek ez a festm\u00e9ny, b\u00fator, kalap\u00e1cs, vagy a sz\u00f3l\u00e1sszabads\u00e1g tetszet, kinek egy m\u00e1sik \u2013 fokozatosan szelekt\u00e1l\u00f3dtak ki legjobbak. A kultur\u00e1lis evol\u00faci\u00f3nak azut\u00e1n van m\u00e9g egy nagy el\u0151nye a biol\u00f3giaihoz k\u00e9pest: t\u00f6bbnyire nem mi pusztultunk bele a szelekci\u00f3ba, helyett\u00fcnk szok\u00e1saink, gondolataink, \u00f6tleteink haltak meg.<\/p>\n Ebben a k\u00f6rnyezetben – We\u00f6res S\u00e1ndor ismert mott\u00f3ja szerint: \u201eAlattam a f\u00f6ld, felettem az \u00e9g, bennem a l\u00e9tra\u201d – az ember, \u00f6nmag\u00e1t \u00e9p\u00edtette egyre fejlettebb\u00e9.\u00a0A legsikeresebb szok\u00e1sokat \u00e9s gondolatokat, term\u00e9keket \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyeket le lehetett m\u00e1solni, el lehetett tanulni, tov\u00e1bb lehetett gondolni, \u00e9s \u00edgy form\u00e1l\u00f3dott tov\u00e1bb a t\u00e1rsadalom. \u00c1m, mik\u00f6zben az ember hozz\u00e1igaz\u00edtotta mag\u00e1t k\u00f6rnyezet\u00e9hez, fokozatosan \u00fajraform\u00e1lta azt, \u00e9s ezzel ism\u00e9t v\u00e1ltoz\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtette \u00f6nmag\u00e1t. Egyre \u00fajabb probl\u00e9m\u00e1k vet\u0151dnek fel, amelyekre \u00faj kultur\u00e1lis v\u00e1laszokat kell adni, amelyek hol sikeres megold\u00e1sok, hol kudarcok voltak, de ezek az \u00faj v\u00e1laszok egy-egy \u00fajabb l\u00e9pcs\u0151fokot alkottak az \u00e9g fel\u00e9 vezet\u0151 l\u00e9tr\u00e1n. \u00c9s a \u201ecsak azt szabad, amit megengedtek\u201d m\u00faltja, fokozatosan \u00e1tvezetett a \u201emindent szabad, amit a t\u00f6rv\u00e9nyek nem tiltanak\u201d j\u00f6v\u0151be. \u00cdgy j\u00f6tt l\u00e9tre az a gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai int\u00e9zm\u00e9nyrendszer, amely v\u00e9gs\u0151 eredm\u00e9nyk\u00e9nt kultur\u00e1lisan fejlett, politikailag demokratikus, szoci\u00e1lisan \u2013 viszonylagosan \u2013 egyenl\u0151, \u00e9s dinamikusan fejl\u0151d\u0151 t\u00e1rsadalmakat hozott l\u00e9tre.<\/p>\n A 21. sz\u00e1zad v\u00e1ls\u00e1gai egy precedens n\u00e9lk\u00fcli helyzet kialakul\u00e1s\u00e1ra utalnak. Az egyes t\u00e1rsadalmak, s\u0151t az eg\u00e9sz emberis\u00e9g ismeretlen terepen, bizonytalan j\u00f6v\u0151 fel\u00e9 halad. Mi magyarok is \u2013 a F\u00f6ld b\u00e1rmely k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9hez hasonl\u00f3an \u2013 egy mind kev\u00e9sb\u00e9 kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 vil\u00e1gban keress\u00fck hely\u00fcnk. A r\u00e9gi korok int\u00e9zm\u00e9nyei \u00e9s kultur\u00e1lis v\u00e1laszai egyre kev\u00e9sb\u00e9 jelentenek biztos fog\u00f3dz\u00f3t. Saj\u00e1t b\u0151r\u00fcnk\u00f6n tapasztalhatjuk, a r\u00e9gi szab\u00e1lyok nem m\u0171k\u00f6dnek, re\u00e1lisnak gondolt v\u00e1rakoz\u00e1sainkban rendre csal\u00f3dunk, folyamatosan nem v\u00e1rt hat\u00e1sokkal szembes\u00fcl\u00fcnk. Ilyen helyzetben nem haszn\u00e1lhat\u00f3 a \u201eNagy Terv\u201d (a \u201eMaster-, vagy a Grand-strategy\u201d). Hi\u00e1ba is pr\u00f3b\u00e1ln\u00e1 valaki el\u0151re l\u00e1tni, \u00e9s kital\u00e1lni a mindenkit kiel\u00e9g\u00edt\u0151 \u201et\u00f6k\u00e9letest\u201d. Ink\u00e1bb olyan int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e9s kultur\u00e1lis k\u00f6rnyezetet c\u00e9lszer\u0171 l\u00e9trehozni, amely evol\u00faci\u00f3s versenyt teremt: megadja a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t mindenki sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s hagyja, hogy az emberek megalkoss\u00e1k a sz\u00e1mukra legink\u00e1bb megfelel\u0151 j\u00f6v\u0151t. Egy mindenkire k\u00f6telez\u0151 ut\u00f3pia helyett a sz\u00e1mtalan t\u00e1rsadalmi k\u00eds\u00e9rlet – pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s, tanul\u00e1s, \u00fajrakezd\u00e9s \u2013 ez a legjobb m\u00f3dja a j\u00f6v\u0151 megalkot\u00e1s\u00e1nak.<\/p>\n Arra kell felk\u00e9sz\u00fclni, t\u00e1voli vid\u00e9kek, idegen kult\u00far\u00e1k, ismeretlen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, saj\u00e1t \u00e9rdekeiket k\u00f6vet\u0151 egy\u00e9nek \u00e9s v\u00e1llalkoz\u00e1sok d\u00f6ntenek \u00e9let\u00fcnkr\u0151l. Ebben a vil\u00e1gban olyan int\u00e9zm\u00e9nyrendszer \u00e9s olyan kult\u00fara vezet sikerre, amely mindenkit versenybe h\u00edv, egyenl\u0151 m\u00e9rc\u00e9vel m\u00e9r, lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1l az \u00fajrakezd\u00e9sre, de kik\u00e9nyszer\u00edti az alkalmazkod\u00e1st. A siker receptje mindenki \u2013 b\u00e1rmely orsz\u00e1g, v\u00e1llalkoz\u00e1s, kultur\u00e1lis \u00faj\u00edt\u00f3 \u00e9s polg\u00e1r – sz\u00e1m\u00e1ra azonos: lehet\u0151v\u00e9 tenni \u00e9s b\u00e1tor\u00edtani a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9st, nyilv\u00e1noss\u00e1 tenni az eredm\u00e9nyeket, beismerni a kudarcokat, hogy az el\u0151bbit m\u00e1solni, az ut\u00f3bbit meg elker\u00fclni lehessen. Azt, hogy nincs m\u00e1s \u00fat, m\u00e1r vagy k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad \u00f3ta ismerj\u00fck. Err\u0151l \u00edrta Mad\u00e1ch:\u00a0 \u201eK\u00fczd\u00e9st k\u00edv\u00e1nok, diszharm\u00f3ni\u00e1t, Mely \u00faj er\u0151t sz\u00fcl, \u00faj vil\u00e1got \u00e1d, Hol a l\u00e9lek mag\u00e1ban nagy lehet, Hov\u00e1, ki b\u00e1tor, az velem j\u00f6het\u201d.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n [1]<\/a> A cikkek mindegyikre megn\u00e9zhet\u0151 a www.PNAS.org<\/a> linken Az egyetlen probl\u00e9ma, hogy t\u00f6bbnyire csak az absztraktot lehet megtekinteni. A szabad hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s f\u00e9l \u00e9ves k\u00e9sleltet\u00e9ssel t\u00f6rt\u00e9ni, de az oktat\u00e1si vagy tudom\u00e1nyos int\u00e9zetek t\u00f6bbnyire azonnal is hozz\u00e1f\u00e9rhetnek.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Mi v\u00e1r r\u00e1nk: a kultur\u00e1lis evol\u00faci\u00f3 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l? Az evol\u00faci\u00f3, az \u00e1tlagolvas\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6bbnyire a v\u00e1ltoz\u00e1s, \u00e9s a fejl\u0151d\u00e9s szavak szinonim\u00e1ja. Ha valaki m\u00e1r sokszor haszn\u00e1lta ezeket a kifejez\u00e9seket – a v\u00e1laszt\u00e9kosabb besz\u00e9d \u00e9rdek\u00e9ben – egyszer\u0171en \u201elecser\u00e9li\u201d az evol\u00faci\u00f3 – tudom\u00e1nyosnak t\u0171n\u0151 \u2013 fogalm\u00e1ra. A t\u00e1rsadalomtud\u00f3sok ezen legfeljebb annyiban l\u00e9ptek t\u00fal, hogy az evol\u00faci\u00f3t \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/39"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=39"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/39\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":40,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/39\/revisions\/40"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=39"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=39"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=39"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}\n