<\/p>\n
Marx alapvet\u0151en fontos hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sa a t\u00e1rsadalmi dinamika meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s jelens\u00e9g\u00e9nek vizsg\u00e1lata volt. A prolet\u00e1r munk\u00e1j\u00e1t – kicsit leegyszer\u0171s\u00edtve – k\u00e9t szakaszra bontotta. A munkanap els\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben \u2013 ahogy Marx fogalmazott \u2013 \u201emunkaerej\u00e9nek \u00e9rt\u00e9k\u00e9t, vagyis sz\u00fcks\u00e9ges l\u00e9tfenntart\u00e1si eszk\u00f6zeinek \u00e9rt\u00e9k\u00e9t termeli meg.\u201d A munk\u00e1s azonban nem mondhatja: \u201ek\u00f6sz, nekem ennyi el\u00e9g volt\u201d, mert a viszonyok arra k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k, hogy ezt k\u00f6vet\u0151en m\u00e1r csak a t\u0151k\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra dolgozzon. Ekkor v\u00e9gzett munk\u00e1j\u00e1\u00e9rt \u00e9pp \u00fagy nem kap fizet\u00e9st, mint a jobb\u00e1gy a robot\u00e9rt. A kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1snak ez a modellje nagy vit\u00e1t v\u00e1ltott ki, \u00e9s sokan sokf\u00e9le szemsz\u00f6gb\u0151l elemezt\u00e9k. Meglehet\u0151sen v\u00e1ratlan m\u00f3don azonban a matematika betekint\u00e9st k\u00edn\u00e1lt annak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, mi is zajlik itt?<\/p>\n
A t\u00e1rsul\u00e1sok \u2013 a m\u00e9hekt\u0151l, \u00e9s a majom-csapatt\u00f3l kezdve, a csal\u00e1don, a kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen kereszt\u00fcl, eg\u00e9szen a glob\u00e1lis t\u00e1rsadalomig \u2013 a partnerek k\u00f6z\u00f6tti cser\u00e9n alapulnak. Mindenki adja a mag\u00e1\u00e9t, ami a m\u00e1sik sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rtek jelent, de elv\u00e1rja a viszonz\u00e1st. A cser\u00e9t a partnerek \u00e1ltal \u00e9rz\u00e9kelt \u201enyeres\u00e9g\u201d hat\u00e1rozza meg. Am\u00edg \u201ekifizet\u0151d\u0151nek\u201d \u00e9rzik a cser\u00e9t, azt rendszeresen megism\u00e9tlik, \u00e9s ezzel t\u00e1rsul\u00e1s is tart\u00f3san fennmarad. Ha viszont \u00fagy l\u00e1tj\u00e1k, \u201enem \u00e9ri meg\u201d az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, akkor besz\u00fcntetik \u00e9s ezzel a t\u00e1rsul\u00e1s is felbomlik. Azt, hogy a csere mindk\u00e9t f\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra el\u0151ny\u00f6s-e, kezdetben k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151 l\u00e1tszott meghat\u00e1rozni: a nyeres\u00e9gen val\u00f3 osztozkod\u00e1s \u201eterm\u00e9szet-adta\u201d ar\u00e1nyai \u00e9s a csere strat\u00e9gi\u00e1ja. Az osztozkod\u00e1s ar\u00e1nya els\u0151 pillant\u00e1sra a f\u00e9lek sz\u00e1m\u00e1ra befoly\u00e1solhatatlannak l\u00e1tszott. Kiz\u00e1r\u00f3lag a cserefolyamat term\u00e9szet\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u00f6tt, hogy a l\u00e9trehozott \u00e9rt\u00e9kekb\u0151l mennyi jut az \u0151szibarack termel\u0151j\u00e9nek illetve fogyaszt\u00f3j\u00e1nak, a fest\u0151nek \u00e9s a festm\u00e9ny megv\u00e1s\u00e1rl\u00f3j\u00e1nak, vagy \u00e9ppen a munkaerej\u00e9t elad\u00f3 munk\u00e1snak \u00e9s az \u0151t alkalmaz\u00f3 t\u0151k\u00e9snek.<\/p>\n
A csere \u201ekifizet\u0151d\u0151\u201d volt\u00e1t befoly\u00e1sol\u00f3 m\u00e1sik t\u00e9nyez\u0151: a partnerek viselked\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1ja. A cser\u00e9kre ugyanis \u00e1ltal\u00e1nosan jellemz\u0151 az un. szoci\u00e1lis dilemma helyzet: nem lehet\u00fcnk biztosak, hogy megel\u0151legezett szolg\u00e1ltat\u00e1sunk\u00e9rt – az el\u0151legk\u00e9nt kifizetett p\u00e9nz\u00fcnk\u00e9rt vagy el\u0151zetesen elv\u00e9gzett munk\u00e1nk\u00e9rt – annyit kapunk-e partner\u00fcnkt\u0151l, mint v\u00e1rtunk. A csere r\u00e9sztvev\u0151i ugyanis nemcsak a j\u00f3-sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151, hanem csal\u00f3 \u00e9s \u00f6nz\u0151 strat\u00e9gi\u00e1t is v\u00e1laszthatnak. Nagyon is cs\u00e1b\u00edt\u00f3 a \u201epotyautass\u00e1g\u201d: elfogadni a m\u00e1sik szolg\u00e1ltat\u00e1s\u00e1t, \u00e9s nem kifizetni azt. Ez viszont a t\u00e1rsul\u00e1s felboml\u00e1s\u00e1hoz vezet. A tart\u00f3s cser\u00e9t \u2013 a matematika \u00e9s k\u00eds\u00e9rletek tanuls\u00e1ga szerint \u2013 az un. Tit-for-Tat (TFT) strat\u00e9gia alapozza meg. A TFT olyan \u00f6n\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u0151 strat\u00e9gia, amely az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 partnernek mindig egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9ssel v\u00e1laszol, a csal\u00e1st azonban megtorolja. Megel\u0151legezi a bizalmat, betartja a meg\u00e1llapod\u00e1st, amikor becsapt\u00e1k, azonnal visszaadja, \u00e1m ha a partnere \u00fajra egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151, \u0151 is \u00fajra visszat\u00e9r ahhoz. (R. Axelrod. The evolution of Cooperation. 1984).<\/p>\n
Sok\u00e1ig senki nem vitatta: ha a felek elfogadj\u00e1k a csere \u201eterm\u00e9szetes\u201d ar\u00e1nyait \u00e9s a TFT-t k\u00f6vetik, ez tart\u00f3s egy\u00fctt-m\u0171k\u00f6d\u00e9re k\u00e9szteti \u0151ket, \u00edgy a t\u00e1rsul\u00e1s fennmarad, \u00e9s mindk\u00e9t f\u00e9l ilyenkor \u201eprofit\u00e1lhat\u201d a legt\u00f6bbet a kapcsolatb\u00f3l. Mivel a cserear\u00e1nyok befoly\u00e1solhatatlannak t\u0171ntek, a figyelem ink\u00e1bb az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1ra ir\u00e1nyult. Ennek \u201eolajozott\u00e1\u201d t\u00e9tel\u00e9t az Isteni tekint\u00e9lyre t\u00e1maszkod\u00f3 Aranyszab\u00e1lyok \u00e9s a jogrend int\u00e9zm\u00e9nyei is seg\u00edtett\u00e9k. Tekints\u00fcnk ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadokban a munk\u00e1s \u00e9s a t\u0151k\u00e9s osztozkod\u00e1s\u00e1ra. Az eur\u00f3pai t\u00e1rsadalmak felismert\u00e9k, a munkamegoszt\u00e1s \u00e9s a piaci csere \u2013 l\u00e1sd: A. Smith \u2013 a t\u00e1rsadalom j\u00f3t\u00e9tem\u00e9nye. Mindenki akkor j\u00e1r a legjobban, ha bel\u00e9p a cserekapcsolatokba, elfogadja a csere ar\u00e1nyait, teszi dolg\u00e1t, \u00e9s hagyja a piaci versenyt \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni. Aki elz\u00e1rk\u00f3zik a cser\u00e9t\u0151l, vagy csal\u00e1s\u00e1val megszak\u00edtja azt, ezzel v\u00e9get vet a t\u00e1rsul\u00e1snak \u00e9s \u00f6nmag\u00e1nak is rosszat tesz.<\/p>\n
Marx azonban a kor tulajdon \u00e9s hatalmi viszonyainak szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l is r\u00e1pillantott a probl\u00e9m\u00e1ra. \u00c9szrevette \u00e9s sz\u00f3v\u00e1 is tette: a t\u0151k\u00e9sek \u2013 politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi hatalmukat felhaszn\u00e1lva \u2013 a munk\u00e1s rov\u00e1s\u00e1ra \u00fajraosztj\u00e1k<\/em> a termelt \u00e9rt\u00e9kt\u00f6bbletet. A szocializmusbeli KGST vicc – Mi a KGST elvi szempontja? Elviszem! Pont! \u2013 mint\u00e1j\u00e1ra, \u00e9rt\u00e9kt\u00f6bblet eloszt\u00e1s\u00e1nak f\u0151 szempontja a t\u0151k\u00e9s viszonyok k\u00f6z\u00f6tt: \u201eElveszem! Pont!\u201d Ebb\u0151l fontos, a j\u00f6v\u0151re vonatkoz\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9st vont le: ha ez a rendszer nem v\u00e1ltozik, a vagyoni \u00e9s a hatalmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek n\u00f6vekedni fognak. Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l pedig elker\u00fclhetetlennek, egyben igazolhat\u00f3nak is l\u00e1tszott a t\u00e1rsadalom forradalmi \u00e1talak\u00edt\u00e1sa. \u00c1m a t\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 ez gyakran megesik \u2013 megtr\u00e9f\u00e1lta \u00e9rtelmez\u0151it \u00e9s pr\u00f3f\u00e9t\u00e1it. A v\u00e1rakoz\u00e1sokkal ellent\u00e9tben ugyanis a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l eg\u00e9szen a 1970-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9ig az egyenl\u0151tlens\u00e9gek cs\u00f6kkentek! (Piketty, Th: A t\u0151ke a 21. sz\u00e1zadban. 2015.)<\/p>\n R\u00e1c\u00e1folva a bor\u00fas j\u00f3slatokra, a szeg\u00e9ny prolet\u00e1rok \u00e9s a gazdag kapitalist\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti vagyoni \u00e9s j\u00f6vedelmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek fokozatosan sz\u0171k\u00fcltek. S\u0151t, ezzel p\u00e1rhuzamosan szabadd\u00e1 v\u00e1lt a tehets\u00e9gen alapul\u00f3 kiv\u00e1logat\u00f3d\u00e1s \u00e9s felgyorsult a t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1s. A demokratikus int\u00e9zm\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra a szabads\u00e1g \u00e9s a jogi egyenl\u0151s\u00e9g n\u0151tt, m\u00edg a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoportok, etnikumok, \u00e9s a nemek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek jelent\u0151sen cs\u00f6kkentek. A t\u0151k\u00e9seket r\u00e9szben a kommunista forradalomt\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem, r\u00e9szben a szakszervezetek er\u0151s\u00f6d\u0151 hatalma k\u00e9sztette moh\u00f3s\u00e1guk visszafog\u00e1s\u00e1ra. \u00c1m jelent\u0151sebb volt a hat\u00e1sa a folyamatos technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9snek, amely megk\u00f6vetelte, hogy az egyre bonyolult g\u00e9prendszerek m\u0171k\u00f6dtet\u0151it ne b\u00e9rrabszolg\u00e1nak, hanem \u00e9rt\u00e9kalkot\u00f3 munkat\u00e1rsnak tekints\u00e9k. Ennek jele volt, hogy a termel\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a j\u00f6vedelmek \u00e9vtizedekig \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3an n\u00f6vekedtek. A 70-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l azonban a munkab\u00e9rek fokozatosan elmaradtak a termel\u00e9kenys\u00e9g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t\u0151l. Ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly jelent\u0151s r\u00e9sze fokozatosan leszakadt. A fejlett t\u00e1rsadalmak kett\u00e9szakad\u00e1sa 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve letagadhatatlan lett. (Under Pressure: The Squeezed Middle Class. OECD 2019.)<\/p>\n R\u00e9szben ez v\u00e1ltotta ki, hogy a kutat\u00f3k \u00fajra szem\u00fcgyre vett\u00e9k a partnerek nyeres\u00e9gen val\u00f3 osztozkod\u00e1s\u00e1t, amelynek ar\u00e1nyair\u00f3l kor\u00e1bban felt\u00e9telezt\u00e9k: kiz\u00e1r\u00f3lag a folyamat term\u00e9szete \u00e9s a partnerek viselked\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1ja hat\u00e1rozza meg. Kider\u00fclt: l\u00e9tezik olyan strat\u00e9giai v\u00e1ltozat \u2013 a zero-determin\u00e1ns strat\u00e9gia – amely k\u00e9pes \u201efel\u00fcl\u00edrni\u201d a Tit-for-Tat-ot. (Press, W. Dyson, F.: Iterated Prisoner\u2019s Dilemma contains strategies that dominate any evolutionary opponent, 2012.) Az \u00faj megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s arra a – matematika \u00e1ltal addig elhanyagolt, Marx \u00e1ltal sz\u00f3v\u00e1 tett, de sokak \u00e1ltal k\u00e9tked\u00e9ssel fogadott – felismer\u00e9sre alapoz\u00f3dott, hogy a partnerek valamelyike – hatalmi helyzet\u00e9re t\u00e1maszkodva – k\u00e9pes lehet a maga \u00e9rdek\u00e9ben befoly\u00e1solni a kifizet\u00e9si m\u00e1trix \u00e9rt\u00e9keit. Ha pedig ezt meg is teszi, akkor – m\u00e9g ha mindketten TFT-t j\u00e1tszanak is \u2013 a \u201eterm\u00e9szetes osztozkod\u00e1s\u201d m\u00e9rt\u00e9k\u00e9n\u00e9l t\u00f6bbet saj\u00e1t\u00edthat ki. Vagyis, a hatalom birtokosai – a nekik j\u00e1r\u00f3 \u201eterm\u00e9szetes\u201d r\u00e9szesed\u00e9sen t\u00fal – a maguk sz\u00e1m\u00e1ra \u201e\u00e1tszivatty\u00fazhatj\u00e1k\u201d a k\u00f6z\u00f6sen l\u00e9trehozott \u00e9rt\u00e9kek tov\u00e1bbi r\u00e9sz\u00e9t, azaz k\u00e9pesek kizs\u00e1km\u00e1nyolni partnereiket!<\/p>\n A zero-determin\u00e1ns strat\u00e9gia \u00faj szemsz\u00f6gb\u0151l vil\u00e1g\u00edtotta meg a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s jelens\u00e9g\u00e9t. Ennek l\u00e9nyege a f\u00e9rfi \u00e9s a n\u0151 \u201et\u00e1rsul\u00e1s\u00e1nak\u201d szexi p\u00e9ld\u00e1val mutathat\u00f3 be a legink\u00e1bb. A gyerek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak<\/em> \u201ek\u00f6lts\u00e9ge \u00e9s haszna\u201d megoszlik a t\u00e1rsul\u00e1s tagjai k\u00f6z\u00f6tt. Mindketten v\u00e1llalnak terheket \u00e9s mindketten r\u00e9szes\u00fclnek az \u00e9lvezetekb\u0151l. \u00c1m \u2013 be kell ismernem – az osztozkod\u00e1s egyenl\u0151tlen. A \u201el\u00e9trehoz\u00e1s\u201d – els\u0151 pillant\u00e1sra – egyar\u00e1nt \u00e9lvezetes lehet mindk\u00e9t f\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra, ugyanakkor a terhek \u2013 erre utal a terhess\u00e9g<\/em> fogalma \u2013 nem egyenl\u0151en oszlanak meg. A \u201egyermek-csin\u00e1l\u00e1s\u201d \u00f6r\u00f6meib\u0151l a f\u00e9rfiaknak nagyobb r\u00e9sz jut, mint a n\u0151knek. Ez a t\u00e9ny egyfajta \u201ekizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1sk\u00e9nt\u201d \u00e9rtelmezhet\u0151, b\u00e1r joggal hivatkoznak arra – bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig joggal \u2013 hogy ez a dolog \u201eterm\u00e9szet\u00e9b\u0151l\u201d fakad. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene a terheket egyenl\u0151bben elosztani, de a teher-eloszt\u00e1snak l\u00e9tezhet egy term\u00e9szetes korl\u00e1tja.<\/p>\n Az osztozkod\u00e1st azonban \u2013 mint l\u00e1ttuk – befoly\u00e1solja a felek strat\u00e9gi\u00e1ja is. K\u00f6zismert a macs\u00f3-strat\u00e9gia: folyamatosan tov\u00e1bb l\u00e9pni az egyik n\u0151t\u0151l, a m\u00e1sikig, \u00e9lvezetekben r\u00e9szes\u00fclni, majd mindig tov\u00e1bb \u00e1llni. Ennek a strat\u00e9gi\u00e1nak van egy \u00f6nz\u0151bb v\u00e1ltozata: nem v\u00e1llalni r\u00e9szt a k\u00f6z\u00f6sen \u201el\u00e9trehozott\u201d gyerek felnevel\u00e9s\u00e9nek terheib\u0151l. Ez\u00e9rt hoztak a demokratikus t\u00e1rsadalmakban olyan t\u00f6rv\u00e9nyeket, amelyek a gyermekgondoz\u00e1s \u201ek\u00f6ztehervisel\u00e9s\u00e9t\u201d a f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151 k\u00f6z\u00f6tti egyenl\u0151 viszonyok alapj\u00e1n el\u0151\u00edrt\u00e1k. Most azonban a zero-determin\u00e1ns strat\u00e9gia a macs\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1k egy \u00fajabb \u2013 csal\u00f3 – v\u00e1ltozat\u00e1ra is r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott. A Psychology Today nemr\u00e9g sz\u00e1molt be egy vizsg\u00e1latr\u00f3l: a f\u00e9rfiak 96%-a, m\u00edg a n\u0151knek csak \u00a039% \u00e9rzi kiel\u00e9g\u00fcltnek mag\u00e1t az egy\u00fcttl\u00e9t sor\u00e1n. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felm\u00e9r\u00e9sek elt\u00e9r\u0151 sz\u00e1mokat mutatnak, de egy\u00f6ntet\u0171en azonos\u00edtj\u00e1k a pleasur-gap<\/em> jelens\u00e9g\u00e9t: a n\u0151knek j\u00f3val kisebb ar\u00e1nya \u00e9rzi mag\u00e1t kiel\u00e9g\u00edtettnek, mint a f\u00e9rfi partnere. A \u201egy\u00f6ny\u00f6r-r\u00e9s\u201d jelens\u00e9g\u00e9nek forr\u00e1sa: \u00a0nem megtenni minden elv\u00e1rhat\u00f3t a m\u00e1sik \u00f6r\u00f6m\u00e9rt, s mint ilyen a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s saj\u00e1tos form\u00e1jak\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151.<\/p>\n T\u00e9rj\u00fcnk azonban vissza a modern vil\u00e1g glob\u00e1liss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 cserefolyamataihoz. A kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s a 20. sz\u00e1zadban hossz\u00fa \u00e9vtizedekig cs\u00f6kkent a munka vil\u00e1g\u00e1ban. Ezt mutatta a sz\u0171k\u00fcl\u0151 income-gap \u00e9s a cs\u00f6kken\u0151 egyenl\u0151tlens\u00e9g. A 70-es \u00e9vekt\u0151l kezdve azonban a fejlett orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00e9p-oszt\u00e1ly\u00e1nak sok\u00e1ig javul\u00f3 alkupoz\u00edci\u00f3ja \u2013 a technol\u00f3gi\u00e1k automatiz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a termel\u00e9si folyamat kiszervez\u00e9se miatt – romlani kezdett. Ez lehet\u0151v\u00e9 tette a t\u0151k\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a maguk jav\u00e1ra \u00fajraossz\u00e1k az \u00e9rt\u00e9kt\u00f6bbletet, \u00e9s ezt a lehet\u0151s\u00e9get – mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en \u2013 ki is haszn\u00e1lt\u00e1k. A termel\u00e9kenys\u00e9g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek \u00e9s j\u00f6vedelem-emelked\u00e9snek a \u201esz\u00e9tcsatol\u00f3d\u00e1sa\u201d egy\u00e9rtelm\u0171en a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s fokoz\u00f3d\u00e1s\u00e1t jelezte. A k\u00f6vetkezm\u00e9ny: a sz\u00e9les\u00fcl\u0151 income-gap (j\u00f6vedelem-r\u00e9s<\/em>), \u00e9s status-gap (st\u00e1tusz-r\u00e9s<\/em>).<\/p>\n S mintha ez nem volna el\u00e9g: egyre \u00fajabb – r\u00e1ad\u00e1sul a nemek kapcsolat\u00e1nak k\u00e9nyes – ter\u00fcletein bukkantak el\u0151 r\u00e9sek<\/em>: gender-gap (b\u00e1r a n\u0151k k\u00e9pzetts\u00e9ge \u00e9s kompetenci\u00e1i egyre t\u00f6bb ter\u00fcleten meghaladj\u00e1k a f\u00e9rfiak\u00e9t, a vezet\u0151i poz\u00edci\u00f3kat m\u00e9gis t\u00f6bbnyire f\u00e9rfiak t\u00f6ltik be) \u00e9s a \u201eleasure-time gap\u201d (a csal\u00e1dban a f\u00e9rfiaknak egyre t\u00f6bb, m\u00edg a n\u0151knek egyre kevesebb a szabadideje). \u00c9s most itt a pleasure-gap. Az ok pedig mindig ugyanaz: a t\u00e1rsul\u00e1sok tagjai k\u00f6z\u00f6tti hatalmi egyenl\u0151tlens\u00e9g felk\u00edn\u00e1lja a magasabb poz\u00edci\u00f3ban lev\u0151knek, hogy \u2013 ha nem figyelnek r\u00e1 \u00e9s nem \u00e1llnak ellent \u2013 kizs\u00e1km\u00e1nyolj\u00e1k gyeng\u00e9bb poz\u00edci\u00f3j\u00fa tagjaikat. \u00cdgy a 21. sz\u00e1zadban a n\u00f6vekv\u0151 income-gap<\/strong> a t\u00e1rsadalmat r\u00e1\u00e9bresztette: a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s \u00fajra n\u00f6vekszik. A szexu\u00e1lis forradalom \u201efelszabad\u00edtotta\u201d a n\u0151ket, egyre term\u00e9szetesebben \u00e9s boldogabban \u00e9ltek is szabads\u00e1gukkal. \u00c1m a gender-gap, <\/strong>a pay-gap, <\/strong>a leasure-time gap<\/strong> arra figyelmeztetett: a f\u00e9rfi-t\u00e1rsadalom elnyom\u00e1sa nem sz\u0171nt meg. \u00c9s most r\u00e1ad\u00e1sul a pleasure-gap<\/strong> is azzal szembes\u00edti \u0151ket: a f\u00e9rfiak nem tesznek meg mindent \u00f6r\u00f6m\u00fck\u00e9rt.<\/p>\n \u00c9s ekkor bevillant els\u0151 londoni utam, els\u0151 \u00e9lm\u00e9nye: a \u201eMind the gap\u201d felirat, ami a Metro szerelv\u00e9ny \u00e9s a platform k\u00f6z\u00f6tti r\u00e9sre figyelmeztetett, hogy bele nem zuhanjak. \u00dagy t\u0171nik, az \u00e9letben, amikor m\u00e1r \u00fagy v\u00e9lj\u00fck, v\u00e9gre sima \u00faton haladunk, v\u00e1ratlanul el\u00e9nk bukkanhatnak eff\u00e9le r\u00e9sek<\/em>. A baloldal elfogadott narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t a matematika n\u00e9mileg pontos\u00edtja: nem minden egyenl\u0151tlens\u00e9g utal sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1sra. \u00c1m a hatalmi egyenl\u0151tlens\u00e9g mindig felk\u00edn\u00e1lja, a magas hatalmi helyzetben l\u00e9v\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. A tapasztalt szerint pedig, aki teheti, az t\u00f6bbnyire \u00e9l is azzal. \u00cdgy a m\u00e9lt\u00e1nyosn\u00e1l t\u00f6bbet saj\u00e1t\u00edt ki \u00a0a k\u00f6z\u00f6sb\u0151l. Marx pontosan erre figyelmeztetett: ne engedd eff\u00e9le r\u00e9sek<\/em> l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t, \u00e9s – ha tal\u00e1lkozol vele – ne t\u0171rd el azt. Ha nem akarod, hogy kizs\u00e1km\u00e1nyoljanak, tartsd szemmel azokat, akik – ak\u00e1r tehets\u00e9g\u00fck ok\u00e1n, ak\u00e1r \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt vagyonuk folyt\u00e1n, ak\u00e1r a v\u00e9letlen szesz\u00e9ly\u00e9b\u0151l – hatalmi poz\u00edci\u00f3ba ker\u00fcltek. S ha \u0151k elfelejtkeztek is, te ne feledd: az \u00e9rt\u00e9keket k\u00f6z\u00f6sen hozt\u00e1tok l\u00e9tre, \u00e9s egyenl\u0151 jogon r\u00e9szesedtek bel\u0151le.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Marx alapvet\u0151en fontos hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sa a t\u00e1rsadalmi dinamika meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s jelens\u00e9g\u00e9nek vizsg\u00e1lata volt. A prolet\u00e1r munk\u00e1j\u00e1t – kicsit leegyszer\u0171s\u00edtve – k\u00e9t szakaszra bontotta. A munkanap els\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben \u2013 ahogy Marx fogalmazott \u2013 \u201emunkaerej\u00e9nek \u00e9rt\u00e9k\u00e9t, vagyis sz\u00fcks\u00e9ges l\u00e9tfenntart\u00e1si eszk\u00f6zeinek \u00e9rt\u00e9k\u00e9t termeli meg.\u201d A munk\u00e1s azonban nem mondhatja: \u201ek\u00f6sz, nekem ennyi el\u00e9g volt\u201d, mert a viszonyok […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/400"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=400"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/400\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":401,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/400\/revisions\/401"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=400"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=400"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=400"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}