<\/p>\n
Pavlov kuty\u00e1ja 2017-ben K\u00edn\u00e1ban tal\u00e1lkozott Orwell, 1984<\/strong> v\u00edzi\u00f3j\u00e1val. \u00a0Suqian v\u00e1rosk\u00e1ban – mint K\u00edn\u00e1ban sok helyen \u2013 egy olyan, social credit system<\/em>-nek nevezett rendszert vezettek be, amely m\u00e9ri, sz\u00e1mon tartja \u00e9s nyomon k\u00f6veti az \u00e1llampolg\u00e1rok viselked\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat, majd abb\u00f3l a \u201emegb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g\u00e1ra\u201d utal\u00f3 m\u00e9r\u0151sz\u00e1mot \u00e1ll\u00edt el\u0151. (Economist. 2019.m\u00e1rc. 30). Mindenki \u2013 mint egy j\u00e1t\u00e9kban \u2013 1000 ponttal kezd, amelyhez viselked\u00e9s\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u0151en hozz\u00e1adnak vagy levonnak. Aki r\u00e9szt vesz az \u00f6nk\u00e9ntes munk\u00e1ban, v\u00e9rt ad, seg\u00edt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek, az n\u00f6velheti pontjainak sz\u00e1m\u00e1t. Aki viszont elmarad a hitel visszafizet\u00e9s\u00e9vel, vagy \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sbe ker\u00fcl a rend\u0151rs\u00e9ggel, att\u00f3l pontokat vonnak le. A havonk\u00e9nt \u00fajrasz\u00e1molt \u201eteljes\u00edtm\u00e9ny\u00fck\u201d alapj\u00e1n az embereket – a hitelmin\u0151s\u00edt\u0151k mint\u00e1j\u00e1ra – nyolc kateg\u00f3ri\u00e1ba osztj\u00e1k: a sor elej\u00e9n a p\u00e9ldaszer\u0171 polg\u00e1rok (AAA), a v\u00e9g\u00e9n, a megb\u00edzhatatlan egy\u00e9nek (D) tal\u00e1lhat\u00f3k.<\/p>\n Az \u00e1llami \u00e9s \u00fczleti szervezetek ezeket az inform\u00e1ci\u00f3kat \u2013 a hatalom \u00fatmutat\u00e1sai szerint – az egy\u00e9nre vonatkoz\u00f3 d\u00f6nt\u00e9seikben haszn\u00e1lj\u00e1k fel. Aki magas pontot \u00e9rt el, az olcs\u00f3bb hitelekre, gyorsan kiadott enged\u00e9lyekre sz\u00e1m\u00edthat, aki viszont nem teljes\u00edtett j\u00f3l, att\u00f3l megtagadj\u00e1k a hitelt \u00e9s a j\u00f3 \u00e1ll\u00e1st. A social credit system<\/em> – a K\u00edn\u00e1t egy\u00e9bk\u00e9nt is gyanakodva szeml\u00e9l\u0151 Nyugaton – v\u00e9gleg kicsapta a biztos\u00edt\u00e9kot. M\u00e1r nem is Pavlov kutyusk\u00e1j\u00e1t, hanem a Skinner-dobozban \u2013 jutalmakkal \u00e9s b\u00fcntet\u00e9sekkel \u2013 ir\u00e1ny\u00edtott patk\u00e1nyokat emlegetik. A rendszerszer\u0171en alkalmazott min\u0151s\u00edt\u00e9si elj\u00e1r\u00e1s ugyanis val\u00f3ban alkalmas az emberi \u00e9let minden r\u00e9szlet\u00e9nek politikai ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9re \u00e9s a polg\u00e1rok feletti tot\u00e1lis kontroll megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Sokan teszik fel – nem is titkolt aggodalommal – a k\u00e9rd\u00e9st: vajon t\u00e9nyleg elker\u00fclhetetlen ez a r\u00e9m\u00e1lom? Vagy, lehet-e ezt a t\u00e1rsadalom jav\u00e1t szolg\u00e1l\u00f3 modellk\u00e9nt is szeml\u00e9lni?<\/p>\n A k\u00e9rd\u00e9st indokolja, hogy egy ehhez hasonl\u00f3 rendszert 1854-ben a sk\u00f3t Alexander Machonochie vezetett be a norfolki fegyh\u00e1zban. Az Anglia legelvetem\u00fcltebb b\u0171n\u00f6z\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra kidolgozott Mark System<\/em> egyszer\u0171 elven alapult: aki az elv\u00e1rt magatart\u00e1st k\u00f6vette – rendesen dolgozott, nem verekedett – az azonnal jutalompontokat kapott, a szab\u00e1lyok ellen v\u00e9t\u0151ket viszont r\u00f6gt\u00f6n pontelvon\u00e1ssal b\u00fcntett\u00e9k. A j\u00f3 magaviseletet k\u00f6vet\u0151 jutalmaz\u00e1s, \u00e9s a szab\u00e1lyszeg\u00e9s kiv\u00e1ltotta (ar\u00e1nyos) b\u00fcntet\u00e9s megh\u00f6kkent\u0151en hat\u00e9konyan volt k\u00e9pes “\u00fajraprogramozni” a b\u0171n\u00f6z\u0151k r\u00f6gz\u00fclt, paranoid viselked\u00e9s\u00e9t. A b\u00f6rt\u00f6n k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt is \u00e1tl\u00e1that\u00f3an m\u0171k\u00f6d\u0151 rendszer \u201eh\u00e1tr\u00e1ny\u00e1nak\u201d \u00e9ppen azt tekintett\u00e9k: t\u00fal sikeresnek bizonyult. M\u00e9g a jav\u00edthatatlanul elvetem\u00fcltnek gondolt b\u0171n\u00f6z\u0151ket is k\u00e9pes volt visszavezetni a t\u00e1rsadalomba.<\/p>\n A b\u00f6rt\u00f6n felt\u00e9telei k\u00f6z\u00f6tt kipr\u00f3b\u00e1lt rendszer k\u00e9s\u0151bb – zseton-gazdas\u00e1g<\/em> (token economy) n\u00e9ven – sz\u00e9les k\u00f6rben alkalmazott viselked\u00e9s-m\u00f3dos\u00edt\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sk\u00e9nt v\u00e1lt ismertt\u00e9. A \u201etoken economy\u201d egy olyan pontoz\u00e1sos elj\u00e1r\u00e1s, amelyet az elv\u00e1rt \u00e9s a t\u00e9nyleges viselked\u00e9s folyamatos \u00f6sszevet\u00e9s\u00e9vel, majd az elt\u00e9r\u00e9shez kapcsolt jutalmakkal \u00e9s b\u00fcntet\u00e9sekkel m\u0171k\u00f6dtetik. A bek\u00f6vetkezett viselked\u00e9st\u0151l f\u00fcgg\u0151en j\u00f3v\u00e1\u00edrt, illetve levont, \u00edgy folyamatosan halmoz\u00f3d\u00f3 pontok pillanatnyi \u00e9rt\u00e9k\u00e9hez az adott szem\u00e9lyhez illeszked\u0151 el\u0151ny\u00f6k illetve h\u00e1tr\u00e1nyok j\u00e1rulnak. Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket pedig \u2013 Skinner patk\u00e1nyait\u00f3l, a b\u00f6rt\u00f6n\u00f6k lak\u00f3in kereszt\u00fcl, a demokratikus t\u00e1rsadalom polg\u00e1r\u00e1ig \u2013 a j\u00f3 viselked\u00e9s meger\u0151s\u00edt\u00e9se, a szab\u00e1lyszeg\u00e9s megb\u00fcntet\u00e9se az el\u0151\u00edrt szab\u00e1lyok elfogad\u00e1s\u00e1ra k\u00e9szteti. Az egy\u00e9nek folyamatosan nyomon k\u00f6vethetik aktu\u00e1lis helyzet\u00fcket, \u00e9s saj\u00e1t bel\u00e1t\u00e1suk vez\u00e9rli \u0151ket \u201ej\u00f3 magaviselet\u0171v\u00e9\u201d v\u00e1lni.<\/p>\n De mi\u00e9rt van egy\u00e1ltal\u00e1n sz\u00fcks\u00e9g egy eff\u00e9le \u201eb\u00fcntet\u0151-jutalmaz\u00f3\u201d rendszer m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9re a t\u00e1rsadalomban? A term\u00e9szeti folyamatok fontos jellemz\u0151je – a szervez\u0151d\u00e9sek rendezetlens\u00e9g\u00e9t m\u00e9r\u0151 \u2013 az entr\u00f3pia. Az \u00e9lettelen vil\u00e1gban a spont\u00e1n v\u00e1ltoz\u00e1sok ir\u00e1ny\u00e1t az entr\u00f3pia n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rv\u00e9nye \u00edrja le: a rendezetts\u00e9g \u00e9s szab\u00e1lyoss\u00e1g hajlamos fokozatosan megsz\u0171nni \u00e9s ez csak energia bevitel\u00e9vel, akt\u00edv beavatkoz\u00e1ssal sz\u00fcntethet\u0151 meg. Ennek mint\u00e1j\u00e1ra \u2013 puszt\u00e1n metaforak\u00e9nt \u2013 alkalmazhatjuk a szoci\u00e1lis entr\u00f3pia fogalm\u00e1t: a t\u00e1rsadalmi rend hajlamos sz\u00e9tesni, a kialak\u00edtott szab\u00e1lyok leromlani. H\u00e9tk\u00f6znapi tapasztalatunk: k\u00f6rnyezet\u00fcnkben a rend nem j\u00f6n l\u00e9tre mag\u00e1t\u00f3l. A mag\u00e1ra hagyott szob\u00e1ban felhalmoz\u00f3dik a szem\u00e9t, \u00e9s m\u00e9g a rendszeres rendrak\u00e1st\u00f3l is csak id\u0151leges eredm\u00e9ny v\u00e1rhat\u00f3. A rendetlens\u00e9g spont\u00e1n n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t \u2013 l\u00e1sd: a t\u00f6r\u00f6tt ablak elm\u00e9let<\/em> \u2013 m\u00e9g k\u00eds\u00e9rletek is igazolj\u00e1k. (Keizer, K. 2008. The Spreading of Disorder.). A t\u00e1rsadalom teh\u00e1t nem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zheti, hogy folyamatos beavatkoz\u00e1ssal \u00e1ll\u00edtsa helyre a spont\u00e1nul leroml\u00f3 szoci\u00e1lis rendet.<\/p>\n A rendet \u00e9s a szab\u00e1lyk\u00f6vet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k egy\u00fctt fejl\u0151dtek a t\u00e1rsadalommal. M\u00e1sk\u00e9nt \u0151rizhet\u0151 meg az elv\u00e1rt viselked\u00e9s k\u00f6vet\u00e9se a csal\u00e1dban, m\u00e1sk\u00e9nt a t\u00f6rzsben, \u00e9s m\u00e1sk\u00e9nt a kifejlett \u00e1llamokban. A \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi l\u00e9pcs\u0151k\u00f6n\u201d feljebb l\u00e9pegetve egyre \u00fajabb eszk\u00f6z\u00f6kre volt sz\u00fcks\u00e9g a nagyobb \u00e9s komplexebb t\u00e1rsadalmak ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9re \u00e9s egyben-tart\u00e1s\u00e1ra. Sokf\u00e9le t\u00edpusa j\u00f6tt l\u00e9tre az integr\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6knek, kezdve a hatalom \u00e1ltal m\u0171k\u00f6dtetett megfigyel\u0151, \u00edt\u00e9lkez\u0151 \u00e9s b\u00fcntet\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyekt\u0151l, eg\u00e9szen az Istenek f\u00fcrk\u00e9sz\u0151 tekintet\u00e9ig \u00e9s az \u00e1ltaluk \u00edg\u00e9rt t\u00falvil\u00e1gi b\u00fcntet\u00e9sekig \u00e9s jutalmakig. Kider\u00fclt, m\u00e1r az is hat\u00e9konyan befoly\u00e1solja a viselked\u00e9st, ha az ember felfedezi: valaki figyeli \u0151t<\/em>. Aki ugyanis tudja, hogy szem el\u0151tt van, az szab\u00e1lyk\u00f6vet\u0151 lesz. (Bateson, M. et al. 2010. Cues of being watched enhance cooperation in a real-world setting.). \u00c1m, m\u00e9g enn\u00e9l is hat\u00e9konyabb v\u00e1ltoz\u00e1st eredm\u00e9nyez, ha az egy\u00e9n r\u00e1\u00e9bred: m\u00e1sok r\u00f3la alkotott v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9hez az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s sor\u00e1n szankci\u00f3k \u00e9s jutalmak kapcsol\u00f3dhatnak.<\/p>\n Saj\u00e1t k\u00e1runkon tanuljuk meg: a r\u00f3lunk alkotott v\u00e9lem\u00e9nyek v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rik \u00e9let\u00fcnket, \u00e9s befoly\u00e1solj\u00e1k k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeinket. A tapasztalatok – \u00e9s a k\u00eds\u00e9rletek tanuls\u00e1ga – szerint a m\u00e1sok meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t t\u00fckr\u00f6z\u0151 k\u00e9p er\u0151s \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st ad, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g elv\u00e1r\u00e1saihoz alkalmazkodjunk, vagyis \u201emegjavuljunk\u201d. Ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st l\u00e1tv\u00e1nyosan bizony\u00edtott\u00e1k az un. images scoring<\/em> k\u00eds\u00e9rletek. (Brandt, H. et al. 2004. Indirect reciprocity, image scoring, and moral hazard.). \u00c1m m\u00e9g k\u00eds\u00e9rletekre sincs sz\u00fcks\u00e9g ahhoz, hogy bel\u00e1ssuk: k\u00f6rnyezet\u00fcnk v\u00e9lem\u00e9nye befoly\u00e1solja helyzet\u00fcnket, elegend\u0151 felid\u00e9zni a gyan\u00fatlanul \u00e9nekelt n\u00e9pdalokat. Az egyikben, a falu rossza arr\u00f3l dalol, hogy \u201eengem ugat minden kutya messzir\u0151l\u201d, a m\u00e1sik meg az\u00e9rt szomorkodik, hogy \u201erajtam van a vil\u00e1g nyelve\u201d.<\/p>\n A v\u00e1rosban m\u00e1r az \u00e1llamhatalom hivatalos \u00e9s titkos megfigyel\u0151inek eg\u00e9sz h\u00e1l\u00f3zata \u2013 a rend\u0151rs\u00e9g, mellett\u00fck a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb titkosszolg\u00e1latok \u00e9s ellen\u0151r\u00f6k \u2013 tartotta rajtunk a szem\u00e9t. Azut\u00e1n a gazdas\u00e1g is r\u00e1\u00e9bredt az \u00fczleti partnerek \u2013 a besz\u00e1ll\u00edt\u00f3k, hitelez\u0151k \u00e9s a fogyaszt\u00f3k \u2013 viselked\u00e9s-m\u00e9r\u00e9s\u00e9nek a fontoss\u00e1g\u00e1ra. A banki hitelmin\u0151s\u00edt\u00e9s m\u00e1r vagy 60 \u00e9ve haszn\u00e1lja a – \u201etoken economy\u201d elv\u00e9n alapul\u00f3 – FICO modellt. Ez a rem\u00e9nybeli hitelfelvev\u0151 hitelk\u00e9pess\u00e9g\u00e9t – \u201eel\u0151\u00e9lete\u201d \u00e9s helyzete alapj\u00e1n – 300-850 pont k\u00f6z\u00f6tt \u00e9rt\u00e9keli. Olcs\u00f3 – un. prime-rate – kamatoz\u00e1s\u00fa hitelre csak a sk\u00e1la fels\u0151 r\u00e9gi\u00f3ba es\u0151 kliensek sz\u00e1m\u00edthatnak. A pontok cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel egyre dr\u00e1g\u00e1bb \u2013 un. sub-prime rate – hitelt k\u00edn\u00e1lnak, m\u00edg a sk\u00e1la als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n elutas\u00edtj\u00e1k a hitelk\u00e9relmet. De ugyanezt a m\u00f3dszert alkalmazza t\u00f6bb k\u00ednai gy\u00f6ker\u0171 rendszer: az Alibaba \u201epersonal credit scoring\u201d \u00e9s a \u201eSesame Credit\u201d modellje.\u00a0 (Kobie, N. 2019. The complicated truth about China’s social credit system. Wired)<\/p>\n Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vtizedben azut\u00e1n \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9re behatoltak a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le megfigyel\u00e9si \u00e9s \u00e9rt\u00e9kel\u00e9si rendszerek. 2013-ban a vil\u00e1got Eduard Snowden d\u00f6bbentette r\u00e1: az USA titkosszolg\u00e1latok az amerikai \u00e1llampolg\u00e1rok megfigyel\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 h\u00e1l\u00f3zatot \u2013 PRISM – m\u0171k\u00f6dtetnek. De ugyanilyen c\u00e9lt szolg\u00e1lnak a glob\u00e1lis megfigyel\u00e9s – a FAIRVIEW \u00e9s az ECHELON \u2013 rendszerei. A biztos\u00edt\u00e9kot m\u00e9gis az csapta ki, hogy az emberek r\u00e1\u00e9bredtek, hogy a platform-v\u00e1llalatok<\/em> \u2013 Google, Facebook, Apple, Amazon \u2013 a szem\u00e9ly\u00fckre vonatkoz\u00f3 adatokat, tudtunkon k\u00edv\u00fcl, \u00e1tl\u00e1thatatlan h\u00e1l\u00f3zataikon kereszt\u00fcl, a \u201eh\u00e1tt\u00e9rben\u201d megb\u00fav\u00f3 gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai hatalmaknak bocs\u00e1tott\u00e1k a rendelkez\u00e9s\u00e9re. \u00c1m ekkorra kider\u00fclt: m\u00e9g ez a f\u00e9lelmetes k\u00e9p is \u201ecsak\u201d a j\u00e9ghegy cs\u00facsa. A val\u00f3s\u00e1gban mindenki \u00e9rt\u00e9kel mindenkit: a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3 az elad\u00f3t, majd az elad\u00f3 vissza\u00e9rt\u00e9keli a vev\u0151t, a v\u00e1llalkoz\u00e1s az \u00fczleti partnereit, a tan\u00e1rt a hallgat\u00f3i, a szomsz\u00e9dok \u00e9s az ismer\u0151s\u00f6k egym\u00e1st. Az internet m\u00e9dia-, \u00e9s piac-terein mindenkir\u0151l folyamatosan felfoghatatlan mennyis\u00e9g\u0171 inform\u00e1ci\u00f3 keletkezik. Gyakorlatilag nincs olyan \u201eaktora\u201d a glob\u00e1lis vil\u00e1gnak, akir\u0151l – tev\u00e9kenys\u00e9ge alapj\u00e1n – ne sz\u00fcletne adat, \u00e9s ebb\u0151l egyre t\u00f6bben \u201egy\u00e1rtanak\u201d sz\u00e9les k\u00f6rben felhaszn\u00e1lhat\u00f3, viselked\u00e9s\u00e9nek min\u0151s\u00e9g\u00e9re utal\u00f3 mutat\u00f3sz\u00e1mot. D\u00f6bbenj\u00fcnk v\u00e9gre m\u00e1r r\u00e1: figyelnek minket<\/strong>!<\/p>\n A kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben a kult\u00fara r\u00edtusai, szimb\u00f3lumai \u00e9s narrat\u00edv\u00e1i biztos\u00edtott\u00e1k a kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 viselked\u00e9st. A t\u00f6rzsek tagjai konfliktusaik rendez\u00e9s\u00e9t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fckre b\u00edzt\u00e1k \u00e9s annak \u00edt\u00e9let\u00e9be belenyugodtak. Az \u00e1llamok stabilit\u00e1sa azonban m\u00e1r a hatalom szigor\u00fa szab\u00e1lyain, f\u00fcrk\u00e9sz\u0151 tekintet\u00e9n \u00e9s kegyetlen szankci\u00f3in nyugodott. Az emberek pedig elsz\u00f6rnyedve \u00e9bredtek r\u00e1: idegenek, idegen szab\u00e1lyok alapj\u00e1n \u00edt\u00e9lnek, \u00e9s idegen hatalom b\u00fcnteti \u0151ket. \u00c1m ekkor m\u00e1r a korm\u00e1nyz\u00f3 hatalom n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen volt. \u201eIm\u00e1dkozz a korm\u00e1ny j\u00f3l\u00e9t\u00e9\u00e9rt – \u00e9rvelt a Talmud – mert ha nem l\u00e9tezne a t\u0151le val\u00f3 f\u00e9lelem, az emberek elevenen faln\u00e1k f\u00f6l egym\u00e1st.\u201d A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve azonban vil\u00e1gunk \u00e1ttekinthetetlen\u00fcl bonyolultt\u00e1, szorosan csatoltt\u00e1 v\u00e1lt. Mindenki kibogozhatatlanul \u00f6sszekapcsol\u00f3dott mindenkivel, \u00e9s mik\u00f6zben az individualizmus kor\u00e1bban elk\u00e9pzelhetetlen szintre n\u0151tt, az addig term\u00e9szetesnek vett szuverenit\u00e1s megsz\u0171nt. Elker\u00fclhetetlen teh\u00e1t, hogy az emberis\u00e9g \u00fajrafogalmazza az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s szab\u00e1lyait, \u00e9s olyan int\u00e9zm\u00e9nyeket alkosson, amelyek mindenkit a szab\u00e1lyok k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re k\u00e9sztetnek.<\/p>\n A val\u00f3di k\u00e9rd\u00e9s az \u00e1llamok vil\u00e1g\u00e1ban: a hatalom t\u00f6rv\u00e9nyi korl\u00e1toz\u00e1sa \u00e9s ellen\u0151rz\u00e9se. Ez a magyar\u00e1zata, hogy Arisztotel\u00e9sz nem a demokr\u00e1ci\u00e1t (a n\u00e9p uralm\u00e1t), tekintette a politikai rendszerek cs\u00facs\u00e1nak, hanem a politei\u00e1t,<\/em> amelyben – ahogy fogalmaz – \u201ea n\u00e9p gyakorolja az \u00e1llamhatalmat a k\u00f6zj\u00f3 \u00e9rdek\u00e9ben.\u201d Vagyis a t\u00f6bbs\u00e9g uralm\u00e1t csak akkor tekintette pozit\u00edv \u00e9rtelm\u0171nek, ha azt a t\u00f6rv\u00e9ny korl\u00e1tozza! A g\u00f6r\u00f6g b\u00f6lcs \u2013 b\u00e1r nyilv\u00e1n vitathat\u00f3 a v\u00e9lem\u00e9nyem \u2013 mai vil\u00e1gunkban meg\u00e9rt\u0151en szeml\u00e9ln\u00e9 a glob\u00e1lis token economy<\/em> alkalmaz\u00e1s\u00e1t. Az egyik oldalon ugyanis, partnereink t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze ismeretlen polg\u00e1r, idegen, t\u00e1voli vil\u00e1g lak\u00f3ja, akivel val\u00f3sz\u00edn\u0171 soha nem tal\u00e1lkozunk t\u00f6bb\u00e9. Ebben a helyzetben, a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s bizalomhoz elengedhetetlen a megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g folyamatos tesztel\u00e9se \u00e9s a teszt-eredm\u00e9nyek hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 t\u00e9tele. Ezt pedig az internet mindenki sz\u00e1m\u00e1ra felk\u00edn\u00e1lja, n\u00e9gy fontos lehet\u0151s\u00e9get nyitva meg: az adatb\u00e1ny\u00e1szatot<\/em>, a j\u00f3l ellen\u0151rizhet\u0151 szerz\u0151d\u00e9seket, a szem\u00e9lyre szabotts\u00e1g maximum\u00e1t, \u00e9s a folyamatos k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Ezek azonban \u2013 akarjuk, nem akarjuk – megval\u00f3s\u00edthat\u00f3v\u00e1 teszik a tot\u00e1lis \u00e9s glob\u00e1lis szemmel tart\u00e1st is. (Zuboff, S. 2019. The Age of Surveillance Capitalism: The Fight for a Human Future at the New Frontier of Power.).<\/p>\n Ugyanakkor a vil\u00e1g t\u00falker\u00fclt azon a ponton, hogy lehet\u0151s\u00e9g volna visszaszor\u00edtani a meg\u00e1ll\u00edthatatlanul terjed\u0151 megfigyel\u0151 szervezeteket. A glob\u00e1lis \u201efalunkban\u201d, otthonunk \u00e9s magunk is, egyre gazdagabb adatforr\u00e1sk\u00e9nt \u201em\u0171k\u00f6d\u00fcnk\u201d. A Cisco Research legut\u00f3bbi vizsg\u00e1lata szerint gyorsan n\u00f6vekszik a k\u00e9nyelm\u00fcnket szolg\u00e1l\u00f3, de r\u00f3lunk inform\u00e1ci\u00f3kat gy\u0171jt\u0151 h\u00e1l\u00f3zati eszk\u00f6z\u00f6k sz\u00e1ma. Ebben a helyzetben a val\u00f3s\u00e1gos alternat\u00edva: egy olyan \u00e1ttekinthet\u0151 szab\u00e1lyoz\u00e1s, amelyben nemcsak az egy\u00e9neket \u00e9s a szervez\u0151d\u00e9seket tartj\u00e1k szemmel, de a megfigyel\u0151k is csak a glob\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ellen\u0151rz\u00e9se alatt tev\u00e9kenykedhetnek. (Kevin Kelly. Wired. 2014). A monopol-helyzet ugyanis \u2013 legyen az m\u0171szaki, politikai, vagy gazdas\u00e1gi \u2013 mindig komoly kock\u00e1zat forr\u00e1sa. \u00c1m ez a kock\u00e1zat nem sz\u00fcntethet\u0151 meg az ellen\u0151rz\u00e9si \u00e9s rangsorol\u00e1si \u201eipar\u00e1g\u201d tilt\u00e1s\u00e1val. Ink\u00e1bb arra kell figyelni: mik\u00e9nt biztos\u00edthat\u00f3 a megfigyel\u0151k \u00e9s rangsorol\u00f3k szemmel tart\u00e1sa, az \u00e1ltaluk alkalmazott k\u00edv\u00e1natos viselked\u00e9si szab\u00e1lyok demokratikus ellen\u0151rz\u00e9se, \u00e9s a rendszer \u00e1tl\u00e1that\u00f3 m\u0171k\u00f6dtet\u00e9se. Csak \u00edgy megakad\u00e1lyozhat\u00f3 meg, hogy a politikai \u00e9s az \u00fczleti szervezetek vissza\u00e9ljenek hatalmukkal. A token economy<\/em> alapk\u00e9rd\u00e9se ugyanis mindig az: ki \u00e9s milyen elvek alapj\u00e1n szabja meg a k\u00edv\u00e1natos viselked\u00e9s szab\u00e1lyait. V\u00e9gs\u0151 soron ezen m\u00falik, hogy vil\u00e1gunk a glob\u00e1lis b\u00f6rt\u00f6n, vagy a glob\u00e1lis szabads\u00e1g fel\u00e9 veszi \u00fatj\u00e1t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Pavlov kuty\u00e1ja 2017-ben K\u00edn\u00e1ban tal\u00e1lkozott Orwell, 1984 v\u00edzi\u00f3j\u00e1val. \u00a0Suqian v\u00e1rosk\u00e1ban – mint K\u00edn\u00e1ban sok helyen \u2013 egy olyan, social credit system-nek nevezett rendszert vezettek be, amely m\u00e9ri, sz\u00e1mon tartja \u00e9s nyomon k\u00f6veti az \u00e1llampolg\u00e1rok viselked\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat, majd abb\u00f3l a \u201emegb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g\u00e1ra\u201d utal\u00f3 m\u00e9r\u0151sz\u00e1mot \u00e1ll\u00edt el\u0151. (Economist. 2019.m\u00e1rc. 30). Mindenki \u2013 mint egy j\u00e1t\u00e9kban \u2013 […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/403"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=403"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/403\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":404,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/403\/revisions\/404"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=403"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=403"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=403"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}