A glob\u00e1lis\nkapitalizmus: a v\u00e9g kezdete vagy a kezdet v\u00e9ge? <\/p>\n\n\n\n
Az Economist\n– a mag\u00e1nv\u00e1llalkoz\u00e1sok t\u00e1ntor\u00edthatatlan h\u00edve \u2013 c\u00edmlap sztorit szentelt a\nBusiness Roundtable legut\u00f3bbi vit\u00e1j\u00e1nak. A lap bor\u00edt\u00f3j\u00e1ra rakta, az eddig soha\nmeg nem k\u00e9rd\u0151jelezett t\u00e9nyre vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t: \u201eMi is egy v\u00e1llalat c\u00e9lja?\u201d A\nFinancial Times \u2013 a kapitalizmus harcos t\u00e1mogat\u00f3ja – eg\u00e9sz oldalas form\u00e1tumban\nhirdetette meg: \u201eKapitalizmus: El\u00e9rkezett az \u00fajraigaz\u00edt\u00e1s ideje\u201d. A Newsweek – a\nszabad piac elk\u00f6telezett v\u00e9delmez\u0151je \u2013 hitetlenkedve k\u00e9rdezte: \u201eKiszerett\u00fcnk<\/em> volna Milton Friedmanb\u00f3l?\u201d Pedig\naz USA v\u00e1llalatigazgat\u00f3i mindeddig a Friedman-doktr\u00edna<\/em>\n– az \u00fczlet egyetlen t\u00e1rsadalmi felel\u0151ss\u00e9ge: minden er\u0151forr\u00e1s\u00e1val \u00e9s minden\ntev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel profitot termelni a tulajdonosok sz\u00e1m\u00e1ra – harcosainak\nsz\u00e1m\u00edtottak. Most azonban v\u00e1ltozni l\u00e1tszik az id\u0151. A vil\u00e1g legnagyobb v\u00e1llalatainak\nvezet\u0151i, nem k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt, hanem \u00e1ll\u00edt\u00e1sk\u00e9nt fogalmazt\u00e1k meg: alapvet\u0151 feladatuk,\na profit mellett a t\u00e1rsadalmat szolg\u00e1l\u00f3 c\u00e9lok k\u00f6vet\u00e9se. <\/p>\n\n\n\n A helyzet engem\n– egy kicsit – a rendszerv\u00e1lt\u00e1s id\u0151szak\u00e1ra eml\u00e9keztet. Azt, hogy a szocializmus\n– amelyet ap\u00e1mt\u00f3l kaptam \u00f6r\u00f6k\u00fcl, amelyben feln\u0151ttem, \u00e9s amelyet magam is (ki)szolg\u00e1ltam\n– nem m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes, el\u0151ttem sokan felismert\u00e9k. Velem lassan halmoz\u00f3d\u00f3 szem\u00e9lyes\ntapasztalataim \u00e9s folyamatosan gyarapod\u00f3 ismereteim tudatt\u00e1k ezt a t\u00e9nyt. A 70-es\n\u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u2013 m\u00e9g bizonytalanul – a tervgazdas\u00e1gon alapul\u00f3 t\u00e1rsadalom helyett valamif\u00e9le\npiaci szocializmus fel\u00e9 tapogat\u00f3ztam. A 80-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n m\u00e1r a monolitikus\npolitikai rendszer \u201epluraliz\u00e1l\u00e1sa\u201d sem volt idegen t\u0151lem. M\u00e9gis, a szocializmus\nj\u00f6v\u0151j\u00e9t ekkor m\u00e9g valamif\u00e9le \u201emodellv\u00e1lt\u00e1sk\u00e9nt\u201d k\u00e9pzeltem el. A t\u00f6rt\u00e9nelem azonban\nt\u00fall\u00e9pett rajtam. Az \u00e1ltalam, \u201emodellv\u00e1lt\u00e1ssal\u201d \u00e9s reformokkal megoldhat\u00f3nak v\u00e9lt\nprobl\u00e9m\u00e1k \u201erendszerv\u00e1lt\u00e1st\u201d k\u00e9nyszer\u00edtettek ki. <\/p>\n\n\n\n A\nrendszerv\u00e1lt\u00e1s l\u00e9nyege ugyanis: a nem m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes \u00e9s alapvet\u0151en megreform\u00e1lhatatlan\nszocializmust a kapitalizmus – hossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n kiform\u00e1l\u00f3dott – \u201ealap\u00e9rtelmezett\u201d\nmodellj\u00e9re kicser\u00e9lni. Ennek a modellnek elmaradhatatlan elemei: a gazdas\u00e1gi\nfolyamatokat a \u201eszabad\u201d piac vez\u00e9rli, a gazdas\u00e1got a mag\u00e1ntulajdonon alapul\u00f3\nv\u00e1llalkoz\u00e1sok mozgatj\u00e1k, a t\u00e1rsadalom m\u0171k\u00f6d\u00e9si szab\u00e1lyai a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia\nint\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9nek keretei k\u00f6z\u00f6tt form\u00e1l\u00f3dnak, a szabads\u00e1ga \u00e9s a privacy, az\negy\u00e9nek vitathatatlan joga, \u00e9s a t\u00e1rsadalmak a szuver\u00e9n nemzet\u00e1llamok keretein\nbel\u00fcl szervez\u0151dnek. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ennek az \u00f6t – egym\u00e1st felt\u00e9telez\u0151 – int\u00e9zm\u00e9ny-rendszernek\naz egyidej\u0171 ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t jelentette. Ez a szocializmus fel\u0151l ak\u00e1r\nellenforradalomnak is v\u00e9lhet\u0151 volt, \u00e1m a t\u00f6rt\u00e9nelmi halad\u00e1s szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l\nval\u00f3s\u00e1gos forradalom volt. \u00cdgy Antal J\u00f3zsef sokat id\u00e9zett\u2013 \u201eTetszettek volna\nforradalmat csin\u00e1lni\u201d \u2013 mondat\u00e1ra, joggal v\u00e1laszolhatn\u00e1nk: De hiszen azt\ncsin\u00e1ltunk!<\/p>\n\n\n\n Az\nalap\u00e9rtelmezett modell ink\u00e1bb evol\u00faci\u00f3s, mint revol\u00faci\u00f3s folyamatok\neredm\u00e9nyek\u00e9nt fokozatosan form\u00e1l\u00f3dott ki. Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad sor\u00e1n Nyugat-Eur\u00f3pa\n\u00e9s a \u201eny\u00falv\u00e1nyok\u201d – USA, Kanada, Ausztr\u00e1lia stb. \u2013 t\u00e1rsadalmai egyre hasonl\u00f3bb\nszerkezet\u0171v\u00e9 v\u00e1ltak. A kor\u00e1bban l\u00e9nyegesnek t\u0171n\u0151 elt\u00e9r\u00e9sek \u2013 pl. kir\u00e1lys\u00e1g vagy\nk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g alkotm\u00e1ny\u00e1ra \u00e9p\u00fcl\u0151 jogrend \u2013 elvesztett\u00e9k fontoss\u00e1gukat. A\nt\u00e1rsadalmak min\u0151s\u00e9g\u00e9t jelz\u0151 komplex mutat\u00f3k \u2013 a korm\u00e1nyz\u00e1s, a demokr\u00e1cia, a\nszabads\u00e1g, a jog\u00e1llam, \u00e9s a versenyk\u00e9pess\u00e9g stb. m\u00e9r\u0151sz\u00e1mai \u2013 egy\u00e9rtelm\u0171en\njelezt\u00e9k: a t\u00f6rt\u00e9nelmi gy\u00f6kerek meghat\u00e1rozta kiindul\u00f3 helyzett\u0151l elt\u00e1volodva a\nt\u00e1rsadalmak l\u00e9nyeg\u00e9ben azonos int\u00e9zm\u00e9nyrendszer fel\u00e9 konverg\u00e1ltak. (L\u00e1sd:\nSv\u00e9dorsz\u00e1g \u00e9s Finnorsz\u00e1g, vagy Hollandia \u00e9s Sv\u00e1jc). Az alap\u00e9rtelmezett modell\nkonvergenci\u00e1ja mellett ugyanakkor a modellnek jellegzetes v\u00e1ltozatai\nform\u00e1l\u00f3dtak ki. <\/p>\n\n\n\n Els\u0151 l\u00e9p\u00e9sben,\na kapitalizmusok v\u00e1ltozatain (Varieties\nof Capitalism<\/em>) bel\u00fcl,\nk\u00e9t elt\u00e9r\u0151 t\u00edpus alakult ki: a tervezett piacgazdas\u00e1g (Coordinated Market Economy) illetve a liber\u00e1lis piacgazdas\u00e1g\n(Liberal Market Economy) modellje. (Hall, P.A. Soskice, D. 2003. Varieties of\nCapitalism.) Ehhez a k\u00e9t modellhez azut\u00e1n – a\nrendszerv\u00e1lt\u00e1sok tapasztalatainak ismeret\u00e9ben – egy harmadik t\u00edpus: a f\u00fcgg\u0151\npiacgazdas\u00e1g modellje t\u00e1rsult. A kapitalizmusnak ez ut\u00f3bbi v\u00e1ltozata m\u00e1r felbukkant\na gyarmati sorb\u00f3l felszabadul\u00f3 orsz\u00e1gok eset\u00e9n, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szeml\u00e9letesen jelent\nmeg a szocializmus \u201erendszerv\u00e1lt\u00e1sait\u201d k\u00f6vet\u0151en. A gyors\u00edtott privatiz\u00e1ci\u00f3, az \u00e1ltal\u00e1nos\nderegul\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az er\u0151ltetett piacos\u00edt\u00e1s k\u00e9nyszereinek hat\u00e1s\u00e1ra ugyanis a rem\u00e9lt\nfelz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s megt\u00f6rt, \u00e9s egy saj\u00e1tos f\u00fcgg\u0151 strukt\u00fara alakult ki. E h\u00e1rom \u2013\negy\u00e9bk\u00e9nt val\u00f3ban n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen – t\u00e9nyez\u0151nek a t\u00e1rsadalomra gyakorolt\nhat\u00e1s\u00e1t legink\u00e1bb a k\u00fclf\u00f6ldi t\u0151ke be\u00e1raml\u00e1sa hat\u00e1rozta meg. <\/p>\n\n\n\n Mik\u00f6zben a privatiz\u00e1l\u00f3 c\u00e9g – saj\u00e1t \u00e9rdekeinek\nmegfelel\u0151en – alak\u00edtotta \u00e1t a mag\u00e1ba olvasztott v\u00e1llalatot, egyben mindig megk\u00f6t\u00f6tte\na maga biznisz\u00e9t<\/em> a privatiz\u00e1ci\u00f3t\nlevez\u00e9nyl\u0151 politikusokkal. \u00cdgy nemcsak minimaliz\u00e1lhatta k\u00f6lts\u00e9geit, de arra is\nk\u00e9pes volt, hogy \u201emeghekkelje\u201d a szab\u00e1lyoz\u00e1st. Az \u00e1ttekinthetetlen h\u00e1tt\u00e9ralkuk –\n\u00e9s az ezeket k\u00eds\u00e9r\u0151 mega-korrupci\u00f3k<\/em> \u2013\nk\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt, a munkajog, a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem, az ad\u00f3z\u00e1s vagy \u00e9ppen a\npiacv\u00e9delem ter\u00fclet\u00e9n a monop\u00f3liumok t\u00f6bbnyire szabad kezet<\/em> kaptak. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra alakult ki a poszt-szocialista\nKelet- K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban az un. f\u00fcgg\u0151 piacgazdas\u00e1g (dependent market economy). (N\u00f6lke \u2013 Vliegenthart 2009.). Ez a\nf\u00fcgg\u0151 helyzet azut\u00e1n nemcsak nehez\u00edtette a felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1st, de hajlamoss\u00e1 tette a t\u00e1rsadalmakat,\nhogy kiszolg\u00e1ltatott \u00e9s bez\u00e1r\u00f3d\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1ly\u00e1ra l\u00e9pjenek. Ez a \u201ekarrier-\u00fat\u201d k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen\nszembet\u0171n\u0151 \u2013 a visegr\u00e1diakkal \u00f6sszevetve – Magyarorsz\u00e1g eset\u00e9n. (Gy\u00f6rgy L\u00e1szl\u00f3 \u2013Ol\u00e1h\nD\u00e1niel. 2019: A magyar f\u00fcgg\u0151 gazdas\u00e1g kapitalizmusmodellje). <\/p>\n\n\n\n Mindezek a vit\u00e1k azonban nem vont\u00e1k k\u00e9ts\u00e9gbe, ink\u00e1bb kiemelt\u00e9k a kapitalizmus\nmodellj\u00e9nek \u00e9letreval\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Az elm\u00falt \u00e9vekben azonban egyre t\u00f6bb, aggodalomra\nokot ad\u00f3 jelens\u00e9g bukkant el\u0151. A Business Roundtable 192 v\u00e1llalatvezet\u0151je megk\u00e9rd\u0151jelezte\naz \u00fczlet – eddig vitathatatlan – alapvet\u0151 funkci\u00f3j\u00e1t. Sokasodnak a liber\u00e1lis\ndemokr\u00e1cia m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek zavaraira utal\u00f3 jelek is. Vannak, akik v\u00e9gvesz\u00e9lyben\nl\u00e1tj\u00e1k a demokr\u00e1cia – az \u201ealap\u00edt\u00f3aty\u00e1k\u201d \u00e1ltal meg\u00e1lmodott – modellj\u00e9t. M\u00e1r a\nk\u00f6nyvek c\u00edmei is \u00e1rulkod\u00f3ak: \u201eHogyan hal meg a demokr\u00e1cia?\u201d (Levitsky, S.\nZiblatt, D.), \u201eA demokr\u00e1cia v\u00e9ge.\u201d (Buffin de Chosal) , illetve \u201eHogyan v\u00e9gzi a\ndemokr\u00e1cia?\u201d (Rucinman, D.) A \u201eszabad piac\u201d – sok\u00e1ig t\u00e1madhatatlan \u2013 mechanizmusait,\na tudom\u00e1nyos elemz\u00e9sek a kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekre \u00e9s glob\u00e1lis \u00f6kol\u00f3giai rendszer\nfenntarthat\u00f3s\u00e1g\u00e1ra leselked\u0151 legnagyobb vesz\u00e9lynek mutatj\u00e1k fel. A GAFAM platform-v\u00e1llalatok\n\u2013 Google, Apple, Facebook, Amazon, Microsoft – botr\u00e1nyai nyom\u00e1n a vil\u00e1g r\u00e1\u00e9bredhetett\na demokr\u00e1ci\u00e1t \u00e9s a polg\u00e1rok mag\u00e1n\u00e9letet fenyeget\u0151 vesz\u00e9lyekre. (Zuboff, S.\n2019. The age of surveillence Capitalism. Profil Book.). A nemzet\u00e1llamok\nv\u00e1ls\u00e1ga – a t\u00e9rs\u00e9gi \u00fajraszervez\u0151d\u00e9sek \u00e9s a nemzeti identit\u00e1sok zavarainak t\u00fckr\u00e9ben\n– letagadhatatlan. (Fukuyama, F. 2018. Identity: The Demand for\nDignity and the Politics of Resentment). Mindez egy\u00fctt \u2013 t\u00falmutatva az egyes ter\u00fcletek elszigetelt probl\u00e9m\u00e1in – a kapitalizmus\nalap\u00e9rtelmezett modellj\u00e9nek kr\u00edzis\u00e9re utal. <\/p>\n\n\n\n A szocializmus rendszer\u00e9n diadalmaskod\u00f3 glob\u00e1lis kapitalizmus\na 21. sz\u00e1zadban rendszer-v\u00e1ls\u00e1ggal<\/em> k\u00e9nytelen\nszemben\u00e9zni. A n\u00f6veked\u00e9s lelassul\u00e1sa, az egyenl\u0151tlens\u00e9g n\u00f6veked\u00e9se, a\nvil\u00e1ggazdas\u00e1g nem sz\u0171n\u0151 zavarai, a k\u00f6rnyezet fenntarthat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak megrend\u00fcl\u00e9se, a\nhat\u00e9kony korm\u00e1nyz\u00e1st vesz\u00e9lyeztet\u0151 populizmus, \u00e9s a multikultur\u00e1lis t\u00e1rsadalmak\nvisszat\u00e9r\u0151 kr\u00edzisei egy v\u00e1ls\u00e1gkorszak bek\u00f6sz\u00f6nt\u00e9re utalnak. A glob\u00e1lis\nkapitalizmust fenyeget\u0151 kih\u00edv\u00e1sok ez\u00e9rt eml\u00e9keztetnek engem a rendszerv\u00e1lt\u00e1s\nidej\u00e9nek \u201emodellv\u00e1lt\u00e1s vagy rendszerv\u00e1lt\u00e1s\u201d vit\u00e1ira. Az vil\u00e1gos, hogy az eddigi\n\u00fat folytat\u00e1sa – az alap\u00e9rtelmezett modell keretei k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a kor\u00e1bban bev\u00e1lt\nint\u00e9zm\u00e9nyek reformj\u00e1val – nem k\u00edn\u00e1l megold\u00e1st. \u00c1m az, hogy milyen m\u00e9rt\u00e9kben\nk\u00e9nyszer\u00fcl a kapitalizmus m\u00f3dos\u00edtani eddig bev\u00e1lt modellj\u00e9t, ma m\u00e9g nem\nvil\u00e1gos. Az azonban bizonyos: j\u00f3 lesz nem elfelejtkezni a \u201erendszerv\u00e1lt\u00e1sok\u201d\negyik legfontosabb tapasztalat\u00e1r\u00f3l. <\/p>\n\n\n\n Az \u00e1talakul\u00e1st\nk\u00eds\u00e9r\u0151 \u201eforradalmi\u201d lelkesed\u00e9sben elker\u00fclte a figyelmet a v\u00e1ltoz\u00e1s-menedzsment\nalapaxi\u00f3m\u00e1ja. Egy alapvet\u0151en \u00faj int\u00e9zm\u00e9nyrendszer kialak\u00edt\u00e1sa \u2013 s\u00falyosb\u00edtva a gyors\njavul\u00e1sban rem\u00e9nyked\u0151k ill\u00fazi\u00f3ival \u00e9s az \u00faj felt\u00e9telekre val\u00f3 felk\u00e9sz\u00fcletlens\u00e9g\u00fckkel\n– elker\u00fclhetetlen\u00fcl z\u0171rzavarra vezet. A tapasztalatok szerint, m\u00e9g ha a\nszab\u00e1lyokat konszenzussal alak\u00edtj\u00e1k is ki, az \u00e1talakul\u00e1s hossz\u00fa id\u0151t vesz\nig\u00e9nybe, \u00e9s indul\u00e1skor elker\u00fclhetetlen a rendszer teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9nek cs\u00f6kken\u00e9se.\nA helyzet arra eml\u00e9keztet, ahogyan a Skinner-doboz labirintus\u00e1ban, a megszokott\nterepr\u0151l, egy \u00faj, \u00e9s bonyolultabb \u00fatveszt\u0151be ker\u00fclve, az egerek k\u00e9ts\u00e9gbeesett keresik\na kiutat. Ezzel a \u2013 bizony\u00e1ra sokkol\u00f3 – hasonlattal igyekszem felh\u00edvni a\nfigyelmet glob\u00e1lis vil\u00e1gunk v\u00e1ls\u00e1g-helyzet\u00e9nek megold\u00e1sa sor\u00e1n re\u00e1nk v\u00e1r\u00f3 negat\u00edv\ntapasztalatokra. A v\u00e1ls\u00e1gkorszak ugyanis azt jelenti: puszt\u00e1n reformokkal, a\nmeglev\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek finomszab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1val a folyamatok nem terelhet\u0151k vissza stabil\n\u00e9s nyugodt mederbe. Elker\u00fclhetetlen a kapitalizmus alap\u00e9rtelmezett modellj\u00e9nek –\na kor\u00e1bbi \u00e1llapotokhoz viszony\u00edtott – gy\u00f6keres \u201e\u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9se\u201d. <\/p>\n\n\n\n \u00c9s itt t\u00e9rek\nvissza saj\u00e1t – 1980-as \u00e9vekbeli – probl\u00e9m\u00e1mra: vajon modellv\u00e1lt\u00e1s vagy\nrendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tt \u00e1ll-e a glob\u00e1lis kapitalizmus? M\u00edg akkor – beismerem – t\u00e9vedtem,\nhiszen modellv\u00e1lt\u00e1ssal v\u00e9ltem megoldhat\u00f3nak a rendszerv\u00e1lt\u00e1st ig\u00e9nyel\u0151 probl\u00e9m\u00e1kat,\nma \u00fagy v\u00e9lem a glob\u00e1lis kapitalizmus \u201epuszt\u00e1n\u201d modellv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tt \u00e1ll. Nem\ngondolom teh\u00e1t \u2013 b\u00e1r nyilv\u00e1n lesznek, akik nem \u00e9rtenek velem egyet \u2013 hogy\nelj\u00f6tt a \u201erendszerv\u00e1lt\u00e1s\u201d, azaz a kapitalizmus v\u00e9ge. Mindez az\u00e9rt fontos, mert a\nv\u00e1ls\u00e1gkorszak jeleib\u0151l sokan a kapitalizmus v\u00e9g\u00e9t olvass\u00e1k ki. <\/p>\n\n\n\n Elgondolkoztat\u00f3\nTh. Piketty – egyel\u0151re m\u00e9g csak franci\u00e1ul olvashat\u00f3 – a \u201eKapitalizmus \u00e9s\nIdeol\u00f3gia\u201d c\u00edmet visel\u0151 \u00faj k\u00f6nyve, amelynek vez\u00e9rfonala: \u201eItt az id\u0151, hogy\nt\u00fall\u00e9pj\u00fcnk a kapitalizmuson\u201d. A szerz\u0151 ir\u00e1nti a kit\u00fcntetett figyelmet az\nindokolja, hogy n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve megjelent k\u00f6nyve – Th. Piketty. 2015. T\u0151ke a 21.\nsz\u00e1zadban – val\u00f3ban alapvet\u0151 fordul\u00f3pontot jelentett az egyenl\u0151tlens\u00e9g\njelens\u00e9g\u00e9nek meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben. A szerz\u0151 teh\u00e1t els\u0151sorban szakember, \u00e9s csak\nm\u00e1sodsorban ideol\u00f3gus. De a t\u00falhalad\u00e1st hirdet\u0151k hull\u00e1m\u00e1ra utal, hogy – szinte\n\u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl \u2013 \u00fajra a Ki\u00e1ltv\u00e1nyok kor\u00e1ba<\/em>\n\u00e9rkezt\u00fcnk. (Vesd \u00f6ssze: Marx-Engels: a Kommunista Ki\u00e1ltv\u00e1ny. 1848.) A m\u00falt\n\u00e9vben jelent meg Aaron Bastani nagy visszhangot\nkiv\u00e1ltott \u00edr\u00e1sa: A teljes automatiz\u00e1l\u00e1s luxus-kommunizmusa\u201d. (Fully Automated Luxury Communism<\/em>. A Manifesto.<\/strong> 2018). Az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k \u00e9s a mesters\u00e9ges\nintelligencia \u2013 \u00e1ll\u00edtja a szerz\u0151 – felszabad\u00edtja az embert az elidegen\u00fclt munka\nal\u00f3l \u00e9s elhozza a szabads\u00e1got, a b\u0151s\u00e9get \u00e9s a boldogs\u00e1got. Hasonl\u00f3an, alapvet\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi \u201ev\u00e1lt\u00f3-\u00e1ll\u00edt\u00e1sra\u201d buzd\u00edt Bhaskar\nSunkara, \u201eSzocialista Ki\u00e1ltv\u00e1ny\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve. (The Socialist Manifesto: The Case for Radical\nPolitics in an Era of Extreme Inequality. 2018). <\/p>\n\n\n\n Ebben a helyzetben kishit\u0171nek\nt\u0171nhet v\u00e9lem\u00e9nyem: a glob\u00e1lis kapitalizmus sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g nem el\u00e9rkezett el a v\u00e9g. A helyzetre ink\u00e1bb\n\u00e9rzem jellemz\u0151nek W. Churchill – sokat hivatkozott, b\u00e1r m\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelmi\nszitu\u00e1ci\u00f3ra vonatkoz\u00f3 – mond\u00e1s\u00e1t: \u201eEz m\u00e9g nem a v\u00e9g. M\u00e9g csak nem is a v\u00e9g\nkezdete. Nevezz\u00fck egyszer\u0171en a kezdet v\u00e9g\u00e9nek\u201d. A kapitalizmus \u00e1ll alapvet\u0151\n\u201emodellv\u00e1lt\u00e1s\u201d el\u0151tt. Ami bizonyos: r\u00e9szleges reformokkal – esetenk\u00e9nti\n\u201er\u00e1ncfelvarr\u00e1ssal\u201d – nem lehet enyh\u00edteni probl\u00e9m\u00e1in. A glob\u00e1lis kapitalizmus alapvet\u0151en\n\u00faj modellj\u00e9nek a l\u00e9trehoz\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9ges. S b\u00e1r lehetnek, akik keveslik ezt a\nmodellv\u00e1lt\u00e1st, a val\u00f3s\u00e1gban az \u00faj vil\u00e1g el\u0151bukkan\u00f3 r\u00e9szletei el\u00e9g ijeszt\u0151ek. <\/p>\n\n\n\n A glob\u00e1lis blockchain<\/em> bevezet\u00e9se azt\njelenti: minden lehets\u00e9ges p\u00e9nzmozg\u00e1s \u2013 nemcsak a b\u0171n\u00f6z\u0151k\u00e9, a dikt\u00e1torok\u00e9 \u00e9s a monop\u00f3liumok\u00e9,\nhanem az olvas\u00f3\u00e9 is – nyilv\u00e1nos, b\u00e1rki \u00e1ltal megtekinthet\u0151 \u00e9s befoly\u00e1solhatatlan.\nA glob\u00e1lis token-economy<\/em> rendszer\u00e9ben\nviselked\u00e9s\u00fcnket a gl\u00f3busz milli\u00e1rdnyi polg\u00e1ra \u00e9rt\u00e9keli, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gei \u00e9s\nv\u00e1llalkoz\u00e1sai min\u0151s\u00edti \u00e9s a r\u00f3lunk form\u00e1l\u00f3dott v\u00e9lem\u00e9ny alapvet\u0151en meghat\u00e1rozza\nsorsunkat. A glob\u00e1lis v\u00e1llalatok\nd\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3i<\/em> test\u00fcleteibe – a tulajdonosok mellett – rendszerszer\u0171en\nbevonj\u00e1k a glob\u00e1lis \u00e9s helyi stakeholdereket<\/em>:\na munkav\u00e1llal\u00f3kt\u00f3l kezdve, a k\u00f6rnyezetv\u00e9d\u0151k\u00f6n kereszt\u00fcl, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek\nk\u00e9pvisel\u0151iig. A glob\u00e1lis ad\u00f3z\u00e1s<\/em>\nmegteremt\u00e9se megakad\u00e1lyozza v\u00e1llalatok \u00e9s orsz\u00e1gok \u201epotyautas\u201d viselked\u00e9s\u00e9t,\negyben megteremti a vagyonok glob\u00e1lis \u00fajraeloszt\u00e1s\u00e1nak alapj\u00e1t. Az orsz\u00e1gok pedig\nv\u00e9gk\u00e9pp k\u00e9nytelenek lesznek hozz\u00e1szokni: a k\u00f6zlegel\u0151v\u00e9 – s\u0151t glob\u00e1lis\n\u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1v\u00e1 – v\u00e1l\u00f3 f\u00f6ld\u00fcnk\u00f6n szuverenit\u00e1suk megsz\u0171nik. Nem tehetik meg, akad\u00e1lytalanul,\namit akarnak, viszont megtenni k\u00e9nyszer\u00fclnek, amit a vil\u00e1g t\u0151l\u00fck elv\u00e1r. S ha\nvalakinek mindez kev\u00e9s, annak Churchill int\u00e9s\u00e9t – Ez m\u00e9g csak a kezdet v\u00e9ge!<\/em> \u2013 aj\u00e1nljuk b\u00edztat\u00e1sk\u00e9nt. Ne f\u00e9lj, j\u00f6n m\u00e9g\na forradalom, amir\u0151l \u00e1lmodozt\u00e1l, De apr\u00f3 l\u00e9p\u00e9senk\u00e9nt, \u00e9letm\u00f3dod \u00e9s\n\u00e9letfelfog\u00e1sod fokozatos m\u00f3dosul\u00e1sak\u00e9nt k\u00f6zel\u00edt. Szinte \u00e9szre sem veszed, de egy\nnap arra \u00e9bredsz, m\u00e1r le is zajlott. Csak meg ne b\u00e1nd! <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A glob\u00e1lis kapitalizmus: a v\u00e9g kezdete vagy a kezdet v\u00e9ge? Az Economist – a mag\u00e1nv\u00e1llalkoz\u00e1sok t\u00e1ntor\u00edthatatlan h\u00edve \u2013 c\u00edmlap sztorit szentelt a Business Roundtable legut\u00f3bbi vit\u00e1j\u00e1nak. A lap bor\u00edt\u00f3j\u00e1ra rakta, az eddig soha meg nem k\u00e9rd\u0151jelezett t\u00e9nyre vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t: \u201eMi is egy v\u00e1llalat c\u00e9lja?\u201d A Financial Times \u2013 a kapitalizmus harcos t\u00e1mogat\u00f3ja – eg\u00e9sz […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/446"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=446"}],"version-history":[{"count":2,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/446\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":448,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/446\/revisions\/448"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=446"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=446"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=446"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}