<\/p>\n\n\n\n
Az 1970-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n a R\u00f3mai Klub jelent\u00e9se – \u201eThe\nLimits to Growth\u201d (A n\u00f6veked\u00e9s hat\u00e1rai. 1992) – azzal szembes\u00edtette t\u00f6bb milli\u00f3\nolvas\u00f3j\u00e1t, hogy a vil\u00e1g 2035-2050 k\u00f6z\u00f6tt katasztrof\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1ggal k\u00e9nyszer\u00fcl\nszemben\u00e9zni. A kutat\u00f3k bonyolult rendszer-modellje azt mutatta: a vil\u00e1ggazdas\u00e1g\n\u00f6sszeomlik, a nyersanyag \u00e1rak elszabadulnak, a k\u00f6rnyezet v\u00e9gletesen\nelszennyez\u0151dik. A F\u00f6ld, akkorra m\u00e1r 10 milli\u00e1rd f\u00f6l\u00e9 emelked\u0151 n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek\n\u00f6t\u00f6de elpusztul. A szimul\u00e1ci\u00f3s modell lehet\u0151v\u00e9 tette a \u201emi lenne ha..\u201d t\u00edpus\u00fa\nk\u00eds\u00e9rletez\u00e9st, a v\u00e1ls\u00e1g \u2013 k\u00e9t milli\u00e1rd ember hal\u00e1la – m\u00e9gis elker\u00fclhetetlennek\nl\u00e1tszott. Nem meglep\u0151, hogy aki a jelent\u00e9sben felrajzolt \u201evil\u00e1gv\u00e9get\u201d olvasta,\nszorongani kezdett. \u00c1m azut\u00e1n a legt\u00f6bben arra gondoltak: azt sem tudom, mi\nlesz a j\u00f6v\u0151 h\u00e9ten, \u00fagyhogy azzal, mi t\u00f6rt\u00e9nik majd 60 \u00e9v m\u00falva, nem tudok mit\nkezdeni. Az emberek teh\u00e1t \u00fagy folytatt\u00e1k \u00e9let\u00fcket, ahogy tegnap abbahagyt\u00e1k,\nlegfeljebb t\u00f6bb aggodalommal. <\/p>\n\n\n\n
A jelent\u00e9s szerz\u0151i, a 1990-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u2013\nszembes\u00edtend\u0151 \u00f6nmagukat \u00e9s a vil\u00e1got is a val\u00f3s\u00e1ggal – a k\u00f6zben \u00f6sszegy\u0171lt\n\u00fajabb inform\u00e1ci\u00f3k alapj\u00e1n megism\u00e9telt\u00e9k a vizsg\u00e1latokat. Az \u00faj eredm\u00e9nyek nem\nc\u00e1folt\u00e1k, ink\u00e1bb meger\u0151s\u00edtett\u00e9k a kor\u00e1bbiakat. (N\u00f6veked\u00e9s hat\u00e1rai. 30 \u00e9v\nm\u00falt\u00e1n. Kossuth. 2005.) Egy fontos v\u00e1ltoz\u00e1s azonban bek\u00f6vetkezett: a 2035-2050\nid\u0151szakra jelzett glob\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1g k\u00f6zben \u201ek\u00e9zzel foghat\u00f3\u201d k\u00f6zels\u00e9gbe ker\u00fclt. Az\naggodalmat kelt\u0151 kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek az\u00f3ta is sokasodnak. Szinte minden h\u00e9ten\nmegjelenik egy \u00fajabb, a \u201ev\u00e9g\u00edt\u00e9letet\u201d val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edt\u0151 el\u0151rejelz\u00e9s. M\u00e9gis, a jelen\n\u00e9get\u0151 gondjai t\u00f6bbnyire elterelik a figyelmet a j\u00f6v\u0151 k\u00f6zeled\u0151 v\u00e1ls\u00e1gair\u00f3l.\nViselked\u00e9s\u00fcnk – az \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb figyelmeztet\u00e9sek ellen\u00e9re – az\u00f3ta sem\nm\u00f3dosult alapvet\u0151en. Mindek\u00f6zben vil\u00e1gunk aggodalmat kelt\u0151 \u00e1talakul\u00e1son ment\nkereszt\u00fcl: a kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 kock\u00e1zatok<\/em>\nkorszak\u00e1b\u00f3l az \u00e1tl\u00e1thatatlan bizonytalans\u00e1g<\/em>\nkorszak\u00e1ba l\u00e9pett \u00e1t. A k\u00e9t fogalom elt\u00e9r\u00e9s\u00e9re csaknem egy \u00e9vsz\u00e1zada F. Knight\n\u2013 a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 k\u00f6zgazd\u00e1sz \u2013 h\u00edvta fel a figyelmet. A kock\u00e1zat a j\u00f6v\u0151\nkiker\u00fclhetetlen alternat\u00edv\u00e1ira vonatkozik, amelyek val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge megismerhet\u0151,\n\u00edgy sz\u00e1molni lehet vel\u00fck. A bizonytalans\u00e1g viszont a k\u00e1osz \u00e1llapot\u00e1ra utal: nem\nazonos\u00edthat\u00f3k a lehets\u00e9ges kimenetek, \u00edgy azok val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9geivel sem\nsz\u00e1molhatunk. Ilyen helyzetben csak az bizonyos: v\u00e1ls\u00e1gok j\u00f6nnek, de, hogy\nmilyenek \u00e9s milyen val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel, arr\u00f3l semmi nem tudhat\u00f3. <\/p>\n\n\n\n Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadban a gazdas\u00e1gi \u00e9s a t\u00e1rsadalmi\nfejl\u0151d\u00e9s egyre gyorsult. A legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb ter\u00fcleteken \u2013 a gazdas\u00e1gban, a\ndemogr\u00e1fi\u00e1ban, a technik\u00e1ban \u00e9s a k\u00f6rnyezet \u00e1llapot\u00e1ban \u2013 lezajl\u00f3 a\nv\u00e1ltoz\u00e1sokat az un. logisztikus g\u00f6rbe \u00edrta le. Ez a \u2013 gyakran \u00e9letg\u00f6rb\u00e9nek\nnevezett \u2013 modell lass\u00fa n\u00f6veked\u00e9ssel indul, majd felgyorsul, robban\u00e1sszer\u0171v\u00e9\nfokoz\u00f3dik, azut\u00e1n m\u00e9rs\u00e9kl\u0151dik \u00e9s egy stabil \u00e1llapotba simul bele, amit gyakran\na hanyatl\u00e1s k\u00f6vet. A n\u00f6veked\u00e9s korszak\u00e1nak v\u00e9gkimenetele a val\u00f3s\u00e1gban\nmeglehet\u0151sen v\u00e1ltozatos lehet. A gyorsul\u00f3 n\u00f6veked\u00e9s gyakran \u201emegszalad\u201d \u00e9s\n\u201et\u00fall\u0151\u201d A fejl\u0151d\u00e9s ilyenkor t\u00fallend\u00fcl a stabilit\u00e1s szintj\u00e9n, majd visszaesik \u00e9s\na rendszer \u00f6sszeomlik. A n\u00f6veked\u00e9si folyamat ez ut\u00e1n \u00fajraindul, a t\u00fall\u00f6v\u00e9s\npedig – egyre csillapod\u00f3 kileng\u00e9st k\u00f6vet\u0151en – fokozatosan stabiliz\u00e1l\u00f3dhat. <\/p>\n\n\n\n A 21. sz\u00e1zadban egyre t\u00f6bb t\u00e9ny figyelmeztet: a gyors\nn\u00f6veked\u00e9s korszaka v\u00e9get \u00e9rt. Mik\u00f6zben azonban a n\u00f6veked\u00e9s korl\u00e1tokba \u00fctk\u00f6zik,\negy sor ter\u00fcleten k\u00f6vetkezett be t\u00fall\u00f6v\u00e9s<\/em>\nazaz katasztr\u00f3f\u00e1val fenyeget\u0151 robban\u00e1s. Vil\u00e1gunk teh\u00e1t, fejl\u0151d\u00e9si p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n\nkritikus el\u00e1gaz\u00e1si ponthoz \u00e9rkezett. Az elker\u00fclhetetlen v\u00e1ltoz\u00e1s k\u00f6zels\u00e9g\u00e9re\nutalnak az \u00e9let t\u00f6bb szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ban el\u0151bukkan\u00f3 billen\u00e9si\npontok<\/em>. Ezek a rendszer olyan kritikus k\u00fcsz\u00f6b\u00e9rt\u00e9kei, amelyet megk\u00f6zel\u00edtve,\npuszt\u00e1n egy csek\u00e9ly v\u00e1ltoz\u00e1s, apr\u00f3, szinte \u00e9szrev\u00e9tlen elmozdul\u00e1s, alapvet\u0151\n\u00e1talakul\u00e1sra vezet. (M. Gladwell. The Tipping point.) A glob\u00e1lis rendszerben a\nbillen\u00e9si pontok l\u00e9tez\u00e9se azt bizony\u00edtja: a f\u00f6ldi \u00e9letben \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem\nmenet\u00e9ben alapvet\u0151en \u00faj helyzet j\u00f6het l\u00e9tre. Az emberis\u00e9g, t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek\nfordul\u00f3pontj\u00e1hoz \u00e9rkezett: a nem is oly t\u00e1voli id\u0151ben a t\u00e1rsadalmi l\u00e9tet\nalapvet\u0151en meghat\u00e1roz\u00f3 szf\u00e9r\u00e1k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben elker\u00fclhetetlen\u00fcl, gy\u00f6keres\nv\u00e1ltoz\u00e1sok mennek v\u00e9gbe. Ezt a fenntarthatatlann\u00e1 v\u00e1lt fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1ly\u00e1t lez\u00e1r\u00f3\n\u00e1llapotot az emberis\u00e9g – t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1vlatokb\u00f3l egy \u201eszempillant\u00e1s\u201d alatt \u2013\n2030-2040 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9ri el, amelyen t\u00fal egy gy\u00f6keresen \u00faj vil\u00e1g v\u00e1r r\u00e1nk.<\/p>\n\n\n\n A helyzet ilyen alakul\u00e1s\u00e1t gyakran a szingularit\u00e1s<\/em> keletkez\u00e9sek\u00e9nt jellemzik.\nA szingularit\u00e1s – a matematik\u00e1ban \u00e9s a fizik\u00e1ban – az a v\u00e9gtelen\u00fcl kicsi, vagy\nv\u00e9gtelen\u00fcl s\u0171r\u0171 pont (pl. a Big Bang pillanata), amelyen t\u00fal egy matematikai\nfogalom vagy egy fizikai jelens\u00e9g, nem viselkedik \u201enorm\u00e1lisan\u201d. A\nrendszerelm\u00e9letben a szingularit\u00e1s az a pont, amelynek k\u00f6zel\u00e9ben a kis v\u00e1ltoz\u00e1sok\nis a rendszer min\u0151s\u00e9g\u00e9nek alapvet\u0151 m\u00f3dosul\u00e1s\u00e1ra vezetnek. \u201eTeh\u00e1t mi is a\nszingularit\u00e1s?\u201d \u2013 tette fel, majd v\u00e1laszolta meg saj\u00e1t k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t Ray Kurzweil\n\u2013\u201eEgy j\u00f6v\u0151beli korszak, melyben a technol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1s \u00fcteme olyan gyors lesz,\na hat\u00e1sa pedig olyan m\u00e9ly, hogy az emberi \u00e9let visszaford\u00edthatatlanul\n\u00e1talakul\u201d. (Kurzweil, R. A szingularit\u00e1s k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n.). A szingularit\u00e1s fogalma az elm\u00falt \u00e9vekben\negyre gyakrabban bukkant el\u0151 a szuper-sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek kifejleszt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a\nmesters\u00e9ges intelligencia t\u00e1rsadalmi elterjed\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban. <\/p>\n\n\n\n A t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n az alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok \u2013 a\nmez\u0151gazdas\u00e1g, az ipar, a technika forradalmai \u00e9s a vil\u00e1ggazdas\u00e1g kialakul\u00e1sa –\nfokozatosan, a t\u00e1rsadalmakat l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre \u201emegh\u00f3d\u00edtva\u201d mentek v\u00e9gbe.\nT\u00f6bbnyire csak visszatekintve v\u00e1lt vil\u00e1goss\u00e1 az \u00e9let minden r\u00e9szlet\u00e9t \u00e1talak\u00edt\u00f3\nhat\u00e1suk. Az el\u0151tt\u00fcnk felr\u00e9ml\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok hasonl\u00f3k\u00e9ppen vil\u00e1gunk alapvet\u0151en\n\u00e1talakul\u00e1s\u00e1ra vezetnek, amely – kr\u00edzisek \u00e9s korrekci\u00f3k sorozat\u00e1n kereszt\u00fcl \u2013\nfokozatosan simul majd bele a logisztikus g\u00f6rbe fels\u0151, stabil szakasz\u00e1ba.\nUgyanakkor a szingularit\u00e1s fogalma arra utal, hogy ez a t\u00f6rt\u00e9nelmi\n\u201ev\u00e1lt\u00f3-\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u201d 2030-2040 k\u00f6z\u00f6tt – egy \u201eszempillant\u00e1s alatt\u201d \u2013 zajlik majd le.\nMa m\u00e9g csak el\u0151szel\u00e9t \u00e9rezz\u00fck: az \u00e9let\u00fcnket meghat\u00e1roz\u00f3 folyamatok kezdenek\nkics\u00faszni kez\u00fcnkb\u0151l. Az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vtizedekben a vil\u00e1got mozgat\u00f3 rendszerek\n\u00e9s folyamatok elker\u00fclhetetlen\u00fcl \u00f6sszekapcsol\u00f3dnak \u00e9s \u201eelszabadulnak\u201d. Ez az,\nami – a szingularit\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151 – alapvet\u0151en \u00faj helyzetet teremt. <\/p>\n\n\n\n A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve \u00e9let\u00fcnk szinte minden –\nl\u00e1that\u00f3 \u00e9s rejtett – r\u00e9szlet\u00e9t alapvet\u0151en egybe kapcsolta a hiperkonnektivit\u00e1s<\/strong> jelens\u00e9ge. Az elm\u00falt\n\u00e9vsz\u00e1zadban az inform\u00e1ci\u00f3k \u00e9s dolgok \u00e1raml\u00e1s\u00e1nak sebess\u00e9ge egyre gyorsult,\nmik\u00f6zben az ismeretekhez val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s k\u00f6lts\u00e9gei cs\u00f6kkentek. Az internet \u2013\nnemr\u00e9g \u00fcnnepelt\u00fck 50. \u201esz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t\u201d \u2013 a vil\u00e1gon b\u00e1rhol sz\u00fcletett inform\u00e1ci\u00f3k\nel\u00e9r\u00e9s\u00e9t val\u00f3s-idej\u0171v\u00e9 \u00e9s z\u00e9rus-k\u00f6lts\u00e9g\u0171v\u00e9 v\u00e1ltoztatta. Ennek elker\u00fclhetetlen\nk\u00f6vetkezm\u00e9nye: gl\u00f3buszunk b\u00e1rmely pontj\u00e1ban l\u00e9tez\u0151 emberek, dolgok, \u00e9s\nfolyamatok k\u00f6z\u00f6tt elszak\u00edthatatlan kapcsolat j\u00f6tt l\u00e9tre. F\u00f6ld\u00fcnk ez\u00e9rt a\nkor\u00e1bbin\u00e1l komplexebb\u00e9 \u00e9s szorosabban csatoltt\u00e1 v\u00e1lt. Ez pedig vil\u00e1gunkat –\nszinte \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl – \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1v\u00e1<\/strong>\nv\u00e1ltoztatta. <\/p>\n\n\n\n Sok\u00e1ig megszoktuk, hogy \u00e9let\u00fcnket auton\u00f3m entit\u00e1sok –\norsz\u00e1gok, v\u00e1llalatok, szervezetek \u2013 hat\u00e1rozz\u00e1k meg. Majd, a m\u00falt sz\u00e1zad k\u00f6zepe\nt\u00e1j\u00e1n r\u00e1\u00e9bredt\u00fcnk, hogy ezek a szuver\u00e9n aktorok, a glob\u00e1lis \u201ek\u00f6zlegel\u0151n\u201d\ntev\u00e9kenykednek. \u00cdgy \u00e1tl\u00e1that\u00f3 szab\u00e1lyokat \u2013 pl. a kereskedelmi \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi kapcsolatokat rendez\u0151 Bretton Woods-i\negyezm\u00e9nyt – kellett alkotni \u00e9s ezek betart\u00e1s\u00e1t mindenkit\u0151l sz\u00e1mon kellett\nk\u00e9rni. M\u00e1ra azonban az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szervezetek \u00e9s hatalmak bels\u0151 r\u00e9szeit is t\u00e1voli\nhat\u00e1sok \u00e9s ismeretlen aktorok befoly\u00e1solj\u00e1k. A szuverenit\u00e1s megszokott\nkoncepci\u00f3ja az \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen. Folyamatosan azzal\nszembes\u00fcl\u00fcnk: tegnapi – term\u00e9szetes – partnereink ellenf\u00e9ll\u00e9, a r\u00e9gi\nellenfeleink partnerr\u00e9 lettek, de mindez egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra v\u00e1ltozhat. <\/p>\n\n\n\n A vil\u00e1got mozgat\u00f3, sokf\u00e9le sz\u00e1nd\u00e9k mellett egy \u00fajabb t\u00e9nyez\u0151:\na mesters\u00e9ges intelligencia<\/strong> jelent\nmeg. Minden el\u0151rejelz\u00e9s sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 elterjed\u00e9s\u00e9vel sz\u00e1mol. Alkalmaz\u00e1sa nemcsak\nlehet\u0151v\u00e9, n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenn\u00e9 v\u00e1lik a gazdas\u00e1gi, t\u00e1rsadalomszervez\u00e9si, \u00e9s az\nember \u00e9let\u00e9ben felmer\u00fcl\u0151 legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ban. Eg\u00e9sz sor, ma\nm\u00e9g emberek \u00e1ltal ny\u00fajtott, szolg\u00e1ltat\u00e1st v\u00e1lthatnak ki. Sokan f\u00e9lnek is att\u00f3l,\nhogy ezek az eszk\u00f6z\u00f6k \u201efell\u00e1zadnak\u201d, \u00e9s ler\u00e1zz\u00e1k magukr\u00f3l az ember uralm\u00e1t. A\nval\u00f3s\u00e1gban az igazi vesz\u00e9ly, hogy ezek a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1n alapul\u00f3\neszk\u00f6z\u00f6k \u2013 engedelmes \u201eszolgak\u00e9nt\u201d – \u00e9ppen azt teszik majd, amit az ember\nmegparancsolt nekik. A kock\u00e1zatot \u00e9ppen az jelenti, hogy a parancsot kiad\u00f3\nember, nem l\u00e1tja \u00e1t a vil\u00e1g komplexit\u00e1s\u00e1t, \u00e9s \u00edgy maga id\u00e9zhet el\u0151\nkatasztr\u00f3f\u00e1kat. <\/p>\n\n\n\n Ezt a\nvesz\u00e9lyt fokozza, hogy – a hiperkonnektivit\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra – a robot-rendszerek<\/strong> \u00e9s az elektronikus szab\u00e1lyoz\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k (Internet of things<\/strong>) h\u00e1l\u00f3zatai\n\u00e1ttekinthetetlen rendszerr\u00e9 szervez\u0151dnek. Ezeket az eszk\u00f6z\u00f6ket n\u00f6vekv\u0151\nm\u00e9rt\u00e9kben felruh\u00e1ztuk beavatkoz\u00e1sra, \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sre \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3k k\u00fcld\u00e9s\u00e9re.\n2030-2040 k\u00f6z\u00f6tt vil\u00e1gunk – a munkahelyekt\u0151l kezdve, a k\u00f6zleked\u00e9sen, az\n\u00fcgyint\u00e9z\u00e9sen, az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy\u00f6n kereszt\u00fcl, a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb h\u00e9tk\u00f6znapi\nszolg\u00e1ltat\u00e1sokig \u2013 megtelik robotokkal \u00e9s mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1n alapul\u00f3\neszk\u00f6z\u00f6kkel. Ezek \u2013 a technika \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u2013 szinte\n\u00e1tl\u00e1thatatlan komplex rendszerr\u00e9 kapcsol\u00f3dnak \u00f6ssze. Ezek a rendszerek m\u00e1r ma\nis t\u00f6meg\u00e9vel gy\u0171jtenek az egy\u00e9nekr\u0151l \u00e9s a szervezetekr\u0151l – tudtuk n\u00e9lk\u00fcl \u2013\ninform\u00e1ci\u00f3kat, s alkotnak azokb\u00f3l viselked\u00e9si profilt. Ennek alapj\u00e1n azut\u00e1n – a\nt\u00e9nyeket, a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket \u00e9s az \u00e9rzelmeket manipul\u00e1lva \u2013 szinte b\u00e1rki, szinte\nb\u00e1rmire r\u00e1vehet\u0151. \u00cdgy az egy\u00e9nek \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u201ek\u00e9zben tart\u00e1s\u00e1nak\u201d \u2013 Orwell,\nBig Brother-j\u00e9re eml\u00e9keztet\u0151 \u2013 hatalmi szerkezete, az un. surveillence-state <\/strong>j\u00f6het l\u00e9tre. Az ilyen \u00e1tl\u00e1thatatlan \u00e9s\nellen\u0151rizhetetlen rendszer bel\u00e1thatatlan vesz\u00e9lyeket jelenthetnek a demokr\u00e1ci\u00e1k\nsz\u00e1m\u00e1ra. <\/p>\n\n\n\n A felsorolt – visszaford\u00edthatatlan v\u00e1ltoz\u00e1sok – hat\u00e1s\u00e1t\nfeler\u0151s\u00edti a glob\u00e1lis fenntarthat\u00f3s\u00e1g<\/strong>,\nmegrend\u00fcl\u00e9se el\u0151id\u00e9zte vesz\u00e9ly. Az el\u0151rejelz\u00e9sek az 2030-2040 k\u00f6z\u00f6tt a f\u00f6ldi\n\u00e9let felt\u00e9teleit alapvet\u0151en megv\u00e1ltoztat\u00f3 kr\u00edziseket jeleznek el\u0151re. A\nbiol\u00f3giai diverzit\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9se, a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s, az \u00f3ce\u00e1nok\nelszennyez\u0151d\u00e9se \u2013 \u00e9s m\u00e9g sorolhatn\u00e1nk – k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n is vesz\u00e9lyeket jelent\u0151\nv\u00e1ltoz\u00e1st id\u00e9z el\u0151. Ezek alapvet\u0151en befoly\u00e1solj\u00e1k a gazdas\u00e1g \u00e9s a t\u00e1rsadalom\n\u00e1llapot\u00e1t, a migr\u00e1ci\u00f3 folyamat\u00e1t, ezzel nehezen \u00e1tl\u00e1that\u00f3 \u00e9s m\u00e9g nehezebben\n\u201ek\u00e9zben tarthat\u00f3\u201d j\u00f6v\u0151be vezethetnek. A felsorolt hat\u00e1sokat s\u00falyosb\u00edtja, hogy a\n20. sz\u00e1zad demogr\u00e1fiai trendj\u00e9nek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a f\u00f6ld elt\u00e9r\u0151 t\u00e9rs\u00e9geinek \u2013 a\npolitikai, a gazdas\u00e1gi \u00e9s a kultur\u00e1lis folyamatokat meghat\u00e1roz\u00f3 – demogr\u00e1fiai s\u00falya<\/strong> jelent\u0151sen\nmegv\u00e1ltozik. Az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben a vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9ge alapvet\u0151en\n\u00e1trendez\u0151dik: lecs\u00f6kken a fejlett vil\u00e1g (Eur\u00f3pa) \u00e9s a r\u00e9gi hatalmak\n(Oroszorsz\u00e1g) s\u00falya \u00e9s megn\u0151 az afrikai kontinens szerepe. Ez a – bel\u00e1that\u00f3\nid\u0151n bel\u00fcl meg\u00e1ll\u00edthatatlan – demogr\u00e1fiai \u00e1trendez\u0151d\u00e9s le\u00e9rt\u00e9keli a ma m\u00e9g\n\u00f6nmagukat korl\u00e1tozatlan nagyhatalomk\u00e9nt elgondol\u00f3 orsz\u00e1gok poz\u00edci\u00f3j\u00e1t, amit\nneh\u00e9z lesz elfogadniuk. <\/p>\n\n\n\n A t\u00e1rsadalmi\nl\u00e9t felsorolt ter\u00fcletein a v\u00e1ltoz\u00e1sok m\u00e1ra t\u00fall\u00e9pt\u00e9k a billen\u00e9si pontokat. A\nfolyamatok \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa egy szinte ir\u00e1ny\u00edthatatlan komplexit\u00e1s\u00fa rendszer\nkialakul\u00e1s\u00e1ra vezetett, amely szinte vonzza a katasztr\u00f3f\u00e1kat. Erre a jelens\u00e9gre\nhivatkoztunk – jobb sz\u00f3 h\u00edj\u00e1n \u2013 a szingularit\u00e1s el\u0151bukkan\u00e1sak\u00e9nt. A\nszingularit\u00e1s – a m\u00falt n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l – olyan, mint egy glob\u00e1lis \u201efekete lyuk\u201d,\nami fel\u00e9 zuhan a rendszer. A j\u00f6v\u0151 n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l viszont olyan, mint egy\nt\u00e1rsadalmi Big Bang<\/em>, amelyet k\u00f6vet\u0151en\negy \u00faj vil\u00e1g form\u00e1l\u00f3dik ki. Ma, a szingularit\u00e1s fel\u00e9 sodr\u00f3dva, m\u00e9g csak egy\nkaotikus \u00e9s bizonytalan vil\u00e1got \u00e9rz\u00e9kel\u00fcnk. Az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben az\nemberis\u00e9gre el\u0151re-jelezhetetlen vesz\u00e9lyek, v\u00e1ratlanul el\u0151bukkan\u00f3 d\u00f6nt\u00e9si\nalternat\u00edv\u00e1k \u00e9s ezek bel\u00e1thatatlan k\u00f6vetkezm\u00e9nyei v\u00e1rnak. Csak egy a biztos: a\nszingularit\u00e1sba belezuhanva az \u00e9let r\u00e9gi keretei sz\u00e9tesnek. A r\u00e9gi vil\u00e1got\nvisszavonhatatlanul magunk m\u00f6g\u00f6tt hagyjuk. Szeml\u00e9let\u00fcnk, reflexeink \u00e9s\n\u00e9rz\u00e9seink azonban m\u00e9g sok\u00e1ig a m\u00falthoz k\u00f6tnek. Folytonosan szembes\u00fcl\u00fcnk az \u00faj\nvil\u00e1g nehezen megszokhat\u00f3, esetenk\u00e9nt kifejezetten f\u00e1jdalmas hat\u00e1saival. \u00c1m, ma\nm\u00e1r letagadhatatlan: az emberis\u00e9g eddigi t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek legjelent\u0151sebb\nforradalma el\u0151tt \u00e1ll. Efel\u00e9 azonban nem dikt\u00e1torok parancsai, m\u00e9g csak nem is\nut\u00f3pi\u00e1k r\u00e9szletes tervrajzai vez\u00e9rlik a t\u00e1rsadalmat. A j\u00f6v\u0151t ink\u00e1bb a\nt\u00e1rsadalmi k\u00eds\u00e9rleteket szervez\u0151 \u00e9s v\u00e9grehajt\u00f3 \u2013 a kudarcokat is beismer\u0151 –\n\u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9g-kov\u00e1csok\u201d alkotj\u00e1k majd. Sok sikert emberis\u00e9g! <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az 1970-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n a R\u00f3mai Klub jelent\u00e9se – \u201eThe Limits to Growth\u201d (A n\u00f6veked\u00e9s hat\u00e1rai. 1992) – azzal szembes\u00edtette t\u00f6bb milli\u00f3 olvas\u00f3j\u00e1t, hogy a vil\u00e1g 2035-2050 k\u00f6z\u00f6tt katasztrof\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1ggal k\u00e9nyszer\u00fcl szemben\u00e9zni. A kutat\u00f3k bonyolult rendszer-modellje azt mutatta: a vil\u00e1ggazdas\u00e1g \u00f6sszeomlik, a nyersanyag \u00e1rak elszabadulnak, a k\u00f6rnyezet v\u00e9gletesen elszennyez\u0151dik. A F\u00f6ld, akkorra m\u00e1r 10 milli\u00e1rd […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/451"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=451"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/451\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":452,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/451\/revisions\/452"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=451"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=451"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=451"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}