<\/p>\n\n\n\n
A szocializmusban\nsz\u00fcletett a viccek saj\u00e1tos \u201eoszt\u00e1ly\u00e1t\u201d alkott\u00e1k a jerev\u00e1ni r\u00e1di\u00f3nak feltett \u00e1l-naiv\nhallgat\u00f3i k\u00e9rd\u00e9sek. A kiprovok\u00e1lt v\u00e1laszok, a rendszerkritika jellegzetes t\u00edpus\u00e1t\ntestes\u00edtett\u00e9k meg. M\u00e1r vagy n\u00e9gy \u00e9vtizede sz\u00fcletett k\u00e9t vicc a kommunizmusr\u00f3l. Az egyik: Lesz-e p\u00e9nz a kommunizmusban? A r\u00e1di\u00f3\nv\u00e1lasza: Lesz, akinek lesz, \u00e9s lesz, akinek nem lesz! A m\u00e1sik: Lehetne-e Sv\u00e1jcban\nkommunizmust csin\u00e1lni? A r\u00e1di\u00f3 v\u00e1lasza: Lehetne. De minek! A viccek az elm\u00falt\nhetekben jutottak az eszembe t\u00f6bb, a kapitalizmus j\u00f6v\u0151j\u00e9t firtat\u00f3 elemz\u00e9s \u00e9s\nk\u00f6nyv kapcs\u00e1n. <\/p>\n\n\n\n
A k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nykutat\u00e1sok a kapitalizmus hanyatl\u00f3, m\u00edg a\nszocializmus emelked\u0151 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t mutatj\u00e1k a 18-39 \u00e9ves amerikai n\u00e9pess\u00e9gen\nbel\u00fcl. A t\u00f6bbs\u00e9g persze nem a becs\u0151d\u00f6lt \u201ekeleti\u201d v\u00e1ltozatot \u00f3hajtja, hanem a skandin\u00e1v\nszoci\u00e1ldemokrata modell\u00e9rt – progressz\u00edv ad\u00f3z\u00e1s, mindenkire kiterjed\u0151 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi\nell\u00e1t\u00e1s, t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1s \u2013lelkesedik. Vannak, akik m\u00e1r a kapitalizmus v\u00e9get vizion\u00e1lj\u00e1k.\n(Wolfgang Streeck: How will capitalism end?). De akadnak a kapitalizmus j\u00f6v\u0151j\u00e9t\noptimist\u00e1n szeml\u00e9l\u0151k is. B. Milanovic, az IMF szerb sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa kutat\u00f3ja – v\u00e9gig\u00e9lve\nJugoszl\u00e1vi\u00e1ban a \u201emegval\u00f3sult szocializmus\u201d teljes \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1t \u00e9s haz\u00e1j\u00e1nak\nsz\u00e9tes\u00e9s\u00e9t \u2013 a glob\u00e1lis kapitalizmus perspekt\u00edv\u00e1it rem\u00e9nyked\u0151bben szeml\u00e9li. \u00daj\nk\u00f6nyv\u00e9ben – Milanovic, B. 2019. Capitalism, alone. – az \u201eegyed\u00fcl a porondon\nmaradt\u201d kapitalizmus es\u00e9lyeit vizsg\u00e1lja. Mondanival\u00f3j\u00e1nak l\u00e9nyeg\u00e9t az \u00edr\u00e1s 3\noldalas f\u00fcggel\u00e9k\u00e9ben – The place of communism in the global history \u2013 \u00edgy foglalja\n\u00f6ssze: \u201eEzt a rendszert (t.i. a kommunizmust) nem a j\u00f6v\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, hanem a m\u00falt\nsz\u00e1mra dolgozt\u00e1k ki. Nem lesz szerepe a j\u00f6v\u0151 emberi t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben.\u201d <\/p>\n\n\n\n
A\nkommunizmusr\u00f3l foly\u00f3 vit\u00e1k el\u0151j\u00e1t\u00e9ka, Morus Tam\u00e1s, 1516-ban megjelent m\u0171ve –\nUt\u00f3pia- volt. A k\u00f6nyv az ut\u00f3pia realit\u00e1s\u00e1t tesztelve ismer\u0151s \u00e9rveket \u00e1ll\u00edtott egym\u00e1ssal\nszembe: \u201eSzil\u00e1rd meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy a vagyont m\u00e9lt\u00e1nyos \u00e9s igazs\u00e1gos rendben\nsz\u00e9tosztani, vagy boldogan \u00e9lni a f\u00f6ldi javakkal csak a mag\u00e1nvagyon\nelt\u00f6rl\u00e9s\u00e9vel lehet. Am\u00edg ez megmarad, az emberek legnagyobb \u00e9s pedig\nlegkiv\u00e1l\u00f3bb r\u00e9sze h\u00e1t\u00e1n fogja hordani, mint kiker\u00fclhetetlen ny\u0171g\u00f6t, a sz\u00fcks\u00e9get\n\u00e9s az anyagi gondok batyuj\u00e1t\u2026 \u00c9pp\nellenkez\u0151leg \u2013 sz\u00f3ltam \u00e9n \u2013 azt hiszem, soha nem lehetne boldogan \u00e9lni ott,\nahol minden k\u00f6z\u00f6s. Mert hogyan legyen elegend\u0151 java az embernek, ha mindenki\nkivonja mag\u00e1t a munka al\u00f3l, mert nem \u00f6szt\u00f6nzi a nyeres\u00e9gv\u00e1gy, \u00e9s a m\u00e1s\nmunk\u00e1j\u00e1ban b\u00edzva ellustul\u2026 Nem csod\u00e1lom \u2013 felelte \u2013 hogy \u00edgy l\u00e1tod, hiszen vagy\nsemmi fogalmad sincs a dologr\u00f3l, vagy hamis. De ha ott lett\u00e9l volna Sehol\nsziget\u00e9n (Ut\u00f3pi\u00e1ban), s l\u00e1ttad volna az ottani<\/em> n\u00e9p szok\u00e1sait \u00e9s\nint\u00e9zm\u00e9nyeit, h\u00e1t magad is azt mondan\u00e1d, hogy soha ilyen rendezetten \u00e9l\u0151 n\u00e9pet\nnem l\u00e1tt\u00e1l m\u00e9g\u201d. <\/p>\n\n\n\n A\nkommunizmus v\u00edzi\u00f3j\u00e1b\u00f3l Marx \u2013 b\u00e1r tagadta, hogy \u201ereceptet akarna gy\u00e1rtani a\nt\u00f6rt\u00e9nelem lacikonyh\u00e1j\u00e1ra\u201d – \u00fatvonaltervet<\/em>\nk\u00e9sz\u00edtett. Majd tov\u00e1bb l\u00e9pett: forradalm\u00e1r t\u00e1rsaival mozgalmat szervezett egy kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1st\u00f3l\nmentes, hum\u00e1nus t\u00e1rsadalom l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt. \u00c1m a j\u00f6v\u0151 fel\u00e9 vezet\u0151 \u00fat nem t\u0171nt k\u00e9nyelmesnek\n\u00e9s b\u00e9k\u00e9snek. \u201eAz \u00edt\u00e9let napj\u00e1nak hajnalp\u00edrja \u2013 \u00edrta\nMarx – \u00e9g\u0151 v\u00e1rosok visszf\u00e9nye lesz az \u00e9gen, amikor a \u00bbmennyei harm\u00f3ni\u00e1k\u00ab k\u00f6zt a\nMarseillaise \u00e9s a Carmangole dallama zeng majd az elmaradhatatlan \u00e1gy\u00fad\u00f6rg\u00e9ssel\negy\u00fctt, \u00e9s a guillotine veri hozz\u00e1 a taktust; amikor az elvetem\u00fclt t\u00f6meg caira,\ncair\u00e1t \u00fcv\u00f6lt, s az \u00bb\u00f6ntudatot\u00ab a l\u00e1mpavas seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel magasztalja fel\u201d. Ez a v\u00e1rakoz\u00e1sa\n– a tapasztalatok t\u00fckr\u00e9ben \u2013 bej\u00f6tt<\/em>, t\u00fals\u00e1gosan\nis. A kegyetlen val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a sz\u00e9p, de t\u00e1voli rem\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti ellenmond\u00e1s sz\u00fclte\nazut\u00e1n a szocializmust.\nMivel nem l\u00e1tszott lehets\u00e9gesnek egyetlen hatalmas ugr\u00e1ssal el\u00e9rkezni a\nkommunizmusba, elker\u00fclhetetlen volt egy \u00e1tmeneti t\u00e1rsadalmi forma \u2013 a\nszocializmus \u2013 elgondol\u00e1sa, amely a kommunizmus \u201ev\u00e9g\u00e1llom\u00e1sa\u201d el\u0151tti sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171\nk\u00f6zbens\u0151 meg\u00e1ll\u00f3. <\/p>\n\n\n\n \u00c1m a 20.\nsz\u00e1zad elej\u00e9n, a t\u00e1rsadalmi elmaradotts\u00e1g, a gazdas\u00e1gi egyenl\u0151tlens\u00e9g \u00e9s az\nelnyom\u00f3 hatalom t\u00fals\u00falya miatt, m\u00e9g erre az ugr\u00e1sra is csak k\u00edm\u00e9letlen er\u0151szakkal\nl\u00e1tszott r\u00e1vehet\u0151nek a t\u00e1rsadalom. Mivel pedig nyugatt\u00f3l kelet fel\u00e9 haladva egyre\nkev\u00e9sb\u00e9 voltak adottak a demokr\u00e1cia, a szabads\u00e1g \u00e9s a j\u00f3l\u00e9t felt\u00e9telei, \u00edgy a forradalm\u00e1rok\n– a sz\u00fcks\u00e9gb\u0151l er\u00e9nyt kov\u00e1csolva – megideologiz\u00e1lt\u00e1k<\/em>\na k\u00edm\u00e9letlen er\u0151szakot. A k\u00f6vetkezm\u00e9ny: ahol ezek a mozgalmak uralomra jutottak\n– Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban, a Szovjetuni\u00f3ban, K\u00edn\u00e1ban \u00e9s m\u00e1sutt \u2013 a tot\u00e1lis elnyom\u00e1s rendszereit\nhozt\u00e1k l\u00e9tre. A 20. sz\u00e1zad folyam\u00e1n azonban egyre jobban ki\u00fctk\u00f6ztek a\nszocializmusok \u201erendszerhib\u00e1i\u201d \u2013 a gazdas\u00e1g alacsony hat\u00e9konys\u00e1ga, a gyenge \u00faj\u00edt\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\n\u00e9s szabads\u00e1g hi\u00e1nya \u2013 amelyek a t\u00e1rsadalmak \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t id\u00e9zt\u00e9k el\u0151. A 20.\nsz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a kapitalizmus – imm\u00e1r versenyt\u00e1rs n\u00e9lk\u00fcl \u2013 egyed\u00fcl maradt a\nsz\u00ednen. <\/p>\n\n\n\n A 21.\nsz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve m\u00e9gsem csendes\u00fclt, \u00e9ppen hogy feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt, a kapitalizmus\nsors\u00e1t firtat\u00f3 – \u201ereform\u00e1ljuk meg<\/em>\nvagy v\u00e1ltsunk a szocializmusra<\/em>\u201d – vita.\nEnnek eld\u00f6nt\u00e9s\u00e9hez azonban t\u00fal kell l\u00e9pni a sz\u00e9pre sz\u00ednezett ide\u00e1l-k\u00e9pek \u00e9s a \u201eGul\u00e1g-t\u00f6rt\u00e9netek\u201d\nborzalmainak a szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n. Az elm\u00falt \u00e9vtizedben a t\u00e1rsadalom dinamik\u00e1j\u00e1t\nmeghat\u00e1roz\u00f3 probl\u00e9ma vizsg\u00e1lat\u00e1ban a matematika \u00e9s a fizika alapvet\u0151en \u00faj\nmegold\u00e1sokat k\u00edn\u00e1lt fel. \u00cdgy, a kommunizmusr\u00f3l foly\u00f3 elm\u00e9leti vit\u00e1kban alapvet\u0151en\nt\u00e1maszkodhatunk a term\u00e9szettudom\u00e1nyok \u00faj eredm\u00e9nyeire. A tud\u00f3sok ugyanis k\u00e9pess\u00e9\nv\u00e1ltak arra, hogy a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pben l\u00e9trehozzanak \u2013 sokf\u00e9le ig\u00e9ny\u0171 \u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa\n\u00e1gensb\u0151l fel\u00e9p\u00edtett \u2013 t\u00e1rsadalmakat, majd v\u00e9gigk\u00f6vess\u00e9k \u00e9let\u00fatjukat, \u00e9s felt\u00e1rja\n\u2013 \u201ef\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1sk\u00e9nt\u201d – ak\u00e1r a forradalmi ugr\u00e1sokat is. <\/p>\n\n\n\n Azt r\u00e9g\u00f3ta\ntudjuk, hogy a t\u00e1rsadalmat a csere f\u0171zi \u00f6ssze, \u00e1m a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s egym\u00e1sra utalts\u00e1got\nmindig terheli, egy un. szoci\u00e1lis dilemma helyzet. Az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s mindk\u00e9t f\u00e9l\nsz\u00e1m\u00e1ra el\u0151ny\u00f6ket k\u00edn\u00e1l, \u00e1m neh\u00e9z ellen\u00e1llni a \u201epotyautass\u00e1g\u201d cs\u00e1b\u00edt\u00e1s\u00e1nak: elfogadni\na partner szolg\u00e1latait, de nem viszonozni azt. Ez a viselked\u00e9s \u2013 gondoljon az\nolvas\u00f3, mit tenne, ha ezzel tal\u00e1lkozna \u2013 az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s megszakad\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9s a\nt\u00e1rsul\u00e1s sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9hez vezet. Ezt megakad\u00e1lyozand\u00f3, az evol\u00faci\u00f3 sokf\u00e9le megold\u00e1st\n\u201etal\u00e1lt ki\u201d: a genetikai rokons\u00e1gon alapul\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st\u0151l kezdve a\nhormon\u00e1lis \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1sig. A t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n, a nagyobb \u00e9s\nkomplexebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t egyre \u00fajabb konstrukci\u00f3k biztos\u00edtott\u00e1k: a\nt\u00f6rzs norm\u00e1i, a kult\u00far\u00e1k parancsolatai, v\u00e9g\u00fcl az \u00e1llam t\u00f6rv\u00e9nyei, amelyek int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett\nb\u00fcntet\u00e9sekkel fegyelmezt\u00e9k meg a szab\u00e1lyszeg\u0151ket. <\/p>\n\n\n\n A k\u00edv\u00e1natos viselked\u00e9s\nszab\u00e1lyai t\u00f6bbnyire az un. Tit-for-Tat (TFT) elv\u00e9n alapulnak: el\u0151legezd meg a\nbizalmat az idegennek, ne csalj els\u0151k\u00e9nt, tartsd be a szab\u00e1lyt, b\u00fcntesd meg a\nszab\u00e1lyszeg\u0151ket, t\u00e9rj vissza az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9shez, ha partnered is ezt teszi. Azt,\nhogy a TFT \u00f6n\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u0151 viselked\u00e9s\u00e9t alkalmazva mindenki a legjobban j\u00e1r, igazolj\u00e1k\na h\u00e9tk\u00f6znapi tapasztalatok, de erre buzd\u00edt a filoz\u00f3fia kategorikus imperat\u00edvusza\n\u00e9s a vall\u00e1sok Aranyszab\u00e1lya. V\u00e9g\u00fcl a matematika is c\u00e1folhatatlanul bizony\u00edtani\nvolt k\u00e9pes: akkor lesz sikeres \u00e9s tart\u00f3s az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, ha a partnerek a\nTFT-t k\u00f6vetik, \u00e9s mindenki belenyugszik abba, ami neki jutott. (R. Axelrod.\n1984. The evolution of Cooperation.). \u00c1m a matematika nem nyughatott, \u00e9s nemr\u00e9g\n– sokak meglepet\u00e9s\u00e9re \u2013 r\u00e1bukkant egy olyan strat\u00e9gi\u00e1ra, amely k\u00e9pes legy\u0151zni a\nkor\u00e1bban mindenkin diadalmaskod\u00f3 TFT-t. (Press-Dyson: 2012. Iterated Prisoner\u2019s\nDilemme contains strategies that dominata any evolutionary opponent.) A kutat\u00f3k egy, Marx \u00e1ltal kor\u00e1bban felismert t\u00e9nyre d\u00f6bbentek\nr\u00e1: ha az osztozkod\u00e1s ar\u00e1nyait a hatalmi poz\u00edci\u00f3ban lev\u0151 partner k\u00e9pes saj\u00e1t \u00e9rdeke\nszerint alak\u00edtani, akkor a k\u00f6z\u00f6sb\u0151l – m\u00e1sok rov\u00e1s\u00e1ra – maga sz\u00e1m\u00e1ra saj\u00e1t\u00edthat\nki forr\u00e1sokat. <\/p>\n\n\n\n A hatalmi poz\u00edci\u00f3 teh\u00e1t \u2013 m\u00e9g ha mindenki a TFT szab\u00e1lyait\nk\u00f6veti is \u2013 lehet\u0151v\u00e9 teszi a partnerek \u201ekizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s\u00e1t\u201d. Abb\u00f3l, hogy a munk\u00e1s\nj\u00f6vedelme kevesebb, mint a v\u00e1llalatvezet\u0151\u00e9, m\u00e9g nem k\u00f6vetkezik, hogy\nkizs\u00e1km\u00e1nyolt\u00e1k, de ha a hatalmi poz\u00edci\u00f3ban lev\u0151k saj\u00e1t maguknak oszthatnak, \u00e9s\na munk\u00e1snak nincs belesz\u00f3l\u00e1sa az osztozkod\u00e1s ar\u00e1nyaiba, az sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en vezet\nkizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1sra. Ezzel Marx kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s-elm\u00e9lete matematikai igazol\u00e1st nyert.\nA hatalmi helyzet \u00f6nz\u0151 \u00e9s k\u00e9rlelhetetlen kihaszn\u00e1l\u00e1sa az \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9n a\npartnerek megk\u00e1ros\u00edt\u00e1s\u00e1ra vezet. Ennek t\u00fckr\u00e9ben m\u00e9g \u00e9rdekesebb a probl\u00e9ma: vajon\nl\u00e9trej\u00f6het-e, \u00e9s tart\u00f3san fennmaradhat-e egy altruista egy\u00e9nekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\negy alapvet\u0151en piacos, egyenl\u0151tlen \u00e9s versenyz\u0151 k\u00f6rnyezetben? <\/p>\n\n\n\n Erre a\nk\u00e9rd\u00e9sre a matematika egy m\u00e1sik – a szegreg\u00e1ci\u00f3 jelens\u00e9g\u00e9t vizsg\u00e1l\u00f3 – modellj\u00e9nek\nalkalmaz\u00e1s\u00e1val lehetett v\u00e1laszolni. Ez – els\u0151 k\u00f6zel\u00edt\u00e9sben \u2013 arra az \u00e9sszer\u0171\nk\u00f6vetkeztet\u00e9sre vezetett, hogy ha egy t\u00e1rsadalom tagjai k\u00f6z\u00f6tt ak\u00e1rcsak egy\nkicsi preferencia-k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g is van \u00e9s mindenki szabadon megv\u00e1laszthatja t\u00e1rsait,\nakkor a t\u00e1rsadalom sz\u00e9tesik egym\u00e1s jobban kedvel\u0151 tagokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 csoportokra. (Schelling,\nTh. 1971. Dinamic modells of segregation). A k\u00e9s\u0151bbi kutat\u00e1sok azut\u00e1n vil\u00e1goss\u00e1 tett\u00e9k,\nhogy – szemben a \u201ej\u00f3zan-\u00e9sz\u201d felt\u00e9telez\u00e9s\u00e9vel – a nagy \u00e9s sokf\u00e9le \u00e1genst\ntartalmaz\u00f3 popul\u00e1ci\u00f3kban a \u201ej\u00f3lelk\u0171\u201d \u00e1gensek alkothatnak sikeres, \u00e9s stabil\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. (Stewart, A. Plotkin, J. 2013.). Ez arra utalt, hogy altruista szem\u00e9lyek\nk\u00e9pesek kommuna-jelleg\u0171 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get l\u00e9trehozni, amely fennmaradhat egy verseng\u0151,\n\u00f6nz\u0151 \u00e9s piacos t\u00e1rsadalomban. Ehhez \u201ecsak\u201d annyit kellett felt\u00e9telezni: az\negyedek tanulnak tapasztalataikb\u00f3l, elfogadj\u00e1k a verseng\u00e9s bizonyos szintj\u00e9t, \u00e9s\nszabadon elmozdulhatnak a t\u00e1rsadalmon bel\u00fcl, azaz megv\u00e1laszthatj\u00e1k partnereiket\n\u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fcket. <\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pletek<\/em> teh\u00e1t r\u00e1c\u00e1foltak forradalm\u00e1rok\ngener\u00e1ci\u00f3inak arra a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9re, hogy t\u0151k\u00e9s k\u00f6rnyezetben – a piac \u00e9s a\nmag\u00e1ntulajdon k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei – nem j\u00f6het l\u00e9tre a kommunizmus. A matematika ez\u00e9rt nem\nis tan\u00e1csolja er\u0151szakos mozgalom szervez\u00e9s\u00e9t a kommunizmus egy csap\u00e1sra t\u00f6rt\u00e9n\u0151\nbevezet\u00e9s\u00e9re. Ehelyett ink\u00e1bb azzal b\u00edztat: a kommunizmus eszm\u00e9je a 21. sz\u00e1zadban\nfelragyoghat. Er\u0151s\u00f6dnek ugyanis azok a hat\u00e1sok, amelyek az embereket \u00faj t\u00edpus\u00fa k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek\nkik\u00eds\u00e9rletez\u00e9s\u00e9re \u00e9s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sztethetik. Egyr\u00e9szt: a korl\u00e1tlan fogyaszt\u00e1s\n\u00e9letm\u00f3dja folytathatatlan, a fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s megteremt\u00e9se\nhalaszthatatlan, a n\u00f6veked\u00e9s korl\u00e1tokba \u00fctk\u00f6zik, \u00e9s a fogyaszt\u00e1s\nboldogs\u00e1g-gener\u00e1l\u00f3 hat\u00e1sa lecs\u00f6kkent. Ugyanakkor a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t, a\nkonfliktusok megold\u00e1s\u00e1t, \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szolg\u00e1ltat\u00e1sok ny\u00fajt\u00e1s\u00e1t az internet\nolcs\u00f3v\u00e1 teszi. <\/p>\n\n\n\n A j\u00f6v\u0151\nglob\u00e1lis t\u00e1rsadalm\u00e1nak szerkezet\u00e9re vonatkoz\u00f3 tov\u00e1bbi \u00e9rdekes szempontokat\nk\u00edn\u00e1l egy – magyar kutat\u00f3k \u00e1ltal elv\u00e9gzett – a tud\u00f3sok dinamikus h\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t\nelemz\u0151 vizsg\u00e1lat. (Palla, G. Barab\u00e1si, A. L. Vicsek, T. 2007. Quantifying social group evolution.) Eszerint, a nagysz\u00e1m\u00fa egy\u00e9nt \u00f6sszekapcsol\u00f3 \u00e9s dinamikusan\nv\u00e1ltoz\u00f3 h\u00e1l\u00f3zatok k\u00e9t stabil v\u00e9g\u00e1llapot fel\u00e9 fejl\u0151dnek. Az egyik: nagy elemsz\u00e1m\u00fa,\ninhomog\u00e9n, gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3, r\u00f6vid idej\u0171 kapcsolatokkal jellemezhet\u0151. A m\u00e1sik: kism\u00e9ret\u0171,\ntart\u00f3s kapcsolatokra \u00e9p\u00edt\u0151, homog\u00e9n k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g. Ez egy olyan – az eg\u00e9sz f\u00f6ldre\nkiterjed\u0151 – strukt\u00far\u00e1t vet\u00edt el\u00e9nk, amelyben, az individualista, kapcsolataikat\ngyorsan v\u00e1ltogat\u00f3 aktorok, inhomog\u00e9n glob\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zat\u00e1ban, altruista,\negy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151, nem fogyaszt\u00e1s-orient\u00e1lt aktorok kicsiny, homog\u00e9n, \u00e9s stabil k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gei\n\u201elebegnek\u201d. <\/p>\n\n\n\n A matematika teh\u00e1t felrajzolja a kommun\u00e1k h\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak\nglob\u00e1lis vil\u00e1g\u00e1t, \u00e1m a \u201ehol \u00e9s mikor\u201d k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t nem tudja megv\u00e1laszolni. A kommun\u00e1knak\nazonban van k\u00e9t sz\u00fcks\u00e9ges felt\u00e9tele. Az els\u0151: az anyagi k\u00e9nyszerekt\u0151l mentes szabad\nk\u00eds\u00e9rletez\u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge. A m\u00e1sodik: a szabad k\u00f6z\u00f6ss\u00e9galkot\u00e1s \u00e9s a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\ngarant\u00e1lt biztons\u00e1ga. Mindk\u00e9t felt\u00e9tel csak a Maslow-piramis tetej\u00e9re – az\n\u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s szintj\u00e9re – el\u00e9rkez\u0151 t\u00e1rsadalmakban biztos\u00edtott. Ezzel\nvissza\u00e9rkezt\u00fcnk Marx eredetileg felt\u00e9telez\u00e9s\u00e9hez, miszerint a kommunizmus csak a\nfejlett \u00e9s demokratikus t\u00e1rsadalmakban lehets\u00e9ges. Vagyis, a cikk elej\u00e9n\nid\u00e9zett vicc k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re – \u201eLehetne-e Sv\u00e1jcban kommunizmust csin\u00e1lni?\u201d \u2013 a komoly\nv\u00e1lasz: \u201eAkinek kedve van hozz\u00e1, m\u00e1r most is megteheti\u201d. A kommuna l\u00e9trehoz\u00e1sa\nugyanis majdhogynem mag\u00e1n\u00fcgy: a d\u00f6nt\u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag az egy\u00e9nre \u00e9s t\u00e1rsaira\ntartozik. Az egy\u00e9nnek azonban komolyan el kell gondolkodnia: val\u00f3ban \u00f3hajtja-e a\nkommuna \u00e9letmodellj\u00e9t, \u00e9s al\u00e1veti-e mag\u00e1t a kommuna komoly elv\u00e1r\u00e1sainak? <\/p>\n\n\n\n Max Weber – k\u00f6zel 100 \u00e9ve – n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal hal\u00e1la\nel\u0151tt, levelet \u00edrt bar\u00e1tj\u00e1nak, a bolsevik forradalom h\u00edv\u00e9\u00fcl szeg\u0151d\u00f6tt Luk\u00e1cs\nGy\u00f6rgynek. “Kedves Bar\u00e1tom!… Abszol\u00fat m\u00f3don meg vagyok r\u00f3la\ngy\u0151z\u0151dve, hogy ezek a k\u00eds\u00e9rletek [a\nbolsevizmus k\u00eds\u00e9rletei<\/em>] csak ahhoz vezethetnek, \u00e9s ahhoz is fognak vezetni,\nhogy a szocializmust 100 \u00e9vre diszkredit\u00e1lj\u00e1k..”. A t\u00f6rt\u00e9nelem M. Webert\nigazolta, \u00e9s most m\u00e9gis felragyogni l\u00e1tszik a\nkommunizmus csillaga. Minden tov\u00e1bbi n\u00e9lk\u00fcl l\u00e9trehozhat\u00f3 ugyanis a kommunizmus\n– \u00e9rtsd egy kommuna – mert ezt nem korl\u00e1tozza, igaz, nem is k\u00e9nyszer\u00edti ki semmif\u00e9le\npolitikai hatalom. \u00c1m\nvigy\u00e1zat! A kommuna nem a fogyaszt\u00f3i paradicsom, ink\u00e1bb az \u00f6nk\u00e9ntes egyszer\u0171s\u00e9g\nvil\u00e1ga. A kommuna az alkot\u00f3, a vil\u00e1got meg\u00e9rteni t\u00f6rekv\u0151, \u00e9s folyamatosan \u00fajat\nkeres\u0151 emberek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge. Ez lehet – els\u0151 pillant\u00e1sra – lelkes\u00edt\u0151. \u00c1m\negy\u00e1ltal\u00e1n nem biztos, hogy mindenkinek testhez \u00e1ll\u00f3. \u00dagyhogy, csak \u00f3vatosan! <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A szocializmusban sz\u00fcletett a viccek saj\u00e1tos \u201eoszt\u00e1ly\u00e1t\u201d alkott\u00e1k a jerev\u00e1ni r\u00e1di\u00f3nak feltett \u00e1l-naiv hallgat\u00f3i k\u00e9rd\u00e9sek. A kiprovok\u00e1lt v\u00e1laszok, a rendszerkritika jellegzetes t\u00edpus\u00e1t testes\u00edtett\u00e9k meg. M\u00e1r vagy n\u00e9gy \u00e9vtizede sz\u00fcletett k\u00e9t vicc a kommunizmusr\u00f3l. Az egyik: Lesz-e p\u00e9nz a kommunizmusban? A r\u00e1di\u00f3 v\u00e1lasza: Lesz, akinek lesz, \u00e9s lesz, akinek nem lesz! A m\u00e1sik: Lehetne-e Sv\u00e1jcban kommunizmust […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/453"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=453"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/453\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":454,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/453\/revisions\/454"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=453"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=453"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=453"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}