{"id":466,"date":"2020-06-28T13:39:03","date_gmt":"2020-06-28T13:39:03","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=466"},"modified":"2020-06-28T13:39:03","modified_gmt":"2020-06-28T13:39:03","slug":"a-rawls-elv-moralis-iranytu-kaosz-idejen","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=466","title":{"rendered":"A Rawls elv: mor\u00e1lis ir\u00e1nyt\u0171 k\u00e1osz idej\u00e9n"},"content":{"rendered":"\n

A koronav\u00edrus j\u00e1rv\u00e1ny az eg\u00e9sz vil\u00e1gon sz\u00e9tzil\u00e1lta az \u00e9let megszokott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit. Sokan rem\u00e9nykednek: a baj el\u0151bb ut\u00f3bb elvonul, \u00e9s minden visszat\u00e9rhet a r\u00e9gi ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sba. M\u00e1sok \u00fagy v\u00e9lik, \u00faj vil\u00e1g k\u00f6sz\u00f6nt r\u00e1nk, b\u00e1r ennek k\u00f6rvonalai hom\u00e1lyosak \u00e9s ijeszt\u0151k. Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vtizedben ugyanis egym\u00e1st k\u00f6vett\u00e9k a F\u00f6ld\u00fcnk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontjain kirobban\u00f3, majd meg\u00e1ll\u00edthatatlanul minden t\u00e9rs\u00e9g\u00e9re \u00e1tterjed\u0151 v\u00e1ls\u00e1gok: az ember el\u0151id\u00e9zte term\u00e9szeti katasztr\u00f3f\u00e1k, a p\u00e9nz\u00fcgyi rendszer \u00f6sszeoml\u00e1sa, a h\u00e1bor\u00fak kiv\u00e1ltotta t\u00f6meges migr\u00e1ci\u00f3, a nemzetk\u00f6zi szervezetek cs\u0151dje, \u00e9s most ez a vil\u00e1g-j\u00e1rv\u00e1ny. A kr\u00edzisek idej\u00e9n rendszeresen el\u0151\u00e1ll olyan helyzet, hogy a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r\u00f3 int\u00e9zked\u00e9st k\u00e9nyszer\u00fclnek hozni, mik\u00f6zben jogi \u00e9s mor\u00e1lis indokaik vitathat\u00f3ak. K\u00e9t p\u00e9lda a k\u00f6zelm\u00faltb\u00f3l. Az orvosok, a k\u00f3rh\u00e1zi \u00e1gyakat felszabad\u00edtand\u00f3, el kell d\u00f6nts\u00e9k, melyik s\u00falyos beteget k\u00fcldik haza, hogy fogadni lehessen a koronav\u00edrusos fert\u0151z\u00f6tteket. A n\u00e9met alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g \u201ebeintett\u201d az EU k\u00f6zponti bankj\u00e1nak (ECB) \u00e9s b\u00edr\u00f3s\u00e1g\u00e1nak: a gazdas\u00e1g megment\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben elind\u00edtott k\u00f6tv\u00e9nyv\u00e1s\u00e1rl\u00e1st alkotm\u00e1nyellenesnek \u00edt\u00e9lte. V\u00e9gs\u0151 \u00e9rve: a nemzetk\u00f6zi jog szab\u00e1lyai ugyan a Sz\u00f6vets\u00e9gi jogszab\u00e1lyok felett<\/strong>, de az Alkotm\u00e1ny alatt <\/strong>helyezkednek el. Ez pedig politikai legitim\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ls\u00e1got vet\u00edt el\u0151re a vit\u00e1kt\u00f3l egy\u00e9bk\u00e9nt is sz\u00e9tzil\u00e1l\u00f3d\u00f3 Eur\u00f3p\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

R\u00e1 kell \u00e9bredn\u00fcnk\nv\u00e9gre: az egym\u00e1sra halmoz\u00f3d\u00f3 kr\u00edzisek – a kor\u00e1bbiakt\u00f3l alapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151 – glob\u00e1lis\nv\u00e1ls\u00e1gkorszak jelei. A modern t\u00e1rsadalmak mintegy 500 \u00e9ve l\u00e9ptek \u201e\u00e9letg\u00f6rb\u00e9j\u00fck\u201d\ngyorsan emelked\u0151 szakasz\u00e1ba. A n\u00f6veked\u00e9s el\u0151sz\u00f6r a \u201efejlett\u201d nyugaton, majd a\nvil\u00e1g m\u00e1s \u2013 az eur\u00f3pai int\u00e9zm\u00e9nyek mint\u00e1it alkalmaz\u00f3 – t\u00e9rs\u00e9geiben is felgyorsult.\nA 20. sz\u00e1zadban azut\u00e1n a n\u00e9pess\u00e9g sz\u00e1ma, az egy f\u0151re jut\u00f3 gazdags\u00e1g (GDP\/f\u0151), a\ntechnol\u00f3gia, nyom\u00e1ban pedig a termel\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a k\u00e9pzetts\u00e9g dinamikusan fejl\u0151d\u00f6tt.\nEnnek hat\u00e1s\u00e1ra gyorsult a t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1s \u00e9s javult az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g. Ez\nvisszahatva a t\u00e1rsadalom \u00e9s a politika szf\u00e9r\u00e1ira megalapozta az emberi jogok, a\ndemokr\u00e1cia \u00e9s a v\u00e1laszthat\u00f3 \u00e9letform\u00e1k k\u00f6r\u00e9nek sz\u00e9les\u00fcl\u00e9s\u00e9t. A meg\u00e1ll\u00edthatatlannak\nv\u00e9lt n\u00f6veked\u00e9s azonban 20. sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 fokozatosan lassult: az \u00e9letg\u00f6rbe ellaposodott,\n\u00e9s felt\u0171nt \u00e9rett fejl\u0151d\u00e9si szakasza. <\/p>\n\n\n\n

Az\n\u00e9letg\u00f6rb\u00e9k szakaszv\u00e1lt\u00e1sait mindig v\u00e1ls\u00e1gok k\u00eds\u00e9rik. J\u00f3l eml\u00e9kezhet\u00fcnk szem\u00e9lyes\n\u00e9let\u00fcnk \u201ekorszakv\u00e1lt\u00e1sai\u201d – a serd\u00fcl\u00e9s, majd a meg\u00e1llapod\u00e1s, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a nyugd\u00edjba\nvonul\u00e1s – nyughatatlan \u00fatkeres\u00e9seire. Ugyan\u00edgy kr\u00edzisek alakulnak ki a\nv\u00e1llalatok \u00e9let\u00e9ben, amikor a start-up-ok – a t\u0151keinjekci\u00f3t k\u00f6vet\u0151en – nekilend\u00fclnek,\nmajd a gyors fejl\u0151d\u00e9s belesimul az \u00e9rett szakaszba, v\u00e9g\u00fcl az elker\u00fclhetetlen\nhanyatl\u00e1s idej\u00e9n. \u00dagy t\u0171nik, a szab\u00e1ly al\u00f3l az emberis\u00e9g sem kiv\u00e9tel. S\u00falyos\nt\u00e1rsadalmi megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1sok k\u00eds\u00e9rt\u00e9k a \u201ehossz\u00fa 16. sz\u00e1zad\u201d nekilend\u00fcl\u0151 korszak\u00e1t,\n\u00e9s most, amikor \u201er\u00e1fordulunk\u201d az \u00e9rett\u00e9 v\u00e1l\u00e1s szakasz\u00e1ra, \u00e9pp \u00edgy v\u00e1ls\u00e1gokkal kell\nszemben\u00e9zni. Az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedeket olyas fajta nyughatatlan \u00e1llapotok\njellemzik, mint amelyek a tektonikus lemezek egym\u00e1sra cs\u00fasz\u00e1s\u00e1nak vonal\u00e1n, vagy\naz id\u0151j\u00e1r\u00e1s-frontok tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l alakulnak ki.    <\/p>\n\n\n\n

Van azonban\na v\u00e1ls\u00e1gkorszaknak egy m\u00e1sik \u00f6sszetev\u0151je is. A szuver\u00e9n nemzet\u00e1llamok el\u0151bb szorosan\negy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 nemzetk\u00f6zi rendszerr\u00e9 alakultak, majd ez a 20. sz\u00e1zad k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n\nk\u00f6zlegel\u0151v\u00e9<\/em> form\u00e1l\u00f3dott. Az orsz\u00e1gok \u00e9s az \u00f3ri\u00e1sira n\u00f6vekv\u0151 v\u00e1llalatok mindink\u00e1bb\nk\u00f6z\u00f6s \u2013 politikai, gazdas\u00e1gi \u00e9s term\u00e9szeti \u2013 \u201e\u00e9lett\u00e9rben\u201d tev\u00e9kenykedtek. Elker\u00fclhetetlenn\u00e9\nv\u00e1lt mindenkire vonatkoz\u00f3 szab\u00e1lyok bevezet\u00e9se \u00e9s k\u00f6z\u00f6sen m\u0171k\u00f6dtetett \u2013\n\u201enemzetek feletti\u201d – int\u00e9zm\u00e9nyek l\u00e9trehoz\u00e1sa. Az \u00e1llamok fokozatosan – k\u00e9t\nvil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kellett ehhez – felismert\u00e9k: mindenkinek \u00e9rdeke, hogy tartsa mag\u00e1t a\nk\u00f6z\u00f6s szab\u00e1lyokhoz. A 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re azut\u00e1n \u2013 \u00e9ppen a sikeresen megoldott\nprobl\u00e9m\u00e1k eredm\u00e9nyk\u00e9nt – a vil\u00e1g m\u00e9g szorosabban egybekapcsol\u00f3dott. A kor\u00e1bban\negym\u00e1st\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151, magukat szuver\u00e9nnek gondol\u00f3 \u00e1llamok elv\u00e1laszthatatlanul\n\u00f6sszen\u0151ttek. Az 50 \u00e9vvel ezel\u0151tt lezajl\u00f3 els\u0151 F\u00f6ld Napja t\u00fcntet\u00e9sek jelmondat\u00e1nak\n– minden mindennel \u00f6sszef\u00fcgg – k\u00f6vetkezm\u00e9nyeire csak most kezd\u00fcnk r\u00e1\u00e9bredni. <\/p>\n\n\n\n

Vil\u00e1gunk – a\nbiol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l vett hasonlattal – \u00fczleti, gazdas\u00e1gi, technol\u00f3giai, vagy term\u00e9szeti\n\u00f6kosziszt\u00e9mak\u00e9nt<\/em> \u00edrhat\u00f3 le. Az \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1kra jellemz\u0151 komplexit\u00e1s \u00e9s\nszorosan csatolts\u00e1g k\u00f6vetkezm\u00e9nye azonban: az \u00e1lland\u00f3an jelenlev\u0151 kis zavarok\nellen\u00e1llhatatlanul feler\u0151s\u00f6dnek, \u00e9s elszabadulhatnak. (Ch. Perrow: Normal\nAccidents. 1986). Az eff\u00e9le \u201eterm\u00e9szetes balesetek\u201d elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re kifejlesztett rendszerek,\nl\u00e9trehozott int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s kijel\u00f6lt szem\u00e9lyek fokozatosan k\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1ltak a\nkr\u00edzisek csillap\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A 21. sz\u00e1zadban, b\u00e1rhova tekints\u00fcnk is, kock\u00e1zat \u00e9s\nbizonytalans\u00e1g vesz k\u00f6r\u00fcl. A koronav\u00edrus j\u00e1rv\u00e1ny most az \u00e1tlagembert is\nr\u00e1\u00e9bresztette: vil\u00e1ga \u00e1ttekinthetetlen\u00fcl kaotikus lett. A v\u00e1ls\u00e1gkorszak \u00faj\nnormalit\u00e1sa: \u00e9let\u00fcnk megszokott kerete \u2013 a term\u00e9szetes adotts\u00e1gk\u00e9nt elv\u00e1rt\nkomfort-z\u00f3n\u00e1ja \u2013 rendszeresen sz\u00e9tesik. Ennek a helyzetnek a le\u00edr\u00e1s\u00e1ra\nhaszn\u00e1lj\u00e1k a radik\u00e1lis bizonytalans\u00e1g<\/em> fogalm\u00e1t. (John Kay \u00e9s Mervyn\nKing. 2020. Radical Uncertainty.)<\/p>\n\n\n\n

Gondoljunk\narra, mennyire megzavarta h\u00e9tk\u00f6znapjainkat az \u00f6nk\u00e9ntes vagy kik\u00e9nyszer\u00edtett\nkarant\u00e9n, illetve milyen m\u00e9rt\u00e9kben megakasztotta a vil\u00e1ggazdas\u00e1got a glob\u00e1lis\nell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncot sz\u00e9tszakad\u00e1sa. \u00c1m a v\u00e1ls\u00e1gkorszak radik\u00e1lis bizonytalans\u00e1ga m\u00e9g\nenn\u00e9l is m\u00e9lyebben befoly\u00e1solja \u00e9let\u00fcnket. Az \u00e9rdekek, az \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s a\nkollekt\u00edv identit\u00e1sok ellen\u00e9t\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 zavarok \u00e9let\u00fcnk elmaradhatatlan\nr\u00e9szei. Ugyanakkor a vil\u00e1gos hat\u00e1rvonalak \u00f6sszekusz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa, \u00e9s a viselked\u00e9s\u00fcnket\nterel\u0151 a jogi szab\u00e1lyok bizonytalann\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa alapvet\u0151en megnehez\u00edti konfliktusaink\nfelold\u00e1s\u00e1t. Ez\u00e9rt \u00e9rezz\u00fck \u00fagy: otthonosnak \u00e9rzett vil\u00e1gunk sz\u00e9tesett. Ebb\u0151l a\nszempontb\u00f3l aggodalmat kelt\u0151, hogy \u2013 mint a bevezet\u0151ben eml\u00edtett p\u00e9ld\u00e1k\nmutatj\u00e1k – mindenki a t\u00f6rv\u00e9nyekre, a hagyom\u00e1nyokra \u00e9s a mor\u00e1lis elvekre t\u00e1maszkodva\nkeresi a megold\u00e1st, a konfliktusok m\u00e9gis egyre er\u0151s\u00f6dnek. <\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6rt\u00e9nelem\nkezdet\u00e9n az egy\u00e9nek vit\u00e1it a t\u00f6rzs k\u00f6z\u00f6sen oldotta meg: nem arr\u00f3l d\u00f6nt\u00f6tt, kinek\nvan igaza, hanem arr\u00f3l, mi a m\u00e9lt\u00e1nyos. Azut\u00e1n a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le vil\u00e1gvall\u00e1sok Aranyszab\u00e1lyai\n\u2013 megh\u00f6kkent\u0151en egybecseng\u0151 tan\u00e1csokkal \u2013 seg\u00edtettek b\u00e9k\u00e9ben \u00e9lni m\u00e1sokkal. \u00c1m\naz \u00e9let egyre bonyolultabb lett, \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek nem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhett\u00e9k a hatalom\nalkotta t\u00f6rv\u00e9nyeket. A modernit\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1nak fordul\u00f3pontja volt, amikor\n\u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott elvv\u00e9 v\u00e1lt a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma (rule of law). A t\u00f6rv\u00e9nyek\nmindenki sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 a hatalmasoknak \u00e9s az alul-l\u00e9v\u0151knek is – k\u00f6telez\u0151 eligaz\u00edt\u00e1st\nadtak, megszabva az \u00e9let \u00e1th\u00e1ghatatlan kereteit. Az emberek vit\u00e1ir\u00f3l a b\u00edr\u00f3s\u00e1gok\n– a jog \u201eszakembereinek\u201d, az \u00fcgyv\u00e9deknek a k\u00f6zbeiktat\u00e1s\u00e1val – d\u00f6ntenek. A 20.\nsz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben azonban az \u00e9let egyre \u00f6sszetettebb lett, az \u00e9rdekek\npedig \u00e1ttekinthetetlen\u00fcl \u00f6sszekeveredtek. Mind nehezebben lehetett eligazodni a\nt\u00f6rv\u00e9nyek dzsungel\u00e9ben. A vit\u00e1z\u00f3 felek gyakran \u00e9bredtek r\u00e1: a b\u00edr\u00f3s\u00e1gok nem a m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1g\nelveit, hanem a t\u00f6rv\u00e9nyek logik\u00e1ja k\u00f6vetik.  <\/p>\n\n\n\n

A glob\u00e1lis\nv\u00e1ls\u00e1gkorszak bek\u00f6sz\u00f6nt\u00e9vel azut\u00e1n v\u00e9gleg felbolydul a vil\u00e1g. Az esem\u00e9nyek kisz\u00e1m\u00edthatatlanok,\ngyakrabban ker\u00fcl\u00fcnk szembe a nem-v\u00e1rt \u00e9s nem-sz\u00e1nd\u00e9kolt k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel. Egykor\nminden k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00far volt saj\u00e1t \u201eport\u00e1j\u00e1n\u201d. Azut\u00e1n, ahogy term\u00e9szetess\u00e9 v\u00e1lt a\nkereskedelem, egyre k\u00f6zelebb ker\u00fcltek egym\u00e1shoz, m\u00edgnem az \u00e1llamok egyszer csak\n\u00fagy \u00e9rezt\u00e9k: mintha \u201et\u00e1rsash\u00e1zban\u201d lakn\u00e1nak egy\u00fctt. A 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n pedig a\nkapcsolat olyan szoros lett, hogy a nemzetek \u201et\u00e1rsash\u00e1za\u201d \u201et\u00e1rsb\u00e9rlett\u00e9\u201d v\u00e1lt. Mindenkit,\nmindenkihez elszak\u00edthatatlan kapcsolat f\u0171z, de ez azzal j\u00e1r, hogy egy\n\u00f6nk\u00e9ntelen mozdulat, \u00e9s valakibe bele\u00fctk\u00f6zt\u00e9l, \u00e9s idegenek mas\u00edroznak a\n\u201eh\u00e1l\u00f3szob\u00e1dban\u201d. Az eddig vitathatatlan \u00e9rvk\u00e9nt haszn\u00e1lt szuverenit\u00e1s \u2013\nsenkinek semmi k\u00f6ze ahhoz, hogy \u201esaj\u00e1t otthonomban\u201d mit teszek \u2013 mindink\u00e1bb \u00e9rv\u00e9ny\u00e9t\nvesz\u00edtette. Mik\u00f6zben pedig a szuver\u00e9n aktorok saj\u00e1t \u00e9rdekeiket igyekeznek \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni,\na vit\u00e1k rendez\u00e9s\u00e9re nincs egy\u00e9rtelm\u0171 ir\u00e1nymutat\u00e1s. <\/p>\n\n\n\n

Az eff\u00e9le bizonytalan\n– a t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e1ltal nem, vagy ellentmond\u00e1sosan szab\u00e1lyozott \u2013 helyzetekben\nny\u00fajthat seg\u00edts\u00e9get Kant kategorikus imperativusza<\/em>. Eszerint: \u201eCselekedj\n\u00fagy, hogy cselekedeted maxim\u00e1ja \u00e1ltal\u00e1nos t\u00f6rv\u00e9nykez\u00e9s elv\u00e9\u00fcl szolg\u00e1lhasson\u201d.\nEzzel a felvil\u00e1gosod\u00e1s filoz\u00f3fusa arra a k\u00f6vetelm\u00e9nyre h\u00edvta fel a figyelmet:\nmiel\u0151tt d\u00f6ntesz, gondolkozz el azon, mi volna a k\u00f6vetkezm\u00e9nye, ha mindenki\n\u00e9ppen azt tenn\u00e9, amit te az adott helyzetben. Vedd tekintetbe, vajon\nkisz\u00e1m\u00edthat\u00f3bb \u00e9s hum\u00e1nusabb vil\u00e1g venne-e k\u00f6r\u00fcl, ha az emberek \u00e9ppen azt a\nszab\u00e1lyt k\u00f6vetn\u00e9k, mint amire te t\u00f6rekszel. Ezzel visszahozta a mor\u00e1l n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t:\nd\u00f6nt\u00e9sed el\u0151tt vedd tekintetbe m\u00e1sok szempontjait, \u00e9s \u00edt\u00e9lj az eg\u00e9sz emberis\u00e9g\nszemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l. A vonakod\u00f3t pedig azzal \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte: ha te cselekedeted\nvez\u00e9rfonal\u00e1ul elfogadod, hogy az \u00fcgyben \u00e9rintettek mindegyik\u00e9nek szempontjait tekintetbe\nkell venni, azzal p\u00e9ld\u00e1t adsz. \u00cdgy azut\u00e1n te is elv\u00e1rhatod, hogy mindenki m\u00e1s\nis k\u00f6vesse ezt az elvet, amib\u0151l neked \u2013 \u00e9s persze mindenkinek – el\u0151nye sz\u00e1rmazhat.\n <\/p>\n\n\n\n

Kant kategorikus\nimperat\u00edvusza sok\u00e1ig megmaradt a filoz\u00f3fiai kurzusok \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt kedvelt – t\u00e9m\u00e1j\u00e1nak.\n\u00c1m J. Rawls vil\u00e1gh\u00edr\u0171 amerikai politol\u00f3gus az elvb\u0151l egy szokatlan d\u00f6nt\u00e9si elj\u00e1r\u00e1st\n– a tudatlans\u00e1g f\u00e1tyla<\/em> m\u00f3dszer\u00e9t \u2013 form\u00e1lt ki. Amikor J. Rawls kifejtette\nelm\u00e9let\u00e9t, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6tlete, a \u201etudatlans\u00e1g f\u00e1tyla\u201d (veils of ignorance) puszt\u00e1n\nelm\u00e9leti jelent\u0151s\u00e9g\u0171nek l\u00e1tszott. (Rawls, J. 1971. A Theory of Justice.) A\npolg\u00e1rok hozz\u00e1szoktak: vit\u00e1ikat – kinek van igaza \u00e9s kit, mi illet – \u00fcgyv\u00e9dek\n\u00e9s a b\u00edr\u00f3s\u00e1gok k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1val int\u00e9zik el. Ehhez k\u00e9pest a tudatlans\u00e1g f\u00e1tyla egy\nbonyolult elrendez\u00e9st \u00edrt el\u0151. Azt, hogy mi a m\u00e9lt\u00e1nyos, \u00fagy kell\nmeg\u00e1llap\u00edtani, hogy az embereket, olyan helyzetbe hozzuk: amikor d\u00f6ntenek, m\u00e9g\nnem tudhatj\u00e1k, hogy \u0151ket szem\u00e9ly szerint el\u0151ny\u00f6sen vagy h\u00e1tr\u00e1nyosan \u00e9rinti-e\nv\u00e1laszt\u00e1suk. Vagyis, akkor kell nyilatkozniuk arr\u00f3l, mi az igazs\u00e1gos, amikor\nm\u00e9g nem tudj\u00e1k, hogy d\u00f6nt\u00e9s\u00fck r\u00e1juk szem\u00e9ly szerint milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket r\u00f3.\n\u00cdgy, az egy\u00e9ni \u00e9rdekeiket kikapcsolva k\u00e9nytelenek v\u00e9gig gondolni, mi is volna\nm\u00e9lt\u00e1nyos az adott helyzetben. A tudatlans\u00e1g f\u00e1tyla ennyiben Justicia bek\u00f6t\u00f6tt\nszem\u00e9re eml\u00e9keztet: a r\u00e9szrehajl\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli \u00e9s t\u00e1rgyilagos \u00edt\u00e9lkez\u00e9sre utal. <\/p>\n\n\n\n

\u00dagy t\u0171nik, a\nRawls elv \u00e1ltal\u00e1nos alkalmaz\u00e1s\u00e1nak ideje \u00e9ppen napjainkban, a radik\u00e1lis\nbizonytalans\u00e1g korszak\u00e1ban j\u00f6tt el. Az egym\u00e1sra rak\u00f3d\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gok a r\u00e9gi\nnormalit\u00e1s kereteit sz\u00e9tt\u00f6rt\u00e9k. A t\u00f6rv\u00e9nyek nem adnak kell\u0151 eligaz\u00edt\u00e1st, gyakran\nm\u00e9g legitimit\u00e1suk is \u2013 l\u00e1sd, a n\u00e9met alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g eset\u00e9t \u2013\nmegk\u00e9rd\u0151jelez\u0151dik. Hi\u00e1ba v\u00e1runk ir\u00e1nymutat\u00e1st a hagyom\u00e1nyokt\u00f3l, m\u00e9g a vall\u00e1sok\nis elbizonytalanodtak. Mik\u00f6zben teh\u00e1t sem a t\u00f6rv\u00e9nyek, sem a szok\u00e1sok nem igaz\u00edtanak\n\u00fatba, a k\u00e1osz k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9gis \u00e9letbev\u00e1g\u00f3 volna olyan mor\u00e1lis ir\u00e1nyt\u0171t\ntal\u00e1lni, amely az elbizonytalanodott d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3t seg\u00edten\u00e9. A radik\u00e1lis\nbizonytalans\u00e1g felt\u00e9telei k\u00f6z\u00f6tt – sokkal ink\u00e1bb, mint b\u00e1rmikor kor\u00e1bban – n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen,\nhogy a kollekt\u00edv d\u00f6nt\u00e9seket racion\u00e1lis \u00e9s m\u00e9gis mor\u00e1lisan elfogadhat\u00f3 m\u00f3dszerre\nalapozzuk. Nos a \u201etudatlans\u00e1g f\u00e1tyla\u201d \u00e9ppen azt garant\u00e1lja: aki a d\u00f6nt\u00e9st\nmeghozza, az el\u0151tt rejtve van, vajon el\u0151ny\u00f6sen vagy h\u00e1tr\u00e1nyosan \u00e9rinti-e d\u00f6nt\u00e9se,\nez pedig arra k\u00e9szteti, hogy az adott helyzetben a legink\u00e1bb m\u00e9lt\u00e1nyos megold\u00e1st\nv\u00e1lassza. <\/p>\n\n\n\n

J\u00f3l\nszeml\u00e9ltette a m\u00f3dszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t egy \u00faj kutat\u00e1s, amelyben a r\u00e9sztvev\u0151knek \u2013 egyebek\nmellett \u2013 k\u00e9t, hal\u00e1los k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r\u00f3 helyzetben kellett d\u00f6nt\u00e9st hozniuk,\nm\u00e9ghozz\u00e1 annak tudat\u00e1ban, hogy majdan egyar\u00e1nt lehetnek \u00e1ldozatok vagy t\u00fal\u00e9l\u0151k.\n(Huang, K. et.al. 2019. Veil-of ignorance resoning favor the greater good.) Az\n\u00f6nvezet\u0151 aut\u00f3 eset\u00e9n a k\u00e9rd\u00e9s az volt: a hal\u00e1leseteket minimaliz\u00e1land\u00f3,\nt\u00e1mogatj\u00e1k-e, hogy 9 gyalogos helyett az aut\u00f3ban \u00fcl\u0151 utas \u201ehaljon meg\u201d. A m\u00e1sik\n– a jelenlegi kr\u00edzisre eml\u00e9keztet\u0151 – esetben egy k\u00f3rh\u00e1zban azt kellett eld\u00f6nteni:\nelveszik-e a l\u00e9legeztet\u0151 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket egy betegt\u0151l, ezzel hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lve \u0151t, az\u00e9rt,\nhogy \u00e1tadj\u00e1k-e azt egy f\u00f6ldreng\u00e9s most behozott 9 s\u00falyos sebes\u00fcltj\u00e9nek. A\nkutat\u00e1s azt bizony\u00edtotta: az \u00e9rintetts\u00e9g \u2013 te is lehetsz az \u00e1ldozat! – nem\ncs\u00f6kkentette ink\u00e1bb n\u00f6velte a beavatkoz\u00e1st v\u00e1laszt\u00f3k ar\u00e1ny\u00e1t, az att\u00f3l val\u00f3\ntart\u00f3zkod\u00f3khoz k\u00e9pest. \u00dagy t\u0171nik teh\u00e1t, hogy a s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r\u00f3\nhelyzetekben a t\u00f6bbs\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra a tudatlans\u00e1g f\u00e1tyla<\/em> k\u00edn\u00e1lja a legink\u00e1bb\nracion\u00e1lis, egyben mor\u00e1lisan elfogadhat\u00f3 megold\u00e1st.  <\/p>\n\n\n\n

N\u00e9h\u00e1ny\nh\u00f3napja ezek a probl\u00e9m\u00e1k m\u00e9g \u00e9letidegennek t\u0171nhettek. \u00c1m a koronav\u00edrus j\u00e1rv\u00e1ny k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei\naz orvosokat \u00e9s m\u00e1s szakembereket is olyan helyzetbe k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k, amikor akaratuk\nellen\u00e9re \u201eistent\u201d kellett j\u00e1tszaniuk. Vagyis, nem t\u00e9rhetnek ki a d\u00f6nt\u00e9s el\u0151l: kit\nhagyjanak \u00e9letben, \u00e9s kit \u00edt\u00e9ljenek hal\u00e1lra \u2013 amikor, mint most n\u00e1lunk, magatehetetlen\nembereket k\u00fcldenek haza a j\u00e1rv\u00e1ny idej\u00e9n, hogy az \u00faj betegnek helyet\nbiztos\u00edtsanak – s ha nem d\u00f6ntenek, azzal esetleg m\u00e9g nagyobb bajt id\u00e9zhetnek\nel\u0151. Persze a tudatlans\u00e1g f\u00e1tyla m\u00f3dszer alkalmaz\u00e1s\u00e1nak felt\u00e9tele, hogy a\nd\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3 pontos inform\u00e1ci\u00f3kkal rendelkezzen a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekr\u0151l, \u00e9s nem – mint\nhaz\u00e1nkban \u2013 a helyzetet nem ismer\u0151 hatalom parancsait k\u00e9nyszer\u00fclj\u00f6n\nv\u00e9grehajtani. A glob\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1gok az vet\u00edtik el\u0151re, hogy a j\u00f6v\u0151ben t\u00f6meg\u00e9vel\nbukkannak fel ilyesfajta – elh\u00e1r\u00edthatatlan \u00e9s eddigi d\u00f6nt\u00e9si eszk\u00f6zeinkkel\nmegoldhatatlan \u2013 probl\u00e9m\u00e1k. Nos, ezekben az esetekben jelenthet \u201emegv\u00e1lt\u00e1st\u201d a\ntudatlans\u00e1g f\u00e1tyla, \u00e1m csak demokratikus \u00e9s \u00e1tl\u00e1that\u00f3 t\u00e1rsadalmakban. <\/p>\n\n\n\n

Merengj\u00fcnk\nel egy pillanatra az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vtizedek m\u00e9g hom\u00e1lyos, de fokozatosan\nk\u00f6rvonalaz\u00f3d\u00f3 trendjein. Egy n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napja megjelent elemz\u00e9s meg\u00e1llap\u00edtotta: 2020-as\n\u00e9vekben az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy a vil\u00e1gon hasonl\u00f3 helyzetbe ker\u00fcl, mint a t\u0151zsdei\nbefektet\u00e9sek voltak 2005-\u00f6t k\u00f6vet\u0151en. Ott, akkort\u00e1jt zajlott le egy gy\u00f6keres\nfordulat: a befektet\u00e9sek t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t algoritmusok kezdt\u00e9k \u201emenedzselni\u201d. J\u00f3lkeres\u0151\nbr\u00f3kerek eg\u00e9sz hada v\u00e1lt munkan\u00e9lk\u00fcliv\u00e9. Most hasonl\u00f3 fordulat k\u00e9sz\u00fcl az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyben\nis. Az orvosokat kiseg\u00edt\u0151, r\u00e9szben \u201efelv\u00e1lt\u00f3\u201d algoritmusok \u00e9s robotok\nelterjed\u00e9se azonban mindannyiunk \u00e9let\u00e9t alapjaiban forgatja majd fel. \u00c1m ezzel\na technol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1sok nem-sz\u00e1nd\u00e9kolt hat\u00e1sai nem \u00e9rtek v\u00e9get. M\u00e9g csak\nfelsejlik, hogy az \u00fcgyv\u00e9dekre \u00e9s a b\u00edr\u00f3s\u00e1gokra, s\u0151t a politikusokra is ugyanilyen\nvesz\u00e9ly leselkedik. <\/p>\n\n\n\n

A glob\u00e1lis\nv\u00e1ls\u00e1g idej\u00e9n, az \u00e9let\u00fcnket \u00e1tsz\u00f6v\u0151 konfliktusok megold\u00e1s\u00e1ra, a Rawls-elvnek\nelk\u00f6telezett d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3kra van sz\u00fcks\u00e9g. Ha erre a politikusok \u00e9s a jog\u00e1szok nem\nv\u00e1llalkoznak, akkor szerep\u00fcket a robot<\/em> \u201e\u00fcgyv\u00e9dek\u201d \u00e9s medi\u00e1tor algoritmusok<\/em>\nvehetik \u00e1t. Arr\u00f3l azonban a h\u00e9tk\u00f6znapi embereket neh\u00e9z lesz meggy\u0151zni, hogy az\n\u00e9let\u00fcket alapvet\u0151en felkavar\u00f3 vit\u00e1ikat – amivel mostan\u00e1ig a politikusokat \u00e9s az\n\u00fcgyv\u00e9deket nyaggatt\u00e1k – a j\u00f6v\u0151ben a Rawls-f\u00e9le m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1g elveit hideg\nobjektivit\u00e1ssal \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u0151 algoritmusok d\u00f6ntenek majd. Arra pedig m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9\nvan felk\u00e9sz\u00fclve a vil\u00e1g, hogy a nemzetek konfliktusaikat nem az \u00e1gy\u00fak \u00e9rveivel,\nhanem a nemzetek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1val oldj\u00e1k meg. Ahogyan a t\u00f6rt\u00e9nelem\nhajnal\u00e1n az egy\u00e9nek a t\u00f6rzs sz\u00edne el\u00e9 \u00e1lltak, \u00fagy \u00e1llnak a nemzetek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge\nel\u00e9 a vit\u00e1z\u00f3 felek, ahol azut\u00e1n a veil of ignorance<\/em> m\u00f3dszer\u00e9t alkalmazva\nform\u00e1l\u00f3dik ki a m\u00e9lt\u00e1nyos megold\u00e1s, amit az \u00e9rintettek, ha nem is boldogan, de\nbelenyugodva elfogadnak. \u00c1m, a vil\u00e1gpolitika f\u0151szerepl\u0151it szeml\u00e9lve \u00fagy t\u0171nik:\na politikusok, m\u00e9g az orvosokn\u00e1l is kev\u00e9sb\u00e9 vannak felk\u00e9sz\u00fclve Rawls elv\nalkalmaz\u00e1s\u00e1ra.  <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A koronav\u00edrus j\u00e1rv\u00e1ny az eg\u00e9sz vil\u00e1gon sz\u00e9tzil\u00e1lta az \u00e9let megszokott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit. Sokan rem\u00e9nykednek: a baj el\u0151bb ut\u00f3bb elvonul, \u00e9s minden visszat\u00e9rhet a r\u00e9gi ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sba. M\u00e1sok \u00fagy v\u00e9lik, \u00faj vil\u00e1g k\u00f6sz\u00f6nt r\u00e1nk, b\u00e1r ennek k\u00f6rvonalai hom\u00e1lyosak \u00e9s ijeszt\u0151k. Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vtizedben ugyanis egym\u00e1st k\u00f6vett\u00e9k a F\u00f6ld\u00fcnk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontjain kirobban\u00f3, majd meg\u00e1ll\u00edthatatlanul minden t\u00e9rs\u00e9g\u00e9re \u00e1tterjed\u0151 v\u00e1ls\u00e1gok: […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/466"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=466"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/466\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":467,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/466\/revisions\/467"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=466"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=466"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=466"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}