{"id":471,"date":"2020-07-13T08:22:57","date_gmt":"2020-07-13T08:22:57","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=471"},"modified":"2020-07-13T08:22:57","modified_gmt":"2020-07-13T08:22:57","slug":"a-moore-torvenytol-a-tech-nooszfera-szuleteseig","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=471","title":{"rendered":"A Moore-t\u00f6rv\u00e9nyt\u0151l a Tech-Nooszf\u00e9ra sz\u00fclet\u00e9s\u00e9ig"},"content":{"rendered":"\n

Gordon Moore – az Intel egyik alap\u00edt\u00f3ja – m\u00e9g az 1965-ban, az Electronics Magazine \u00fajs\u00e1gban, kutat\u00f3i tapasztalatait a k\u00f6vetkez\u0151 szab\u00e1lyban foglalta \u00f6ssze: az integr\u00e1lt \u00e1ramk\u00f6r\u00f6k akt\u00edv alkatr\u00e9szeinek sz\u00e1ma minden k\u00e9t \u00e9vben megdupl\u00e1z\u00f3dik. Meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1nak a jelent\u0151s\u00e9ge abban volt, hogy az eszk\u00f6z\u00f6k \u201eintelligenci\u00e1ja\u201d – \u00edgy a bel\u0151l\u00fck k\u00e9sz\u00fcl\u0151 berendez\u00e9sek teljes\u00edtm\u00e9nye is – az elemek sz\u00e1m\u00e1val ar\u00e1nyosan n\u0151tt. A szab\u00e1lyra, mivel egy \u00e9vtized m\u00falva is \u00e9rv\u00e9nyesnek bizonyult, m\u00e1r Moore-t\u00f6rv\u00e9nyk\u00e9nt<\/em> hivatkoztak. A mikroprocesszorok elemsz\u00e1m\u00e1nak \u00e9s ezzel az elektronikus rendszerek teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9nek a n\u00f6veked\u00e9se az\u00f3ta is folyat\u00f3dott. Jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t pedig mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az MIT Technology Review rendszeresen kiv\u00e1lasztja az adott \u00e9vben a 10 legfontosabb, szint\u00e1tt\u00f6r\u00e9st jelent\u0151 technol\u00f3giai fejleszt\u00e9st, \u00e9s ezek szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6zvetlen kapcsolatban vannak a Moore-t\u00f6rv\u00e9nnyel. \u00a0<\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00falt \u00e9vekben\nazonban egyre t\u00f6bb a jel utalt arra: a n\u00f6veked\u00e9s a v\u00e9ge fel\u00e9 k\u00f6zel\u00edt. A Science\negy legut\u00f3bbi cikke f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl fogalmazott: \u201e\u00dagy t\u0171nik, hogy a f\u00e9lvezet\u0151\neszk\u00f6z\u00f6k elemsz\u00e1m n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek eddig dinamikus folyamata lassan kifogy a\nlend\u00fclet\u00e9b\u0151l. Ezzel a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek teljes\u00edtm\u00e9nyn\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek a megszokott m\u00f3dja\nv\u00e9get \u00e9r.\u201d (Leiserson, Ch. et. al. 2020.<\/a>) Mivel\npedig a gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9st\nd\u00f6nt\u0151en befoly\u00e1sol\u00f3 termel\u00e9kenys\u00e9g-n\u00f6veked\u00e9s legal\u00e1bb harmada a Moore-t\u00f6rv\u00e9nyre\nvezethet\u0151 vissza, \u00edgy a lassul\u00e1s az eg\u00e9sz\nemberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra neh\u00e9z kih\u00edv\u00e1st jelent. A leg\u00e9rdekesebb azonban az, hogy az\nintelligencia n\u00f6veked\u00e9s megtorpan\u00e1s\u00e1nak vesz\u00e9ly\u00e9vel egyszer m\u00e1r szembes\u00fclt\u00fcnk: \u00e9ppen\nakkor, amikor az emberr\u00e9 v\u00e1l\u00e1s neh\u00e9z \u00fatj\u00e1ra l\u00e9pt\u00fcnk. <\/p>\n\n\n\n

A\nHomo Sapiens evol\u00faci\u00f3j\u00e1t alapvet\u0151en a k\u00f6rnyezet kih\u00edv\u00e1sai vez\u00e9relt\u00e9k. A v\u00e1ndorl\u00e1shoz,\naz \u00e9hez\u00e9shez \u00e9s a fenyegetetts\u00e9ghez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s form\u00e1lt\u00e1k test\u00e9nek\nfel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, \u00e1m t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151je a koponyam\u00e9ret folyamatos\nn\u00f6veked\u00e9se volt. (Potts 2011: 43<\/a>) A kutat\u00e1sokb\u00f3l vil\u00e1gosan kirajzol\u00f3dik az\nagym\u00e9ret 450 cm\u00b3-r\u0151l 1400 cm\u00b3-re t\u00f6rt\u00e9n\u0151 emelked\u00e9se. Minthogy az egyre nagyobb\nagy sikeresen birk\u00f3zott meg az eszk\u00f6z\u00f6k k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek, valamint a csoportok\nintegr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1ival, a m\u00e9ret n\u00f6veked\u00e9se – a megszalad\u00e1s <\/em>jelens\u00e9g\u00e9t\nmutatva – egyre gyorsult. \u00c1m nagyj\u00e1b\u00f3l i.e. 200 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt a n\u00f6veked\u00e9s\nv\u00e1ratlanul meg\u00e1llt. A\n1400 cm\u00b3-n\u00e9l nagyobb agy egyszer\u0171en \u201enem f\u00e9r ki\u201d az any\u00e1b\u00f3l. (Hrdy 1995: 165<\/a>). \nA maxim\u00e1lis agym\u00e9ret ezen a t\u00e9rfogaton stabiliz\u00e1l\u00f3dott, ami arra utalt, az\nadott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt el\u00e9rte n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek hat\u00e1rait. (Marean 2015: 544<\/a>) <\/p>\n\n\n\n

Az agym\u00e9ret n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek megakad\u00e1sa \u2013 minthogy korl\u00e1tokat\n\u00e1ll\u00edtott az intelligencia tov\u00e1bbi n\u00f6veked\u00e9se el\u00e9 \u2013 a Moore-t\u00f6rv\u00e9ny\nmegtorpan\u00e1s\u00e1hoz hasonl\u00f3 kih\u00edv\u00e1st jelentett. A probl\u00e9ma neh\u00e9zs\u00e9g\u00e9t az mutatta,\nhogy az evol\u00faci\u00f3 i.e. 200-100 ezer k\u00f6z\u00f6tt\n\u201etan\u00e1cstalanul\u201d hezit\u00e1lt. T\u00f6bb Homo popul\u00e1ci\u00f3 \u201ebelenyugodott\u201d helyzet\u00e9be. Nekik\nm\u00e1ra csak nehezen fellelhet\u0151 anyagi \u00e9s genetikai nyomai l\u00e9teznek. A Homo\nSapiens azonban \u201enem adta fel\u201d \u00e9s fokozatosan r\u00e1tal\u00e1lt a megold\u00e1sra: a\nkreativit\u00e1s \u00e9s a csoport szervez\u0151d\u00e9s\u00e9nek folyamatos jav\u00edt\u00e1s\u00e1t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 alapvet\u0151en\n\u00faj evol\u00faci\u00f3s konstrukci\u00f3t alkotott meg: a kult\u00far\u00e1t.  <\/p>\n\n\n\n

A\nkult\u00fara bizonyos elemei\nm\u00e1r az emberszab\u00e1s\u00faakn\u00e1l is megtal\u00e1lhat\u00f3k. (Whiten 2005: 52<\/a>) \u00c1m egyed\u00fcl a\nHomo Sapiens volt k\u00e9pes lett arra, hogy a kult\u00fara elemeib\u0151l rendszert form\u00e1ljon. (Culotta 2010: 164<\/a>). I.e. 135-100 ezer k\u00f6z\u00f6tt megjelentek az els\u0151\nszimbolikus t\u00e1rgyak \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9gek (s\u00edrok, gy\u00f6ngy\u00f6k \u00e9s fest\u00e9s). Ekkort\u00f3l jelennek meg az \u00f6sszetett, un. kompozit eszk\u00f6z\u00f6k. I.e. 90-50 ezer\nk\u00f6z\u00f6tt kialakult a mai\n\u00e9rtelemben vett besz\u00e9d. I.e. 80 ezert\u0151l t\u00f6meg\u00e9vel bukkannak fel a szobrocsk\u00e1k, a barlang- \u00e9s a\ntest fest\u00e9se, a ruh\u00e1zat jel\u00f6l\u00e9se \u00e9s az \u00e9kszerek. Ezek alapvet\u0151 szerepe az egy\u00e9ni \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi identit\u00e1s jelz\u00e9se volt, amely megk\u00f6nny\u00edtette a csoport integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u00e9s az egyre bonyolultabb \u00e9lethelyzetekben az eligazod\u00e1st. A\nkult\u00fara rendszer\u00e9nek kialakul\u00e1sa azut\u00e1n alapvet\u0151\nevol\u00faci\u00f3s fordul\u00f3pontot jelentett. <\/p>\n\n\n\n

Eddig az evol\u00faci\u00f3t a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet v\u00e9letlenszer\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sai \u2013 az\n\u00e9ghajlat vagy a geol\u00f3giai k\u00f6rnyezet jelent\u0151s m\u00f3dosul\u00e1sa \u2013 vez\u00e9relt\u00e9k. A kult\u00fara\nl\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t\u00f3l kezdve azonban az embert m\u00e1r az \u00f6nmaga \u00e1ltal teremtette\nmesters\u00e9ges k\u00f6rnyezet form\u00e1lta. Az emberis\u00e9g ekkort\u00f3l a kult\u00fara burk\u00e1ban \u00e9lt, amely\nfokozatosan megtelt eszk\u00f6z\u00f6kkel, dologokkal, jelekkel \u00e9s szab\u00e1lyokkal. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen\nbel\u00fcli viszonyok is egyre bonyolultabbak lettek, \u00edgy a folyamatosan v\u00e1ltoz\u00f3\nkih\u00edv\u00e1sokra v\u00e1laszokat\nkeresve, majd a sikeres v\u00e1laszokat megtal\u00e1lva, az ember maga \u00e9p\u00edtgette a\nkult\u00fara l\u00e9pcs\u0151fokait, majd l\u00e9pkedett azokon egyre feljebb. \u00c9lete mind biztons\u00e1gosabb \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3bb lett. Ennek jele, hogy \u2013 a h\u00e1bor\u00fak, \u00e9h\u00edns\u00e9gek \u00e9s j\u00e1rv\u00e1nyok ellen\u00e9re –\naz\nemberis\u00e9g l\u00e9tsz\u00e1ma folyamatosan, majd a 20. sz\u00e1zad sor\u00e1n robban\u00e1sszer\u0171en n\u0151tt. <\/p>\n\n\n\n

A fejl\u0151d\u00e9snek\nazonban a kezdetekt\u0151l fogva volt egy a kollekt\u00edv intelligencia<\/em> folyamatos\nn\u00f6veked\u00e9s\u00e9t mutat\u00f3 ir\u00e1nya. A\nkult\u00fara anyagi \u2013 a passz\u00edv, \u201ehardver\u201d – eszk\u00f6zei mellett egyre fontosabb szerepet kaptak intelligenci\u00e1t hordoz\u00f3 – akt\u00edv \u201eszoftver\u201d – elemei.\nEbbe az\nir\u00e1nyba mutatott m\u00e1r a szimb\u00f3lumok kiterjedt haszn\u00e1lata, majd az \u00edr\u00e1s, azut\u00e1n a\nk\u00f6nyvnyomtat\u00e1s megjelen\u00e9se, de ezt jelezte a g\u00e9pek \u00e9s a g\u00e9pes\u00edt\u00e9s alkalmaz\u00e1sa. Az egyre\njelent\u0151sebb \u201eintelligenci\u00e1t\u201d k\u00e9pvisel\u0151 \u00e9s agyunkhoz egyre k\u00f6zvetlenebb\u00fcl csatlakoz\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k\n– a filmez\u00e9s \u00e9s telev\u00edzi\u00f3z\u00e1s, a m\u00e1sik oldalon pedig a g\u00e9prendszerek\nalkalmaz\u00e1sa \u2013 \u00fajabb kultur\u00e1lis \u201eforradalmak\u201d sorozat\u00e1t id\u00e9zt\u00e9k el\u0151. V\u00e9g\u00fcl ebbe a rendszerbe be\u00e9p\u00fcltek \u00e9s azt\negyre ink\u00e1bb saj\u00e1t k\u00e9p\u00fckre form\u00e1lt\u00e1k a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p-gener\u00e1ci\u00f3k egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 – a\nMoore-t\u00f6rv\u00e9ny vez\u00e9relte – forradalmai.  <\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben\nfolyamatosan b\u0151v\u00fclt a kult\u00fara g\u00e9pi intelligenci\u00e1val \u00e1titatott szf\u00e9r\u00e1ja. Ma m\u00e1r\n\u00e9let\u00fcnk elv\u00e1laszthatatlan r\u00e9szei a glob\u00e1lis sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3zatok,\na sz\u00e1mtalan intelligens \u00e9rz\u00e9kel\u0151 \u00e9s a mindezek h\u00e1tter\u00e9t jelent\u0151 \u201efelh\u0151\u201d. A kapcsolatok\ntranzakci\u00f3s idej\u00e9nek \u00e9s k\u00f6lts\u00e9g\u00e9nek gyakorlatilag z\u00e9russ\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa a f\u00f6ld minden\nlak\u00f3j\u00e1t \u201e\u00e9rint\u00e9snyi\u201d k\u00f6zels\u00e9gbe hozta. \u00c1m az interneten egym\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 sokmilli\u00e1rd\nf\u00f6ldlak\u00f3 mint\u00e1j\u00e1ra, az \u00e9let\u00fcnkh\u00f6z n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen \u00e9s egyre intelligensebb eszk\u00f6zeink\nis \u2013 an\u00e9lk\u00fcl, hogy ennek tudat\u00e1ban voln\u00e1nk – sz\u00e9tszak\u00edthatatlan h\u00e1l\u00f3zatt\u00e1 szervez\u0151dtek.\nL\u00e9trej\u00f6tt \u00e9s \u00e9let\u00fcnket sz\u00e1mtalan sz\u00e1llal sz\u00f6vi \u00e1t az Internet of Thinks. Ebben a\nhelyzetben a Moore-t\u00f6rv\u00e9ny\n\u201emegbicsakl\u00e1sa\u201d\n– az agyn\u00f6veked\u00e9s abbamarad\u00e1s\u00e1hoz hasonl\u00f3 – evol\u00faci\u00f3s kih\u00edv\u00e1st testes\u00edt meg. <\/p>\n\n\n\n

Az id\u00e9zett Science cikk szerz\u0151i arra jutottak: a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek teljes\u00edtm\u00e9nye a post-Moor<\/em>e<\/em> korszakban a g\u00e9pek architekt\u00far\u00e1j\u00e1nak<\/em>\n\u00e1tform\u00e1l\u00e1s\u00e1val, \u00faj szoftverek<\/em> kifejleszt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s \u00faj algoritmusok<\/em>\nalkalmaz\u00e1s\u00e1val n\u00f6velhet\u0151 csak tov\u00e1bb. (Leiserson, Ch. et. al. 2020. 9748). A\nleg\u00e9rdekesebb azonban az, hogy ezek az t\u00e9nyez\u0151k l\u00e9nyeg\u00e9ben megfelelnek a kult\u00far\u00e1ban az elm\u00falt n\u00e9h\u00e1ny\nt\u00edzezer \u00e9vben alkalmazott megold\u00e1soknak. Hiszen kult\u00fara \u00e9ppen az\nemberi gondolkod\u00e1s \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s olyan \u201earchitekt\u00far\u00e1j\u00e1<\/em>t<\/em>\u201d hozta\nl\u00e9tre, amely lehet\u0151v\u00e9 tette a kollekt\u00edv probl\u00e9mamegold\u00e1st, \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek hat\u00e9kony\nintegr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. A viselked\u00e9s rugalmasabb\u00e1 \u00e9s\nracion\u00e1lisabb\u00e1 t\u00e9tel\u00e9hez szoftverek<\/em>et<\/em> \u2013 elm\u00e9leteket \u00e9s gondolkod\u00e1si modelleket \u2013 alkalmazott.\nV\u00e9g\u00fcl pedig, az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st \u00e9s a d\u00f6nt\u00e9seket kultur\u00e1lis algoritmus<\/em>o<\/em>k<\/em> <\/em>\u2013 norm\u00e1k\n\u00e9s szab\u00e1lyok \u2013 seg\u00edtett\u00e9k.\nA mai ember\nagy\u00e1nak m\u00e9rete nem nagyobb, mint a k\u0151kori ember\u00e9, t\u00e1rsadalm\u00e1nak teljes\u00edtm\u00e9nye \u2013 h\u00e1la a\nkult\u00far\u00e1nak – m\u00e9gis messze\nfel\u00fclm\u00falja az \u0151si t\u00f6rzsek\u00e9t.  <\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek vil\u00e1g\u00e1ban az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban sok\nszempontb\u00f3l hasonl\u00f3 fejl\u0151d\u00e9st l\u00e1thattunk: a fokozatosan egyre kisebb\n\u201ealkot\u00f3r\u00e9szekb\u0151l\u201d egyre bonyolultabb, egyre sz\u00e9lesebb h\u00e1l\u00f3zatba\nkapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9s egyre intelligensebb eszk\u00f6z\u00f6k j\u00f6ttek l\u00e9tre. Ezek egyre okosabb szoftvereket\n\u00e9s algoritmusokat alkalmaztak. Ezt a fejl\u0151d\u00e9st az k\u00e9nyszer\u00edtette ki, hogy a t\u00e1rsadalom \u00e9s a technika egyre bonyolultabb\u00e1\nv\u00e1lt, ami mind nehezebb sz\u00e1m\u00edt\u00e1si \u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1si feladatok megold\u00e1s\u00e1t tette\nsz\u00fcks\u00e9gess\u00e9. A kult\u00fara teremt\u0151 dinamizmusa sok\u00e1ig a gondolkod\u00f3 \u00e9s \u00e9rz\u0151, a tanulni \u00e9s alkotni k\u00e9pes emberhez k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. Az elm\u00falt \u00e9vtizedben azonban a kult\u00fara szf\u00e9r\u00e1j\u00e1n bel\u00fcl, az\nemberhez m\u00e9rhet\u0151 \u2013 tanul\u00e1ssal \u00e9s a probl\u00e9mamegold\u00e1s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel rendelkez\u0151\n– mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t haszn\u00e1l\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k\/l\u00e9nyek\nsokas\u00e1ga jelent meg. Minthogy ezt a fejl\u0151d\u00e9st alapvet\u0151en\na Moore-t\u00f6rv\u00e9ny tette lehet\u0151v\u00e9, ez\u00e9rt jelent\nkih\u00edv\u00e1st a t\u00f6rv\u00e9ny \u201emegtorpan\u00e1sa\u201d. <\/p>\n\n\n\n

Egykor a kult\u00fara\nburk\u00e1ba beh\u00faz\u00f3d\u00f3 ember sz\u00e1m\u00e1ra a f\u00f6ldi k\u00f6rnyezet – a bioszf\u00e9ra \u2013 a h\u00e1bor\u00edtatlan\nterm\u00e9szetet\njelentette. M\u00e1ra azonban az alapvet\u0151en\n\u00e1tform\u00e1lta \u2013 be\u00e9p\u00edtette,\ns\u0151t beszennyezte\n\u2013  \u00edgy term\u00e9szeti\nk\u00f6rnyezet\u00fcnkre, m\u00e1r antroposzf\u00e9rak\u00e9nt hivatkozunk. Csaknem egy \u00e9vsz\u00e1zada V. Vernadszkij, orosz geok\u00e9mikus, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6tletet \u2013 a Nooszf\u00e9ra (Noosphere) l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t – vetett fel. Ezzel arra az alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sra utalt, amit az emberi\ntudat megjelen\u00e9se id\u00e9zett el\u0151 az \u00e9lettelen\nvil\u00e1gban. A gondolatot azut\u00e1n tov\u00e1bb form\u00e1lta Pierre Teilhard de Chardin francia\nfiloz\u00f3fus \u201eThe Human Phenomenon\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben, amelyben az \u00e9rtelem szf\u00e9r\u00e1j\u00e1nak \u2013 a nooszf\u00e9r\u00e1nak \u2013 eg\u00e9sz\nbolyg\u00f3nkat \u00e1tfog\u00f3 rendszer\u00e9nek sz\u00fclet\u00e9s\u00e9r\u0151l besz\u00e9lt. Ha ebb\u0151l a\nszemsz\u00f6gb\u0151l tekint\u00fcnk a kult\u00fara evol\u00faci\u00f3j\u00e1ra, akkor a post-Moore-i\nkorszak egy \u00faj forradalmat \u00edg\u00e9r. Fejet hajtva a kor\u00e1bbi gondolkod\u00f3k el\u0151tt –\n\u00e9s megkock\u00e1ztatva\na t\u00e9ved\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t – a mesters\u00e9ges intelligencia fokozatosan \u201efelcsepered\u0151\u201d \u00faj\nvil\u00e1g\u00e1t a Tech-Nooszf\u00e9ra\nk\u00fcl\u00f6n\u00f6s fogalm\u00e1val \u00edrom le. <\/p>\n\n\n\n

A 21. sz\u00e1zad\nel\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vtizedeiben az emberis\u00e9g el\u0151tt olyan feladatok tornyosulnak, amelyek\nmegold\u00e1sa, az elemz\u00e9si \u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1si ig\u00e9nyek ugr\u00e1sszer\u0171en megn\u00f6veked\u00e9s\u00e9t v\u00e1ltj\u00e1k\nki. A Moore-t\u00f6rv\u00e9ny megtorpan\u00e1sa ez\u00e9rt testes\u00edt meg t\u00f6rt\u00e9nelmi kih\u00edv\u00e1st. A\nhelyzetet \u2013 az egykori birodalmi v\u00e1ls\u00e1gokra utal\u00f3an \u2013 tov\u00e1bb \u00e9lezi a\ntechnol\u00f3giai birodalmak eddig sem mindig bar\u00e1ts\u00e1gos viszonya: kirobbant a chip-h\u00e1bor\u00fa<\/em>.\nAz Apple saj\u00e1t – ARM alap\u00fa – chipeket tesz eszk\u00f6zeibe az eddig haszn\u00e1lt Intel\nprocesszorok helyett. Az ellentmond\u00e1sok azonban \u2013 mint l\u00e1ttuk – csak a\nsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek \u00e9s az emberek alkotta h\u00e1l\u00f3zatok architekt\u00far\u00e1j\u00e1t, feladat-, illetve\nkapacit\u00e1s-megoszt\u00e1s\u00e1t szervez\u0151 szoftverek mesters\u00e9ges intelligencia \u00e1ltal\nvez\u00e9relt egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 rendszerr\u00e9 form\u00e1l\u00e1s\u00e1val oldhat\u00f3 meg. \u00c1m, itt felsejlik\negy ma m\u00e9g csak hom\u00e1lyosan l\u00e1that\u00f3, de aggodalmat kelt\u0151 ellentmond\u00e1s.  <\/p>\n\n\n\n

A. Clark –\n\u201e2001. \u0170rodisszeia\u201d \u2013 m\u0171v\u00e9ben a Jupiter holdj\u00e1nak felder\u00edt\u00e9s\u00e9re szervezett\nexped\u00edci\u00f3 leg\u00e9nys\u00e9g\u00e9t, HAL \u2013 a heurisztikus programoz\u00e1s\u00fa algoritmikus\nsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \u2013 seg\u00edtette. \u00c1m hiba cs\u00faszhatott a gondos felk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben, mert HAL\nsz\u00e1m\u00e1ra \u00fagy t\u0171nt: \u00e9ppen az emberek akad\u00e1lyozz\u00e1k a k\u00fcldet\u00e9s siker\u00e9t. Ez\u00e9rt \u2013 az\nutas\u00edt\u00e1sokat j\u00f3 katonak\u00e9nt \u201egondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl\u201d v\u00e9grehajtva – k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151\npraktik\u00e1kkal sorban \u201ekiv\u00e9gezte\u201d a leg\u00e9nys\u00e9g tagjait. Bowman, az egyetlen\n\u00e9letben maradt ember ez\u00e9rt arra k\u00e9nyszer\u00fclt, hogy sorra meg\u00f6lje HAL \u201eagy\u00e1nak\u201d\nfontosabb – az asszoci\u00e1ci\u00f3s, a szem\u00e9lyis\u00e9gi \u00e9s az intu\u00edci\u00f3s – k\u00f6zpontjait.\nHi\u00e1ba k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6tt HAL: \u201eDave. Igaz\u00e1n nem tudom mi\u00e9rt teszed ezt velem\u2026Tudod,\nhogy sz\u00edvvel l\u00e9lekkel magam\u00e9nak \u00e9rzem a k\u00fcldet\u00e9st.. Meg\u00f6l\u00f6d az agyamat\u2026h\u00e1t nem\n\u00e9rted? Olyan leszek, mint egy gyerek\u2026megsemmis\u00fcl\u00f6k..\u201d – nem volt kegyelem!  <\/p>\n\n\n\n

A fejl\u0151d\u00e9s el\u00e9rte azt a szintet, hogy kapcsolatba ker\u00fclve egy\nismeretlen partnerrel, a Turing tesztet alkalmazva – vagyis a vele folytatott\np\u00e1rbesz\u00e9d alapj\u00e1n – nem d\u00f6nthet\u0151 el, akivel t\u00e1rsalgok, az vajon ember-e vagy g\u00e9p.\nJogunk van-e egy – \u00e1ltalunk teremtett – intelligens rokont<\/em> feldarabolni,\nvagy k\u00f6telez\u0151 r\u00e1 is alkalmazni Kant imperat\u00edvusz\u00e1t: az embert mindig c\u00e9lk\u00e9nt \u00e9s\nsoha nem eszk\u00f6zk\u00e9nt kezeld. A kult\u00fara\nkiform\u00e1l\u00f3d\u00e1sa \u00e9s a hozz\u00e1 val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s soksz\u00e1z nemzed\u00e9ken kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nt.\nAz \u00e9let\u00fcnkbe besziv\u00e1rgott \u00e9s ott kiker\u00fclhetetlen t\u00e9nyez\u0151v\u00e9 szil\u00e1rdult mesters\u00e9ges\nintelligencia \u00e1ltal mozgatott Tech-Noospere-t megszokni \u00e9s elfogadni tal\u00e1n csak\nn\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized\u00fcnk lesz. A 21. sz\u00e1zad legnehezebb k\u00e9rd\u00e9se: milyen \u00fctemben lesz k\u00e9pes\naz ember nemcsak befogadni, hanem megtanulni egy\u00fctt \u00e9lni ezzel az \u00faj vil\u00e1ggal?  <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Gordon Moore – az Intel egyik alap\u00edt\u00f3ja – m\u00e9g az 1965-ban, az Electronics Magazine \u00fajs\u00e1gban, kutat\u00f3i tapasztalatait a k\u00f6vetkez\u0151 szab\u00e1lyban foglalta \u00f6ssze: az integr\u00e1lt \u00e1ramk\u00f6r\u00f6k akt\u00edv alkatr\u00e9szeinek sz\u00e1ma minden k\u00e9t \u00e9vben megdupl\u00e1z\u00f3dik. Meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1nak a jelent\u0151s\u00e9ge abban volt, hogy az eszk\u00f6z\u00f6k \u201eintelligenci\u00e1ja\u201d – \u00edgy a bel\u0151l\u00fck k\u00e9sz\u00fcl\u0151 berendez\u00e9sek teljes\u00edtm\u00e9nye is – az elemek sz\u00e1m\u00e1val ar\u00e1nyosan n\u0151tt. […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/471"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=471"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/471\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":472,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/471\/revisions\/472"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=471"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=471"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=471"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}