{"id":482,"date":"2020-08-09T14:48:16","date_gmt":"2020-08-09T14:48:16","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=482"},"modified":"2020-08-09T14:48:16","modified_gmt":"2020-08-09T14:48:16","slug":"demokracia-vetokracia-autokracia-a-tudomany-szemszogebol","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=482","title":{"rendered":"Demokr\u00e1cia, vetokr\u00e1cia, autokr\u00e1cia \u2013 a tudom\u00e1ny szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l."},"content":{"rendered":"\n

Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3s alkudoz\u00e1sokban bevetett\u00e9k a vetokr\u00e1cia \u2013 m\u00e1r kor\u00e1bban be\u00e9les\u00edtett – \u201eatom-fegyver\u00e9t\u201d. A vetokr\u00e1cia: egy t\u00e1rgyal\u00f3 f\u00e9l – a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00edn\u00e1lta er\u0151s alkupoz\u00edci\u00f3j\u00e1t arra haszn\u00e1lja, hogy megfenyegeti partner\u00e9t: ha nem enged k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9nek, megakad\u00e1lyozza, amit az szeretne. A fogalmat F. Fukuyama \u00edrta le el\u0151sz\u00f6r a liber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1kat \u2013 els\u0151sorban az USA-t – fenyeget\u0151 s\u00falyos \u201ebetegs\u00e9g\u201d megnevez\u00e9s\u00e9re. (F. Fukuyama. 2014. Political Order and Political Decay. 488-505<\/a>). A vetokr\u00e1cia m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u2013 amely ideiglenesen t\u00f6bbsz\u00f6r megb\u00e9n\u00edtotta az amerikai \u00e1llamot – j\u00f3l mutatta Orb\u00e1n Viktor \u00e9rvel\u00e9se: vagy elhagyja az EU, a jog\u00e1llamis\u00e1g \u201eellen\u00fcnk\u201d ir\u00e1nyul\u00f3 k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9t, vagy a magyar t\u00e1rgyal\u00f3 f\u00e9l – most m\u00e1r parlamenti felhatalmaz\u00e1ssal – megv\u00e9t\u00f3zz\u00e1k a hitel-programot, \u00e9s ezzel megakad\u00e1lyozza az EU-t, hogy \u00edgy enyh\u00edthesse a j\u00e1rv\u00e1ny el\u0151id\u00e9zte v\u00e1ls\u00e1got. <\/p>\n\n\n\n

A t\u00e9ny, hogy\na 21. sz\u00e1zadban stabil demokr\u00e1ci\u00e1k sodr\u00f3dnak a vetokr\u00e1cia fel\u00e9 arra utal, ez nem\nm\u00fal\u00f3 betegs\u00e9g, hanem a liber\u00e1lis rendszer l\u00e9t\u00e9t fenyeget\u0151 k\u00f3r. De milyen\nfolyamat is vezet a kor\u00e1bban j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 demokr\u00e1ci\u00e1k fokozatos \u00e9s\ngy\u00f3gy\u00edthatatlannak t\u0171n\u0151 leroml\u00e1s\u00e1ra? A r\u00e9gi g\u00f6r\u00f6g\u00f6kt\u0151l kezdve, az \u00fajkor\ngondolkod\u00f3in kereszt\u00fcl, a 18. \u00e9s 19. sz\u00e1zad \u201ealap\u00edt\u00f3 aty\u00e1i\u201d, majd a 20. sz\u00e1zadban,\na demokr\u00e1cia h\u00edvei, kritikusai \u00e9s a kritikusok kritikusai egym\u00e1st\u00f3l r\u00e9szben\nelt\u00e9r\u0151 mozzanatokat emeltek ki. A vetokr\u00e1cia jelens\u00e9ge a demokr\u00e1cia egy viszonylag\nkev\u00e9ss\u00e9 ismert megfogalmaz\u00e1sa t\u00fckr\u00e9ben vil\u00e1g\u00edthat\u00f3 meg legink\u00e1bb: \u201eA\ndemokr\u00e1ci\u00e1t k\u00e9t – elv\u00e1laszthatatlan – el\u0151nye miatt \u00e9ljenezz\u00fck<\/em>: mert elismeri\na sokf\u00e9les\u00e9get, \u00e9s mert biztos\u00edtja a kritik\u00e1t\u201d. (Forster, E.M. 1938. Two cheers for Democracy<\/a>). Ez az id\u00e9zet egy nemr\u00e9g megjelent tudom\u00e1nyos\ncikk kapcs\u00e1n \u00f6tl\u00f6tt az eszembe. (Moore-Berg, S et al. 2020 Exaggerated metaperceptions predict intergroup hostility\nbetween Americal political partisans<\/a>.)<\/p>\n\n\n\n

A kutat\u00f3k az\namerikai politikai \u00e9let polariz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak okait \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit elemezt\u00e9k. Vizsg\u00e1lataikat\naz tette k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen izgalmass\u00e1, hogy nem csup\u00e1n bemutatt\u00e1k a jelens\u00e9get, hanem felt\u00e1rt\u00e1k\na folyamatok dinamik\u00e1j\u00e1t. Abb\u00f3l az ismert t\u00e9nyb\u0151l indultak ki, hogy a verseng\u0151\ncsoportok tagjai negat\u00edv el\u0151\u00edt\u00e9letekkel szeml\u00e9lik egym\u00e1st. V\u00e9lem\u00e9ny\u00fcket\nugyanakkor jelent\u0151sen befoly\u00e1solja az un. meta-percepci\u00f3juk: az a benyom\u00e1suk, ahogyan\n\u2013 \u00e9rz\u00e9s\u00fck szerint – a m\u00e1sik csoport meg\u00edt\u00e9li \u0151ket. Az elemz\u00e9sek azt mutatt\u00e1k,\nhogy ez a meta-percepci\u00f3 nem egyszer\u0171en visszat\u00fckr\u00f6zi a szemben \u00e1ll\u00f3 politikai csoport\nnegat\u00edv v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, hanem azt a val\u00f3s\u00e1gosn\u00e1l er\u0151sebbnek t\u0171nteti fel. Az\nel\u0151\u00edt\u00e9let, majd ennek a meta-percepci\u00f3 \u00e1ltali feler\u0151s\u00f6d\u00e9se azut\u00e1n szabad utat\nenged az \u201eellencsoport\u201d dehumaniz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak. Konfliktusos helyzetekben k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen\nhajlamoss\u00e1 v\u00e1lnak f\u00e9rgeknek vagy patk\u00e1nynak, szemeteknek vagy \u00f6rd\u00f6gien gonoszoknak\nnevezni az \u201eellencsoport\u201d tagjait. Erre hivatkozva pedig kiiktatj\u00e1k a mor\u00e1l\nf\u00e9kjeit, \u00e9s igazolhat\u00f3nak v\u00e9lnek ellen\u00fck olyan akci\u00f3kat, amely nemcsak nekik,\nhanem v\u00e9gs\u0151 soron az eg\u00e9sz t\u00e1rsadalomnak k\u00e1rokat okoz. <\/p>\n\n\n\n

A kutat\u00e1s\nr\u00e9szletesen felt\u00e1rta: a demokrat\u00e1k \u00e9s a republik\u00e1nusok egyar\u00e1nt el\u0151\u00edt\u00e9lettel\nszeml\u00e9lik a m\u00e1sik csoport tagjait \u00e9s hajlamosak dehumaniz\u00e1lni a\n\u201eszemben\u00e1ll\u00f3kat\u201d. Ebben a l\u00e9gk\u00f6rben a m\u00e1sik f\u00e9l ellen-\u00e9rz\u00e9sei a val\u00f3s\u00e1gosn\u00e1l negat\u00edvabbnak\nl\u00e1tszanak. S\u0151t, min\u00e9l sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesebb poz\u00edci\u00f3t foglal el valaki a saj\u00e1t\ncsoportj\u00e1ban, ann\u00e1l ink\u00e1bb \u00e9rzi a meta-percepci\u00f3t igaznak. Ebb\u0151l azut\u00e1n levezetik\n– \u00e9s a saj\u00e1t csapat tagjait\u00f3l is megk\u00f6vetelik \u2013 a m\u00e1sik csoportt\u00f3l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1st.\nEz\u00e9rt a k\u00e9pvisel\u0151k \u2013 akiket a nemzet probl\u00e9m\u00e1inak megold\u00e1s\u00e1ra v\u00e1lasztottak – egyre\nritk\u00e1bban tal\u00e1lkoznak \u00e9s ker\u00fclik a t\u00e1rgyal\u00e1st egym\u00e1ssal. Ebben a l\u00e9gk\u00f6rben megengedhet\u0151\nakad\u00e1lyozni a m\u00e1sik felet, ak\u00e1r a t\u00e1rsadalom k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n is. A t\u00e1rsadalom \u00edgy\nfokozatosan sz\u00e9tesik egym\u00e1st sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen elutas\u00edt\u00f3 \u00e9s \u00e9lesen szemben \u00e1ll\u00f3 csoportokra.\nElfogadhat\u00f3 lesz a m\u00e1sik csoport tagjainak dehumaniz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a n\u00f6vekv\u0151 gy\u0171l\u00f6let\nl\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben igazolhat\u00f3nak t\u0171nik ellen\u00fck \u2013 ak\u00e1r a mor\u00e1llal ellent\u00e9tes – akci\u00f3k v\u00e9grehajt\u00e1sa.\n <\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gess\u00e9g\ner\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9nek ez a folyamata megroppantja Forster k\u00e9t demokr\u00e1cia-pill\u00e9r\u00e9nek <\/em>szil\u00e1rds\u00e1g\u00e1t.\nAz egybekapcsol\u00f3d\u00f3 hat\u00e1sok ugyanis arra vezetnek, hogy a v\u00e9lem\u00e9nyek k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9t,\nnem term\u00e9szetes, s\u0151t az \u00e9letet gazdag\u00edt\u00f3 v\u00e1ltozatoss\u00e1gk\u00e9nt, hanem kib\u00e9k\u00edthetetlen\n\u00e9s k\u00e1ros ellent\u00e9tk\u00e9nt szeml\u00e9lik. Ez pedig lehetetlenn\u00e9 teszi a kritik\u00e1t. A szemben\u00e1ll\u00f3\ncsoportok tagjai nem besz\u00e9lgetnek, s ha m\u00e9gis v\u00e9letlen\u00fcl sz\u00f3ba elegyednek, azt,\namit a m\u00e1sik mond, azt nem megfontoland\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nynek, hanem a megtestes\u00fclt\ngonoszs\u00e1g megnyilatkoz\u00e1s\u00e1nak tekintik. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben olyan m\u00e9rt\u00e9k\u0171\ngy\u0171l\u00f6letet (outgroup spite) halmoz\u00f3dik fel a csoportk\u00f6zi kapcsolatokban, amely\nterm\u00e9szetess\u00e9 teszi, hogy a m\u00e1sik f\u00e9l sz\u00e1nd\u00e9kainak \u00e9s t\u00f6rekv\u00e9seinek az\nakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t. \u00cdgy vezet az egyre er\u0151s\u00f6d\u0151 polariz\u00e1ci\u00f3 sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en a vetokr\u00e1ci\u00e1hoz.\n <\/p>\n\n\n\n

A liber\u00e1lis\ndemokr\u00e1cia int\u00e9zm\u00e9nyes hatalommegoszt\u00e1sa eredetileg olajozottan m\u0171k\u00f6d\u0151 korm\u00e1nyzati\nd\u00f6nt\u00e9shoz\u00e1st, ugyanakkor az ellen\u0151rz\u00e9snek val\u00f3 \u00e1lland\u00f3 kitetts\u00e9get biztos\u00edtott.\nA politikai p\u00e1rtok tiszt\u00e1ban voltak: csak ideiglenesen \u201ebirtokolhatj\u00e1k\u201d a\nd\u00f6nt\u00e9shoz\u00e1s, illetve ellen\u0151rz\u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyeit. Mindenki, mindv\u00e9gig kitett a\nkritik\u00e1nak, \u00e9s a v\u00e1laszt\u00f3k \u00fajra \u00e9s \u00fajra \u00edt\u00e9letet hirdetnek. Ez a modell\nfelt\u00e9telezte \u00e9s sok\u00e1ig biztos\u00edtotta is, hogy a n\u00e9zetek sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9b\u0151l \u00e9s a\nkritika szabads\u00e1g\u00e1b\u00f3l, a kiegyens\u00falyozott felt\u00e9telek mellett a k\u00f6z\u00e9rdek\n\u00e9rv\u00e9nyes\u00fclj\u00f6n. \u00c1m a 21. sz\u00e1zad sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen polariz\u00e1l\u00f3d\u00f3 l\u00e9gk\u00f6rben meg\u00e1ll\u00edthatatlan\nroml\u00e1s folyamata indult el. Az egyre er\u0151s\u00f6d\u0151 el\u0151\u00edt\u00e9let \u2192 a dehumaniz\u00e1ci\u00f3 \u2192\na meta-percepci\u00f3 \u2192 a t\u00e1vols\u00e1g tart\u00e1s \u2192 politikai gy\u0171l\u00f6let fokozatosan leb\u00e9n\u00edtotta\na demokr\u00e1cia \u201eg\u00e9pezet\u00e9t\u201d. <\/p>\n\n\n\n

A liber\u00e1lis\n\u00e1llam egy olyan aut\u00f3ra kezd hasonl\u00edtani, ahol egym\u00e1ssal megegyezni k\u00e9ptelen\nszem\u00e9lyek (\u00e9s csoportok) egyike birtokolja a korm\u00e1nyt, egy m\u00e1sik adja a g\u00e1zt, \u00e9s\negy harmadik ellen\u0151rzi a f\u00e9ket, illetve szab\u00e1lyozza az ir\u00e1nyjelz\u0151t. \u00cdgy a\nvetokr\u00e1cia a korm\u00e1nyzati m\u0171k\u00f6d\u00e9s rendszeres lefullad\u00e1s\u00e1ra vezet, hiszen amit az\negyik akar, azt egy m\u00e1sik meg tudja akad\u00e1lyozni. Mindek\u00f6zben vil\u00e1gunk egy olyan\naut\u00f3p\u00e1ly\u00e1ra eml\u00e9keztet, amin, hol egy h\u00f3vihar, hol pedig egy \u00f6z\u00f6nv\u00edz szer\u0171 es\u0151\ns\u00f6p\u00f6r v\u00e9gig, a l\u00e1t\u00e1si viszonyok egyre romlanak, k\u00f6zben pedig a j\u00e1rm\u0171veket\negyszerre t\u00f6bben vezetik, akik sem jogos\u00edtv\u00e1nnyal, sem tapasztalattal nem\nrendelkeznek, gyakran hallucin\u00e1lnak, \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e9g nem is besz\u00e9lnek egym\u00e1ssal,\ns\u0151t egym\u00e1st akad\u00e1lyozva hozz\u00e1k meg d\u00f6nt\u00e9seiket. Ebben a helyzetben egyre\n\u00e9lesebb k\u00fczdelem folyik a d\u00f6nt\u00e9si \u00e9s ellen\u0151rz\u00e9si poz\u00edci\u00f3k birtokl\u00e1s\u00e1\u00e9rt. V\u00e1laszt\u00e1sok\nk\u00f6zeledt\u00e9vel ez\u00e9rt nem egyszer\u0171en felforr\u00f3sodik a hangulat, hanem szabadfog\u00e1s\u00fa\nbirk\u00f3z\u00e1s veszi kezdet\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n

Az egym\u00e1st egykor\ntisztel\u0151 ellenfelek a \u201em\u00e1sikokat\u201d \u00f6rd\u00f6gi ellens\u00e9gnek tekintik, \u00e9s a dehumaniz\u00e1ci\u00f3t\nkifejez\u0151 fogalmakkal illetik \u0151ket. A politika sz\u00edntere megtelik egyre kev\u00e9sb\u00e9 kompromisszumk\u00e9sz\nszem\u00e9lyekkel. Ebben a helyzetben minden er\u0151vel \u00e9s eszk\u00f6zzel megk\u00eds\u00e9rlik ellen\u0151rz\u00e9s\u00fck\nal\u00e1 vonni a d\u00f6nt\u00e9si pontokat, amelyek – aff\u00e9le \u201ev\u00e9gv\u00e1rk\u00e9nt\u201d – a m\u00e1sik csapat el\u0151re\nnyomul\u00e1s\u00e1t van hivatva megakad\u00e1lyozni. \u00cdgy azonban csak azt \u00e9rik el, hogy a meghat\u00e1roz\u00f3\nkorm\u00e1nyzati poz\u00edci\u00f3kat \u201emegsz\u00e1llva\u201d megakad\u00e1lyozz\u00e1k a m\u00e1sok csoport akci\u00f3it. A halmoz\u00f3d\u00f3\nmegoldatlan probl\u00e9m\u00e1kr\u00f3l folytatott kil\u00e1t\u00e1stalan vit\u00e1k \u201efarv\u00edz\u00e9n\u201d pedig beel\u0151znek<\/em>\na sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges mozgalmak. \u00cdgy a vetokr\u00e1cia nem egyszer\u0171en sodr\u00f3d\u00e1sra \u00edt\u00e9li a\nt\u00e1rsadalmat, hanem egyre s\u00falyosabb fenyeget\u00e9st jelentenek a demokr\u00e1ci\u00e1ra. Ez a\nhelyzet fokozottan s\u00fajtja az \u00e1lland\u00f3 \u00e1talakul\u00e1sban lev\u0151 Eur\u00f3pai Uni\u00f3t, amely\n\u00edgy \u00e1lland\u00f3an kitett a vetokr\u00e1cia vesz\u00e9ly\u00e9nek. <\/p>\n\n\n\n

De m\u00e9g enn\u00e9l\nis van lejjebb! M\u00edg a \u201er\u00e9gi\u201d demokr\u00e1ci\u00e1kat a vetokr\u00e1cia puszt\u00e1n rendszeresen\nlefullasztja, ami v\u00e1ls\u00e1gos id\u0151kben az\u00e9rt vesz\u00e9lyes, az \u201e\u00faj\u201d demokr\u00e1ci\u00e1kban\nviszont a tot\u00e1lis hatalom megszerz\u00e9s\u00e9nek, vagyis az autokr\u00e1ci\u00e1k l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak\nfolyamata indul el. A vagyon-szerz\u00e9s \u00e9s hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 oligarchia-\u00e9p\u00edt\u00e9s\nleb\u00edrhatatlan cs\u00e1b\u00edt\u00e1sa arra vezet, hogy sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en alakul ki olyan politikai\ncsoport, amely igazolhat\u00f3nak l\u00e1tja az ellenfelek politikai \u201ekarant\u00e9nba\u201d z\u00e1r\u00e1s\u00e1t,\n\u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck minden m\u00f3don val\u00f3 korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1t. A k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9sben azut\u00e1n \u2013\na polariz\u00e1ci\u00f3 nyom\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen \u00e1llam tapasztalataira hivatkozva –\naz ideiglenes dominanci\u00e1t \u00e1lland\u00f3 \u201emegsz\u00e1ll\u00e1ss\u00e1\u201d alak\u00edtj\u00e1k. Ennek birtok\u00e1ban\npedig k\u00e9pesek megakad\u00e1lyozni b\u00e1rmely, nekik nem tetsz\u0151 csoport d\u00f6nt\u00e9sekhez val\u00f3\nhozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00e9t. Kisaj\u00e1t\u00edtj\u00e1k a m\u00e9di\u00e1t, r\u00e1telepszenek a b\u00edr\u00f3s\u00e1gokra,\nmegakad\u00e1lyozz\u00e1k a civil szervezetek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00e9s minden oktat\u00e1si, tudom\u00e1nyos \u00e9s\nkultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyt \u201emegsz\u00e1llnak\u201d. <\/p>\n\n\n\n

A\nsz\u00e9ls\u0151s\u00e9gess\u00e9g er\u0151s\u00f6d\u0151 l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben a \u201eminden \u00e1ron gy\u0151zni akar\u00e1s\u201d fel\u00fcl\u00edrja az\nerk\u00f6lcs parancsait. A tot\u00e1lis gy\u0151zelem\u00e9rt folytatott k\u00fczdelemben \u2013 \u201eegyszer\nkell gy\u0151zni, de akkor nagyon\u201d – a p\u00e1rtok felment\u00e9st adnak saj\u00e1t t\u00e1mogat\u00f3iknak a\nmor\u00e1llal ellent\u00e9tes akci\u00f3kban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9rt, s\u0151t azt mozgalomhoz tartoz\u00e1s term\u00e9szetes\nfelt\u00e9tel\u00e9v\u00e9 teszik. A t\u00e1rsadalom fokozatosan sz\u00e9tesik szemben\u00e1ll\u00f3 csoportokra,\nakik egym\u00e1ssal nem besz\u00e9lnek. Az abszol\u00fat hatalmat megszerz\u0151 ir\u00e1nyzat\nfokozatosan kisaj\u00e1t\u00edtja a hatalom ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 centrumokat, majd a\nkontroll minden int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t megsz\u00e1llja, \u00e9s hatalma megtart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben fokozza\na fenyegetetts\u00e9get. A demokr\u00e1ci\u00e1b\u00f3l Magyarorsz\u00e1gon csak a csontv\u00e1za maradt. A\nki\u00fcresedett int\u00e9zm\u00e9nyek \u2013 Alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g, \u00c1llami Sz\u00e1mvev\u0151 Sz\u00e9k, \u00dcgy\u00e9szs\u00e9g, a\nf\u00fcggetlen b\u00edr\u00f3s\u00e1g, m\u00e9dia-szabads\u00e1g stb. \u2013 k\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1ltak a t\u00f6rv\u00e9nyek\nhatalm\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3 szerep\u00fcket bet\u00f6lteni. A demokr\u00e1cia d\u00edszletei k\u00f6z\u00f6tt val\u00f3j\u00e1ban\nm\u00e1r az autokr\u00e1cia m\u0171k\u00f6dik. Ilyen helyzetben a v\u00e9lem\u00e9nyek kiegyens\u00falyozotts\u00e1ga \u2013\ngondoljunk a lengyel v\u00e1laszt\u00e1s 52\/48-as ar\u00e1ny\u00e1ra \u2013 ink\u00e1bb f\u00e9lelmet kelt\u0151. <\/p>\n\n\n\n

A kutat\u00e1s\nezt a roml\u00e1si folyamatot, mint a torzul\u00e1s \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3 l\u00e1ncszemeinek\nsz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9t azonos\u00edtotta. A l\u00e9trej\u00f6v\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek szinte kik\u00e9nyszer\u00edtik\na sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gess\u00e9g er\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Az ellens\u00e9gkeres\u0151 mot\u00edvumok \u00edgy megjelennek az\nellenz\u00e9k t\u00e9rfel\u00e9n is. Viszonyukban – \u00e9ppen \u00fagy, mint a korm\u00e1nyon lev\u0151kkel kapcsolatban\n\u2013 n\u0151 az el\u0151\u00edt\u00e9let, majd meta-percepci\u00f3 \u00e1ltal feler\u0151s\u00edtett idegenked\u00e9s, s\u0151t a\ndehumaniz\u00e1ci\u00f3. Az \u00f6sszefog\u00e1sukat alapvet\u0151en akad\u00e1lyozza, hogy a potenci\u00e1lis\nbajt\u00e1rsakat – akik n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 partnerek lehetnek egy majdani\nkorm\u00e1nyalak\u00edt\u00e1sn\u00e1l – nem puszt\u00e1n ellenfelekk\u00e9nt szeml\u00e9lik, hanem ellens\u00e9gekk\u00e9nt\nkezelik. A hivatkoz\u00e1si alap t\u00f6bbnyire a politikai ir\u00e1nyzatok elt\u00e9r\u0151\n\u00e9rt\u00e9k-orient\u00e1ci\u00f3ja. A val\u00f3s\u00e1g azonban az \u2013 mint a tudom\u00e1ny felt\u00e1rta – minden\nemberben egyar\u00e1nt megvannak a mor\u00e1lis alap\u00e9rt\u00e9kek, b\u00e1r nem egyforma s\u00fallyal. (Hofmann, W. et. al. 2014. Morality in everyday\nlife. Science. Vol. 345. 1340-1343.<\/a>) \u00cdgy a szemben\u00e1ll\u00e1st\nalapvet\u0151en a polariz\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal feler\u0151s\u00edtett \u201et\u00f6rzsi\u201d ellent\u00e9t id\u00e9zi el\u0151. Mik\u00f6zben\ngyakran v\u00e9letlenek vez\u00e9rlik az emberek az elt\u00e9r\u0151 politikai \u201et\u00f6rzsekbe\u201d, amint\nazonban saj\u00e1t csoportja \u201ebeszippantja\u201d az egy\u00e9nt, el\u0151\u00edrja sz\u00e1m\u00e1ra kit szeressen\n\u00e9s kit ut\u00e1ljon. <\/p>\n\n\n\n

Az EU-s k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9sr\u0151l folytatott alkudoz\u00e1sok eredm\u00e9nyeir\u0151l a\nhivatalos k\u00f6zlem\u00e9nyek m\u00e9rs\u00e9kelt optimizmussal sz\u00f3lnak. Az azonban elgondolkoztat\u00f3,\nhogy mindegyik f\u00e9l a maga gy\u0151zelm\u00e9t hirdeti, azt, hogy megkapta, ami\u00e9rt j\u00f6tt. Ez\nak\u00e1r az \u00e9sszer\u0171 kompromisszum jele is lehetne. Ha azonban t\u00faltekint\u00fcnk a saj\u00e1t nemzetnek\nk\u00fcld\u00f6tt k\u00f6telez\u0151 gy\u0151zelmi jelent\u00e9sen \u00e9s az id\u00e9zett\nkutat\u00e1s szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l szeml\u00e9lj\u00fck az EU vezet\u0151inek mostani meg\u00e1llapod\u00e1s\u00e1t az arra\nutal: az elker\u00fclhetetlen int\u00e9zm\u00e9nyi v\u00e1ltoz\u00e1sok ter\u00e9n nem l\u00e9pt\u00fcnk el\u0151re. Ami\nt\u00f6rt\u00e9nt, az legink\u00e1bb a sodr\u00f3d\u00e1s fogalm\u00e1val \u00edrhat\u00f3 le. Most meg\u00fasztuk a\nz\u00e1tonyra-fut\u00e1st, ami ak\u00e1r b\u00edztat\u00f3 kezdetnek is tekinthet\u0151, \u00e1m a probl\u00e9ma\nl\u00e9nyeg\u00e9vel – szemben\u00e9z\u00e9st az eur\u00f3pai int\u00e9zm\u00e9nyek leroml\u00e1s\u00e1val egy sor orsz\u00e1gban\n\u2013 nem foglalkoztak \u00e9rdemben az EU vezet\u0151i. Ez viszont a v\u00e1ls\u00e1g s\u00falyosbod\u00e1s\u00e1t\n\u00edg\u00e9ri. Azzal ugyanis tiszt\u00e1ban kell lenni: ha elmarad az EU val\u00f3s\u00e1gos\nint\u00e9zm\u00e9nyi meg\u00fajul\u00e1sa, akkor folytat\u00f3dik a \u201er\u00e9gi\u201d demokr\u00e1ci\u00e1k vetokr\u00e1cia fel\u00e9\nsodr\u00f3d\u00e1sa, \u00e9s az \u201e\u00faj\u201d demokr\u00e1ci\u00e1k autokr\u00e1cia fel\u00e9 val\u00f3 fokozatos hanyatl\u00e1sa. <\/p>\n\n\n\n

K\u00e9rem\nteh\u00e1t a biztons\u00e1gi \u00f6veket becsatolni!  Az\nelk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedet a m\u00falt \u00e9s a j\u00f6v\u0151 k\u00f6z\u00f6tti folyamatos alkudoz\u00e1s fogja\njellemezni. A vil\u00e1ggazdas\u00e1g, a vil\u00e1gpolitika, a glob\u00e1lis k\u00f6rnyezet minden\nv\u00e1ls\u00e1ga \u00fajra \u00e9s \u00fajra felveti a most elhalasztott probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1t. Fogjuk teh\u00e1t\n\u00fagy fel, ami t\u00f6rt\u00e9nt, mint egy hossz\u00fa \u00fat, els\u0151 n\u00e9h\u00e1ny l\u00e9p\u00e9s\u00e9t. Minden a\nk\u00f6vetkezetes folytat\u00e1son \u00e9s az \u00e1lland\u00f3 ellen\u0151rz\u00e9sen m\u00falik. Ezt pedig egyar\u00e1nt\nszeml\u00e9lhetj\u00fck bizakodva, de \u00e9pp \u00edgy szomor\u00fa lemond\u00e1ssal.   <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3s alkudoz\u00e1sokban bevetett\u00e9k a vetokr\u00e1cia \u2013 m\u00e1r kor\u00e1bban be\u00e9les\u00edtett – \u201eatom-fegyver\u00e9t\u201d. A vetokr\u00e1cia: egy t\u00e1rgyal\u00f3 f\u00e9l – a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00edn\u00e1lta er\u0151s alkupoz\u00edci\u00f3j\u00e1t arra haszn\u00e1lja, hogy megfenyegeti partner\u00e9t: ha nem enged k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9nek, megakad\u00e1lyozza, amit az szeretne. A fogalmat F. Fukuyama \u00edrta le el\u0151sz\u00f6r a liber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1kat \u2013 els\u0151sorban az USA-t – fenyeget\u0151 s\u00falyos \u201ebetegs\u00e9g\u201d […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/482"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=482"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/482\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":483,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/482\/revisions\/483"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=482"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=482"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=482"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}