A c\u00edmet, egy, a napokban\nmegjelent k\u00f6nyvb\u0151l (Katie Mack. 2020. The End of Everything. Allen Lane. London)\nk\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ztem. Az \u00edr\u00e1s az elm\u00falt \u00e9vek kutat\u00e1sai alapj\u00e1n Univerzumunk\nlehets\u00e9ges v\u00e9g\u00e1llapotait rajzolja fel, \u00e9s azzal szembes\u00edt: mindens\u00e9g\u00fcnk nem egyetlen,\nhanem legal\u00e1bb \u00f6t \u201ev\u00e9g\u00e1llom\u00e1s\u201d fel\u00e9 veheti \u00fatj\u00e1t. Ezek: a Big\nCrunch (a Nagy \u00f6sszeroppan\u00e1s), a Big Freeze (a Nagy kih\u00fcl\u00e9s), a Vacuum Decay (a\nNagy V\u00e1kuum-boml\u00e1s), a Big Rip (a Nagy sz\u00e9thull\u00e1s) \u00e9s a Big Bounce (a Nagy oszcill\u00e1ci\u00f3).\nNem v\u00e1llalkozom ezek r\u00e9szletes elemz\u00e9sre, csak annyit mondhatok\nmegnyugtat\u00e1sk\u00e9nt: a kozmikus v\u00e9g\u00edt\u00e9letre m\u00e9g sz\u00e1z-milli\u00e1rd \u00e9veket kell v\u00e1rni. Ink\u00e1bb\naz csig\u00e1zta fel \u00e9rdekl\u0151d\u00e9semet: tal\u00e1n sz\u0171kebb otthonunk \u2013 bolyg\u00f3nk – sors\u00e1t is a\nsokf\u00e9le lehets\u00e9ges v\u00e9g\u00e1llapot szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l c\u00e9lszer\u0171 vizsg\u00e1lni. <\/p>\n\n\n\n
A t\u00f6rt\u00e9nelem a jelenlegi szakasz\u00e1ban\nugyanis az emberis\u00e9g el\u0151tt nem egyetlen, eleve elrendelt j\u00f6v\u0151, hanem t\u00f6bbf\u00e9le lehets\u00e9ges\nv\u00e9gkimenetel rajzol\u00f3dik ki. Az viszont m\u00e1r ink\u00e1bb a v\u00e9letlennek tulajdon\u00edthat\u00f3,\nhogy \u2013 az Univerzumhoz hasonl\u00f3an \u2013 \u00f6t jellegzetesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 j\u00f6v\u0151 \u00e1ll el\u0151tt\u00fcnk.\nElt\u00e9r\u0151en ugyanakkor a vil\u00e1gegyetem sors\u00e1t\u00f3l, amire nincs r\u00e1hat\u00e1sunk, az\u00e9rt, ami\nvel\u00fcnk bek\u00f6vetkezik, magunk vagyunk\/lesz\u00fcnk a felel\u0151sek. A szomor\u00fa v\u00e9g vagy a\nrem\u00e9nybeli boldog j\u00f6v\u0151 \u2013 t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00e9rt\u00e9kkel nem is olyan t\u00e1voli j\u00f6v\u0151ben \u2013 a\nk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben beteljesedik. \u00c9ppen ez\u00e9rt \u00e9rdemes vizsg\u00e1lni a\nkirajzol\u00f3d\u00f3 fejl\u0151d\u00e9svonalakat, hogy tiszt\u00e1ba ker\u00fclj\u00fcnk azzal, mik\u00e9nt\n\u201ecsin\u00e1l\u00f3dik\u201d a t\u00f6rt\u00e9nelem. \u00cdgy \u00e9rthetj\u00fck meg, hogyan is \u201e\u00e1ll\u00edtjuk\u201d ezeket el\u0151. <\/p>\n\n\n\n
A j\u00f6v\u0151 mindig a pillanatok\ncs\u00e1b\u00edt\u00e1sainak \u00e9s k\u00e9nyszereinek hat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcl. Arra, hogy a messze el\u0151re tekintve\n\u00e9rts\u00fck meg helyzet\u00fcnket \u00e9s ennek alapj\u00e1n d\u00f6nts\u00fcnk, mit tesz\u00fcnk, t\u00f6bbnyire nincs\nlehet\u0151s\u00e9g. Ez \u00e1ltal\u00e1ban nem okoz probl\u00e9m\u00e1t, hiszen az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151\nnemzed\u00e9kek, az el\u0151d\u00f6k \u00e1ltal kitaposott nyomvonalat k\u00f6vetik. Ha azonban a t\u00f6rt\u00e9nelem\nlet\u00e9r az addigi v\u00e1g\u00e1ny\u00e1r\u00f3l, amikor \u201ekiz\u00f6kken az id\u0151\u201d \u2013 mint napjainkban – akkor\nelker\u00fclhetetlen, hogy min\u00e9l messzebbre tekints\u00fcnk el\u0151re. Ilyenkor ugyanis a\njelen \u00e9s a m\u00falt nem ad kell\u0151 eligaz\u00edt\u00e1st. Az ilyen id\u0151ket – az egybecs\u00fasz\u00f3\nkorszakok lehet\u0151s\u00e9geinek \u00e9s vesz\u00e9lyeinek k\u00e1osz\u00e1ban \u2013 kisz\u00e1m\u00edthatatlannak \u00e9rzik\naz emberek. J\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi ezt az \u00e9let\u00e9rz\u00e9st egy 19. sz\u00e1zadi \u00edr\u00f3 saj\u00e1t kor\u00e1r\u00f3l\nadott jellemz\u00e9se: \u201eEz volt a t\u00f6rt\u00e9nelem cs\u00facsa, \u00e9s egyben ez volt a m\u00e9lypontja,\nez a legnagyobb b\u00f6lcsess\u00e9g, \u00e9s egyben a legm\u00e9lyebb ostobas\u00e1g korszaka, ez volt\na hit \u00e9s egyben a hitetlens\u00e9g ideje, ez volt a f\u00e9ny \u00e9s egyben a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g\n\u00e9vszaka, ez volt a rem\u00e9ny tavasza, \u00e9s egyben a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s tele.\u201d (Ch.\nDickens: A k\u00e9t v\u00e1ros mes\u00e9je. 1855). <\/p>\n\n\n\n
K\u00fcl\u00f6n\u00f6s, b\u00e1r\nr\u00e9szben v\u00e9letlen, hogy \u00e9ppen abban a korban vet\u0151d\u00f6tt fel a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok\nmatematikai le\u00edr\u00e1sa. Az, hogy \u201ea term\u00e9szet nagy k\u00f6nyve a matematika nyelv\u00e9n\n\u00edr\u00f3dott\u201d (Galilei), m\u00e1r r\u00e9gebb \u00f3ta elfogadott volt a term\u00e9szettudom\u00e1nyokban. A\n19. sz\u00e1zadban azonban egyre nyilv\u00e1nval\u00f3bb\u00e1 v\u00e1lt: a matematika hat\u00e9kony\nmodelleket k\u00edn\u00e1l a t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9gek le\u00edr\u00e1s\u00e1ra is. Amikor nyilv\u00e1noss\u00e1gra\nker\u00fclt Malthus \u2013 a gyors n\u00f6veked\u00e9st \u00f6sszeoml\u00e1ssal lez\u00e1r\u00f3 – demogr\u00e1fiai elm\u00e9lete,\nv\u00e1laszul egy m\u00e1sik kutat\u00f3 – Verhulst, Pierre-Francois – a k\u00f6rnyezet eltart\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek\nfokozatos tudom\u00e1sul v\u00e9tel\u00e9t felt\u00e9telez\u0151, pontosabb modellt k\u00edn\u00e1lt fel. Ezt a\nkiss\u00e9 d\u0151lt S<\/strong> bet\u0171re eml\u00e9keztet\u0151 logisztikus g\u00f6rb\u00e9t az\u00f3ta a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb\nt\u00e1rsadalmi jelens\u00e9g fejl\u0151d\u00e9smenet\u00e9nek le\u00edr\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k. Ezek a jelens\u00e9gek\nt\u00f6bbnyire a gyors n\u00f6veked\u00e9s korl\u00e1tokba \u00fctk\u00f6z\u00e9s\u00e9vel vannak kapcsolatban. <\/p>\n\n\n\n A n\u00f6veked\u00e9s\nhat\u00e1raival val\u00f3 szembes\u00fcl\u00e9s egyik alapesete amikor egy adott k\u00f6rnyezetben \u00e9l\u0151 popul\u00e1ci\u00f3\nszembes\u00fcl az t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k korl\u00e1tozotts\u00e1g\u00e1val. A kedvez\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a\npopul\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1ma a sokszoros\u00e1ra n\u00f6vekszik, \u00e1m v\u00e9g\u00fcl bele\u00fctk\u00f6zik a term\u00e9szeti hat\u00e1rokba.\n1944-ben 29 r\u00e9nszarvast telep\u00edtettek Kanada, sarkk\u00f6r\u00f6n t\u00fali Matthew \u2013 lakatlan\n\u00e9s a b\u0151s\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot ny\u00fajt\u00f3 – sziget\u00e9re. Az ide\u00e1lis felt\u00e9telek lehet\u0151v\u00e9\ntett\u00e9k a popul\u00e1ci\u00f3 gyors n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t. Az egyedsz\u00e1m 1975-ben t\u00fall\u00e9pte az\n1350-at, majd 1963-ban a 6 ezret. A t\u00falfogyaszt\u00e1s miatt azonban t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\nv\u00e9szesen megfogyatkozott \u00e9s a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet gyorsulva erod\u00e1l\u00f3dott. Az\n1963-64-es kem\u00e9ny telet k\u00f6vet\u0151en \u201enegyven tehenet \u00e9s egy term\u00e9ketlen bik\u00e1t\nlesz\u00e1m\u00edtva az \u00f6sszes r\u00e9nszarvas \u00e9hen halt, csak ez a pusztul\u00e1sra \u00edt\u00e9lt\npopul\u00e1ci\u00f3 maradt meg az ezernyi csontv\u00e1zzal bor\u00edtott szigeten\u201d. (Diamond, J.\n2002. A harmadik csimp\u00e1nz felemelked\u00e9se \u00e9s buk\u00e1sa.) <\/p>\n\n\n\n A n\u00f6veked\u00e9s korl\u00e1tj\u00e1nak m\u00e1sik\njellegzetes esete: egy szervezet (pl. v\u00e1llalat), egy technikai alkot\u00e1s (rep\u00fcl\u0151),\nvagy ak\u00e1r egy munkam\u00f3dszer a verseny hat\u00e1s\u00e1ra bek\u00f6vetkez\u0151 fokozatos t\u00f6k\u00e9letesed\u00e9se.\n(R. Foster. 1986. Innovation). Kezdetben a m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3d kicsi er\u0151fesz\u00edt\u00e9ssel jelent\u0151sen\njav\u00edthat\u00f3 \u00e9s ilyenkor a teljes\u00edtm\u00e9ny gyorsulva n\u0151. \u00c1m a rendszer fokozatosan el\u00e9ri\nt\u00f6k\u00e9letesed\u00e9s\u00e9nek a strukt\u00far\u00e1j\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3 korl\u00e1tj\u00e1t. Ennek jele, hogy a javul\u00e1s\nm\u00e9g n\u00f6vekv\u0151 befektet\u00e9sek \u00e1r\u00e1n is egyre nehezebb. Ilyenkor a dinamikus n\u00f6veked\u00e9s\ncsak a rendszer alapvet\u0151 meg\u00fajul\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en indulhat el \u00fajra. 1985-ben Szergej\nBubka r\u00fadugr\u00f3 vil\u00e1grekordot \u00e1ll\u00edtott fel, \u00e9s egy riporter megk\u00e9rdezte: mikor\n\u00e9rhet\u0151 el a 7 m\u00e9ter? Bubka \u2013 az akkor haszn\u00e1lt \u00fcvegr\u00fadra utalva \u2013 \u00edgy v\u00e1laszolt:\nahhoz \u00fajabb technikai forradalom volna sz\u00fcks\u00e9ges. <\/p>\n\n\n\n Az emberis\u00e9g\nsors\u00e1t a kezdetekt\u0151l ez a k\u00e9t – a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek m\u00e9ret\u00e9nek \u00e9s meg\u00fajul\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek –\negybekapcsol\u00f3d\u00f3 n\u00f6veked\u00e9si folyamata form\u00e1lta. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek sz\u00e1mbeli gyarapod\u00e1s\u00e1t\negyr\u00e9szt a k\u00f6rnyezet eltarthat\u00f3k\u00e9pess\u00e9ge hat\u00e1rolta be, m\u00e1sr\u00e9szt az ell\u00e1t\u00e1s \u00e9s a\nszab\u00e1lyoz\u00e1s probl\u00e9m\u00e1inak megold\u00e1s\u00e1ra rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1k. Az\n\u00e9lelemell\u00e1t\u00e1s korl\u00e1tjaiba \u00fctk\u00f6zve, a n\u00e9pess\u00e9g n\u00f6veked\u00e9se lelassult, kiform\u00e1lva\na logisztikus g\u00f6rbe fels\u0151, nem-n\u00f6vekv\u0151 szakasz\u00e1t. Ez \u00e1ltal\u00e1ban kiv\u00e1ltotta az\n\u00faj\u00edt\u00e1s k\u00e9nyszer\u00e9t: az ember \u201efeltal\u00e1lta\u201d a mez\u0151gazdas\u00e1got, majd ennek nyom\u00e1n a mag\u00e1ntulajdont,\na kereskedelmet \u00e9s a p\u00e9nzt. A n\u00e9pess\u00e9g ezut\u00e1n \u00fajra gyorsulva n\u00f6vekedni kezdett,\n\u00e1m bele\u00fctk\u00f6z\u00f6tt a korm\u00e1nyozhat\u00f3s\u00e1g korl\u00e1tjaiba. Az ember pedig – k\u00e9nytelen-kelletlen\n\u2013 \u201efelfedezte\u201d az \u00e1llamot. A civiliz\u00e1ci\u00f3k \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1t a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa korl\u00e1tok\nterelt\u00e9k, hol a n\u00f6veked\u00e9st, hol a stagn\u00e1l\u00e1st vagy \u00e9ppen az \u00f6sszeoml\u00e1st\nel\u0151id\u00e9zve. <\/p>\n\n\n\n A\nlogisztikus n\u00f6veked\u00e9si g\u00f6rbe akkor v\u00e1lt igaz\u00e1n szembet\u0171n\u0151v\u00e9, amikor\negybekapcsol\u00f3dnak a termel\u00e9si, technikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi forradalmak. Ilyenkor \u2013\nmint Eur\u00f3p\u00e1ban a \u201ehossz\u00fa 16. sz\u00e1zadot\u201d k\u00f6vet\u0151en \u2013 j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 a kor\u00e1bbi\nszakasz stagn\u00e1l\u00e1sa, majd a korl\u00e1tok \u00e1tl\u00e9p\u00e9s\u00e9t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 forradalmak\nhat\u00e1s\u00e1ra az \u00faj n\u00f6veked\u00e9si korszak beindul\u00e1sa. A fejl\u0151d\u00e9s a t\u00e1rsadalom \u00e9s a\ngazdas\u00e1g minden ter\u00fclet\u00e9n gyorsult, majd a 20. sz\u00e1zadban robban\u00e1sszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lt. \u00c1m\na sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 fokozatosan felt\u0171ntek a n\u00f6veked\u00e9s \u2013 a rendszerek l\u00e9nyeg\u00e9b\u0151l fakad\u00f3\n\u2013 hat\u00e1rai. Egyr\u00e9szt, a gyorsan n\u00f6vekv\u0151 n\u00e9pess\u00e9g tov\u00e1bbi gyarapod\u00e1sa\nbele\u00fctk\u00f6z\u00f6tt a F\u00f6ld term\u00e9szetes korl\u00e1tjaiba. M\u00e1sr\u00e9szt, az ember \u00faj\u00edt\u00f3k\u00e9pess\u00e9ge egyre\nnehezebben birk\u00f3zott meg a globaliz\u00e1l\u00f3dott \u00e9s szorosan egybekapcsol\u00f3dott vil\u00e1g\nszab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1ival. A glob\u00e1lis p\u00e9nz\u00fcgyi rendszer, a vil\u00e1gpolitika \u00e9s\na glob\u00e1lis t\u00e1rsadalmi folyamatok zavarai feler\u0151s\u00f6dtek. Az ilyen helyzetek pedig\n– eml\u00e9kezz\u00fcnk a Matthew szigetre \u2013 vonzz\u00e1k az \u00f6sszeoml\u00e1s mint\u00e1j\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n A 21. sz\u00e1zadba\n\u00e1tl\u00e9pve imm\u00e1r letagadhatatlanok a n\u00f6veked\u00e9s hat\u00e1rai. Erre utal a\nfenntarthat\u00f3s\u00e1g \u00e9s a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s probl\u00e9m\u00e1iba val\u00f3 bele\u00fctk\u00f6z\u00e9s. De erre\nfigyelmeztet, hogy a kezelhetetlen komplexit\u00e1s\u00fav\u00e1 \u00e9s elv\u00e1laszthatatlanul egybekapcsol\u00f3d\u00f3v\u00e1\nv\u00e1lt emberis\u00e9g a kor\u00e1bbiakt\u00f3l min\u0151s\u00e9gileg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szab\u00e1lyoz\u00e1si \u00e9s korm\u00e1nyz\u00e1si\nfeladatokkal szembes\u00fcl. Ugyanakkor a gazdas\u00e1g \u00e9s a politika glob\u00e1lis aktorainak\negy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si k\u00e9szs\u00e9ge \u00e9s meg\u00fajul\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge l\u00e1that\u00f3an nem elegend\u0151 a zavarok\nelh\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Ez\u00e9rt az emberis\u00e9g a logisztikus g\u00f6rb\u00e9k ismert tapasztalat\u00e1val, a\nszakaszv\u00e1lt\u00e1sokat k\u00eds\u00e9r\u0151 alkalmazkod\u00e1si v\u00e1ls\u00e1gokkal szembes\u00fcl. Az \u00e9letg\u00f6rbe\nfels\u0151 stabil szakasz\u00e1ra val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzetet hoz l\u00e9tre. Ebben\naz emberis\u00e9g el\u0151tt \u00f6tf\u00e9le j\u00f6v\u0151 \u00e1ll, amelyeket – a v\u00e1gyak \u00e9s a realit\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt\n\u0151rl\u0151dve – mi magunk alkotunk. <\/p>\n\n\n\n Az els\u0151: a\nn\u00f6veked\u00e9s hat\u00e1rtalan folytat\u00f3d\u00e1s\u00e1nak j\u00f6v\u0151je<\/em>. A 20. sz\u00e1zad a gyors fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek\ngy\u00fcm\u00f6lcseit megtapasztalva sokan \u2013 megalapozatlanul \u2013 rem\u00e9nykednek: a v\u00e1ls\u00e1gok elvonulnak\n\u00e9s folytat\u00f3dik a korl\u00e1tok n\u00e9lk\u00fcli n\u00f6veked\u00e9s. \u00c1m a szakemberek m\u00e1r \u00e9vtizedekkel\nezel\u0151tt figyelmeztettek: \u201eAki azt hiszi, hogy korl\u00e1tos vil\u00e1gunkban a n\u00f6veked\u00e9s\nv\u00e9gtelens\u00e9gig tarthat, az vagy bolond, vagy k\u00f6zgazd\u00e1sz\u201d. (K. Boulding.) Erre\nutal, hogy az elm\u00falt \u00e9vtizedben a n\u00f6veked\u00e9s gyors\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek\nkudarcba fulladtak. Ennek ellen\u00e9re az emberis\u00e9g nehezen tud belenyugodni, hogy\na n\u00f6veked\u00e9s korszaka v\u00e9get \u00e9rt. Jelenlegi helyzet\u00fcnkben a v\u00e1gyak vez\u00e9relte n\u00f6veked\u00e9s\ner\u0151ltet\u00e9se katasztrof\u00e1lis \u00f6sszeoml\u00e1shoz vezet. <\/p>\n\n\n\n A m\u00e1sodik: a\nt\u00fall\u00f6v\u00e9s \u00e9s az \u00f6sszeoml\u00e1s j\u00f6v\u0151je<\/em>. Az ember, annak ellen\u00e9re, hogy felt\u0171ntek\na korl\u00e1tok, vonakodik ezt tudom\u00e1sul venni. A k\u00e9sleked\u00e9s miatt a glob\u00e1lis fogyaszt\u00e1s\n\u201et\u00fall\u0151\u201d: az er\u0151forr\u00e1sokat t\u00falhaszn\u00e1lj\u00e1k, a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezetben\nhelyrehozhatatlan k\u00e1rok keletkeznek. Az id\u00e9n az emberi t\u00falfogyaszt\u00e1s napja – amikor a\nfelhaszn\u00e1lt term\u00e9szeti er\u0151forr\u00e1sok mennyis\u00e9ge meghaladta a F\u00f6ld \u00fajratermelni\nk\u00e9pes k\u00e9szleteit \u2013 m\u00e1r augusztus 22-\u00e9n el\u00e9rkezett! Az egyenl\u0151tlens\u00e9g tov\u00e1bb n\u0151, a konfliktusok\nfeler\u0151s\u00f6dnek, a politikai vet\u00e9lked\u00e9s \u00e9lesedik. A f\u00f6ld k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9rs\u00e9geit \u00e9s\nt\u00e1rsadalmait – elt\u00e9r\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben – s\u00fajtja az \u00f6sszeoml\u00e1s. <\/p>\n\n\n\n A harmadik: oszcill\u00e1l\u00f3\nv\u00e1ls\u00e1gok j\u00f6v\u0151je<\/em>. Az emberis\u00e9g elker\u00fcli a v\u00e9g\u00edt\u00e9letszer\u0171 \u00f6sszeoml\u00e1st, de s\u00falyos\nv\u00e1ls\u00e1gok l\u00e9pnek fel. Ezeket id\u0151vel siker\u00fcl megoldani, \u00e9s a dolgok\nvisszaz\u00f6kkennek a szokott ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sba. A n\u00f6veked\u00e9s \u00fajra indul, de mivel a t\u00e1rsadalom\ncsak r\u00e9szben tanult a v\u00e1ls\u00e1gok tapasztalataib\u00f3l, a zavarok ism\u00e9t feler\u0151s\u00f6dnek. A\nvil\u00e1g rendszeresen \u2013 b\u00e1r lehet, cs\u00f6kken\u0151 amplit\u00fad\u00f3val \u2013 visszat\u00e9r\u0151 v\u00e1ls\u00e1gokkal\nszembes\u00fcl. Rem\u00e9nyt k\u00edn\u00e1l, hogy oszcill\u00e1l\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gok kileng\u00e9se fokozatosan\ncs\u00f6kken. Ennek ellen\u00e9re csak hossz\u00fa k\u00e9sleltet\u00e9ssel \u00e9s s\u00falyos \u00e1ldozatok \u00e1r\u00e1n \u00e9rhet\u0151\nel a stabil \u00e1llapot. <\/p>\n\n\n\n A negyedik:\na stabil \u00e1llapotba val\u00f3 belesimul\u00e1s j\u00f6v\u0151je<\/em>. Ez az optimista j\u00f6v\u0151-v\u00e1ltozat:\nannak ellen\u00e9re, hogy a glob\u00e1lis n\u00f6veked\u00e9s abbamarad, a fejletts\u00e9g el\u00e9rt szintje\nbiztos\u00edtja az eg\u00e9sz bolyg\u00f3nk sz\u00e1m\u00e1ra vir\u00e1gz\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t. Ha ezt\nmeg\u00e9rtj\u00fck \u00e9s elfogadjuk, a t\u00e1rsadalmak fokozatosan el\u00e9rheti a logisztikus g\u00f6rbe\nfels\u0151, n\u00f6veked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli, stabil \u00e1llapot\u00e1t. Ezzel az emberi min\u0151s\u00e9g\nkibontakoz\u00e1s\u00e1nak \u00faj korszaka t\u00e1rul fel. Ennek azonban felt\u00e9tele a fenntarthat\u00f3\n\u00e9letm\u00f3d kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s az egy\u00e9nek fogyaszt\u00e1s-orient\u00e1lt viselked\u00e9sr\u0151l alkot\u00e1s-k\u00f6zpont\u00fav\u00e1\n\u201e\u00e1tprogramoz\u00f3d\u00e1sa\u201d. F\u00f6ld\u00fcnk a 7 milli\u00e1rd filoz\u00f3fus, tud\u00f3s \u00e9s m\u0171v\u00e9sz otthon\u00e1v\u00e1\nv\u00e1lhat. <\/p>\n\n\n\n Az \u00f6t\u00f6dik: a\n\u201em\u00e1sodik g\u00f6rbe\u201d j\u00f6v\u0151je<\/em>. A m\u00e1sodik g\u00f6rbe<\/em> kifejez\u00e9s egy \u00e9rdekes k\u00f6nyv\nc\u00edm\u00e9re utal. (Ch. Handy. 2018. A m\u00e1sodik g\u00f6rbe.) Ez a modell n\u00f6veked\u00e9si\nfolyamat lez\u00e1rul\u00e1s\u00e1t egy \u00faj n\u00f6veked\u00e9si g\u00f6rbe beindul\u00e1s\u00e1val kapcsolja \u00f6ssze. Ez leggyakrabban\naz egy\u00e9nek karrierv\u00e1lt\u00e1sain\u00e1l bukkan fel. Magam, 1991-ben tapasztaltam meg a m\u00e1sodik\ng\u00f6rb\u00e9re<\/em> val\u00f3 \u2013 k\u00e9nyelmetlens\u00e9gekkel j\u00e1r\u00f3 \u2013 felkapaszkod\u00e1st. Mint a r\u00e9gi\nrendszer \u201ek\u00e1dere\u201d, p\u00e1ly\u00e1t v\u00e1ltani k\u00e9nyszer\u00fcltem. Tan\u00edtani kezdtem, \u00e9s ezzel \u00e9letem\n\u00faj szakasza kezd\u0151d\u00f6tt, amit \u2013 visszapillantva – alapvet\u0151en sikeresnek \u00e9ltem\nmeg. \u00c9pp \u00edgy ker\u00fcltek szembe v\u00e1llalatok az \u00fajra \u00e9s \u00fajra felemelked\u0151 innov\u00e1ci\u00f3s\nhull\u00e1mokkal. A GE – kedvenc v\u00e1llalatom – egy \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl kiv\u00e1l\u00f3\n\u201ehull\u00e1mlovas\u201d volt, ma m\u00e9gis \u00e9let\u00e9nek legs\u00falyosabb kih\u00edv\u00e1s\u00e1val k\u00e9nytelen\nszemben\u00e9zni. A kapitalizmus \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl \u00fajra \u00e9s \u00fajra meg\u00fajult, ma m\u00e9gis\ngy\u00f6keres \u00e1talakul\u00e1s k\u00e9nyszereivel szembes\u00fcl. A m\u00e1sodik g\u00f6rbe<\/em> az\nemberis\u00e9g el\u00e9 egy \u00faj, ma m\u00e9g kev\u00e9ss\u00e9 \u00e1tl\u00e1that\u00f3 n\u00f6veked\u00e9si p\u00e1ly\u00e1t rajzol. Ez a\nmesters\u00e9ges intelligencia \u00e9s az emberek vil\u00e1g\u00e1nak k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1t vet\u00edti\nel\u0151re, amely s\u00falyos ellentmond\u00e1sokat rejt. Ugyanakkor ez a m\u00e1sodik g\u00f6rbe<\/em>\nis felt\u00e9telezi a stabil \u00e1llapot\u00e1ra val\u00f3 sikeres \u00e1tt\u00e9r\u00e9st, \u00e9s a t\u00f6bbi j\u00f6v\u0151sz\u00e1lon\nfelbukkan\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gok elker\u00fcl\u00e9s\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n Az egyetlen,\nami biztos: az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben az emberis\u00e9g sors\u00e1t – ezen bel\u00fcl az\negyes t\u00e1rsadalmak j\u00f6v\u0151j\u00e9t \u00e9s a ma \u00e9l\u0151 emberek \u00e9let\u00e9t – alapvet\u0151en az hat\u00e1rozza\nmeg, meg\u00e9rtj\u00fck-e \u00e9s elfogadjuk-e a logisztikus n\u00f6veked\u00e9si g\u00f6rbe stabil szakasz\u00e1ra\nt\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1tmenet elker\u00fclhetetlens\u00e9g\u00e9t. Bizonytalann\u00e1 tesz, hogy l\u00e1tom: a ma \u00e9l\u0151\nsok milli\u00e1rd ember, nemhogy az eg\u00e9sz emberis\u00e9g sors\u00e1t, m\u00e9g saj\u00e1t t\u00e1rsadalm\u00e1nak,\ns\u0151t egy\u00e9ni \u00e9let\u00e9nek fordul\u00f3pontjait sem l\u00e1tja \u00e1t. Pedig a j\u00f6v\u0151vel kapcsolatos fontos\n\u00e9s pontos inform\u00e1ci\u00f3k ma m\u00e1r szinte mindenki sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151k. A v\u00e9g\u00edt\u00e9let\nteh\u00e1t nem eleve elrendeltetett, t\u0151l\u00fcnk f\u00fcgg, milyen j\u00f6v\u0151t alkotunk magunknak. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A c\u00edmet, egy, a napokban megjelent k\u00f6nyvb\u0151l (Katie Mack. 2020. The End of Everything. Allen Lane. London) k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ztem. Az \u00edr\u00e1s az elm\u00falt \u00e9vek kutat\u00e1sai alapj\u00e1n Univerzumunk lehets\u00e9ges v\u00e9g\u00e1llapotait rajzolja fel, \u00e9s azzal szembes\u00edt: mindens\u00e9g\u00fcnk nem egyetlen, hanem legal\u00e1bb \u00f6t \u201ev\u00e9g\u00e1llom\u00e1s\u201d fel\u00e9 veheti \u00fatj\u00e1t. Ezek: a Big Crunch (a Nagy \u00f6sszeroppan\u00e1s), a Big Freeze (a Nagy […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/486"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=486"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/486\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":487,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/486\/revisions\/487"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=486"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=486"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=486"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}