A hossz\u00fa\n\u00e9let titka, min\u00e9l tov\u00e1bb t\u00fal\u00e9lni a jelent. Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l a j\u00f6v\u0151vel\nt\u00f6r\u0151dni \u00e9s m\u00e1sokkal foglalkozni, felesleges er\u0151-, id\u0151- \u00e9s k\u00f6lts\u00e9g-pazarl\u00e1s. Az\nevol\u00faci\u00f3 m\u00e9gis – saj\u00e1t \u00e9rdek\u00fcnkben – r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtja figyelm\u00fcnket a J\u00d6V\u0150-re \u00e9s\nM\u00c1SOK-ra. Teszi ezt \u00fagy, hogy olyan g\u00e9neket gy\u0171jti egy \u201ecsapatba\u201d, majd alak\u00edt\nki ennek alapj\u00e1n olyan \u00f6szt\u00f6n\u00f6ket, amelyek figyelmeztetnek a j\u00f6v\u0151 lehet\u0151s\u00e9geire\n\u00e9s vesz\u00e9lyeire, illetve a t\u00e1rsakra, akikb\u0151l \u201et\u00fal\u00e9l\u0151 g\u00e9pezet\u201d \u00e9p\u00edthet\u0151. Az ember\neset\u00e9ben a figyelemnek a j\u00f6v\u0151re \u00e9s a benn\u00fcnket k\u00f6r\u00fcl vev\u0151kre ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1nak\nalapvet\u0151 eszk\u00f6ze a mor\u00e1l. Tudatja vel\u00fcnk: a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk \u00e9l\u0151k nemcsak vesz\u00e9lyt\njelent\u0151 ellens\u00e9gek lehetnek, hanem egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 partnerek, seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajt\u00f3\nbajt\u00e1rsak \u00e9s el\u0151ny\u00f6ket k\u00edn\u00e1l\u00f3 \u00fczletfelek is – ha a mor\u00e1l alapj\u00e1n k\u00f6zeled\u00fcnk\nfel\u00e9j\u00fck. <\/p>\n\n\n\n
Mivel\n\u00e9let\u00fcnk hajnal\u00e1n d\u00f6nt\u0151en olyanok vesznek k\u00f6r\u00fcl, akihez elszak\u00edthatatlan\nkapcsolat f\u0171z, az \u00f6nz\u00e9s fokozatosan \u201ekinevel\u0151dik\u201d bel\u0151l\u00fcnk. A csal\u00e1don bel\u00fcl\ntanuljuk: a testv\u00e9rek k\u00f6z\u00f6tt megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen az \u201eegy mindenki\u00e9rt,\nmindenki egy\u00e9rt\u201d szab\u00e1ly. Ezt azut\u00e1n – cs\u00f6kken\u0151 er\u0151vel – kiterjesztj\u00fck a\nsz\u00e9lesebb \u00e9s laz\u00e1bb rokons\u00e1gra is. A genetikai k\u00f6zels\u00e9g \u00edgy egybekapcsol\u00f3dik a\nfelt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s \u2013 az altruizmus – k\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9vel.\n\u00c9ppen ezt fogalmazta meg \u00e1ltal\u00e1nos t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gk\u00e9nt a Hamilton szab\u00e1ly.\nEszerint, ha az rB \u2013 C > 0<\/strong> felt\u00e9tel\nteljes\u00fcl \u2013 ahol r<\/strong> a\nrokons\u00e1g foka, B<\/strong> a \u201etestv\u00e9rek\u201d nyeres\u00e9ge, m\u00edg C <\/strong>a\nsaj\u00e1t vesztes\u00e9g – akkor egy l\u00e9nynek \u00e9rdemes fel\u00e1ldozni mag\u00e1t t\u00e1rsai\u00e9rt. (Hamilton,\nW.D. 1964. The genetical evolution of social behaviour<\/a>).\n<\/p>\n\n\n\n De m\u00e9gis \u2013 \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt tov\u00e1bb a tudom\u00e1ny – milyen mechanizmus\nm\u0171k\u00f6dteti a Hamilton szab\u00e1lyt? A t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9rt folytatott k\u00fczdelemben a siker\nnemcsak azon m\u00falik, hogy az egyes akci\u00f3kb\u00f3l \u00e9lve, hanem, hogy nyeres\u00e9ggel\nj\u00f6jj\u00fcnk ki, vagyis t\u00f6bb legyen a haszon, mint a k\u00f6lts\u00e9g. \u00c9s val\u00f3ban, a\nseg\u00edt\u0151k\u00e9szs\u00e9get a Price-egyenlet magyar\u00e1zza. \u00c1m az egyenletben a price<\/em>\nsz\u00f3 m\u00e9gsem a k\u00f6lts\u00e9gekre, hanem \u2013 nomen est omen \u2013 G. Price, a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s sors\u00fa\ntud\u00f3s nev\u00e9re utal. Az \u0151 felismer\u00e9se volt, hogy egy t\u00e1rsul\u00e1sban az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151\nviselked\u00e9st az egyes l\u00e9nyek – genetikai strukt\u00far\u00e1juk \u00e1ltal meghat\u00e1rozott –\nelemi kapcsolatai k\u00f6lts\u00e9g- \u00e9s nyeres\u00e9g-vonzat\u00e1nak v\u00e9gs\u0151 egyenlege form\u00e1lja. A\nlegversenyk\u00e9pesebb \u2013 vagyis a legt\u00f6bb nyeres\u00e9ggel kecsegtet\u0151 – g\u00e9nstrukt\u00far\u00e1t a\nszelekci\u00f3 v\u00e1lasztja ki a popul\u00e1ci\u00f3 sokf\u00e9le egyed\u00e9nek v\u00e1ltozatos\ng\u00e9n\u00f6sszet\u00e9tel\u00e9b\u0151l. (Price,\nG.R. 1970. Selection and Covariance. Nature.<\/a> 227) <\/p>\n\n\n\n Az evol\u00faci\u00f3 teh\u00e1t nem a rokons\u00e1got, hanem az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si\nhajland\u00f3s\u00e1got \u201ed\u00edjazza\u201d. \u00edgy az altruista viselked\u00e9s nem-rokonok k\u00f6z\u00f6tt is\nkialakulhat, de ezt a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek szok\u00e1ss\u00e1 kell form\u00e1lni. Pontosan emiatt\nv\u00e1lik a mor\u00e1l olyan fontoss\u00e1 az ember vil\u00e1g\u00e1ban. Ha ugyanis egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben\nk\u00f6vetend\u0151 szab\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lik a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s \u2013 elv\u00e1rt, egyben elv\u00e1rhat\u00f3 – seg\u00edts\u00e9g, az\nmindenki sz\u00e1m\u00e1ra t\u00fal\u00e9l\u00e9si el\u0151nyt jelent. S\u0151t, ez\u00e1ltal nemcsak az egy\u00e9nek\nt\u00fal\u00e9l\u00e9si es\u00e9lyei javulnak, hanem az eg\u00e9sz csoport\u00e9 is. Az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 egyedek\nhalmaz\u00e1b\u00f3l \u00f6sszetart\u00f3 csapat lesz, amely sikeresen birk\u00f3zik meg verseng\u0151\nk\u00f6rnyezet\u00e9ben is. Ez\u00e9rt azut\u00e1n a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g elemi \u00e9rdeke az altruista viselked\u00e9s\nfenntart\u00e1sa. <\/p>\n\n\n\n \u00c9ppen ezt \u00e9ri el az emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g a mor\u00e1l el\u0151\u00edr\u00e1s\u00e1val \u00e9s\nbetart\u00e1s\u00e1nak ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9vel. Ennek is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n az\n\u00f6sszetart\u00f3 csal\u00e1dokb\u00f3l egyre nagyobb \u00e9s komplexebb \u00f6sszetart\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek j\u00f6ttek\nl\u00e9tre: el\u0151bb a t\u00f6rzs, majd a fal\u00fa, azut\u00e1n az \u00e1llam, v\u00e9g\u00fcl a nemzet. Ezek a\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek azut\u00e1n rendre a testv\u00e9ris\u00e9g<\/em> saj\u00e1tos form\u00e1ira hivatkoztak. A\nvel\u00fcnk felcsepered\u0151ket v\u00e9rtestv\u00e9reinknek tekintj\u00fck. A v\u00e9rtestv\u00e9rs\u00e9g<\/em>\nfontoss\u00e1g\u00e1ra utalt, hogy a t\u00f6rzsek a v\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s szimbolikus aktus\u00e1val\n\u201eegyes\u00fcltek\u201d. Ez egyben azt is mutatja, hogy a sokezres k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben a\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s nem alakul ki automatikusan. Az ismeretlenekb\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00f3\ncsapatban a testv\u00e9rs\u00e9g<\/em> tudat\u00e1t – elk\u00e9pzelt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get<\/em> (imagined\ncommunities) l\u00e9trehozva – mesters\u00e9gesen kellett megalkotni. \u00cdgy azut\u00e1n a\n\u201etestv\u00e9ris\u00e9g\u201d egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6re form\u00e1l\u00f3dik ki. A birodalmak kor\u00e1ban fontos\nintegr\u00e1l\u00f3 eszk\u00f6zk\u00e9nt szolg\u00e1ltak a vil\u00e1gvall\u00e1sok, megteremtve a hit\ntestv\u00e9ris\u00e9g\u00e9t.<\/em> A 19. sz\u00e1zadban pedig k\u00e9t \u00fajabb nagy csoport \u2013 a nemzet \u00e9s\naz oszt\u00e1ly \u2013 alak\u00edtotta ki a maga saj\u00e1tos, de szint\u00e9n mor\u00e1lisan k\u00f6telez\u0151\nszolidarit\u00e1st megk\u00f6vetel\u0151 viszony\u00e1t, a nemzet-testv\u00e9rekhez<\/em> \u00e9s az oszt\u00e1ly-testv\u00e9rekhez<\/em>. <\/p>\n\n\n\n Az elk\u00e9pzelt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek testv\u00e9ris\u00e9g\u00e9t a kult\u00fara sokf\u00e9le\neszk\u00f6z\u00e9nek alkalmaz\u00e1s\u00e1val – jelek \u00e9s szimb\u00f3lumok (csillagok \u00e9s z\u00e1szl\u00f3k),\nr\u00edtusok \u00e9s \u00fcnneps\u00e9gek (zen\u00e9k, szobrok \u00e9s k\u00e9pek), narrat\u00edv\u00e1k \u00e9s t\u00f6rt\u00e9netek\n(eredet-m\u00edtoszok, mes\u00e9k) \u2013 teremti meg. \u00cdgy alakul ki ezekben is \u2013 mik\u00e9nt a\ncsal\u00e1dban \u2013 a mor\u00e1lis k\u00f6teless\u00e9g: mindenkit tekints testv\u00e9rednek. Ezzel\nl\u00e9trej\u00f6n az az \u00e9rzelmi \u00e9s tudati \u00e1llapotot, hogy ismeretlenekre ismer\u0151sk\u00e9nt\ntekints\u00fcnk, \u00e9rdekeiket a magunk\u00e9 el\u00e9 engedj\u00fck, \u00e9s a felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl\nseg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1st reflex\u00e9t r\u00e1juk is kiterjessz\u00fck. \u00c1m, amint az k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek egyre\nmagasabb szintj\u00e9re \u00e9rkez\u00fcnk, a befoglal\u00f3, nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u201etestv\u00e9ris\u00e9ge\u201d\nv\u00e1ratlanul konfliktusba ker\u00fcl az alatta lev\u0151kkel. <\/p>\n\n\n\n A m\u00falt sz\u00e1zadban a kutat\u00f3k\nvid\u00e9ki olasz kis falvak fejl\u0151d\u00e9sk\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9 vizsg\u00e1lt\u00e1k. A probl\u00e9ma gy\u00f6ker\u00e9t\nabban tal\u00e1lt\u00e1k meg, hogy a lakosok d\u00f6nt\u00e9seinkben kiz\u00e1r\u00f3lag a\ncsal\u00e1d \u00e9rdek\u00e9t tartott\u00e1k szem el\u0151tt, \u00e9s a fal\u00fa sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek\nszempontjaira nem voltak tekintettel. Ebb\u0151l keletkez\u0151 konfliktusok le\u00edr\u00e1s\u00e1ra\nvezett\u00e9k be az amor\u00e1lis csal\u00e1dk\u00f6zpont\u00fas\u00e1g<\/em> k\u00fcl\u00f6n\u00f6s fogalm\u00e1t. (Banfield,\nE. 1958. The Moral Basis of a Backward\nSociety<\/a>) Az amor\u00e1lis csal\u00e1dk\u00f6zpont\u00fas\u00e1g olyan\nviselked\u00e9sre utal, amikor a mor\u00e1l csak a csal\u00e1don bel\u00fcl k\u00f6telez, azon k\u00edv\u00fcl\nmegengedhet\u0151 az amor\u00e1lis viselked\u00e9s. Az ilyen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekre a bizalom \u00e9s a\nk\u00f6z\u00e9leti aktivit\u00e1s szintje alacsony jellemz\u0151. Az egy\u00e9n \u201evisszavonul\u201d a sz\u0171k\ncsal\u00e1di k\u00f6rbe, \u00e9s csak annak \u00e9rdekeire van tekintettel. A kutat\u00e1sok szerint a\nmagyar t\u00e1rsadalomra \u00e9ppen ez az amor\u00e1lis csal\u00e1dk\u00f6zpont\u00fas\u00e1g a jellemz\u0151. (Ger\u0151 M\u00e1rton \u2013 Hajdu G\u00e1bor: 2015. Az egy\u00e9ni kapcsolath\u00e1l\u00f3k nagys\u00e1ga,\nheterogenit\u00e1sa \u00e9s a t\u00e1rsadalmi integr\u00e1ci\u00f3 Magyarorsz\u00e1gon<\/a>.). R\u00e9szben ez a magyar\u00e1zata,\nhogy t\u00e1rsadalmunk olyan elfogad\u00f3 a rendszerv\u00e1lt\u00e1st – k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen 2010-et k\u00f6vet\u0151en\n– kiform\u00e1l\u00f3dott \u00faj oligarch\u00e1k viselked\u00e9se ir\u00e1nt. Ebben ugyanis l\u00e1tv\u00e1nyosan\nmegmutatkozik, hogy – az amor\u00e1lis csal\u00e1dk\u00f6zpont\u00fas\u00e1g mor\u00e1lis b\u0171n\u00e9be esve – az\noligarch\u00e1k saj\u00e1t csal\u00e1di \u00e9rdekeiket a nemzet \u00e9rdekei el\u00e9 helyezik. Ez arra\nutal: t\u00e1rsadalmunk a 21. sz\u00e1zadban visszazuhant a polg\u00e1ri t\u00e1rsadalmak el\u0151tti\nkorba \u00e9s csak sz\u00f3lam, hogy a nemzet minden tagja testv\u00e9rnek tekinthet\u0151.<\/p>\n\n\n\n De vajon kiterjeszthet\u0151-e a testv\u00e9ris\u00e9g \u00e9rz\u00e9se minden \u00e9l\u0151\nemberre? B\u00e1r t\u00f6bbnyire nem gondolunk bele, amikor Schiller \u00d6r\u00f6m\u00f3d\u00e1j\u00e1t,\n\u00e9nekelj\u00fck Beethoven dallam\u00e1ra – \u201e\u2026Testv\u00e9r l\u00e9szen minden ember..\u201d \u2013 ez azt\njelenti: a vel\u00fcnk egy id\u0151ben \u00e9l\u0151 valamennyi embert testv\u00e9r\u00fcnkk\u00e9nt kell\nkezeln\u00fcnk. A mindenkit mag\u00e1ban foglal\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos testv\u00e9ris\u00e9g felemel\u0151 \u00e9rz\u00e9s, de\nelfogadjuk-e, hogy – az amor\u00e1lis csal\u00e1dk\u00f6zpont\u00fas\u00e1ghoz hasonl\u00f3an – a nemzeti\n\u00e9rz\u00e9s is amor\u00e1liss\u00e1 is v\u00e1lhat? Az \u201eamor\u00e1lis nemzetk\u00f6zpont\u00fas\u00e1g\u201d k\u00fcl\u00f6n\u00f6s fogalma\nolyasmire utal, amikor valaki saj\u00e1t nemzet\u00e9nek \u00e9rdekeit m\u00e1s nemzetek \u00e9rdekei\nel\u00e9 helyezve, kiz\u00e1r\u00f3lag csak saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek szempontjaira van tekintettel.\nEbb\u0151l a szempontb\u00f3l elgondolkoztat\u00f3, hogy globaliz\u00e1lt vil\u00e1gunkban oly sokan\nhirdetik: \u201etegy\u00fck nemzet\u00fcnket az els\u0151 helyre\u201d. Ez azonban \u00e9ppen olyan amor\u00e1lis\ncselekedetre utal, mint amikor valaki a csal\u00e1dj\u00e1t helyezi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge \u00e9rdeke el\u00e9,\n\u00e9s – a kutat\u00e1sok szerint \u2013 hasonl\u00f3an s\u00falyos probl\u00e9m\u00e1kat id\u00e9zve el\u0151. (Groos, J. De Dreu,\nC. Individual solutions to shared problems create a modern tragedy of the\ncommons. Sci. Adv. 2019; 5<\/a>) <\/p>\n\n\n\n De vajon, ha testv\u00e9rk\u00e9nt tekint\u00fcnk minden ma \u00e9l\u0151 emberre,\nmegtal\u00e1ltuk-e a v\u00e9gs\u0151 vonatkoztat\u00e1si rendszert? A csal\u00e1dot \u00f6szt\u00f6nszer\u0171en\nkiterjesztj\u00fck a m\u00falt \u00e9s a j\u00f6v\u0151 fel\u00e9: term\u00e9szetesnek vessz\u00fck az \u0151s\u00f6k \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t,\n\u00e9s \u00e9pp \u00edgy gondolunk arra, mit hagyunk ut\u00f3dainkra. A t\u00e1rsadalom teh\u00e1t olyan\nt\u00e1rsul\u00e1s, amely nemcsak azok k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll fenn, akik ma \u00e9lnek, hanem a \u201ema \u00e9l\u0151k\n\u00e9s a m\u00e1r meghaltak, illetve a m\u00e9g meg sem sz\u00fcletettek k\u00f6z\u00f6tt.\u201d (Edmund Burke).\nEbb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l F\u00f6ld\u00fcnket nem egyszer\u0171en \u00f6r\u00f6k\u00f6lt\u00fck, ink\u00e1bb az ut\u00e1nunk\nk\u00f6vetkez\u0151 nemzed\u00e9kekt\u0151l kaptuk ideiglenes haszn\u00e1latba<\/em>. Ez indokolja,\nhogy mor\u00e1lis k\u00f6vetelm\u00e9nny\u00e9 tegy\u00fck: \u00e9lj\u00fcnk \u00fagy, hogy az ut\u00e1nunk k\u00f6vetkez\u0151\nnemzed\u00e9kek k\u00e9pesek legyenek az \u00e1ltaluk v\u00e1lasztott \u00e9letform\u00e1t folytatni, azzal a\nmegszor\u00edt\u00e1ssal, hogy \u0151k is legyenek tekintettel az \u0151ket k\u00f6vet\u0151\nnemzed\u00e9kekre. <\/p>\n\n\n\n \u00c1m m\u00e9g ezzel sem \u00e9rt\u00fck el a mor\u00e1lit\u00e1s v\u00e9gs\u0151 hat\u00e1r\u00e1t. Ha k\u00f6rbe\npillantunk, itt vannak k\u00f6rnyezet\u00fcnkben term\u00e9szet \u00e9l\u0151l\u00e9nyei, kezdve az\nemberszab\u00e1s\u00faakt\u00f3l, a kis h\u00e1zi kedvenceinken kereszt\u00fcl, eg\u00e9szen a hangy\u00e1kig, az\negysejt\u0171ekig \u00e9s persze a n\u00f6v\u00e9nyek. Sok kutat\u00e1s bizony\u00edtja, l\u00e9tez\u00e9s\u00fck bizonyos\n\u00e9rtelemben felt\u00e9tele a mi \u00e9let\u00fcnk is. Ez pedig letagadhatatlanul k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get\nteremt k\u00f6zt\u00fcnk. Emiatt – b\u00e1rmilyen sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesnek l\u00e1tszik is – indokolhat\u00f3,\nhogy a mor\u00e1lis m\u00e9rlegel\u00e9st az bolyg\u00f3nk \u00e9l\u0151l\u00e9nyeire is kiterjessz\u00fck. Vagyis,\nb\u00e1rmilyen megh\u00f6kkent\u0151en hangozzon is, ker\u00fcln\u00fcnk kell, hogy az amor\u00e1lis\nemberk\u00f6zpont\u00fas\u00e1g<\/em> b\u0171n\u00e9be ess\u00fcnk. Ahogyan nem elegend\u0151 a csal\u00e1d \u00e9rdekeinek\nvonatkoztat\u00e1si rendszere szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l \u00edt\u00e9lni, de m\u00e9g a nemzeti-, vagy\noszt\u00e1ly-k\u00f6zpont\u00fas\u00e1g is korl\u00e1tozott, s\u0151t kev\u00e9s, ha a j\u00f6v\u0151 nemzed\u00e9keinek \u00e9rdek\u00e9re\n\u00fcgyel\u00fcnk, \u00fagy t\u0171nik, napjainkban mor\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt: a f\u00f6ld sokf\u00e9le \u00e9l\u0151l\u00e9ny\u00e9nek\nszemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l is l\u00e1ssuk tetteink k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9t \u00e9s \u2013 mik\u00e9nt embert\u00e1rsaink eset\u00e9n\n– t\u00f6rekedj\u00fcnk elker\u00fclni, hogy k\u00e1rt vagy felesleges f\u00e1jdalmat okozzunk\nnekik. <\/p>\n\n\n\n A moralit\u00e1s\naz egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st vez\u00e9rl\u0151 szab\u00e1ly. El\u0151sz\u00f6r csak mindennapos t\u00e1rsainkhoz val\u00f3\nkapcsolatainkat szervezte, azut\u00e1n kiker\u00fclhetetlen partnereinkhez f\u0171z\u0151d\u0151\nviszonyunkat szab\u00e1lyozta, v\u00e9g\u00fcl r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtotta figyelm\u00fcnket a t\u00e1voli, de\n\u00e9let\u00fcnket befoly\u00e1sol\u00f3 t\u00e1rsakhoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszonyunkra is. Arra figyelmeztet:\nsaj\u00e1t szem\u00e9lyes \u00e9rdek\u00fcnk az \u0151 \u00e9rdekeik tudom\u00e1sul v\u00e9tele \u00e9s az \u0151 szempontjaikra\ntekintettel lenni. B\u00e1r \u0151k, nem \u00e9n vagyok, m\u00e9gsem teljesen idegenek t\u0151lem:\nvalamilyen m\u00e9rt\u00e9kben egym\u00e1sban \u00e9s egym\u00e1s \u00e1ltal l\u00e9tez\u00fcnk. A testv\u00e9rekkel el\u0151sz\u00f6r\na csal\u00e1dban szembes\u00fclt\u00fcnk, azut\u00e1n a rokons\u00e1gban \u00e9s a kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben. Azut\u00e1n\nterm\u00e9szetesk\u00e9nt fogadtuk el a hit-, a nemzet-, \u00e9s az oszt\u00e1ly-testv\u00e9reket is. De\nr\u00e1 kellett \u00e9bredn\u00fcnk, elszak\u00edthatatlan kapcsolat f\u0171z valamennyi\nembert\u00e1rsunkhoz, s\u0151t nemcsak a ma \u00e9l\u0151kh\u00f6z, hanem az el\u0151djeinkhez \u00e9s\nut\u00f3djainkhoz. Az elm\u00falt f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadban pedig r\u00e1d\u00f6bbenhett\u00fcnk: t\u00e1rsainkk\u00e1\nv\u00e1ltak mindazok az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek, akikkel bolyg\u00f3nk \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1j\u00e1t megosztjuk. Ha\nnem \u00fagy gondolunk r\u00e1juk mik\u00e9nt testv\u00e9r\u00fcnkre vagy embert\u00e1rsainkra, azzal\nmagunknak okozunk gondot. Terjessz\u00fck ki teh\u00e1t r\u00e1juk is az Aranyszab\u00e1lyt: \u201eNe\ntedd m\u00e1snak azt, amit nem akarsz, hogy veled tegyenek\u201d, illetve \u201eAzt tedd\nm\u00e1soknak, amit szeretn\u00e9l, hogy neked tegyenek\u201d. Ez ma az emberis\u00e9g t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9nek\nfelt\u00e9tele. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A hossz\u00fa \u00e9let titka, min\u00e9l tov\u00e1bb t\u00fal\u00e9lni a jelent. Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l a j\u00f6v\u0151vel t\u00f6r\u0151dni \u00e9s m\u00e1sokkal foglalkozni, felesleges er\u0151-, id\u0151- \u00e9s k\u00f6lts\u00e9g-pazarl\u00e1s. Az evol\u00faci\u00f3 m\u00e9gis – saj\u00e1t \u00e9rdek\u00fcnkben – r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtja figyelm\u00fcnket a J\u00d6V\u0150-re \u00e9s M\u00c1SOK-ra. Teszi ezt \u00fagy, hogy olyan g\u00e9neket gy\u0171jti egy \u201ecsapatba\u201d, majd alak\u00edt ki ennek alapj\u00e1n olyan \u00f6szt\u00f6n\u00f6ket, amelyek figyelmeztetnek a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/488"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=488"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/488\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":489,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/488\/revisions\/489"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=488"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=488"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=488"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}