{"id":590,"date":"2020-11-29T15:28:17","date_gmt":"2020-11-29T15:28:17","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=590"},"modified":"2020-11-29T15:28:17","modified_gmt":"2020-11-29T15:28:17","slug":"a-happy-end-kosz-ennyi-eleg-volt","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=590","title":{"rendered":"A happy end? K\u00f6sz, ennyi el\u00e9g volt!"},"content":{"rendered":"\n<p>&#8220;Ez\nm\u00e1r nem volt \u00e9let a sz\u00e1m\u00e1ra. Az utols\u00f3 id\u0151kben k\u00e9ptelen volt kifejezni\nmag\u00e1t&#8221; \u2013 panaszolta feles\u00e9ge, Sean Connery \u00e9let\u00e9nek v\u00e9gs\u0151 szakasz\u00e1r\u00f3l.\nPedig a demenci\u00e1ban szenved\u0151, nemr\u00e9g &#8211; 90 \u00e9ves\nkor\u00e1ban &#8211; elhunyt vil\u00e1gh\u00edr\u0171 sz\u00edn\u00e9sz a h\u00edrad\u00e1sok szerint paradicsomi\nk\u00f6rnyezetben t\u00f6lt\u00f6tte utols\u00f3 \u00e9veit. \u201eAz \u00e9n koromban az ember reggel felkel, megeszi a reggelij\u00e9t, \u00e9s ott \u00fcl\neb\u00e9dig. Azt\u00e1n eb\u00e9del \u00e9s \u00fcl tov\u00e1bb. Ez mire val\u00f3?\u201d \u2013 panaszolta David Goodall, a\n104 \u00e9ves ausztr\u00e1l kutat\u00f3, akit &#8211; mert haz\u00e1j\u00e1ban ezt m\u00e9g a t\u00f6rv\u00e9ny tiltja &#8211; saj\u00e1t\nk\u00e9r\u00e9s\u00e9re egy&nbsp;b\u00e1zeli klinik\u00e1n orvosok seg\u00edtettek hal\u00e1lba. Kan Harrison &#8211; Bryan Clark, \u201e<em>M\u00e9gis, kinek az \u00e9lete?\u201d<\/em>&nbsp;m\u0171v\u00e9nek\nsikeres szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz h\u0151se &#8211; egy aut\u00f3balesetet k\u00f6vet\u0151en v\u00e9glegesen leb\u00e9nult. Ebben\na helyzet\u00e9ben fogalmazta meg \u00f6nmaga sz\u00e1m\u00e1ra: \u201eNem k\u00edv\u00e1nok olyan \u00e9letet, amely\nannyi er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u00e9rt oly keveset ad cser\u00e9be. Meg akarok halni, m\u00e9gpedig\ncs\u00f6ndesen, \u00e9s annyi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal, amennyire csak k\u00e9pes vagyok\u201d. <\/p>\n\n\n\n<p>Az emberi l\u00e9t v\u00e9gs\u0151 szakasz\u00e1ra\njellemz\u0151 \u00e9lethelyzet nem volt ismeretlen a m\u00faltban sem.\nShakespeare \u00edgy jellemzi a befejez\u00e9st: \u201eA v\u00e9gs\u0151 jelenet, Mely e fura s gazdag mes\u00e9t\nlez\u00e1rja, Megint gyermeks\u00e9g, teljes feled\u00e9s, Se fog, se szem, se \u00edny,\nt\u00f6nkremen\u00e9s!\u201d (Ahogy tetszik). \u00c1m, m\u00edg sok\u00e1ig csak kevesen jutottak el az\n\u00f6regs\u00e9g szakasz\u00e1ig, napjainkra a helyzet alapvet\u0151en megv\u00e1ltozott. A 80 \u00e9ven\nfel\u00fcliek ar\u00e1nya a modern t\u00e1rsadalmakban 15% f\u00f6l\u00e9 emelkedett, \u00e9s sz\u00e1muk feltart\u00f3ztathatatlanul\nn\u0151, mik\u00f6zben egyre jelent\u0151sebb r\u00e9sz\u00fck k\u00fczd a testi \u00e9s a szellemi le\u00e9p\u00fcl\u00e9s\nr\u00e9m\u00e9vel. (Ageing Europe: Looking at the Lives of Older Peoples\nin the EU 2020.) \u00c9s a helyzet \u201efokoz\u00f3dik\u201d! Az egyik oldalon, cs\u00f6kken a\nsz\u00fclet\u00e9ssz\u00e1m, \u00e9s emiatt a fiatalok ar\u00e1nya, aki a gazdas\u00e1got mozgatj\u00e1k \u00e9s az\nid\u0151seket seg\u00edtik. A m\u00e1sik oldalon, tov\u00e1bb n\u0151 a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam, \u00e9s ezzel\nazok sz\u00e1ma, akik t\u00e1mogat\u00e1sra \u00e9s gondoz\u00e1sra szorulnak. Az ell\u00e1t\u00e1sra szorul\u00f3k\nar\u00e1ny\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se \u00f6sszekapcsol\u00f3dva \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00fck tart\u00f3s \u00e9s jelent\u0151s roml\u00e1s\u00e1val\na t\u00e1rsadalmakat \u00e1ltal\u00e1ban, \u00e9s az egyes embert pedig konkr\u00e9tan, szinte\nmegoldhatatlan feladat el\u00e9 \u00e1ll\u00edtja. <\/p>\n\n\n\n<p>A t\u00f6rt\u00e9nelemben sok\u00e1ig a h\u00e9tk\u00f6znapok is tele voltak\nvesz\u00e9lyekkel \u00e9s f\u00e1jdalommal. Ak\u00e1r m\u00e1r a k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban bek\u00f6vetkezhetett\nvalami v\u00e9gzetes. \u201eOlyan id\u0151ket \u00e9l\u00fcnk \u2013 jellemezte az \u00edr\u00f3 a kor \u201enormalit\u00e1s\u00e1t\u201d &#8211;\naki ekkoriban huszonh\u00e1rom esztend\u0151s kor\u00e1ban nem halt meg, huszonn\u00e9gy \u00e9ves f\u0151vel\nnem fulladt a v\u00edzbe, \u00e9s akit huszon\u00f6t \u00e9ves kor\u00e1ban nem \u00f6ltek meg, az adjon\nh\u00e1l\u00e1t az Istennek a csod\u00e1\u00e9rt\u201d. (V. Brjuszov: T\u00fczes angyal). Az \u00e9let borzalmai\n\u00e9s kegyetlens\u00e9gei ut\u00e1n a hal\u00e1l szinte megv\u00e1lt\u00e1st jelentett. Az emberek ebbe, mint\naz \u00e9let term\u00e9szetes rendj\u00e9be belet\u00f6r\u0151dtek, a f\u00e1jdalmat ker\u00fclni, az \u00f6r\u00f6m\u00f6ket\npedig keresni igyekeztek. Ezt az az \u00f6szt\u00f6nszer\u0171 \u201e\u00e9letstrat\u00e9gi\u00e1t\u201d fogalmazta \u00e1ltal\u00e1nos\nt\u00f6rv\u00e9nny\u00e9 a 18. sz\u00e1zad tud\u00f3sa, J. Benthem, aki a k\u00f6vetkez\u0151 &#8211; h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt &#8211;\nmondattal ind\u00edtotta m\u0171v\u00e9t: \u201dA term\u00e9szet az emberi nemet k\u00e9t szuver\u00e9n \u00far \u2013 a\nf\u00e1jdalom (pain) \u00e9s az \u00e9lvezet (pleasure) korm\u00e1nyzata al\u00e1 helyezte. Egyed\u00fcl az \u0151\ndolguk kijel\u00f6lni, mit kell tenn\u00fcnk, csak\u00fagy, mint meghat\u00e1rozni, hogy mit fogunk\ntenni.\u201d (Benthem, J. 1789. An Introduction to the Principles of Morals and\nLegislation.).<\/p>\n\n\n\n<p>Az \u00e9let azut\u00e1n fokozatosan elviselhet\u0151bb lett, b\u00e1r m\u00e9g a m\u00falt\nsz\u00e1zad els\u0151 harmad\u00e1ban is f\u00e1jdalommal volt tele. J\u00f3l \u00e9rz\u00e9keltette ezt B. Russel\n\u2013 a m\u00falt sz\u00e1zad jelent\u0151s gondolkod\u00f3j\u00e1nak \u2013 megjegyz\u00e9se: \u201eAmikor a fogorvos\nf\u00far\u00f3ja felz\u00fag, a \u201elegelvetem\u00fcltebb\u201d ateista is Isten\u00e9hez foh\u00e1szkodik\u201d. A 20.\nsz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben azonban a f\u00e1jdalom \u00e9s a szenved\u00e9s egyre t\u00f6bbek sz\u00e1m\u00e1ra\nv\u00e1lt enyh\u00edthet\u0151v\u00e9. Az \u00e9let mind nagyobb r\u00e9sz\u00e9t t\u00f6lthett\u00fck a komfort z\u00f3n\u00e1ban, amelynek\nalap\u00e9lm\u00e9nye: nincs diderg\u00e9s \u00e9s forr\u00f3s\u00e1g, nincs szomj\u00fas\u00e1g \u00e9s \u00e9hs\u00e9g, nincs zaj \u00e9s\nb\u0171z \u00e9s persze f\u00e1jdalom sincs. Az emberek kezdt\u00e9k \u00e9let\u00fcket a k\u00e9nyelem t\u00e1rgyai \u00e9s\naz emberi kapcsolatok \u00e1ltal el\u0151id\u00e9zett <em>\u00f6r\u00f6m-t\u00f6bblettel<\/em> \u201em\u00e9rni\u201d \u00e9s ennek sz\u00e1mbav\u00e9tele\nalapj\u00e1n meg\u00edt\u00e9lni. S\u0151t, a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e9s felt\u00e9telek kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3bb\u00e1 v\u00e1l\u00e1s\u00e1val ezt\na \u201ef\u00e1jdalom\/\u00f6r\u00f6m k\u00f6nyvel\u00e9st\u201d egyre hosszabb id\u0151t\u00e1vra terjesztett\u00fck ki. &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Fokozatosan az az \u00e9rz\u00e9s v\u00e1lt uralkod\u00f3v\u00e1, hogy eg\u00e9sz \u00e9let\u00fcket\n\u2013 a sz\u00fclet\u00e9s\u00fcnkt\u0151l eg\u00e9szen hal\u00e1lunkig &#8211; a k\u00f6zben megtapasztalt \u00f6r\u00f6m\u00f6k \u00e9s\nf\u00e1jdalmak \u201e\u00f6ssz\u00e9rt\u00e9ke\u201d alapj\u00e1n \u00edt\u00e9lhetj\u00fck meg. A tudom\u00e1ny pedig lelkesen a\nnyom\u00e1ba eredt ennek az \u201e\u00e9lm\u00e9ny-k\u00f6nyvel\u00e9snek\u201d. El\u0151sz\u00f6r arra a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, de praktikus\nk\u00e9rd\u00e9sre kereste a v\u00e1laszt: mennyi f\u00e1jdalmat \u00e9s minden hosszan k\u00e9pes elviselni\naz ember, illetve, ha megtehetn\u00e9, mik\u00e9nt v\u00e1lasztana a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 intenzit\u00e1s\u00fa \u00e9s\nlefoly\u00e1s\u00fa f\u00e1jdalmak k\u00f6z\u00f6tt. Az els\u0151 k\u00eds\u00e9rlet alanyai &#8211; a r\u00e9gebben nagyon\nf\u00e1jdalmas \u2013 kolonoszk\u00f3pi\u00e1s vizsg\u00e1laton \u00e1tes\u0151k voltak. Mik\u00f6zben a beavatkoz\u00e1s\nzajlott, a szeg\u00e9ny pacienseknek m\u00e9g azt a feladatot is el kellett v\u00e9gezni, hogy\n60 m\u00e1sodpercenk\u00e9nt, egy 0-10-es sk\u00e1l\u00e1n feljegyezz\u00e9k, milyen m\u00e9rt\u00e9k\u0171 f\u00e1jdalmat\n\u00e9reznek. A vizsg\u00e1lat v\u00e9g\u00e9n azut\u00e1n, visszatekintve az \u00e1t\u00e9lt \u201e\u00e9lm\u00e9nyekre\u201d m\u00e9g\n\u00f6sszefoglal\u00f3an is v\u00e9lem\u00e9nyt kellett mondaniuk, mik\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelik az \u00e1t\u00e9lt \u00f6sszes\nf\u00e1jdalmat. (Redelmeir, D.&nbsp; Kahneman, D.\n1996. Patients\u2019 Memories of Painfull Medical Treatments). <\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00eds\u00e9rletek \u2013 \u00e9s azut\u00e1n a tov\u00e1bbiak is &#8211; az el\u0151zetes\nv\u00e1rakoz\u00e1sokkal ellent\u00e9tes eredm\u00e9nyt hoztak. Eszerint, amikor egy m\u00faltbeli, f\u00e1jdalommal,\nvagy \u00f6r\u00f6m\u00f6kkel k\u00eds\u00e9rt esem\u00e9nysort \u2013 egy betegs\u00e9get vagy a nyaral\u00e1st \u2013\n\u00e9rt\u00e9kel\u00fcnk, azt alapvet\u0151en k\u00e9t szempont szerint tessz\u00fck. Az els\u0151: az esem\u00e9nysorr\u00f3l\nszerzett \u00f6sszbenyom\u00e1sukat a \u201ecs\u00facs\u00e9rt\u00e9k\u201d \u00e9s a \u201ebefejez\u0151 \u00e9rt\u00e9k\u201d egy\u00fctt alak\u00edtja\nki. Leegyszer\u0171s\u00edtve: ha tudni akarod, hogyan \u00e9rt\u00e9keled az \u00e9lm\u00e9ny eg\u00e9sz\u00e9t, vedd\na legf\u00e1jdalmasabb pillanat \u00e9rt\u00e9k\u00e9t, majd a befejez\u00e9s pillanat\u00e1nak \u00e9rz\u00e9s\u00e9t, \u00e9s az\n\u00e1t\u00e9lt \u201e\u00e9lm\u00e9nyfolyamr\u00f3l\u201d a v\u00e9lem\u00e9nyedet a kett\u0151 \u201e\u00e1tlaga\u201d hat\u00e1rozza meg. A k\u00eds\u00e9rletekben\nfelbukkan\u00f3 m\u00e1sik \u2013 a j\u00f3zan \u00e9sznek ellentmond\u00f3 &#8211; szempont: a v\u00e9gs\u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9st\nnem alapvet\u0151en befoly\u00e1solja, hogy mennyi ideig tartott az esem\u00e9nysor. Kahnemen \u00edgy\nfoglalta r\u00f6viden \u00f6ssze, hogy mik\u00e9nt tekint\u00fcnk eg\u00e9sz \u00e9let\u00fcnkre. \u201dA teljes emberi\n\u00e9letek intuit\u00edv \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben is a <em>cs\u00facs\u00e9rt\u00e9kek<\/em> \u00e9s a <em>v\u00e9gs\u0151 \u00e9rt\u00e9kek<\/em>\nsz\u00e1m\u00edtanak, az id\u0151tartam viszont nem.\u201d. (Kahneman, D. Gyors \u00e9s lass\u00fa\ngondolkod\u00e1s. 2013. HVG.). <\/p>\n\n\n\n<p>A Nobel d\u00edjas kutat\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa \u00f6sszhangban van az emberek\nismert \u201ehappy end\u201d v\u00e1gy\u00e1val. Ha v\u00e1laszthatnak, szinte mindig a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek olyan\n\u201emenetrendj\u00e9t\u201d prefer\u00e1lj\u00e1k \u2013 pl. a j\u00f3 falatokat a v\u00e9g\u00e9re hagyva &#8211; amikor el\u0151bb\na rossz, \u00e9s a v\u00e9g\u00e9n a j\u00f3 k\u00f6vetkezik be, \u00f6sszevetve a ford\u00edtottj\u00e1val. Gondoljunk\na mes\u00e9k szok\u00e1sos befejez\u00e9s\u00e9re: \u201e\u00c9s boldogan \u00e9let, m\u00edg meg nem haltak\u201d, vagy t\u00f6rt\u00e9netek\nelv\u00e1rt \u201ehappy endj\u00e9re\u201d. \u00d6szt\u00f6nszer\u0171en vonz\u00f3dunk a \u201eMinden j\u00f3, ha j\u00f3 a v\u00e9ge\u201d t\u00f6rt\u00e9net-vezet\u00e9shez.\nA kutat\u00f3k magyar\u00e1zata: ezt az \u201ehappy end\u201d v\u00e1rakoz\u00e1st az \u00e9lm\u00e9nysor \u201e\u00f6ssz\u00e9rt\u00e9k\u00e9t\u201d\nalapvet\u0151en befoly\u00e1sol\u00f3 \u201ev\u00e9g\u00e9lm\u00e9ny\u201d alak\u00edtja ki. \u00cdgy \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck a fogorvosi\nbeavatkoz\u00e1st vagy az aerobik \u00f3r\u00e1t, de \u00edgy eml\u00e9kez\u00fcnk egy bar\u00e1ts\u00e1g vagy egy\nh\u00e1zass\u00e1g v\u00e9gs\u0151 szubjekt\u00edv \u201e\u00f6ssz\u00e9rt\u00e9k\u00e9re\u201d. Kahneman ezt azzal magyar\u00e1zza, hogy szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnket\nk\u00e9t, &#8211; egym\u00e1st\u00f3l, r\u00e9szben f\u00fcggetlen &#8211; <em>\u00c9N<\/em> alkotja: az <em>eml\u00e9kez\u0151 \u00c9n<\/em>,\namely a \u201ecs\u00facs\u00e9lm\u00e9nyekre\u201d \u2013 ak\u00e1r \u00f6r\u00f6m, ak\u00e1r f\u00e1jdalom \u2013 \u00e9rz\u00e9keny, valamint a <em>tapasztal\u00f3\n\u00c9N<\/em>, amely az adott pillanat \u00e9rz\u00e9s\u00e9re koncentr\u00e1l. <\/p>\n\n\n\n<p>\u00dagy t\u0171nik teh\u00e1t, hogy eg\u00e9sz \u00e9let\u00fcnket &#8211; a benn\u00fcnket \u00e9r\u0151 kellemes\n\u00e9s kellemetlen \u00e9lm\u00e9nyek sor\u00e1t &#8211; folyamatosan, mindk\u00e9t \u00c9N-\u00fcnk \u00e9rt\u00e9keli. S b\u00e1r\nsorsunkat, a modern vil\u00e1gunk komfort-z\u00f3n\u00e1j\u00e1ban is megnehez\u00edtik kellemetlen, s\u0151t\nf\u00e1jdalmas pillanatok, de szerencs\u00e9re t\u00f6bbs\u00e9gben vannak kellemes \u00e9s \u00f6r\u00f6mteli\nesem\u00e9nyek. Annak eld\u00f6nt\u00e9s\u00e9re, hogy e k\u00e9t \u00c9N p\u00e1rbesz\u00e9d\u00e9b\u0151l v\u00e9g\u00fcl is milyen\nv\u00e9lem\u00e9ny alakul az \u00e9let eg\u00e9sz\u00e9r\u0151l, a kutat\u00f3k egy \u00e9rdekes \u2013 igaz, csak\nhipotetikus k\u00e9rd\u00e9st elemz\u0151 \u2013 k\u00eds\u00e9rlet v\u00e9geztek el. (Diener, E. et al. 2001. End\nEffects of Rated life Quality: The James Dean Effect). A vizsg\u00e1lat r\u00e9sztvev\u0151knek\negy elk\u00e9pzelt szem\u00e9ly &#8211; Jen &#8211; alternat\u00edv \u00e9lett\u00f6rt\u00e9neteit kellett \u00f6sszehasonl\u00edtani.\nAz els\u0151ben Jen felh\u0151tlen boldogs\u00e1gban \u00e9lt, kellemes kapcsolatai \u00e9s sok sikere volt,\namikor v\u00e1ratlanul, vagy 30 \u00e9ves kor\u00e1ban, vagy 60 \u00e9ves kor\u00e1ban, f\u00e1jdalom n\u00e9lk\u00fcl meghalt\negy aut\u00f3balesetben. A m\u00e1sik \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben m\u00e9g \u00e9lt 5 \u00e9vet \u2013 vagyis 35, illetve\n65 \u00e9ves kor\u00e1ig \u2013 de ebben \u00e9letszakaszban m\u00e1r f\u00e1jdalmakkal \u00e9s gondokkal\nk\u00fcszk\u00f6d\u00f6tt. <\/p>\n\n\n\n<p>A r\u00e9sztvev\u0151knek arra kellett v\u00e1laszolni: (1) mennyire volt\nirigyl\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 az \u00e9lete, (2) mennyi boldogs\u00e1got, illetve boldogtalans\u00e1got \u00e9lt\n\u00e1t \u00e9lete sor\u00e1n? Az eredm\u00e9nyek azt mutatt\u00e1k, hogy a hosszabb \u00e9let \u2013 30 helyett a\n60 \u00e9v &#8211; nem jelentett nagyobb boldogs\u00e1got! Ugyanakkor az \u00e9let v\u00e9gs\u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t\nalapvet\u0151en lerontotta a csal\u00f3d\u00e1st kelt\u0151 utols\u00f3 \u00f6t \u00e9v! Erre a hat\u00e1sra utalt a\npublik\u00e1ci\u00f3 c\u00edm\u00e9ben hivatkozott \u201eJ. Dean hat\u00e1s\u201d. A h\u00edres &#8211; \u00e9let\u00e9ben sikeres \u00e9s\nirigyelt &#8211; amerikai sz\u00edn\u00e9sz 24 \u00e9ves kor\u00e1ban aut\u00f3balesetben elhunyt. Az emberek\nv\u00e9lem\u00e9nye szerint \u00edgy boldogabb volt, mintha \u00e9lt volna m\u00e9g 30 \u00e9vet, de utols\u00f3\n\u00e9veit be\u00e1rny\u00e9kolta volna a betegs\u00e9g \u00e9s a kudarc. A k\u00eds\u00e9rletek alapj\u00e1n teh\u00e1t nem\nk\u00e9rd\u00e9ses: ha valaki \u00e9let\u00e9nek a cs\u00facs\u00e1n, sikereinek telj\u00e9ben hal meg &#8211; m\u00e9g ha\nr\u00f6videbb ideig \u00e9l is! \u2013 \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben boldogabb, mintha n\u00f6vekv\u0151 probl\u00e9m\u00e1kkal\nk\u00fcszk\u00f6dve, lass\u00fa le\u00e9p\u00fcl\u00e9sben tov\u00e1bbi \u00e9vtizedeket t\u00f6lt\u00f6tt volna el. <\/p>\n\n\n\n<p>Ha teh\u00e1t valakinek nagyobb boldogs\u00e1got akarunk, annak ne\nhosszabb \u00e9letet k\u00edv\u00e1njunk, hanem azt, hogy a befejez\u00e9s ne nagyon roml\u00f3 v\u00e9g\u00e9rt\u00e9k\u0171\nlegyen. Szeml\u00e9lj\u00fck mindezt gyermekeink \u00e9s unok\u00e1ink &#8211; a Z gener\u00e1ci\u00f3 \u2013\nszemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l. A demogr\u00e1fiai kutat\u00e1sok szerint a 21. sz\u00e1zadban sz\u00fcletettek\nlegal\u00e1bb 25 % meg\u00e9li a 100 \u00e9vet, \u00e9s 40 % a 90 \u00e9vet. 2100 t\u00e1j\u00e1n ez t\u00f6bbsz\u00e1z\nmilli\u00f3 (!) 100 \u00e9vest jelenthet. \u00c1ltal\u00e1nos \u00e1llapotuk val\u00f3sz\u00edn\u0171 kiel\u00e9g\u00edt\u0151bb lesz,\nmint sz\u00fcleik\u00e9, m\u00e9gis t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck ezt \u00fagy \u00e9li meg: viszonylag hossz\u00fa \u2013 ak\u00e1r 15-20\n\u00e9ves &#8211; hanyatl\u00e1s z\u00e1rja le \u00e9let\u00fcket, \u00e9s ez nyomja r\u00e1 a b\u00e9lyeg\u00e9t az eg\u00e9szre. Ez pedig\nazt jelenti, t\u00f6bbs\u00e9g\u00fckben \u2013 b\u00e1r nem felt\u00e9tlen\u00fcl mindenkiben \u2013 vet\u0151dik fel a\nk\u00e9rd\u00e9s: ha el\u0151re l\u00e1that\u00f3 az \u00e9let min\u0151s\u00e9g\u00e9nek visszaford\u00edthatatlanul cs\u00f6kken\u00e9se,\nmeddig \u00e9rdemes ragaszkodni hozz\u00e1? A probl\u00e9m\u00e1t csak \u00e9lezi a \u201ehappy end\u201d v\u00e1gy: min\u00e9l\ntov\u00e1bb \u00e9lsz cs\u00f6kken\u0151 \u00e9letmin\u0151s\u00e9ggel, ann\u00e1l alacsonyabbra \u00e9rt\u00e9keled eg\u00e9sz \u00e9letedet.\nVagyis, nem kell depresszi\u00f3snak lenni ahhoz, hogy valakiben kialakuljon a \u201e<em>k\u00f6sz,\nennyi el\u00e9g volt\u201d<\/em> \u00e9let\u00e9rz\u00e9se. <\/p>\n\n\n\n<p>\u00c1m a f\u00f6ld orsz\u00e1gainak\nt\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben ez a sz\u00e1nd\u00e9k ma m\u00e9g nem v\u00e1lthat\u00f3 tettekk\u00e9. Ez azt jelenti, hogy\nmind t\u00f6bben \u00e9lik meg hozz\u00e1tartoz\u00f3ik elker\u00fclhetetlen \u00e9s visszaford\u00edthatatlan le\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9t.\nA gondoz\u00e1s k\u00f6lts\u00e9ges, id\u0151ig\u00e9nyes \u00e9s ideg\u0151rl\u0151, de folyamatosan szembes\u00fclni egy\nnek\u00fcnk kedves ember hanyatl\u00e1s\u00e1val, m\u00e9g nehezebb. K\u00f6zben egyre nyugtalan\u00edt\u00f3bb: ez\nlesz az \u00e9n sorsom is? Hum\u00e1nusnak tekinthet\u0151-e egy t\u00e1rsadalom, amely tagjait &#8211;\nakik sokat tettek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9rt, \u00f6nzetlen\u00fcl seg\u00edtve m\u00e1sokat \u2013 ilyen kegyetlen\nk\u00ednz\u00e1snak veti al\u00e1? Azt gondolom, hogy id\u0151vel egyre t\u00f6bb t\u00e1rsadalom bel\u00e1tja ezt\n\u00e9s megadja a lehet\u0151s\u00e9get polg\u00e1rainak, hogy \u2013 aki azt karaja \u2013 megv\u00e1laszthassa hal\u00e1l\u00e1t.\nEzt nyilv\u00e1n szab\u00e1lyozni kell, de &#8211; mint az abortusz eset\u00e9n \u2013 a lehet\u0151s\u00e9g nyitva\nhagy\u00e1sa jobb megold\u00e1s, mint a tilt\u00e1s. <\/p>\n\n\n\n<p>\u00c1m ebben a k\u00e9rd\u00e9sben azonban a vall\u00e1sok v\u00e9lem\u00e9nye\negybehangz\u00f3: az \u00e9let szents\u00e9g\u00e9re hivatkozva tiltj\u00e1k, hogy b\u00e1rki, eldobja mag\u00e1t\u00f3l\nazt \u00e9s azt is, hogy ebben seg\u00e9dkezzenek neki. De tekints\u00fcnk erre kicsit m\u00e1s\nszemsz\u00f6gb\u0151l. A kor\u00e1bban id\u00e9zett B. Russelt, bar\u00e1tai &#8211; mivel tudt\u00e1k r\u00f3la, hogy szkeptikus\na teremt\u0151 l\u00e9t\u00e9t illet\u0151en &#8211; arr\u00f3l faggatt\u00e1k: mit fog mondani, ha hal\u00e1la ut\u00e1n\nm\u00e9gis az \u00dar sz\u00edne el\u00e9 ker\u00fcl? Azt fogom v\u00e1laszolni: \u201eUram, nem adt\u00e1l el\u00e9g\njelet\u201d. Ennek t\u00fckr\u00e9ben tehet\u0151 fel nekem is a k\u00e9rd\u00e9s: mit v\u00e1laszoln\u00e9k, ha &#8211; v\u00e1rakoz\u00e1saimmal\nellent\u00e9tben &#8211; m\u00e9gis Szent P\u00e9ter vagy aki a \u201ebebocs\u00e1t\u00e1st\u201d int\u00e9zi, nekem szegezn\u00e9\na k\u00e9rd\u00e9st: mi\u00e9rt \u00edt\u00e9ltem olyan megenged\u0151en, figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyva az \u00e9let szents\u00e9g\u00e9t,\naz eutan\u00e1zi\u00e1r\u00f3l? \u00cdme a v\u00e1laszom: \u00c9n val\u00f3ban nem hittem az \u00dar l\u00e9tez\u00e9s\u00e9ben, de\nabb\u00f3l indultam ki, ha m\u00e9gis l\u00e9tezik, akkor b\u00f6lcs \u00e9s j\u00f3s\u00e1gos. Egy ilyen Istenhez\npedig k\u00f6zelebb \u00e1ll az, hogy megk\u00f6nny\u00edti az elt\u00e1vozni akar\u00f3k helyzet\u00e9t, mint az,\nhogy arra k\u00e9nyszer\u00edti \u0151ket, lepusztuljanak a teljes roml\u00e1sig. Vagyis, \u00fagy v\u00e9ltem:\nha Isten l\u00e9tezik, ink\u00e1bb t\u00e1mogatn\u00e1, mint ellenezn\u00e9 a szab\u00e1lyozott eutan\u00e1zi\u00e1t, azok\nsz\u00e1m\u00e1ra, akik \u2013 szabad akaratukb\u00f3l &#8211; ezt v\u00e1lasztan\u00e1k. Az eutan\u00e1zi\u00e1t javasolva\nink\u00e1bb k\u00f6vetem Isten akarat\u00e1t, mint megszegem azt. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>&#8220;Ez m\u00e1r nem volt \u00e9let a sz\u00e1m\u00e1ra. Az utols\u00f3 id\u0151kben k\u00e9ptelen volt kifejezni mag\u00e1t&#8221; \u2013 panaszolta feles\u00e9ge, Sean Connery \u00e9let\u00e9nek v\u00e9gs\u0151 szakasz\u00e1r\u00f3l. Pedig a demenci\u00e1ban szenved\u0151, nemr\u00e9g &#8211; 90 \u00e9ves kor\u00e1ban &#8211; elhunyt vil\u00e1gh\u00edr\u0171 sz\u00edn\u00e9sz a h\u00edrad\u00e1sok szerint paradicsomi k\u00f6rnyezetben t\u00f6lt\u00f6tte utols\u00f3 \u00e9veit. \u201eAz \u00e9n koromban az ember reggel felkel, megeszi a reggelij\u00e9t, \u00e9s ott [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/590"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=590"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/590\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":591,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/590\/revisions\/591"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=590"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=590"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=590"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}