A bankokkal vagy a bank\u00e1rokkal van-e baj?<\/p>\n
A bankokra \u00e9s a bank\u00e1rokra r\u00e1j\u00e1r a r\u00fad. Az elm\u00falt \u00e9vtizedben sz\u00e1mtalan esetben der\u00fclt f\u00e9ny a p\u00e9nzint\u00e9zetek \u00fcgyfeleket \u00e9s a t\u00e1rsadalmat megk\u00e1ros\u00edt\u00f3 viselked\u00e9s\u00e9re. A v\u00e1llalkoz\u00f3k bizalmatlanok, az ismer\u0151s\u00f6k elfordulnak t\u0151l\u00fck, az emberek nem hisznek nekik, a politikusok elsz\u00e1moltatj\u00e1k \u0151ket, m\u00e9g a templomban is gyanakodva figyelnek r\u00e1juk. \u00a0Vajon, a bank\u00e1rok ir\u00e1nti bizalom cs\u00f6kken\u00e9se, \u00e9s a bankok preszt\u00edzs\u00e9nek roml\u00e1sa hamis el\u0151\u00edt\u00e9let volna, esetleg egy j\u00f3l kitervelt \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s r\u00e9sze, vagy van abban igazs\u00e1g, hogy a bankban megzavarodhat a becs\u00fcletess\u00e9g-ir\u00e1nyt\u0171<\/em>? Erre a k\u00e9rd\u00e9sre kerestek v\u00e1laszt a Zurich-i egyetem kutat\u00f3i, amikor egy nagy (sv\u00e1jci) bank 128 alkalmazottj\u00e1t k\u00e9rt\u00e9k fel egy viszonylag egyszer\u0171 k\u00eds\u00e9rletben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telre. (Cohn, A. Fehr, E. Marachal, M. Business culture and dishonesty in the banking industry. Nature. 3 December 2014.).<\/p>\n <\/p>\n A k\u00eds\u00e9rleti szem\u00e9lyeket \u2013 akik t\u00f6bbs\u00e9ge legal\u00e1bb egy \u00e9vtizede dolgozott a szervezetben – k\u00e9t csoportra osztott\u00e1k. Az egyik \u2013 a kontrol – csoportnak el\u0151sz\u00f6r a munk\u00e1j\u00e1val nem \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket – pl. mi a kedvenc id\u0151t\u00f6lt\u00e9se? \u2013 tartalmaz\u00f3 k\u00e9rd\u0151\u00edvet kellett kit\u00f6lteni. A m\u00e1sik csoportot munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s a bankban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9r\u0151l \u2013 pl. mik a konkr\u00e9t feladatai a bankban? – faggatt\u00e1k. Ezt k\u00f6vet\u0151en elkezd\u0151d\u00f6tt az igazi k\u00eds\u00e9rlet: a r\u00e9sztvev\u0151knek p\u00e9nz\u00e9rm\u00e9t kellett feldobni, \u00e9s – an\u00e9lk\u00fcl, hogy ellen\u0151rizt\u00e9k volna \u0151ket! \u2013 lejegyezni az eredm\u00e9nyt, majd a v\u00e9g\u00e9n jelenteni a v\u00e9geredm\u00e9nyt. A r\u00e9sztvev\u0151kkel tudatt\u00e1k: ha ak\u00e1r a fej, ak\u00e1r az \u00edr\u00e1s jelent\u0151s t\u00f6bbs\u00e9gbe ker\u00fcl, akkor 200 $-t \u201enyerhetnek\u201d.<\/p>\n <\/p>\n Mivel, a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g-sz\u00e1m\u00edt\u00e1s t\u00f6rv\u00e9nyei szerint, ha sokszor dobnak fel p\u00e9nzt, akkor a kimenet 50-50%, aki teh\u00e1t nem k\u00edv\u00e1nta a v\u00e9letlenre b\u00edzni a sikert, annak csalni kellett! Az eredm\u00e9nyek azt mutatt\u00e1k, hogy akiket szem\u00e9lyes \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fckr\u0151l faggatottak \u2013 a kontrol-csoport – 51.6%-os eredm\u00e9nyt \u00e9rt el, ami nem t\u00e9r el a v\u00e1rakoz\u00e1sokt\u00f3l. \u00c1m akiket el\u0151zetesen \u201ebank\u00e1ri\u201d mivoltukra eml\u00e9keztettek, azok \u00e1tlagosan 58.2%-ot \u00e9rtek el. 26%-uk jelentett gy\u0151zelmet, vagyis volt hajland\u00f3 csalni. A kutat\u00f3k, a magasabb csal\u00e1si hajland\u00f3s\u00e1g ok\u00e1t kutatva, megk\u00e9rdezt\u00e9k a r\u00e9sztvev\u0151ket, egyet\u00e9rtenek-e, azzal: \u201ea t\u00e1rsadalmi st\u00e1tuszt alapvet\u0151en a p\u00e9nz\u00fcgyi sikerek hat\u00e1rozz\u00e1k meg\u201d. Azt tal\u00e1lt\u00e1k, akiket a bankban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00fckr\u0151l faggattak, azok j\u00f3val nagyobb ar\u00e1nyban fogadt\u00e1k el ezt az \u00e1ll\u00edt\u00e1st, mint a kontrol csoportban. Hasonl\u00f3 m\u00f3don, pozit\u00edv kapcsolatot tal\u00e1ltak a p\u00e9nz\u00fcgyi siker fontoss\u00e1g\u00e1val egyet\u00e9rt\u0151k \u00e9s a p\u00e9nzfeldob\u00e1son csal\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n A vizsg\u00e1lat teh\u00e1t k\u00fcl\u00f6n\u00f6s eredm\u00e9nyre vezetett. A banki alkalmazottak \u2013 mag\u00e1nemberk\u00e9nt – \u00e9ppen olyan becs\u00fcletesek, mint b\u00e1rmely m\u00e1s ipar\u00e1g dolgoz\u00f3i. A becs\u00fclet\u00fck akkor rend\u00fclhet meg, ha bankos mivoltukra eml\u00e9keztetik \u0151ket. \u00dagy t\u0171nik, a bankban dolgoz\u00f3kn\u00e1l fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151dik a p\u00e9nz\u00fcgyi siker, \u00e9s ha folyamatosan felh\u00edvj\u00e1k a figyelm\u00fcket erre, akkor az \u2013 nyilv\u00e1n \u00e1tt\u00e9teleken kereszt\u00fcl – csal\u00f3 viselked\u00e9st v\u00e1lhat ki. Ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st t\u00e1masztotta al\u00e1, hogy a banki kontrol csoport becs\u00fcletess\u00e9ge megfelelt az \u00e1tlagnak, \u00e9s a k\u00eds\u00e9rletet a p\u00e9nzzel k\u00f6zvetlen\u00fcl nem kapcsolatba ker\u00fcl\u0151 ipar\u00e1gak dolgoz\u00f3ival elv\u00e9gezve, azok viselked\u00e9s\u00e9t szakmai identit\u00e1sukra val\u00f3 utal\u00e1s nem torz\u00edtotta a tisztess\u00e9gtelens\u00e9g ir\u00e1ny\u00e1ban. A csal\u00f3 viselked\u00e9st teh\u00e1t a bankok szervezeti kult\u00far\u00e1j\u00e1nak – gyakran tudat alatti hat\u00e1sa \u2013 v\u00e1ltja ki.<\/p>\n A kutat\u00f3k meg\u00e1llap\u00edt\u00e1saib\u00f3l illetve a banki cs\u0151d\u00f6kkel kapcsolatosak egy\u00e9b vizsg\u00e1latokb\u00f3l teh\u00e1t \u00fagy t\u0171nik, a csal\u00e1sok h\u00e1tter\u00e9ben nem egyes emberek esend\u0151s\u00e9ge, ink\u00e1bb a szervezeti kult\u00fara \u00e9rhet\u0151 tetten. A gyakran nem tudatosan \u00e9s nyilv\u00e1nosan megfogalmazott elv\u00e1r\u00e1sok kiv\u00e1lthatj\u00e1k, s\u0151t \u00f6szt\u00f6n\u00f6zhetik a csal\u00e1st. Ha a szervezet elv\u00e1rja a k\u00e1roknak m\u00e1sokra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1th\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s jutalmazza a felel\u0151tlen kock\u00e1zat-v\u00e1llal\u00e1st, az felment\u00e9st ad \u00e9s ez\u00e9rt kiv\u00e1lthatja egy kev\u00e9sb\u00e9 tisztess\u00e9ges embern\u00e9l a csal\u00e1st. Egy ilyen kult\u00fara azonban becstelens\u00e9gre cs\u00e1b\u00edthat m\u00e9g egy\u00e9bk\u00e9nt becs\u00fcletes embereket is. A k\u00eds\u00e9rletek legk\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb eredm\u00e9nye \u00e9ppen ez volt: a banki alkalmazottak kontrol csoport felt\u00e9telei k\u00f6z\u00f6tt becs\u00fcleteseknek bizonyultak, \u00e9s \u201ecsak\u201d banki identit\u00e1sukra \u201eel\u0151fesz\u00edtve\u201d v\u00e1ltak csal\u00f3kk\u00e1.<\/p>\n A k\u00eds\u00e9rletek teh\u00e1t al\u00e1t\u00e1masztott\u00e1k, hogy a banki alkalmazottak egy r\u00e9sze, a teljes\u00edtm\u00e9nyk\u00e9nyszer hat\u00e1s\u00e1ra vagy a f\u0151n\u00f6k\u00f6k – sokszor ki nem mondott – nyom\u00e1s\u00e1ra elt\u00e9rhet az erk\u00f6lcs \u00fatmutat\u00e1sait\u00f3l. A bankokban uralkod\u00f3 \u201eminden \u00e1ron sikert el\u00e9rni\u201d \u00fczleti kult\u00fara, az egy\u00e9bk\u00e9nt meglev\u0151 komoly cs\u00e1b\u00edt\u00e1st feler\u0151s\u00edti. Ez gyeng\u00edtheti tisztess\u00e9gess\u00e9g norm\u00e1j\u00e1t \u00e9s al\u00e1\u00e1shatja a becs\u00fcletes viselked\u00e9st. Erre utalnak azok a felm\u00e9r\u00e9sek, amelyek szerint az USA-ban, 1977 \u00e9s 2012 k\u00f6z\u00f6tt az \u00fcgyfelek \u00e1ltal alacsony etik\u00e1j\u00fanak min\u0151s\u00edtett alkalmazottak ar\u00e1nya a 10%-r\u00f3l 25%-ra emelkedett. M\u00e9g ink\u00e1bb elgondolkoztat\u00f3, ha a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mint\u00e1val elv\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rletek eredm\u00e9nyeit \u00f6sszevetj\u00fck: a legink\u00e1bb becs\u00fcletesek az orvosok, \u0151ket az \u00e1tlagemberek k\u00f6vetik, majd a \u201eb\u00f6rt\u00f6n-t\u00f6ltel\u00e9kek\u201d k\u00f6vetkeznek, \u00e9s a sor a bank\u00e1rok z\u00e1rj\u00e1k.<\/p>\n A Cass Business School \u00e1ltal v\u00e9gzett, \u00e9s a napokban nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozott felm\u00e9r\u00e9s \u00fagy fogalmaz: a bankok \u201em\u00e9rgez\u0151\u201d \u00e9s agressz\u00edv kult\u00far\u00e1ja vezetett a banki cs\u0151d\u00f6kh\u00f6z, \u00e9s ennek a megv\u00e1ltoztat\u00e1sa – m\u00e9g ha a bankok azt val\u00f3ban komolyan akarj\u00e1k – \u00e9vtizedet is ig\u00e9nybe vehet. Ez az\u00e9rt fontos, mert sokan megsz\u00fcntethet\u0151nek v\u00e9lik a bankcs\u0151d\u00f6k kock\u00e1zat\u00e1t, a bankok t\u0151ke\u00f6sszet\u00e9tel\u00e9nek biztons\u00e1gosabb\u00e1 t\u00e9tel\u00e9vel, vagyis a saj\u00e1t t\u0151ke \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6nt\u0151ke ar\u00e1ny\u00e1nak az el\u0151bbi fel\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u2013 sz\u00e1mszer\u0171s\u00edthet\u0151, ellen\u0151rizhet\u0151 \u00e9s sz\u00e1mon k\u00e9rhet\u0151 – eltol\u00e1s\u00e1val. Erre persze sz\u00fcks\u00e9g van, \u00e1m ennek kapcs\u00e1n szoktak utalni Einstein egy mond\u00e1s\u00e1ra, amely szerint: \u201eAmit ki tudsz sz\u00e1molni, t\u00f6bbnyire nem sz\u00e1m\u00edt. A legt\u00f6bb dolog, ami sz\u00e1m\u00edt, nem sz\u00e1mszer\u0171s\u00edthet\u0151.\u201d \u00dagy t\u0171nik a kock\u00e1zatok minimaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszik a banki kult\u00fara, amely vagy \u00f3vatoss\u00e1gra k\u00e9sztet, vagy \u00e9ppen ellenkez\u0151leg, a felel\u0151tlen kock\u00e1zatv\u00e1llal\u00e1st \u00f6szt\u00f6n\u00f6z.<\/p>\n A Wall Street farkasai \u2013 de \u00e9pp \u00edgy, a Nagy Likvid\u00e1torok, vagy a T\u0151zsdec\u00e1p\u00e1k \u2013 azonban nem csup\u00e1n Manhattan k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9s nem kiz\u00e1r\u00f3lag a banki vil\u00e1gban honosak. Minden\u00fctt meg\u00e9lnek, ahol \u201em\u00e9rgez\u0151\u201d szervezeti kult\u00fara form\u00e1l\u00f3dott ki, \u00e9s szedik gyan\u00fatlan \u00e1ldozataikat, ha a szervezet szabad utat enged gar\u00e1zd\u00e1lkod\u00e1suknak. Felbukkannak m\u00e1s ipar\u00e1gban – eml\u00e9kezz\u00fcnk az ENRON cs\u0151dj\u00e9re \u2013 s\u0151t, ez a viselked\u00e9s magyar\u00e1zza politikai p\u00e1rtok katasztr\u00f3f\u00e1it is. Ezen sem a r\u00e1olvas\u00e1s, sem a sajn\u00e1lkoz\u00e1s, de m\u00e9g az egyedi \u201elevad\u00e1sz\u00e1s\u201d sem seg\u00edt. Elker\u00fclhetetlen, olyan szervezeti kult\u00fara kialak\u00edt\u00e1sa, amely nehezebb\u00e9 teszi a csal\u00e1st, b\u00fcnteti a felel\u0151tlen viselked\u00e9st \u00e9s kifizet\u0151d\u0151bb\u00e9 az etikai norm\u00e1k k\u00f6vet\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A bankokkal vagy a bank\u00e1rokkal van-e baj? A bankokra \u00e9s a bank\u00e1rokra r\u00e1j\u00e1r a r\u00fad. Az elm\u00falt \u00e9vtizedben sz\u00e1mtalan esetben der\u00fclt f\u00e9ny a p\u00e9nzint\u00e9zetek \u00fcgyfeleket \u00e9s a t\u00e1rsadalmat megk\u00e1ros\u00edt\u00f3 viselked\u00e9s\u00e9re. A v\u00e1llalkoz\u00f3k bizalmatlanok, az ismer\u0151s\u00f6k elfordulnak t\u0151l\u00fck, az emberek nem hisznek nekik, a politikusok elsz\u00e1moltatj\u00e1k \u0151ket, m\u00e9g a templomban is gyanakodva figyelnek r\u00e1juk. \u00a0Vajon, a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/60"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=60"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/60\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":61,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/60\/revisions\/61"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=60"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=60"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=60"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}