{"id":623,"date":"2020-12-24T10:35:15","date_gmt":"2020-12-24T10:35:15","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=623"},"modified":"2020-12-24T10:35:15","modified_gmt":"2020-12-24T10:35:15","slug":"van-e-a-tortenelemnek-gyorsitosavja","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=623","title":{"rendered":"Van-e a t\u00f6rt\u00e9nelemnek \u201egyors\u00edt\u00f3s\u00e1vja\u201d?"},"content":{"rendered":"\n

Az emberis\u00e9g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek v\u00e1lasz\u00fatj\u00e1hoz \u00e9rkezett. Ilyenkor mindenki a biztos j\u00f6v\u0151be vezet\u0151 \u00fatvonalat keresi. Vannak, akik a m\u00falt bev\u00e1ltnak t\u0171n\u0151 receptj\u00e9t k\u00f6vetn\u00e9k. Orb\u00e1n Viktor – Soros Gy\u00f6rgy, a Project Syndicate-ban megjelent cikk\u00e9vel vitatkozva – Eur\u00f3pa l\u00e9nyeg\u00e9t \u201ehit\u00fcnk k\u00f6z\u00f6s gy\u00f6kereiben\u201d, \u201ea zsid\u00f3-kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1nyokon nyugv\u00f3 eur\u00f3pai csal\u00e1dmodellben\u201d \u00e9s a \u201ekereszt\u00e9ny szabads\u00e1gban\u201d v\u00e9lte megtal\u00e1lni. M\u00e1sok a fejl\u0151d\u00e9s \u00faj, dinamikus szakasz\u00e1nak jeleit kutatj\u00e1k. Matolcsy Gy\u00f6rgy – az MNB nagy v\u00edzion\u00e1rusa \u2013 az \u201eEur\u00e1zsia F\u00f3rum 2020\u201d konferenci\u00e1n, az 1492-ben kezd\u0151d\u00f6tt atlanti<\/em> korszakot felv\u00e1lt\u00f3, \u00e9s az emberis\u00e9g el\u0151tt \u00faj perspekt\u00edv\u00e1t nyit\u00f3 eur\u00e1zsiai<\/em> korszakot aj\u00e1nlotta a figyelm\u00fcnkbe. N\u00e9h\u00e1ny rem\u00e9nyked\u0151 autokrata viszont \u00fagy gondolja r\u00e1 nem vonatkoznak az emberis\u00e9g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek szab\u00e1lyai. A t\u00f6rt\u00e9nelem azonban nem pillanatnyi \u00e9rdekeinket al\u00e1t\u00e1maszt\u00f3 \u00e9s k\u00e9ny\u00fcnk-kedv\u00fcnk szerint form\u00e1lhat\u00f3 mese. A glob\u00e1lis m\u00e9ret\u0171v\u00e9 v\u00e1l\u00f3 \u00e9s egyre szorosabban \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3 emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g kaotikusnak t\u0171n\u0151 \u00e9let-p\u00e1ly\u00e1ja vil\u00e1gosan kirajzol\u00f3d\u00f3 mint\u00e1t k\u00f6vet. \u00a0\u00a0<\/p>\n\n\n\n

Az egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\n\u00e9s t\u00e1voli civiliz\u00e1ci\u00f3k fejl\u0151d\u00e9se – a n\u00e9pess\u00e9gsz\u00e1m, az anyagi javak \u00e9s kult\u00fara\nalkot\u00e1sait tekintve \u2013 sok\u00e1ig egym\u00e1shoz hasonl\u00f3 minta szerint zajlott. A b\u00e9ke korszakai\nj\u00f3l\u00e9tet \u00e9s a n\u00e9pess\u00e9g gyarapod\u00e1s\u00e1t hozt\u00e1k. \u00c1m a stabilnak hitt nyugalom a\nval\u00f3s\u00e1gban t\u00f6r\u00e9keny volt, gyakran \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthatatlanul szak\u00edtott\u00e1k meg\nh\u00e1bor\u00fak, term\u00e9szeti katasztr\u00f3f\u00e1k \u00e9s j\u00e1rv\u00e1nyok. Ilyenkor a fejl\u0151d\u00e9s megtorpant,\na viszonylagos biztons\u00e1g elt\u0171nt, \u00e9s \u00e9hs\u00e9g tizedelte meg a t\u00e1rsadalmakat. Id\u0151vel\nazonban a sz\u00e1razs\u00e1g megsz\u0171nt, az ellens\u00e9g elvonult, a hatalom konszolid\u00e1l\u00f3dott \u00e9s\nminden visszaz\u00f6kkent a r\u00e9gi ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sba. Helyre\u00e1llt a b\u00e9ke, a romokat eltakar\u00edtott\u00e1k,\na gazdas\u00e1g \u00fajra-indult, a kult\u00fara fejl\u0151dni, a n\u00e9pess\u00e9g pedig ism\u00e9t gyarapodni\nkezdett. \u00c1m a v\u00e1ltoz\u00e1s sok\u00e1ig – m\u00e9g hossz\u00fa t\u00e1von is – alig \u00e9szrevehet\u0151 volt. (Beinhocker,\nE. 2006. The Origin of Wealth) Eur\u00f3pa azonban a 16. sz\u00e1zadban \u201esebess\u00e9get v\u00e1ltott\u201d.\nFordul\u00f3pontk\u00e9nt gyakran hivatkoznak az – Amerika felfedez\u00e9s\u00e9re utal\u00f3 – 1492-es\nd\u00e1tumra. A t\u00f6rt\u00e9nelem gyorsul\u00f3 dinamik\u00e1j\u00e1t azonban jobban \u00e9rz\u00e9kelteti a “hossz\u00fa\n16. sz\u00e1zad\u201d modellje. (Braudel, F. 1979. Civilisation mat\u00e9rielle, \u00e9conomie et\ncapitalisme, XVe-XVIIIe siecle.) <\/p>\n\n\n\n

Kontinens\u00fcnk, a t\u00f6bb\nmint m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadot \u00e1tfog\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151szak sor\u00e1n lezajl\u00f3 alapvet\u0151 politikai,\ngazdas\u00e1gi \u00e9s tudom\u00e1nyos \u00e1talakul\u00e1sok eredm\u00e9nyk\u00e9nt t\u00f6r a civiliz\u00e1ci\u00f3k \u201emaratoni\u201d\nverseny\u00e9nek \u00e9l\u00e9re. El\u0151nye ezt k\u00f6vet\u0151en fokozatosan n\u0151tt, \u00e9s ez\u00e9rt t\u00f6bbekben megfogalmaz\u00f3dott\na k\u00e9rd\u00e9s: \u201emi\u00e9rt \u00e9ppen Eur\u00f3pa?\u201d Egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s sors\u00fa – magyarnak \u00e9s kereszt\u00e9nynek\nsz\u00fcletett – t\u00f6r\u00f6k \u00edr\u00f3, Ibrahim M\u00fcteferrika, 1731-ben – I. Mahmud szult\u00e1nnak\naj\u00e1nlott \u2013 m\u0171v\u00e9ben \u00edgy tette fel a k\u00e9rd\u00e9st: \u201eMi\u00e9rt uralkodnak a modern id\u0151kben\nannyi ter\u00fcleten azok a kereszt\u00e9ny nemzetek, amelyek a m\u00faltban (az i.u. 500-\n1500 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakra utalt) oly gyeng\u00e9k voltak muszlim nemzetekhez k\u00e9pest \u00e9s\nr\u00e1ad\u00e1sul mi\u00e9rt aratnak gy\u0151zelmet az egykor gy\u0151zedelmes ottom\u00e1n hadak felett?\u201d V\u00e1lasz\u00e1ban\na 21. sz\u00e1zadi ismereteink szerint is helyes magyar\u00e1zatra utalt: az angol \u00e9s\nholland parlament\u00e1ris rendszerre, az amerikai terjeszked\u00e9sre \u00e9s az Eur\u00f3p\u00e1t\nkorm\u00e1nyz\u00f3 \u201er\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal dikt\u00e1lt t\u00f6rv\u00e9nyekre \u00e9s szab\u00e1lyokra\u201d, szembe \u00e1ll\u00edtva azt\naz Oszm\u00e1n birodalomban megszokott sarij\u00e1val. (N. Ferguson. 2011. Civiliz\u00e1ci\u00f3.\n125. oldal) <\/p>\n\n\n\n

Napjainkban\nvitathatatlan axi\u00f3ma: Eur\u00f3pa sikereit, a szellemi \u00e9s t\u00e1rsadalmi harcok eredm\u00e9nyek\u00e9nt\nkiform\u00e1lt jellegzetes int\u00e9zm\u00e9nyeknek k\u00f6sz\u00f6nheti. Az oly gyakran hivatkozott\n\u201eeur\u00f3pai \u00e9rt\u00e9kek\u201d \u00e9ppen az el\u0151sz\u00f6r kontinens\u00fcnk nyugati fel\u00e9n kiform\u00e1l\u00f3dott int\u00e9zm\u00e9nyeken\n– a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma, a hatalommegoszt\u00e1s, a f\u00fcggetlen b\u00edr\u00f3s\u00e1g, az egy\u00e9nek\nt\u00f6rv\u00e9nyekkel v\u00e9dett jogai, a mag\u00e1ntulajdonon alapul\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00e1sok, a gondolat\nszabads\u00e1ga stb. \u2013 alapulnak. J\u00f3l mutatja ezt, ahogyan a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma<\/em>\n(rule of law) \u2013 hol b\u00e9k\u00e9sen, hol er\u0151szakos forradalmak eredm\u00e9nyek\u00e9nt \u2013 felv\u00e1ltja,\naz egyeduralkod\u00f3k \u2013 \u00edgy Orb\u00e1n Viktor \u2013 \u00e1ltal oly sz\u00edvesen alkalmazott hatalom\nt\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t<\/em> (law of rule). Eur\u00f3p\u00e1ban az egy\u00e9nek viselked\u00e9s\u00e9t, j\u00f6v\u0151j\u00fcket\nform\u00e1l\u00f3 d\u00f6nt\u00e9seiket, d\u00f6nt\u0151en ezek az int\u00e9zm\u00e9nyek terelik: r\u00e1veszik a szab\u00e1lyok k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re,\na m\u00e1sokkal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre, a j\u00f6v\u0151be val\u00f3 befektet\u00e9sre, \u00e9s ak\u00e1r a t\u00f6rv\u00e9nyek\n– megegyez\u00e9sen alapul\u00f3 – megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra is. M\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket term\u00e9szetesen\nbefoly\u00e1solj\u00e1k az adott t\u00e9rs\u00e9g hagyom\u00e1nyai, a kultur\u00e1lis szok\u00e1sok \u00e9s az uralkod\u00f3\nvall\u00e1sok is, de az int\u00e9zm\u00e9nyek fel\u00fcl\u00edrj\u00e1k <\/em>ezek hat\u00e1s\u00e1t, \u00e9s hossz\u00fa t\u00e1von kijel\u00f6lik\na v\u00e1gyak \u00e9s az akarat kereteit.   <\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00falt\n\u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u201emaratoni\u201d fut\u00e1s mez\u0151ny\u00e9ben – itt Eur\u00f3p\u00e1ban is – el\u0151fordultak\n\u201ehelycser\u00e9k\u201d. Az elm\u00falt \u00e9vtizedben t\u00f6bb olyan modell sz\u00fcletett, amely a\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1t egy\u00fctt szeml\u00e9lik. Ezek a modellek – a turista-t\u00e9rk\u00e9phez\nhasonl\u00f3an \u2013 mutatj\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9nelem emelked\u0151in \u201efelkapaszkod\u00f3\u201d nemzetek el\u0151tt kirajzol\u00f3d\u00f3\n\u201et\u00e1jk\u00e9pet\u201d. S\u0151t, ezekr\u0151l az \u201eevol\u00faci\u00f3s t\u00e1jk\u00e9pekr\u0151l\u201d a j\u00f6v\u0151j\u00e9t keres\u0151 polg\u00e1r leolvashatja\na lehets\u00e9ges \u00fatvonalakat is, az el\u0151re-jut\u00e1st k\u00f6nny\u00edt\u0151, kitaposott \u00f6sv\u00e9nyek\nhely\u00e9t \u00e9pp \u00fagy, mint a vesz\u00e9lyes szakad\u00e9kok\u00e9t. Ez\u00e9rt, aki biztons\u00e1gosabb\u00e1\nakarja tenni a j\u00f6v\u0151be vezet\u0151 \u00fatj\u00e1t, annak aj\u00e1nlott ezen t\u00f6rt\u00e9nelem-t\u00e9rk\u00e9peket<\/em>\ntanulm\u00e1nyozni. \u00cdgy elker\u00fclhet\u0151k a t\u00f6rt\u00e9nelmi zs\u00e1kutc\u00e1k, \u00e9s r\u00e1tal\u00e1lhatunk a\nf\u00e1rads\u00e1gosan j\u00e1rhat\u00f3, de biztons\u00e1gos j\u00f6v\u0151be vezet\u0151 \u00fatra. Ilyen t\u00f6rt\u00e9nelmi eligaz\u00edt\u00f3k\u00e9nt\nszolg\u00e1l Acemoglu \u00e9s Robinson \u00faj k\u00f6nyve: The Narrow Corridor.: State, Societies\nand the Fate of Liberty. 2019. <\/p>\n\n\n\n

A\nszerz\u0151p\u00e1rost vil\u00e1gszerte ismertt\u00e9 tette kor\u00e1bbi, a t\u00e1rsadalmak buk\u00e1s\u00e1nak okait\nelemz\u0151 \u00edr\u00e1suk. (Acemoglu, D. Robinson, J. 2013. Mi\u00e9rt buknak el nemzetek? HVG.).\n\u00daj k\u00f6nyv\u00fckben tov\u00e1bb l\u00e9pnek, \u00e9s szeml\u00e9letes modellt k\u00edn\u00e1lnak a t\u00f6rt\u00e9nelmi\nfejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n a t\u00e1rsadalmak el\u0151tt megny\u00edl\u00f3 lehet\u0151s\u00e9gek \u00e9s felbukkan\u00f3 vesz\u00e9lyek\nmeg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. A j\u00f6v\u0151 v\u00e1lasz\u00fatjainak bemutat\u00e1s\u00e1ra szeml\u00e9letes t\u00f6rt\u00e9nelmi \u201et\u00e9rk\u00e9pet\u201d\nkonstru\u00e1ltak: az egyik tengelyen, az \u00e1llam (v\u00e9grehajt\u00f3) k\u00e9pess\u00e9ge, a m\u00e1sikon, a\nt\u00e1rsadalom ellen\u0151rz\u0151\/ellens\u00falyoz\u00f3 hatalma. (Narrow Corridor. 64. oldal). A\nkutat\u00f3k teh\u00e1t a tudom\u00e1nyokban elterjedt 2\u00d72-es m\u00e1trix elrendez\u00e9st alkalmazt\u00e1k,\namely lehet\u0151v\u00e9 teszi valamely rendszer fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek elemz\u00e9s\u00e9t k\u00e9t fontos \u00f6sszetev\u0151\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rt\u00e9keinek \u00e9s egym\u00e1sra gyakorolt hat\u00e1sainak alapj\u00e1n.  <\/p>\n\n\n\n

A \u201esz\u0171k\nfolyos\u00f3\u201d kifejez\u00e9s j\u00f3l szeml\u00e9lteti a k\u00f6nyv alapvet\u0151 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t: b\u00e1rmely t\u00e1rsadalom\nstabil fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t alapvet\u0151en az \u00e1llam v\u00e9grehajt\u00f3 hatalm\u00e1nak ereje \u00e9s e hatalom\nfeletti hat\u00e9kony t\u00e1rsadalmi kontroll k\u00f6z\u00f6tti dinamikus egyens\u00faly hat\u00e1rozza meg.\nEzt az egyens\u00falyi poz\u00edci\u00f3t szeml\u00e9lteti a m\u00e1trix bal als\u00f3 sark\u00e1t\u00f3l, a jobb fels\u0151\nsark\u00e1ig h\u00fazhat\u00f3 \u00e1tl\u00f3. Eszerint, a fejl\u0151d\u00e9s felt\u00e9telei az \u00e1tl\u00f3 k\u00f6r\u00fcli keskeny s\u00e1vban\n\u2013 a sz\u0171k folyos\u00f3n<\/em> \u2013 a legkedvez\u0151bbek. Ha ett\u0151l az \u00e1tl\u00f3t\u00f3l b\u00e1rmely\nir\u00e1nyban jelent\u0151sen elt\u00e1volodunk – amikor az \u00e1llamot foglyul ejti egy autokrata\nvagy amikor a sokf\u00e9le \u00e9rdekcsoport, vetokr\u00e1ciak\u00e9nt m\u0171k\u00f6dve, egym\u00e1st akad\u00e1lyozza\n\u2013 a fejl\u0151d\u00e9s megtorpan, s\u0151t hanyatl\u00e1s k\u00f6vetkezik. A \u201esz\u0171k folyos\u00f3\u201d teh\u00e1t az\noptim\u00e1lis halad\u00e1s kereteit jel\u00f6li ki, azt a tartom\u00e1nyt, amelyen bel\u00fcl biztosan\nel\u0151re lehet jutni, de amit \u00e1tl\u00e9pve a fejl\u0151d\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en megt\u00f6rik. Vagyis, a\nfejl\u0151d\u00e9s \u00fcteme – b\u00e1rmennyire is szeretn\u00e9nk – nem gyors\u00edthat\u00f3 k\u00e9ny \u00e9s kedv\nszerint. <\/p>\n\n\n\n

A \u201esz\u0171k\nfolyos\u00f3\u201d modellj\u00e9t al\u00e1t\u00e1masztja egy m\u00e1sik \u2013 hasonl\u00f3an a 2\u00d72-es m\u00e1trix elrendez\u00e9s alkalmaz\u00f3 \u2013 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s is. Ez egy\nolyan politikai \u201e\u00fatvonalt\u00e9rk\u00e9pet\u201d k\u00edn\u00e1l, amelynek egyik tengely\u00e9n a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma, <\/em>a m\u00e1sikon az egy\u00e9n jogai <\/em>vannak\nfelt\u00fcntetve. (Alexander, A. Welzel, C. Measuring Effective Democracy.\n2012.). A t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma<\/em> a t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet fontos jellegzetess\u00e9g\u00e9t\nmutatja: az orig\u00f3hoz k\u00f6zel a kisz\u00e1m\u00edthatatlan, kaotikus k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, m\u00edg a\nm\u00e1sik v\u00e9g\u00e9n az \u00e1tl\u00e1that\u00f3 \u00e9s stabil vil\u00e1g. A m\u00e1sik tengely, az egy\u00e9nek szabads\u00e1g-jogait <\/em>jelzi: az orig\u00f3n\u00e1l a hatalomnak val\u00f3\nteljes al\u00e1vetetts\u00e9g, m\u00edg att\u00f3l t\u00e1vol, az egy\u00e9ni auton\u00f3mia van. Teh\u00e1t, ez a\nmodell is az int\u00e9zm\u00e9nyekre alapozza az egyes orsz\u00e1gok helyzet\u00e9nek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t\n\u00e9s \u2013 nem v\u00e9letlen\u00fcl \u2013 hasonl\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9seket sugall: az optim\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s tartom\u00e1nya\naz \u00e1tl\u00f3hoz k\u00f6r\u00fcli, dinamikus egyens\u00falyt megtestes\u00edt\u0151 keskeny t\u00e9rs\u00e9g. B\u00e1rmilyen ir\u00e1nyba\nelt\u00e9rve ett\u0151l, a fejl\u0151d\u00e9s megtorpan, s\u0151t hanyatl\u00e1s k\u00f6vetkezhet.  <\/p>\n\n\n\n

Eur\u00f3pa\nv\u00e1ltozatos geogr\u00e1fiai, gazdas\u00e1gi, kultur\u00e1lis, \u00e9ghajlati k\u00f6rnyezet\u00e9ben az elm\u00falt\nk\u00e9t \u00e9vezredben fokozatosan form\u00e1l\u00f3dtak ki az egyes t\u00e1rsadalmak \u2013 r\u00e9szben elt\u00e9r\u0151\n– fejl\u0151d\u00e9si p\u00e1ly\u00e1i. A t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek kisz\u00e1m\u00edthatatlan \u00e9s\nellen\u00e1llhatatlan sodr\u00e1sa hol elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k egym\u00e1st\u00f3l, hol meg \u00e9ppen k\u00f6zelebb\nhozt\u00e1k az egyes t\u00e1rsadalmakat. A r\u00e9gi\u00f3k r\u00e9szben elt\u00e9r\u0151 fejl\u0151d\u00e9sp\u00e1ly\u00e1ra l\u00e9ptek,\nde a tapasztalatok vil\u00e1gosan mutatj\u00e1k: nem azok j\u00e1rtak j\u00f3l, akik ragaszkodtak az\n\u0151s\u00f6k el\u0151\u00edr\u00e1saihoz, hanem azok, akik hajland\u00f3k voltak az \u00faj felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt k\u00eds\u00e9rletezni,\n\u00faj int\u00e9zm\u00e9nyeket kipr\u00f3b\u00e1lni, de k\u00e9szek voltak folyamatosan korrig\u00e1lni magukat. A\nt\u00f6rt\u00e9nelmi sikerek \u00fajra \u00e9s \u00fajra az int\u00e9zm\u00e9nyek szerep\u00e9t emelt\u00e9k ki: egyr\u00e9szt a\nhatalom int\u00e9zm\u00e9nyes kontrollj\u00e1t, m\u00e1sr\u00e9szt a hierarchikus \u00e9s dominanci\u00e1n alapul\u00f3\nviszonyok folyamatos visszaszorul\u00e1s\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n

Szeml\u00e9letesen\nmutatja ezt trendet a parlamentek \u00fcl\u00e9sez\u00e9s\u00e9nek gyakoris\u00e1g\u00e1t \u2013 az un. parlamenti\naktivit\u00e1si index<\/em> elm\u00falt 800 \u00e9ves trendj\u00e9t – bemutat\u00f3 elemz\u00e9s. (Zanden, L.\net al. 2012. The rise and decline of European parlaments, 1188-1789.) Ennek\nalapj\u00e1n megh\u00f6kkent\u0151en pontosan kirajzol\u00f3dik kontinens\u00fcnk h\u00e1rom \u2013 a mai napig\nelt\u00e9r\u0151en viselked\u0151 \u2013 r\u00e9gi\u00f3j\u00e1nak viselked\u00e9se. \u00c9szak-, \u00e9s Nyugat Eur\u00f3pa, ahol a\nparlamentek gyakran \u00fcl\u00e9seztek, D\u00e9l-Eur\u00f3pa (Spanyolorsz\u00e1g, Portug\u00e1lia \u00e9s\nOlaszorsz\u00e1g) ahol az \u00fcl\u00e9sez\u00e9s gyakoris\u00e1ga megritkult, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl Kelet-Eur\u00f3pa,\nahol a parlament m\u0171k\u00f6d\u00e9se, eseti \u00e9s ritka volt. Nagyon cs\u00e1b\u00edt\u00f3 Eur\u00f3pa mai\nhelyzet\u00e9t ebb\u0151l a k\u00e9pb\u0151l levezetni, de mik\u00f6zben \u00f3vatoss\u00e1got aj\u00e1nlok, az\u00e9rt nem\nlehet, nem tudom\u00e1sul venni. Hasonl\u00f3 \u00fczenete van egy\nm\u00e1sik, nemr\u00e9g sz\u00fcletett tanulm\u00e1nynak is, amely \u2013 szokatlan m\u00f3don – az elm\u00falt\nf\u00e9l \u00e9vezredben sz\u00fcletett m\u0171alkot\u00e1sok sz\u00f3-elemz\u00e9se alapj\u00e1n jutott arra a\nmeg\u00e1llap\u00edt\u00e1sra: Eur\u00f3pa siker-\u00e1llamai a hierarchikus \u00e9s a t\u00e1rsadalmi dominanci\u00e1n\nalapul\u00f3 viszonyokt\u00f3l fokozatosan elt\u00e1volodva demokratikus \u00e9s bizalmon alapul\u00f3\nint\u00e9zm\u00e9nyi viszonyokat alak\u00edtottak ki. (Martins, D. et.al. 2020. The\nrise of prosociality in fiction preceded democratic revolutions in Early Modern\nEurope.)  <\/p>\n\n\n\n

A \u201esz\u0171k\nfolyos\u00f3\u201d modellje mindenki sz\u00e1m\u00e1ra megsz\u00edvelend\u0151 ir\u00e1nymutat\u00e1st k\u00edn\u00e1l.\nFelrajzolja azt a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u201eaut\u00f3p\u00e1ly\u00e1t\u201d, amin – ha nem is k\u00f6nnyen – de biztosan,\na vesz\u00e9lyeket elker\u00fclve el\u0151re lehet jutni. \u00c1m, aki azonban \u00fagy d\u00f6nt, hogy a\nd\u00f6c\u00f6g\u0151s, \u201eals\u00f3bb rend\u0171\u201d fejl\u0151d\u00e9sp\u00e1ly\u00e1r\u00f3l becsatlakozik a gyorsabb halad\u00e1st biztos\u00edt\u00f3\n\u201ej\u00f6v\u0151p\u00e1ly\u00e1ra\u201d, annak az erre \u00e9rv\u00e9nyes k\u00f6zleked\u00e9si szab\u00e1lyokat kell betartania. Aki\nezeket \u00e1th\u00e1gn\u00e1, \u00e9s er\u0151szakkal nekivezeti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9t a \u201esz\u0171k folyos\u00f3\u201d fal\u00e1nak, az\n\u00fagy j\u00e1r, mint aki az aut\u00f3p\u00e1lya szalagkorl\u00e1tj\u00e1nak vezeti g\u00e9pkocsij\u00e1t.  Aki a \u201et\u00f6rt\u00e9nelmi aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1n\u201d rendre \u00e1tl\u00e9pi a \u201ez\u00e1r\u00f3vonalat\u201d\nvagy a \u201esebess\u00e9gkorl\u00e1tot\u201d – mint Orb\u00e1n Viktor, amikor autokrata rendszerr\u00e9\ntorz\u00edtotta az orsz\u00e1got vagy az EU-t fenyegeti k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si v\u00e9t\u00f3j\u00e1val \u2013 lehet\nszerencs\u00e9je egy ideig, de hossz\u00fa t\u00e1von, bizonyosan, katasztr\u00f3f\u00e1t id\u00e9z el\u0151. A\nminisztereln\u00f6k EU-nak k\u00fcld\u00f6tt v\u00e1laszlevelei a k\u00f6zismert, morbid viccre eml\u00e9keztetnek:\n\u201eA r\u00e1di\u00f3 figyelmezteti az aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1n hazat\u00e9r\u0151ket: vigy\u00e1zat, egy \u0151r\u00fclt szemben\nmegy a forgalommal. Egy aut\u00f3s fels\u00f3hajt: m\u00e9g hogy egy? De hiszen mindenki\nszembe halad!\u201d A 21. sz\u00e1zadban a legt\u00f6bb t\u00e1rsadalom igyekszik felcsatlakozni a gyorsabb\nhalad\u00e1st biztos\u00edt\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1ra. Aki azonban ebben a helyzetben\nszemben halad a forgalommal \u2013 ak\u00e1r felel\u0151tlens\u00e9gb\u0151l, ak\u00e1r mert \u00fagy v\u00e9li, joga csak\nsaj\u00e1t szab\u00e1lyait k\u00f6vetni \u2013 arra, s ami m\u00e9g rosszabb, a vele egy\u00fctt utaz\u00f3kra is,\nszomor\u00fa j\u00f6v\u0151 v\u00e1r.  <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az emberis\u00e9g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek v\u00e1lasz\u00fatj\u00e1hoz \u00e9rkezett. Ilyenkor mindenki a biztos j\u00f6v\u0151be vezet\u0151 \u00fatvonalat keresi. Vannak, akik a m\u00falt bev\u00e1ltnak t\u0171n\u0151 receptj\u00e9t k\u00f6vetn\u00e9k. Orb\u00e1n Viktor – Soros Gy\u00f6rgy, a Project Syndicate-ban megjelent cikk\u00e9vel vitatkozva – Eur\u00f3pa l\u00e9nyeg\u00e9t \u201ehit\u00fcnk k\u00f6z\u00f6s gy\u00f6kereiben\u201d, \u201ea zsid\u00f3-kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1nyokon nyugv\u00f3 eur\u00f3pai csal\u00e1dmodellben\u201d \u00e9s a \u201ekereszt\u00e9ny szabads\u00e1gban\u201d v\u00e9lte megtal\u00e1lni. M\u00e1sok a fejl\u0151d\u00e9s \u00faj, dinamikus […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/623"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=623"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/623\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":624,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/623\/revisions\/624"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=623"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=623"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=623"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}