El\u0151sz\u00f6r csak\nkiv\u00e9teleknek l\u00e1tszottak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alap\u00edtv\u00e1nyi form\u00e1ban m\u0171k\u00f6dtetett szervezetek.\nM\u00e1ra azonban a kiv\u00e9telb\u0151l szab\u00e1ly lett \u00e9s a lassan a hagyom\u00e1nyos int\u00e9zm\u00e9nyek v\u00e1lnak\ngy\u00e9r\u00fcl\u0151 kiv\u00e9tell\u00e9. A megzavarodott \u00e9rintettek \u2013 hallgat\u00f3k, tan\u00e1rok, kutat\u00f3k,\nsz\u00edn\u00e9szek, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k \u00e9s m\u0171v\u00e9szek – k\u00e9ts\u00e9gbeesett k\u00e9rd\u00e9seit a rendszer ki\u00f6tl\u0151i a\nszok\u00e1sos strat\u00e9gi\u00e1val h\u00e1r\u00edtj\u00e1k el: az \u00e1talak\u00edt\u00e1s a t\u00f6rv\u00e9nyek alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt,\nk\u00f6veti az Alkotm\u00e1ny \u00fatmutat\u00e1sait, illeszkedik a nemzetk\u00f6zi trendhez \u00e9s a kor\u00e1bban\nsz\u0171k\u00f6lk\u00f6d\u0151 ter\u00fcletekre most \u00f6mlik a p\u00e9nz. Minden a legnagyobb rendben, \u201eeur\u00f3pai\u201d\nm\u00f3don \u00e9s a nemzet \u00e9rdek\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nik. Ahhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck a folyamatot, meglehet\u0151sen\nmesszire kell visszatekinteni. A t\u00f6rt\u00e9net gy\u00f6kerei ugyanis a 18. sz\u00e1zadba ny\u00falnak\nvissza. <\/p>\n\n\n\n
1769-ban III.\nGy\u00f6rgy angol kir\u00e1ly – hatalm\u00e1val \u00e9lve, amely jogot \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi forr\u00e1sokat is biztos\u00edtott\nsz\u00e1m\u00e1ra – amerikai gyarmat\u00e1n egy egyetemet alap\u00edtott: a Darthmouth College-ot. Ahogyan\nminden esetben, amikor v\u00e1llalatot vagy egyetemet hozott l\u00e9tre, t\u0151k\u00e9t \u00e9s\nprivil\u00e9giumokat adott sz\u00e1m\u00e1ra, majd kinevezte az int\u00e9zm\u00e9nyt m\u0171k\u00f6dtet\u0151\ntest\u00fcletet. A t\u00f6rt\u00e9nelem pedig haladott a maga \u00fatj\u00e1n: az egyetem sikeresen\ntev\u00e9kenykedett \u00e9s gy\u0151z\u00f6tt az amerikai forradalom. 1816-ban, New Hamphsire korm\u00e1nyz\u00f3ja\nd\u00f6bbenten fedezte fel: az egyetemet m\u00e9g mindig a kir\u00e1ly \u00e1ltal kinevezett test\u00fclet\nir\u00e1ny\u00edtja. Ezen felh\u00e1borodva t\u00f6rv\u00e9nyt hoztak: hat\u00e1lyon k\u00edv\u00fcl helyezt\u00e9k a\nkir\u00e1lyi alap\u00edt\u00f3 okiratot, \u00e9s az \u00faj hatalom embereivel t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k fel az egyetemet\nir\u00e1ny\u00edt\u00f3 kurat\u00f3riumot. <\/p>\n\n\n\n
Az\n\u00e9rintettek azonban ahelyett, hogy beh\u00fazt\u00e1k volna f\u00fcl\u00fcket-farkukat, b\u00edr\u00f3s\u00e1ghoz\nfordultak. Az \u00fcgy v\u00e9g\u00fcl – 1819-ben – a Legfels\u0151 b\u00edr\u00f3s\u00e1gon k\u00f6t\u00f6tt ki. Az megt\u00e1rgyalta\na \u201eDartmouth v. Woodward\u201d \u00fcgyet \u00e9s azt az \u00edt\u00e9letet hozta: az \u00e1llamnak nincs\njoga beleavatkozni a polg\u00e1rok mag\u00e1n\u00fcgyleteibe. A d\u00f6nt\u00e9s a kir\u00e1lyt egyszer\u0171en\nmag\u00e1nemberr\u00e9 min\u0151s\u00edtette, de nem ez volt a legfontosabb k\u00f6vetkezm\u00e9nye. Az egyik\nalkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3 – Joseph Story – az \u00edt\u00e9lethez megjegyz\u00e9st f\u0171z\u00f6tt: terjessz\u00e9k ki a\nd\u00f6nt\u00e9s hat\u00e1ly\u00e1t a j\u00f6v\u0151ben minden mag\u00e1nv\u00e1llalkoz\u00e1ssal l\u00e9trehozott szervezetre. Javaslata\nazut\u00e1n forradalmat id\u00e9zett el\u0151 a gazdas\u00e1gban. Ett\u0151l kezdve ugyanis, ha valaki nagyobb\nv\u00e1llalkoz\u00e1st vagy szervezetet akart alap\u00edtani, nem kellett el\u0151bb enged\u00e9lyt\nkellett k\u00e9rnie, a kir\u00e1lyt\u00f3l vagy a parlementt\u0151l. Egyszer\u0171en befektet\u0151t\u00e1rsakat\nkeresett, megvitatta vel\u00fck a c\u00e9lokat, megegyeztek a m\u0171k\u00f6d\u00e9s szab\u00e1lyair\u00f3l, majd \u00f6sszeadt\u00e1k\na t\u0151k\u00e9t, \u00e9s m\u00e1r indulhatott is a v\u00e1llalkoz\u00e1s. Az alap\u00edt\u00f3okiratot azut\u00e1n beny\u00fajtott\u00e1k\na (c\u00e9g)b\u00edr\u00f3s\u00e1ghoz, de ott csak azt n\u00e9zt\u00e9k meg, hogy a t\u00f6rv\u00e9nyeknek megfelel\u0151en m\u0171k\u00f6dik-e\na c\u00e9g, esetleg sz\u00fcks\u00e9g van-e m\u00f3dos\u00edt\u00e1sra, a tev\u00e9kenys\u00e9get k\u00f6zben m\u00e1r folytathatta.\n<\/p>\n\n\n\n
J. Story r\u00f6vid\nkieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe volt a k\u00e9s\u0151bbi sz\u00e1zadok robban\u00e1sszer\u0171\nfejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben. A v\u00e1llalkoz\u00e1s-alap\u00edt\u00e1s k\u00f6nnyebb lett \u00e9s felvir\u00e1gozhattak a t\u0151ke-egyes\u00edt\u00e9sen\nalapul\u00f3 szervezetek. Joggal k\u00e9rdezhetn\u00e9 b\u00e1rki: akkor mi a baj a mostani \u201ealap\u00edtv\u00e1nyos\u00edt\u00e1si\u201d\nl\u00e1zzal? H\u00e1t csak az, hogy ami n\u00e1lunk t\u00f6rt\u00e9nik, az \u00e9ppen az ellenkez\u0151je\nmindannak, amit a Darthmouth-sztori kifejez. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Soros Gy\u00f6rgy \u2013 Orb\u00e1n\nViktor \u00e1ltal sokat szidott – tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek t\u00fckr\u00e9ben v\u00e1lik vil\u00e1goss\u00e1. Soros\nGy\u00f6rgy saj\u00e1t vagyon\u00e1t adta \u00e1t a CEU-nak, meghat\u00e1rozta a c\u00e9lt \u00e9s hagyta, hogy a\nkurat\u00f3rium szabadon m\u0171k\u00f6dj\u00f6n. Azt k\u00e9rte csak sz\u00e1mon, hogy az int\u00e9zm\u00e9ny helyt\n\u00e1lljon a nemzetk\u00f6zi versenyben, s ezt a c\u00e9lt a CEU el is \u00e9rte. A mostani\n\u201ealap\u00edtv\u00e1nyos\u00edt\u00e1s\u201d sor\u00e1n azonban k\u00f6z\u00f6s nemzeti vagyonunk mag\u00e1nvagyonn\u00e1 konvert\u00e1l\u00e1sa\nt\u00f6rt\u00e9nik, amit a hitbizom\u00e1ny-szer\u0171 vagyon\u00e1tad\u00e1s v\u00e9gleges\u00edt. <\/p>\n\n\n\n
\u00c1m a helyzet\nm\u00e9g enn\u00e9l is szomor\u00fabb: a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 alap\u00edtv\u00e1nyok egy Patyomkin demokr\u00e1ci\u00e1ban<\/em>\nm\u0171k\u00f6dnek, ami eleve korl\u00e1tozza tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket. A demokr\u00e1ci\u00e1nkra haszn\u00e1lt\nk\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelz\u0151 Grigorij Patyomkin t\u00e1bornok – Katalin c\u00e1rn\u0151 kegyence \u2013 nev\u00e9re\nutal, aki a sz\u00f3besz\u00e9d szerint, fel\u00e9p\u00edtett egy \u00e1lfalut<\/em>, hogy az arra\nl\u00e1togat\u00f3 kir\u00e1lyn\u0151t megt\u00e9vessze, \u00e9s az orosz paraszt \u00e9let\u00e9t boldogabbnak\nt\u00fcntesse fel a val\u00f3s\u00e1gosn\u00e1l. Amik\u00e9nt a Patyomkin-falu a val\u00f3s\u00e1got elfed\u0151, azt\nszebbnek, jobbnak mutat\u00f3 d\u00edszletszer\u0171 \u00e9p\u00edtm\u00e9nyre utal, \u00fagy a\nPatyomkin-demokr\u00e1ci\u00e1t is a k\u00fclvil\u00e1g megt\u00e9veszt\u00e9s\u00e9re hozt\u00e1k l\u00e9tre. Arra sz\u00e1nt\u00e1k,\nhogy orsz\u00e1gunkat – a fel\u00fcletes szeml\u00e9l\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra – a rendszerv\u00e1lt\u00e1s nyom\u00e1n\nl\u00e9trej\u00f6tt \u201enyugati t\u00edpus\u00fa\u201d demokr\u00e1ci\u00e1nak mutassa. Form\u00e1lisan rendelkez\u00fcnk\nminden olyan int\u00e9zm\u00e9nnyel, t\u00f6rv\u00e9nnyel \u00e9s szab\u00e1llyal, amivel a val\u00f3di\ndemokr\u00e1ci\u00e1k. \u00c1m ezek csak a Patyomkin demokr\u00e1cia d\u00edszletei. A rendszerv\u00e1lt\u00e1st\nk\u00f6vet\u0151en l\u00e9trej\u00f6tt – \u00f6r\u00f6k\u00f6lt hi\u00e1nyoss\u00e1gokkal is terhelt – politikai rendszer\u00fcnket\nOrb\u00e1n Viktor – a mi Patyomkin t\u00e1bornokunk – v\u00e9gletesen eltorz\u00edtotta, \u00e9s\n\u00e1ldemokr\u00e1ci\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltoztatta. <\/p>\n\n\n\n A 20. sz\u00e1zad\nfontos tapasztalata, hogy b\u00e1rmilyen szervezet – a bankokt\u00f3l a sportegyes\u00fcletekig,\na sz\u00ednh\u00e1zt\u00f3l az egyetemekig \u2013 m\u0171k\u00f6d\u00e9se alapvet\u0151en f\u00fcgg a politikai k\u00f6rnyezett\u0151l.\nEnnek \u00e1llapota a demokr\u00e1cia, a korm\u00e1nyz\u00e1s min\u0151s\u00e9ge vagy a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma\nobjekt\u00edv mutat\u00f3sz\u00e1maival m\u00e9rhet\u0151 \u00e9s ennek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151k a felel\u0151sen\nkorm\u00e1nyzott, stabil demokr\u00e1ci\u00e1k a Patyomkin t\u00edpus\u00fat\u00f3l. A Patyomkin demokr\u00e1ci\u00e1k\nelmaradhatatlan jellegzetess\u00e9ge: az \u00e1talak\u00edt\u00e1sok – t\u00f6rt\u00e9njen az b\u00e1rmely\nter\u00fcleten \u00e9s b\u00e1rmilyen hangzatos c\u00e9lb\u00f3l \u2013 a val\u00f3s\u00e1gban a hatalomnak \u00e9s\nt\u00e1mogat\u00f3inak a \u201ebebetonoz\u00e1s\u00e1t\u201d szolg\u00e1lj\u00e1k, nem pedig a hat\u00e9konys\u00e1got \u00e9s a\nmin\u0151s\u00e9g jav\u00edt\u00e1s\u00e1t. Eset\u00fcnkben, az alap\u00edtv\u00e1nny\u00e1 szervez\u00e9ssel az egyetemek – de b\u00e1rmely\nm\u00e1s ter\u00fclet alap\u00edtv\u00e1nyai is – kiker\u00fclnek az \u00e1llam fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00f3l, \u00e9s\nv\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen a k\u00f6zvetlen\u00fcl Orb\u00e1n Viktor \u00e1ltal kinevezett kurat\u00f3riumok \u201ekez\u00e9be\u201d\nker\u00fclnek. <\/p>\n\n\n\n A\nvagyonelemek, a m\u0171k\u00f6d\u00e9si c\u00e9lok \u00e9s a munkat\u00e1rsak alkalmaz\u00e1s\u00e1val kapcsolatos\nt\u00e1rsadalmi ellen\u0151rz\u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben megsz\u0171nik \u00e9s ezt \u2013 biztos, ami biztos – belefoglalt\u00e1k\naz Alkotm\u00e1nyba is. Az \u00e9rdekl\u0151d\u0151ket ezut\u00e1n azzal a szok\u00e1sos fordulattal hajtj\u00e1k majd\nel: \u201enincs itt semmi l\u00e1tnival\u00f3\u201d. Ez m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban megk\u00e9rd\u0151jelezi az \u00e1talak\u00edt\u00e1si\nkamp\u00e1nyt \u00e9s m\u00e9g indokoltabb\u00e1 teszi a k\u00e9rd\u00e9st: vajon mindez eredm\u00e9nyezi-e a min\u0151s\u00e9g\n\u00e9s a hat\u00e9konys\u00e1g javul\u00e1s\u00e1t? A t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalatok ugyanis egy sor alapvet\u0151\nprobl\u00e9m\u00e1ra utalnak. Az els\u0151: az uralkod\u00f3k, a m\u00e1ni\u00e1ikat szolg\u00e1l\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyos\nprojekteket olyan eml\u00e9km\u0171nek sz\u00e1nj\u00e1k, amely \u00e9vsz\u00e1zadokon t\u00fal is hirdetik nagys\u00e1gukat.\nUgyanakkor az ezekre \u00e1ldozott forr\u00e1sok, egyr\u00e9szt \u201eelsz\u00edvj\u00e1k\u201d az \u00e9leter\u0151t a\nt\u00e1rsadalom fontos ter\u00fcletei el\u0151l, m\u00e1sr\u00e9szt alacsony hat\u00e9konys\u00e1ggal hasznosulnak.\nGondoljunk csak arra: Magyarorsz\u00e1g lassan elnyeri az \u201eEzer stadion orsz\u00e1ga\u201d nem\n\u00e9ppen megtisztel\u0151 c\u00edmet, mik\u00f6zben elmarad fontos ter\u00fcletek fejleszt\u00e9se. <\/p>\n\n\n\n Most azonban\n– vethetn\u00e9k ellenem \u2013 Orb\u00e1n Viktor v\u00e9gre a fels\u0151oktat\u00e1sba fektet be. \u00c1m itt sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en\n\u00fctk\u00f6z\u00fcnk bele a Patyomkin rendszerek tov\u00e1bbi kiker\u00fclhetetlen korl\u00e1tjaiba. Gyakran\nhivatkoznak arra, hogy bizonyos ter\u00fcletek t\u00e1mogat\u00e1sa \u00e9s kedvezm\u00e9nyei \u201elecsorognak\u201d,\nmajd fokozatosan az eg\u00e9sz t\u00e1rsadalom el\u0151ny\u00e9re v\u00e1lnak. \u00c1m a populista\nrendszerekben a gigantikus projekteket egy leegyszer\u0171s\u00edtett logika m\u0171k\u00f6dteti: az\negy\u00e9nt vagy a szervezetet olyan g\u00e9pezetnek gondolj\u00e1k, amibe fel\u00fcl bedobnak\nn\u00e9h\u00e1ny milli\u00f3t, vagy \u00e9ppen milli\u00e1rdot, majd valahol lent \u201ekipottyan\u201d egy gyerek\nvagy egy v\u00e1llalkoz\u00e1s, a n\u00f6vekv\u0151 nemzetk\u00f6zi befoly\u00e1s vagy az emelked\u0151 foglalkoztatotts\u00e1g,\nesetleg egy remekm\u0171 vagy egy sportsiker. A probl\u00e9ma az, hogy a t\u00e1rsadalom enn\u00e9l\nj\u00f3val bonyolultabb. A k\u00f6zfoglalkoztat\u00e1ssal el lehet \u00e9rni, hogy a\nmunkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9gi statisztika javuljon, de az \u00e9rintetteknek a munkaer\u0151 piacra\nval\u00f3 bejut\u00e1s\u00e1t nem. A K+F kiad\u00e1sok n\u00f6vel\u00e9se hozz\u00e1j\u00e1rul a tudom\u00e1ny fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez,\nde \u00f6nmag\u00e1ban ez nem id\u00e9zi el\u0151 a t\u00e1rsadalom innov\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek javul\u00e1s\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n Ahhoz teh\u00e1t,\nhogy a fels\u0151oktat\u00e1s hat\u00e9konyan j\u00e1ruljon hozz\u00e1 a gazdas\u00e1gunk versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek\njavul\u00e1s\u00e1hoz, a kapcsol\u00f3d\u00f3 ter\u00fcletek alapvet\u0151 fejleszt\u00e9s\u00e9re is sz\u00fcks\u00e9g van. \u00cdgy,\nkezdve az \u00f3vodai h\u00e1l\u00f3zatt\u00f3l a tehets\u00e9g-gondoz\u00e1sig, az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1kt\u00f3l a\ntan\u00e1ri fizet\u00e9sekig, a karrier-lehet\u0151s\u00e9gek sz\u00e9les\u00edt\u00e9s\u00e9t\u0151l az iskol\u00e1k \u00e9s\negyetemek \u201eszabad-verseny\u00e9ig\u201d, az \u00e1llami poz\u00edci\u00f3k bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9n\u00e9l egyenl\u0151 es\u00e9lyekt\u0151l,\na felz\u00e1rk\u00f3ztat\u00e1st seg\u00edt\u0151 t\u00e1mogat\u00e1sokig \u00e9s m\u00e9g sorolhatn\u00e1nk. Ennek a sok ter\u00fclettel\n\u00e9rintkez\u0151 szf\u00e9r\u00e1nak az elmarad\u00e1s\u00e1t j\u00f3l mutatja,\na nemr\u00e9g megjelent glob\u00e1lis v\u00e1llalkoz\u00f3-, \u00e9s tehets\u00e9g-gener\u00e1l\u00f3 index, amely az\norsz\u00e1gok tehets\u00e9g- \u00e9s v\u00e1llalkoz\u00f3- gener\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t \u201em\u00e9ri\u201d. (Global Talent Competitiveness Index\n2019<\/em><\/a>). A\nleg\u00fajabb adatok 121 orsz\u00e1g helyzet\u00e9t \u00e9rt\u00e9kelik \u00e9s k\u00f6z\u00f6tt\u00fck haz\u00e1nk az 52. helyen\ntal\u00e1lhat\u00f3. Ez a poz\u00edci\u00f3 nem is t\u0171nik olyan gyeng\u00e9nek, de saj\u00e1t \u201es\u00falycsoportunkban\u201d\na sereghajt\u00f3k k\u00f6zz\u00e9 tartozunk. <\/p>\n\n\n\n Ugyanakkor az\nalap\u00edtv\u00e1nyok hat\u00e9kony m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t tov\u00e1bbi szervezeti k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek is h\u00e1tr\u00e1ltatj\u00e1k.\nEzekre a gyakran rejtve marad\u00f3 akad\u00e1lyokra a felel\u0151s v\u00e1llalatir\u00e1ny\u00edt\u00e1s \u2013 a\ncorporate governance \u2013 tant\u00e1rgy oktat\u00f3jak\u00e9nt figyeltem fel. A\nr\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gok korm\u00e1nyz\u00e1sa sokban hasonl\u00edt a liber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1\u00e9hoz. Mindkett\u0151\naz int\u00e9zm\u00e9nyes hatalommegoszt\u00e1son alapul. A t\u00f6rv\u00e9nyek egym\u00e1st ellen\u0151rz\u0151 \u00e9s szemmel\ntart\u00f3 test\u00fcletek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t \u00edrj\u00e1k el\u0151. Az Igazgat\u00f3s\u00e1g a tulajdonosi d\u00f6nt\u00e9sek\u00e9rt\nfelel\u0151s, \u00e9s a k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sen v\u00e1lasztj\u00e1k, az \u00dcgyvezet\u00e9s, a napi \u00fcgyeket viszi, a Fel\u00fcgyel\u0151\nbizotts\u00e1g, mindkett\u0151t szemmel tartja, \u00e9s akkor van m\u00e9g egy F\u00fcggetlen K\u00f6nyvvizsg\u00e1l\u00f3\nis, aki ellen\u0151rzi, hogy a c\u00e9g nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozott adatai megfelelnek-e a\nval\u00f3s\u00e1gnak. Hasonl\u00f3 modell m\u0171k\u00f6dteti a politika rendszer\u00e9t \u00e9s a nagy\nalap\u00edtv\u00e1nyokat is. Az elm\u00falt \u00e9vtizedek tapasztalatai azonban azt mutatt\u00e1k: a\nj\u00f3l ki\u00e9p\u00fclt ellen\u0151rz\u00e9si int\u00e9zm\u00e9nyek sem tudt\u00e1k megel\u0151zni a bank-, \u00e9s v\u00e1llalati-cs\u0151d\u00f6k\n\u00e9s az alap\u00edtv\u00e1nyi botr\u00e1nyok sor\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n A szervezeti\n\u201ekatasztr\u00f3f\u00e1k\u201d elemz\u00e9se sor\u00e1n rendre kider\u00fclt: a v\u00e1ls\u00e1gokat \u2013 a ritka\nkiv\u00e9telekt\u0151l eltekintve – nem egyes egy\u00e9nek id\u00e9zik el\u0151. A cs\u0151d\u00f6k a szervezetek\nm\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1nak k\u00f6vetkezm\u00e9nyei, mondhatni kollekt\u00edv munka <\/em>eredm\u00e9nyei. A\nv\u00e1llalati szerencs\u00e9tlens\u00e9gek nyom\u00e1n mindig jellegzetes okok voltak azonos\u00edthat\u00f3k,\namelyek meg\u00e1ll\u00edthatatlan \u201ezuhan\u00e1sba vez\u00e9relt\u00e9k\u201d a szervezetet, \u00e9s amelyek a\npolitikai rendszert is \u201evesz\u00e9lyes \u00fczem\u0171v\u00e9\u201d form\u00e1lj\u00e1k: <\/p>\n\n\n\n Ezek a probl\u00e9m\u00e1k m\u00e9g egy \u201enorm\u00e1lisan\u201d m\u0171k\u00f6d\u0151 t\u00e1rsadalomban is\n\u201elet\u00e9r\u00edthetik\u201d a szervezeteket a t\u00f6rv\u00e9nyek el\u0151\u00edrta p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l. Ugyanakkor ennek\nvesz\u00e9lye megsokszoroz\u00f3dik a Patyomkin demokr\u00e1ci\u00e1kban. Ezekre ugyanis a\nkorrupci\u00f3 magas szintje, a d\u00f6nt\u00e9si folyamatok \u00e1tl\u00e1thatatlans\u00e1g, a t\u00e1rsadalmi\nnyilv\u00e1noss\u00e1g korl\u00e1tjai, a jogi felt\u00e9telek instabilit\u00e1sa jellemz\u0151k. A stabil demokr\u00e1ci\u00e1kban\naz \u00e9let kereteit a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma (rule of law) jel\u00f6li ki, az\n\u00e1ldemokr\u00e1ci\u00e1kban viszont az uralkod\u00f3i \u201ek\u00e9zivez\u00e9rl\u00e9s\u201d \u2013 vagyis a hatalom\nt\u00f6rv\u00e9nye (law of rule) – veszi \u00e1t ezt a szerepet. Ez\u00e9rt, m\u00e9g ha j\u00f3sz\u00e1nd\u00e9k\u00faan\ntekint\u00fcnk is az alap\u00edtv\u00e1nyi form\u00e1ra, a Patyomkin demokr\u00e1ci\u00e1kban elker\u00fclhetetlen\na norm\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dt\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s, ami a hat\u00e9konys\u00e1g legnagyobb ellens\u00e9ge. <\/p>\n\n\n\n A \u201emodellv\u00e1lt\u00e1snak\u201d bec\u00e9zett \u00e1talak\u00edt\u00e1s teh\u00e1t hossz\u00fa t\u00e1von nem\nemeli a fels\u0151oktat\u00e1s min\u0151s\u00e9g\u00e9t, \u00e9ppens\u00e9ggel a m\u0171k\u00f6d\u00e9s kock\u00e1zat\u00e1t n\u00f6veli. Ezt a\nvesz\u00e9lyt m\u00e9g fokozza a populista\/autokratikus rendszerek alapj\u00e1t k\u00e9pez\u0151\nszem\u00e9lyes kapcsolatrendszer. Ez, arra k\u00e9szteti az \u00e9rintetteket, hogy ne csak a\nkiadott parancsot k\u00f6vess\u00e9k, hanem m\u00e9g a v\u00e9lelmezett elv\u00e1r\u00e1st is gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl\nteljes\u00edts\u00e9k. Mindennek k\u00f6vetkezm\u00e9nye: a nehezen \u00f6sszekapart nemzeti vagyon\nelveszteget\u00e9se. Ezzel \u00e9rt\u00fck el az \u201ealap\u00edtv\u00e1nyos\u00edt\u00e1s\u201d legfontosabb vesz\u00e9ly\u00e9hez. Az\nUSA-ban, az 1820-as \u00e9vekben lezajlott esem\u00e9nyek megsz\u00fcntett\u00e9k az \u00e1llam v\u00e1llalkoz\u00e1sokat\nkorl\u00e1toz\u00f3 jogait, \u00e9s sz\u00e9les\u00edtett\u00e9k a polg\u00e1rok gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi kezdem\u00e9nyez\u00e9seinek\nlehet\u0151s\u00e9geit. A szabad v\u00e1llalkoz\u00e1s jog\u00e1t – annak felel\u0151ss\u00e9g\u00e9vel egy\u00fctt – a\npolg\u00e1rokra, illetve a polg\u00e1rok szabad t\u00e1rsul\u00e1saira ruh\u00e1zt\u00e1k \u00e1t, m\u00edg az \u00e1llam csak\na regisztr\u00e1ci\u00f3t \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9nyes m\u0171k\u00f6d\u00e9s meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t tartotta meg. 2010 \u00f3ta\nMagyarorsz\u00e1gon ennek \u00e9ppen az ellenkez\u0151je t\u00f6rt\u00e9nik! A polg\u00e1rok jogait a hatalom\nfondorlatos m\u00f3don visszaveszi \u00e9s a nemzet vagyon\u00e1t kisaj\u00e1t\u00edtja. Ez lett a\nk\u00f6vetkezm\u00e9nye a 2010 \u00f3ta ki\u00e9p\u00edtett Patyomkin-demokr\u00e1ci\u00e1nak. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" El\u0151sz\u00f6r csak kiv\u00e9teleknek l\u00e1tszottak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alap\u00edtv\u00e1nyi form\u00e1ban m\u0171k\u00f6dtetett szervezetek. M\u00e1ra azonban a kiv\u00e9telb\u0151l szab\u00e1ly lett \u00e9s a lassan a hagyom\u00e1nyos int\u00e9zm\u00e9nyek v\u00e1lnak gy\u00e9r\u00fcl\u0151 kiv\u00e9tell\u00e9. A megzavarodott \u00e9rintettek \u2013 hallgat\u00f3k, tan\u00e1rok, kutat\u00f3k, sz\u00edn\u00e9szek, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k \u00e9s m\u0171v\u00e9szek – k\u00e9ts\u00e9gbeesett k\u00e9rd\u00e9seit a rendszer ki\u00f6tl\u0151i a szok\u00e1sos strat\u00e9gi\u00e1val h\u00e1r\u00edtj\u00e1k el: az \u00e1talak\u00edt\u00e1s a t\u00f6rv\u00e9nyek alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt, k\u00f6veti az […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/758"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=758"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/758\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":759,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/758\/revisions\/759"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=758"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=758"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=758"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}