V\u00e1lasz a kir\u00e1lyn\u0151nek<\/p>\n
Mik\u00e9pp lehets\u00e9ges, hogy senki nem l\u00e1tta el\u0151re a v\u00e1ls\u00e1got? \u2013 fordult v\u00e1ratlanul II. Erzs\u00e9bet angol kir\u00e1lyn\u0151 Luis Garicano-hoz, a London School of Economics kutat\u00e1si igazgat\u00f3j\u00e1hoz, amikor 2008 november\u00e9ben ell\u00e1togatott a neves int\u00e9zm\u00e9nybe. A zavart h\u00fcmm\u00f6g\u00e9s, az adott esetben azt jelentette: a bizonytalan adatokb\u00f3l az emberek ink\u00e1bb a fellend\u00fcl\u00e9s jeleit szeretn\u00e9k volna kihallani. A polg\u00e1rok, a politikusok, \u00e9s a befektet\u0151k, b\u00e1r falt\u00e1k az \u00f6sszeoml\u00e1st j\u00f3sol\u00f3 k\u00f6nyveket, a n\u00f6veked\u00e9s zavartalan folytat\u00f3d\u00e1s\u00e1ban rem\u00e9nykednek. Kaotikus vil\u00e1gunk pedig egyar\u00e1nt k\u00edn\u00e1l igazol\u00e1st a v\u00e9g\u00edt\u00e9letre, \u00e9s a napf\u00e9nyes j\u00f6v\u0151re. Nem v\u00e9letlen, hogy a 21. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n megjelen\u0151 bestsellerek a fellend\u00fcl\u00e9s folytat\u00f3d\u00e1s\u00e1t \u00edg\u00e9rt\u00e9k: a Dow-Jones pedig egy \u00e9vtizedig stagn\u00e1lt. 2011 ut\u00e1n viszont a legt\u00f6bben a nagy \u00f6sszeoml\u00e1st vizion\u00e1ltak. Most, 2015. m\u00e1rcius k\u00f6zep\u00e9n az S&P, a Dow-Jones, \u00e9s a Nasdaq is t\u00f6rt\u00e9nelmi cs\u00facsaira h\u00e1gott. Akkor most tot\u00e1lis \u00f6sszeoml\u00e1sra vagy zavartalan sz\u00e1rnyal\u00e1sra k\u00e9sz\u00fclj\u00fcnk?<\/p>\n
II Erzs\u00e9bet nem a v\u00e1ls\u00e1g el\u0151id\u00e9z\u00e9s\u00e9\u00e9rt vonta felel\u0151ss\u00e9gre a k\u00f6zgazd\u00e1szokat. Puszt\u00e1n annak az \u00f3haj\u00e1nak adott hangot, hogy a sok tud\u00f3s, tengernyi p\u00e9nzzel a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt, ha m\u00e1r megel\u0151zni nem is tudta, de legal\u00e1bb el\u0151re jelezhette volna az \u00f6sszeoml\u00e1st. Olyan neh\u00e9z volna a Nobel d\u00edjasoknak m\u00e9g id\u0151ben figyelmeztetni a vil\u00e1got: vigy\u00e1zat, szakad\u00e9k k\u00f6zeledik? J\u00f3 lenne azonban tudom\u00e1sul venni: a szakemberek tan\u00e1cstalans\u00e1ga nem k\u00e9pess\u00e9geik hi\u00e1nyoss\u00e1g\u00e1b\u00f3l, hanem a vil\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1b\u00f3l fakad. Az el\u0151rel\u00e1t\u00e1s bizonytalans\u00e1ga a nemr\u00e9giben felfedezett \u00f6nszervez\u0151d\u0151 kritikuss\u00e1g<\/em> (self-organized criticality) jelens\u00e9g\u00e9re vezethet\u0151 vissza. Az \u00f6nszervez\u0151d\u0151 kritikuss\u00e1g – a komplex rendszerekben spont\u00e1n m\u00f3don kialakul\u00f3 saj\u00e1tos f\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1s – a fokozatosan fel\u00e9p\u00fcl\u0151 homokdomb metafor\u00e1j\u00e1val szeml\u00e9ltethet\u0151.<\/p>\n K\u00e9pzelj\u00fck el, hogy szemenk\u00e9nt homokot sz\u00f3runk egy lapra. El\u0151sz\u00f6r csup\u00e1n kis emelked\u00e9s alakul ki, majd egy picinyke bucka, azut\u00e1n egyre magasabb lesz a homokb\u00f3l \u00e9p\u00fcl\u0151 dombocska. Egy bizonyos m\u00e9retet el\u00e9rve azonban a fel\u00fclr\u0151l leperg\u0151 homok egyetlen szeme lavin\u00e1t v\u00e1lt ki. A dombr\u00f3l, minden ir\u00e1nyban lecs\u00faszik a homok, majd minden megnyugszik, \u00e9s a domb – most m\u00e1r sz\u00e9lesebb alapokon \u2013 \u00fajra kezd fel\u00e9p\u00fclni. A menetrend mindig ugyanaz: szemenk\u00e9nt magasodik a domb, egyre n\u0151, mindig \u00fagy t\u0171nik, ezt a mostani homokszemet m\u00e9g elb\u00edrja, \u00e1m egyszer csak v\u00e1ratlanul elindul a lavina, maga al\u00e1 temeti a kialakult dombot, majd minden elcsendes\u00fcl, \u00e9s a folyamat \u00fajraindul. A f\u00f6ld 7 milli\u00e1rd polg\u00e1ra a glob\u00e1lis vil\u00e1ggazdas\u00e1g fokozatosan n\u00f6vekv\u0151 \u201ehomokdombj\u00e1nak\u201d lak\u00f3ja. \u00c9lvezi az emelked\u00e9s j\u00f3t\u00e9tem\u00e9nyeit, a b\u0151v\u00fcl\u0151 fogyaszt\u00e1st, a megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 term\u00e9kek sz\u00e9les\u00fcl\u0151 v\u00e1laszt\u00e9k\u00e1t. Meg\u00e1ll\u00edthatatlannak szeretn\u00e9 hinni a n\u00f6veked\u00e9st. \u00c1m a glob\u00e1lis gazdas\u00e1g \u2013 a homokdombhoz hasonl\u00f3an \u2013 nem stabil. Egyetlen v\u00e1ratlan esem\u00e9ny \u2013 egy bank cs\u0151dje, egy asz\u00e1lyos \u00e9vszak, egy h\u00e1bor\u00fa, egy v\u00e1ratlan j\u00e1rv\u00e1ny, vagy csup\u00e1n egyetlen f\u00e9lre\u00e9rtett h\u00edr \u2013 katasztr\u00f3f\u00e1t v\u00e1lthat ki \u00e9s a rendszer \u00f6sszed\u0151lhet. Csup\u00e1n h\u00e1rom dolog biztos: (1) egyetlen homokszem elegend\u0151, hogy kiv\u00e1ltsa a lavin\u00e1t, (2), biztos, hogy el\u0151bb-ut\u00f3bb v\u00e1ratlanul elindul a lavina, (3), a katasztr\u00f3fa m\u00e9rete att\u00f3l f\u00fcgg, mennyi ideje emelkedik \u00e9s milyen magasra n\u0151tt a homokdomb.<\/p>\n Ennek a t\u00e9nynek a t\u00fckr\u00e9ben \u00e9rdemes szeml\u00e9lni a befektet\u0151i optimizmus indexeinek mostani sz\u00e1rnyal\u00e1s\u00e1n. A Dow-Jones 1980-ben nagyj\u00e1b\u00f3l 1200-on volt, 1990-ben 2500-on, 2000-ben pedig 11.000-en! Ebb\u0151l a perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l egyar\u00e1nt j\u00f3soltak zavartalan n\u00f6veked\u00e9st (30.000), \u00e9s tot\u00e1lis \u00f6sszeoml\u00e1st (3000). \u00c1m a t\u00f6rt\u00e9nelem megtr\u00e9f\u00e1lta a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1kat: k\u00f6nyveik sikeresek lettek, de el\u0151rejelz\u00e9seik megbuktak. A Dow-Jones sz\u00e1rnyal\u00e1sa megt\u00f6rt ugyan, de \u201ecsup\u00e1n\u201d a stagn\u00e1l\u00e1s k\u00f6vetkezett. \u00c9s 2011 t\u00e1j\u00e1n \u00fajra a v\u00e9g\u00edt\u00e9let divatja j\u00f6tt el. \u00c1m a val\u00f3s\u00e1g \u00fajra kicselezte a l\u00e1tnokokat: nem katasztr\u00f3fa j\u00f6tt, \u00e9ppen ellenkez\u0151leg, minden id\u0151k legnagyobb cs\u00facsa. Akkor most \u00f6r\u00fclj\u00fcnk, vagy szorongjunk?<\/p>\n Hogy mik\u00e9nt alakul a j\u00f6v\u0151 \u2013 megvallom – fogalmam sincs. Puszt\u00e1n annyit sejtek, az adott helyzetben senki nem tudhat t\u00f6bbet ann\u00e1l, hogy a homoklavina egyszer csak elindul, \u00e9s maga al\u00e1 temet mindent. \u00d3vatoss\u00e1gra intek teh\u00e1t mindenkit, aki abban rem\u00e9nykedik, t\u00fal vagyunk a nehez\u00e9n, v\u00e9gre kis\u00fct a nap. B\u00e1r az emberek b\u00edztat\u00e1st v\u00e1rnak, jobb felk\u00e9sz\u00fclni az v\u00e1ratlan visszaes\u00e9sekre, a glob\u00e1lis katasztr\u00f3f\u00e1kra, a h\u00e1bor\u00fakra, a j\u00e1rv\u00e1nyokra, a szankci\u00f3kra \u00e9s mindezek nehezen kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyeire. A helyzetet s\u00falyosb\u00edtja, hogy m\u00e9g az egy\u00e9bk\u00e9nt pozit\u00edv hat\u00e1soknak \u2013 a gyors fejl\u0151d\u00e9s a vil\u00e1g m\u00e1s pontjain, \u00faj ipar\u00e1gak felemelked\u00e9se, okos \u00e9s olcs\u00f3 robotok terjed\u00e9se – \u00e9let\u00fcnket megkeser\u00edt\u0151 k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek. V\u00e1ratlanul le\u00e9rt\u00e9kel\u0151dhet kiv\u00e9telesen kiv\u00e1l\u00f3nak gondolt k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnk, kedvez\u0151tlenn\u00e9 v\u00e1lhat a befektet\u0151i k\u00f6rnyezet, a vil\u00e1g figyelme r\u00f3lunk m\u00e1sok fel\u00e9 fordulhat. \u00c9s ez a v\u00e1ltoz\u00e1s nem az \u00e9vszakok v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1nak kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3s\u00e1g\u00e1val j\u00f6n el. A glob\u00e1lis rendszer \u00f6nszervez\u0151d\u0151 kritikuss\u00e1ga el\u0151re jelezhetetlen\u00fcl id\u00e9z el\u0151 \u00f6sszeoml\u00e1st. II. Erzs\u00e9bet k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re teh\u00e1t az a v\u00e1lasz: vil\u00e1gunk a j\u00f6v\u0151ben m\u00e9g kisz\u00e1m\u00edthatatlanabb lesz, \u00edgy a fordulat m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1that\u00f3 el\u0151re. A k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t az: mit lehet tenni, ha nem tudjuk elszigetelni magunkat a k\u00fclvil\u00e1gt\u00f3l?<\/p>\n Az egyetlen \u00e9sszer\u0171 v\u00e1lasz, tekints\u00fck kaotikus vil\u00e1gunkat annak, ami: amolyan evol\u00faci\u00f3s laborat\u00f3riumnak. Ebben azonban nem \u2013 mint f\u00e9lre\u00e9rtik – a leger\u0151sebb, leg\u00f6nz\u0151bb, \u00e9s legagressz\u00edvebb, hanem a legink\u00e1bb alkalmazkod\u00f3 l\u00e9nyek maradnak fenn. A term\u00e9szeti katasztr\u00f3f\u00e1k els\u00f6p\u00f6rt\u00e9k a f\u00e9lelmetes dinoszauruszokat, de utat nyitottak a l\u00e1tsz\u00f3lag gyenge, de tanulni k\u00e9pes eml\u0151s\u00f6knek. A 21. sz\u00e1zad kaotikus vil\u00e1g\u00e1ban is a tanul\u00e1s a fennmarad\u00e1s kulcsa. \u00c1m erre csak az a t\u00e1rsadalom k\u00e9pes, amely nemcsak a cs\u00facs\u00e1n gondolkodik. M\u00e9g a gazdas\u00e1gi \u00e9s a politikai elit kollekt\u00edv intelligenci\u00e1ja is kev\u00e9s. A v\u00e1ltoz\u00e1st \u00e9s az alkalmazkod\u00e1st mindenki \u00fcgy\u00e9v\u00e9 kell tenni! Ezt olyan politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi int\u00e9zm\u00e9nyek teszik lehet\u0151v\u00e9, amelyek \u00e9rz\u00e9keltetik a v\u00e1ltoz\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t. Ezek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t pedig olyan kult\u00fara teszi hat\u00e9konny\u00e1, amely a kiker\u00fclhetetlen k\u00e9nyszerek mellett t\u00e1mogatja a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s\u00e9t, \u00e9s tanul\u00e1s\u00e1t. A 21. sz\u00e1zadban az alkalmazkod\u00e1s elutas\u00edt\u00e1sa vezet a buk\u00e1shoz. V\u00e9ss\u00fck esz\u00fcnkbe teh\u00e1t a v\u00e1ltoz\u00e1s-menedzsment k\u00f6nyvek ismert mott\u00f3j\u00e1t: \u201eMik voltak a kipusztul\u00f3 dinoszauruszok, utols\u00f3 egyed\u00e9nek, az utols\u00f3 szavai? – Akkor sem v\u00e1ltozom!\u201d<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" V\u00e1lasz a kir\u00e1lyn\u0151nek Mik\u00e9pp lehets\u00e9ges, hogy senki nem l\u00e1tta el\u0151re a v\u00e1ls\u00e1got? \u2013 fordult v\u00e1ratlanul II. Erzs\u00e9bet angol kir\u00e1lyn\u0151 Luis Garicano-hoz, a London School of Economics kutat\u00e1si igazgat\u00f3j\u00e1hoz, amikor 2008 november\u00e9ben ell\u00e1togatott a neves int\u00e9zm\u00e9nybe. A zavart h\u00fcmm\u00f6g\u00e9s, az adott esetben azt jelentette: a bizonytalan adatokb\u00f3l az emberek ink\u00e1bb a fellend\u00fcl\u00e9s jeleit szeretn\u00e9k volna kihallani. […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/76"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=76"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/76\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":77,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/76\/revisions\/77"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=76"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=76"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=76"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}