{"id":797,"date":"2021-04-11T08:10:52","date_gmt":"2021-04-11T08:10:52","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=797"},"modified":"2021-04-11T08:10:52","modified_gmt":"2021-04-11T08:10:52","slug":"egy-ujabb-nagy-atalakulas-kuszoben","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=797","title":{"rendered":"Egy \u00fajabb \u201eNagy \u00e1talakul\u00e1s\u201d k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n."},"content":{"rendered":"\n

\u201eA\ntizenkilencedik sz\u00e1zadi civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00f6sszeomlott\u201d. Ezzel a mondattal indul a 20.\nsz\u00e1zad egyik legjelent\u0151sebb t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi \u00edr\u00e1sa, Pol\u00e1nyi K\u00e1roly, \u201eA nagy\n\u00e1talakul\u00e1s\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171ve. Az eredeti c\u00edm – \u201eThe Great Transformation. The\nPolitical and Economic Origins of Our Time\u201d<\/a>. (London. 1946.) \u2013 azonban a \u201eNyugat\u201d sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek\ntal\u00e1ny\u00e1ra is utal. Az \u00edg\u00e9retet bev\u00e1ltva, seg\u00edt meg\u00e9rteni a vil\u00e1gunkat \u00e9vsz\u00e1zadokon\nkereszt\u00fcl vez\u00e9rl\u0151 hat\u00e1sokat \u00e9s meggy\u0151z\u0151 v\u00e1laszt k\u00edn\u00e1l a k\u00e9rd\u00e9sre, mi\u00e9rt \u00e9ppen Eur\u00f3pa\nhat\u00e1rozta meg a vil\u00e1g sors\u00e1t. Pol\u00e1nyi szerint \u201eNyugat\u201d t\u00f6rt\u00e9nelmi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t\nalapvet\u0151en az eur\u00f3pai civiliz\u00e1ci\u00f3 n\u00e9gy, a t\u00f6bbi civiliz\u00e1ci\u00f3khoz k\u00e9pest egyedi\nint\u00e9zm\u00e9nye – a hatalmi egyens\u00faly rendszere, a nemzetk\u00f6zi aranystandard, az\n\u00f6nszab\u00e1lyoz\u00f3 piac \u00e9s a liber\u00e1lis \u00e1llam \u2013 hat\u00e1rozta meg. (Id\u00e9zett m\u0171: 7. oldal).\nA figyelmes olvas\u00f3 m\u00e9g azt is kiolvashatta az 1939-1943 k\u00f6z\u00f6tt \u00edr\u00f3dott m\u0171b\u0151l,\nmi\u00e9rt sodr\u00f3dott le a fejl\u0151d\u00e9s f\u0151\u00fatj\u00e1r\u00f3l a sok\u00e1ig perspektivikusnak l\u00e1tsz\u00f3\n\u201ekommunista modell\u201d.  <\/p>\n\n\n\n

Az int\u00e9zm\u00e9nyek\nm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben persze rendre zavarok keletkeztek, amelyek a 20. sz\u00e1zadban vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1gokhoz,\nvil\u00e1gh\u00e1bor\u00fakhoz \u00e9s ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben alapvet\u0151 politikai \u00e1trendez\u0151d\u00e9sekhez is\nvezettek. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben m\u00e9gis a \u201eNyugat\u201d gazdas\u00e1gi, t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai rendszere\nbizonyult a legdinamikusabb fejl\u0151d\u00e9si modellnek. Azok j\u00e1rtak j\u00f3l, akik ehhez\ncsatlakoztak, akik viszont k\u00e9slekedtek vagy elutas\u00edtott\u00e1k ezt, elmaradtak. V\u00e9gs\u0151\nsoron ez k\u00e9nyszer\u00edtette ki az 1990-es \u201erendszerv\u00e1lt\u00e1sokat\u201d is. \u00c1m, mint\nkider\u00fclt, a siker-modellhez t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1shoz nem el\u00e9gs\u00e9ges n\u00e9h\u00e1ny\ngazdas\u00e1gi \u00e9s politikai int\u00e9zm\u00e9ny \u00e1tv\u00e9tele. M\u00e1r Pol\u00e1nyi is figyelmeztet: a t\u00e1rsadalom\nm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u201elogik\u00e1j\u00e1t\u201d alapvet\u0151en meg kellett v\u00e1ltoztatni, \u00e1talak\u00edtva a\npolitikai int\u00e9zm\u00e9nyeket, a t\u00e1rsadalom \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t, a polg\u00e1rok motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. Mik\u00f6zben\npedig a rendszerv\u00e1lt\u00f3k m\u00e9g mindig az \u00e1talakul\u00e1s \u00fajra \u00e9s \u00fajra feler\u0151s\u00f6d\u0151\nneh\u00e9zs\u00e9geivel k\u00fcszk\u00f6dnek, a vil\u00e1g egy \u00fajabb, m\u00e9g nagyobb \u00e1talakul\u00e1s kell\u0151s\nk\u00f6zep\u00e9n tal\u00e1lta mag\u00e1t. Erre utal, hogy a napjainkr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 elemz\u00e9sek gyakran, a\nPol\u00e1nyi m\u0171re eml\u00e9keztet\u0151 mondattal – \u201eA 20. sz\u00e1zadi civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00f6sszeomlott\u201d \u2013 ind\u00edtanak.\n<\/p>\n\n\n\n

Az els\u0151 \u201enagy\n\u00e1talakul\u00e1s\u201d elemz\u00e9s\u00e9re m\u00e9g Sz\u00f3krat\u00e9sz tett k\u00eds\u00e9rletet, arra b\u00edztatva bar\u00e1tj\u00e1t, Adeimantoszt:\n\u201eGyertek teh\u00e1t, alap\u00edtsunk k\u00e9pzeletben legesleg\u00f6lr\u0151l kezdve, egy \u00e1llamot.\u201d (Plat\u00f3n. \u00c1llam<\/a>. 106.oldal). Majd v\u00e9gigvezette \u0151t az \u00faton, az \u00e9lelem\nel\u0151teremt\u00e9s\u00e9t\u0151l, a lak\u00e1s \u00e9s egy\u00e9b sz\u00fcks\u00e9gletek biztos\u00edt\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl, eg\u00e9szen\naz egyre kifinomultabb sz\u00fcks\u00e9gletek ig\u00e9ny\u00e9nek megjelen\u00e9s\u00e9ig. Sz\u00f3krat\u00e9sz\nfelismerte: \u201eminden k\u00e9sz\u00edtm\u00e9ny nagyobb t\u00f6megben, szebben \u00e9s k\u00f6nnyebben k\u00e9sz\u00fcl,\nha a munk\u00e1s \u2026mindig egyf\u00e9le munk\u00e1t v\u00e9gez.\u201d (U.o. 109.). Amint azonban rabj\u00e1v\u00e1\nv\u00e1ltunk a kifinomult fogyaszt\u00e1snak, el kellett fogadni az egyre nagyobb \u00e1llamot\n\u00e9s a piac \u00e1ltal vez\u00e9relt cser\u00e9t. A t\u00e1rsadalmat teh\u00e1t sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en \u201eolyan\nn\u00e9pess\u00e9ggel kell felduzzasztani, amely m\u00e1r nem is az igazi \u00e9letsz\u00fcks\u00e9gletek\nkedv\u00e9\u00e9rt van az \u00e1llamban\u201d. (U.o. 117. oldal). <\/p>\n\n\n\n

A modern\ntudom\u00e1ny a probl\u00e9m\u00e1t, hogy mik\u00e9nt osztjuk fel id\u0151nket magunk ell\u00e1t\u00e1sa \u00e9s m\u00e1sok\nszolg\u00e1lata k\u00f6z\u00f6tt az un. feladatv\u00e1lt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9g<\/em> (task-switching cost) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel\nelemzi. Folyamatosan m\u00e9rlegelj\u00fck, hogyan j\u00e1runk jobban: ha magunk teremtj\u00fck el\u0151\namire sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van, vagy ha csere \u00fatj\u00e1n jutunk hozz\u00e1? Ha \u00fagy t\u0171nik, olcs\u00f3bban,\njobb min\u0151s\u00e9g\u0171 term\u00e9ket tudn\u00e1nk magunk el\u0151\u00e1ll\u00edtani, akkor ezt v\u00e1lasztjuk, ha\nviszont a csere seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00f6nnyebben juthatunk hozz\u00e1 az \u00e9let\u00fcnkh\u00f6z sz\u00fcks\u00e9ges\ndolgokhoz, akkor e mellett d\u00f6nt\u00fcnk. A\nkutat\u00f3k \u00e1ltal\u00e1nos felt\u00e9telek mellett elemezt\u00e9k a folyamat lehets\u00e9ges kimeneteit\n\u00e9s bizony\u00edtott\u00e1k: amint\naz emberek felfedezik, hogy finomod\u00f3 ig\u00e9nyeik kiel\u00e9g\u00edt\u00e9se, a n\u00f6vekv\u0151\nfeladatv\u00e1lt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9gek miatt, \u00f6nell\u00e1t\u00e1ssal t\u00fal dr\u00e1ga, a cser\u00e9re \u00e9p\u00fcl\u0151\nt\u00e1rsadalmat v\u00e1lasztj\u00e1k. (Goldsby,\nH. et al. 2012. Task-switching costs\npromote the evolution of division of labor and shifts in individuality.<\/a>) Az ig\u00e9nyek b\u0151v\u00fcl\u00e9se lehetetlenn\u00e9 tette, hogy egy csal\u00e1d k\u00e9pes legyen\nel\u0151\u00e1ll\u00edtani \u00f6nmaga sz\u00e1m\u00e1ra a sz\u00fcks\u00e9ges term\u00e9kek t\u00f6meg\u00e9t, \u00edgy az ember\nr\u00e1k\u00e9nyszer\u00fclt sz\u00fcks\u00e9gleteit a kereskedelem \u00fatj\u00e1n kiel\u00e9g\u00edteni.  <\/p>\n\n\n\n

A matematikai\nelemz\u00e9s visszaigazolta a Sz\u00f3krat\u00e9sz \u00e1ltal felrajzolt \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gban is tetten\n\u00e9rhet\u0151 trendet: mind nagyobb m\u00e9ret\u0171 \u00e9s egyre hierarchikusabb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek j\u00f6ttek\nl\u00e9tre. A kereskedelem pedig\negyre t\u00e1volabbi termel\u0151ket \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket kapcsolt \u00f6ssze. Megtapasztalva, majd\nhozz\u00e1szokva az egyre kifinomultabb term\u00e9kek k\u00edn\u00e1lta k\u00e9nyelemhez \u00e9s kellemess\u00e9ghez,\naz ember egyre telhetetlenebb\u00e9<\/em> v\u00e1lt. A modern ember szinte\nkiel\u00e9g\u00edthetetlen v\u00e1gyait a term\u00e9k-vil\u00e1g sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t sz\u00e1mszer\u0171s\u00edt\u0151 \u201estock-keeping\nunit\u201d (SKU) mutat\u00f3ja m\u00e9ri, amely a m\u00falt sz\u00e1zadban az \u00e1ruk\u00edn\u00e1lat robban\u00e1sszer\u0171 b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9t\nmutatta. (Beinhocker, E. The Origin of Wealth.\n2006.<\/a>) Els\u0151\npillant\u00e1sra ennek a folyamat a dinamik\u00e1j\u00e1t az emberi intelligencia – a\nfeltal\u00e1l\u00f3k kreativit\u00e1sa – hat\u00e1rozza meg. \u00c1m, amint \u00e9let\u00fcnk elmaradhatatlan r\u00e9sze\nlett a csere, a d\u00f6nt\u0151 t\u00e9nyez\u0151v\u00e9 a cserepartnerek felkutat\u00e1s\u00e1nak, a\nmeg\u00e1llapod\u00e1snak, a csere lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1nak, vagyis a tranzakci\u00f3knak a k\u00f6lts\u00e9gei l\u00e9ptek\nel\u0151.  <\/p>\n\n\n\n

A\nkommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6lts\u00e9geinek fokozatos cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel egyre\nt\u00e1volabbi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek kapcsol\u00f3dtak \u00f6ssze \u00e9s egyre komplexebb t\u00e1rsadalmak j\u00f6ttek\nl\u00e9tre. A technikai\/technol\u00f3giai forradalmak hat\u00e1s\u00e1ra ez a cs\u00f6kken\u00e9s t\u00e1rsadalmi\n\u00e9s gazdas\u00e1gi forradalmakat is el\u0151id\u00e9zve, alapvet\u0151en \u00e1talak\u00edtotta a\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket. Vil\u00e1gosan megmutatkozott ez a 19. sz\u00e1zadban, amikor egyr\u00e9szt a\nvas\u00fat \u00e9s a g\u0151zhaj\u00f3z\u00e1s, m\u00e1sr\u00e9szt a t\u00e1virat majd a telefon jelent\u0151sen lecs\u00f6kkentett\u00e9k\na tranzakci\u00f3k k\u00f6lts\u00e9geit \u00e9s idej\u00e9t. Ez d\u00f6nt\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben kit\u00e1g\u00edtotta a\npotenci\u00e1lis partnerek k\u00f6r\u00e9t, egyben megn\u00f6velte a hat\u00e9konyan m\u0171k\u00f6dtethet\u0151 v\u00e1llalkoz\u00e1sok\nm\u00e9ret\u00e9t. A tranzakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9gek szerep\u00e9t \u2013 m\u00e9g a m\u00falt sz\u00e1zad harmincas \u00e9veinek\nv\u00e9g\u00e9n \u2013 els\u0151k\u00e9nt R. Coase ismerte fel, megalapozva a tranzakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9gek\ngazdas\u00e1gtan\u00e1t. (Coase, R. 1937. The Nature of the\nFirm.<\/a>) Modellje alapj\u00e1n\nmegv\u00e1laszolhattuk azt a trivi\u00e1lisnak t\u0171n\u0151 k\u00e9rd\u00e9st, mi\u00e9rt is hoz l\u00e9tre az ember\nv\u00e1llalatot \u2013 de \u00e9pp \u00edgy b\u00e1rmely szervezetet \u2013 \u00e9s mi\u00e9rt v\u00e1ltoztatja meg annak\nstrukt\u00far\u00e1j\u00e1t \u00e9s korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1t, ha cs\u00f6kkennek a tranzakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9gek.  <\/p>\n\n\n\n

A 19. sz\u00e1zadban\nugyanakkor felbukkant egy m\u00e1sik t\u00e9nyez\u0151 – a nemzet-\u00e1llamm\u00e1 szervez\u0151d\u00e9s \u2013 is, amely\nmeghat\u00e1roz\u00f3 hat\u00e1st gyakorolt a t\u00e1rsadalmak strukt\u00far\u00e1j\u00e1ra. Vil\u00e1gunk szerkezet\u00e9t az\nelm\u00falt k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadban a tranzakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9gek cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a nemzeti\nidentit\u00e1s er\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9nek egybekapcsol\u00f3d\u00f3 hat\u00e1sa form\u00e1lta. Meggy\u0151z\u0151en p\u00e9ld\u00e1zta az\n\u00e1ltaluk el\u0151id\u00e9zte gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi dinamik\u00e1t az Osztr\u00e1k-Magyar monarchia\neset\u00e9t feldolgoz\u00f3 vizsg\u00e1lat. (Schultz, M. Wolf, N. Economic\nnationalism and economic integration: the Austro-Hungaria Empire in the late\nnineteenth century. Economic History Review. 2012<\/a>). A kutat\u00f3k azt tal\u00e1lt\u00e1k, m\u00edg a cs\u00f6kken\u0151\ntranzakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9gek a piacok \u00e9s ezzel a birodalom gazdas\u00e1gi integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t t\u00e1mogatt\u00e1k,\na nemzeti identit\u00e1s ink\u00e1bb az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s trendj\u00e9t er\u0151s\u00edtette. Mik\u00f6zben a\ncs\u00f6kken\u0151 sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9gek a gabona-piacot az id\u0151k sor\u00e1n fokozatosan egys\u00e9gesebb\u00e9\ntett\u00e9k, a nemzeti identit\u00e1sok er\u0151s\u00f6d\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra m\u00e9gis elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 \u201enemzeti\u201d\npiacok j\u00f6ttek l\u00e9tre. Magyar-Osztr\u00e1k monarchi\u00e1n bel\u00fcl, az azonos etnikai, kultur\u00e1lis\n\u00e9s nyelvi h\u00e1tter\u0171 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt alacsonyabb \u00e1rakkal kereskedtek, mint\nm\u00e1s nemzetis\u00e9g\u0171 t\u00e9rs\u00e9gekkel. Mik\u00f6zben teh\u00e1t a gazdas\u00e1gi kapcsolatokat szervez\u0151\nell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncok kiterjedtek az eg\u00e9sz birodalomra, egyidej\u0171leg a nemzeten bel\u00fcl\nz\u00e1r\u00f3dtak. <\/p>\n\n\n\n

A \u201enagy\n\u00e1talakul\u00e1sa\u201d sor\u00e1n teh\u00e1t – a tranzakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9gek cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a nemzeti\nidentit\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 erej\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1ra – nemcsak a nemzet-\u00e1llamok, hanem\na nemzetgazdas\u00e1gok is kiform\u00e1l\u00f3dtak. A technikai \u00e9s a gazdas\u00e1gi fejletts\u00e9g adott\nszintje term\u00e9szetesen k\u00edn\u00e1lta fel a \u201enemzeti\u201d gazdas\u00e1gpolitik\u00e1t: t\u00e1mogatni a v\u00e1llalkoz\u00e1sokat,\nhogy a nemzet az \u00e1ltal \u201ebirtokolt\u201d term\u00e9szeti-, intellektu\u00e1lis-, \u00e9s munkaer\u0151-forr\u00e1sokat\nolyan v\u00e9gterm\u00e9kk\u00e9 form\u00e1lj\u00e1k, amelyekkel sikeresen illeszkednek be a vil\u00e1ggazdas\u00e1gba.\nAz ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncok nemzet-k\u00f6zpont\u00fa<\/em> fejleszt\u00e9s\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1ra pedig az orsz\u00e1gok\nkialak\u00edtott\u00e1k ugyanazokat \u2013 a m\u00e1sok\u00e9val p\u00e1rhuzamosan m\u0171k\u00f6d\u0151 \u2013 ipar\u00e1gakat. Eg\u00e9szen\na 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik harmad\u00e1ig a szuver\u00e9n orsz\u00e1gok, mint \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nemzetgazdas\u00e1gok\nintegr\u00e1l\u00f3dtak a nemzetk\u00f6zi gazdas\u00e1gba. K\u00f6zben azonban a \u201enagy \u00e1talakul\u00e1s\u201d\nfolytat\u00f3dott. A lok\u00e1lis \u00e9s region\u00e1lis ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncok \u2013 amelyek addig a\nszuver\u00e9n nemzetgazdas\u00e1gokat \u00e9s v\u00e1llalatokat kapcsolt\u00e1k \u00f6ssze \u2013 fokozatosan beh\u00e1l\u00f3zt\u00e1k\naz eg\u00e9sz vil\u00e1got. <\/p>\n\n\n\n

A fordul\u00f3pontokat\nszeretj\u00fck d\u00e1tumokhoz k\u00f6tni. A glob\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatt\u00e1 szervez\u0151d\u00e9s fordul\u00f3pontj\u00e1t a\nt\u00e9mak\u00f6r neves kutat\u00f3ja – P. Khanna – az 1989 \u00e9vre teszi: ekkor j\u00f6tt l\u00e9tre a\nvil\u00e1gh\u00e1l\u00f3 \u00e9s omlott le a berlini fal. (Khanna, P. Konnektogr\u00e1fia. 2016. Hvg<\/a>. 44.) A vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3 a kapcsolatok\nszinte v\u00e9gtelen sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t, m\u00e1sr\u00e9szt, k\u00f6lts\u00e9g-, \u00e9s id\u0151-ig\u00e9ny\u00e9nek csaknem a\nnull\u00e1ra cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t hozta. A berlini fal leoml\u00e1sa pedig egy olyan b\u00e9k\u00e9s vil\u00e1got\nvet\u00edtett el\u0151re, amelyben minden \u00e9s mindenki biztons\u00e1gosan \u00e9s szabadon mozoghat\nbolyg\u00f3nkon. Ilyen felt\u00e9telek mellett a kommunik\u00e1ci\u00f3 \u2013 m\u00e9ghozz\u00e1 C. L. Strauss\n\u00e1ltal megadott \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rtelm\u00e9ben, mint \u201edolgok, inform\u00e1ci\u00f3k \u00e9s h\u00e1zast\u00e1rsak\ncser\u00e9je\u201d \u2013 fokozatosan tot\u00e1liss\u00e1 \u00e9s glob\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lt. \u00c9lj b\u00e1rhol a bolyg\u00f3n minden\npillanatban \u201eval\u00f3s id\u0151ben\u201d veszel r\u00e9szt a vil\u00e1g t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seiben: ak\u00e1r tudat\u00e1ban\nvagy ennek, ak\u00e1r nem, mindenki m\u00e1sra hatsz \u00e9s mindenki m\u00e1s hat r\u00e1d.  Ez azt jelenti: egy \u00fajabb nagy \u00e1talakul\u00e1s<\/em>\nk\u00fcsz\u00f6b\u00e9hez \u00e9rkezt\u00fcnk. <\/p>\n\n\n\n

M\u00edg eddig a\nszuver\u00e9n nemzetgazdas\u00e1gok saj\u00e1t \u00e9rdekeiknek megfelel\u0151en form\u00e1lt\u00e1k az ell\u00e1t\u00e1si\nl\u00e1ncokat, mostant\u00f3l mindink\u00e1bb r\u00e1kapcsol\u00f3dni k\u00e9nyszer\u00fcltek a glob\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lt\nell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncokra. L\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanezzel a fenyeget\u00e9ssel, egyben lehet\u0151s\u00e9ggel \u2013\nh\u00e1la a TQM \u00e9s a JIT m\u00f3dszereknek – szembes\u00fcltek a v\u00e1llalatok is. A glob\u00e1lis\nverseny \u00e9s az \u00e1ttekinthetetlenn\u00e9 v\u00e1l\u00f3 term\u00e9kv\u00e1laszt\u00e9k kik\u00e9nyszer\u00edtette, hogy az\n\u00e9rt\u00e9kl\u00e1nc egyre sz\u0171kebb szakasz\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edtva hozzanak l\u00e9tre, egyre nagyobb\nkapacit\u00e1s\u00fa termel\u0151\/szolg\u00e1ltat\u00f3 egys\u00e9geket. Ezzel, a kor\u00e1bban a v\u00e1llalatokon\nbel\u00fcl, majd a nemzetgazdas\u00e1gokon bel\u00fcl szervez\u0151d\u0151 \u00e9rt\u00e9kl\u00e1ncok nem egyszer\u0171en glob\u00e1lis\nell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncc\u00e1 szervez\u0151dtek, hanem fokozatosan \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u2013 mondhatni \u201eszuver\u00e9n\u201d –\nentit\u00e1ss\u00e1 v\u00e1ltak. Az egykori szuver\u00e9n nemzetek \u00e9s v\u00e1llalatok arra\nk\u00e9nyszer\u00fcltek, hogy \u201efelcsatlakozzanak\u201d a glob\u00e1lis ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncokra, \u00e9s a\nplatformokra, mert egym\u00e1shoz \u00e9ppen ezeknek a k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel kapcsol\u00f3dhattak. (Khanna, P. Konnektogr\u00e1fia. 2016<\/a>). <\/p>\n\n\n\n

Ez az\n\u00e1tmenet alapvet\u0151en megv\u00e1ltoztatta vil\u00e1gunk jelleg\u00e9t. A f\u00f6ld\u00fcnket \u00e1tsz\u00f6v\u0151 \u00e9s elszak\u00edthatatlan\nrendszerr\u00e9 \u00f6sszekapcsol\u00f3 ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncok vil\u00e1gunkat glob\u00e1lis \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1v\u00e1 form\u00e1lt\u00e1k. (C. H. Tian et al. 2008. BEAM: A\nframework for business ecosystem analysis and modeling<\/a>).\nAz \u00f6kosziszt\u00e9ma eredetileg egy adott\nterm\u00e9szeti k\u00f6rnyezetben egy\u00fctt \u00e9l\u0151, egym\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek\n\u00e9s popul\u00e1ci\u00f3ik, egym\u00e1st\u00f3l elv\u00e1laszthatatlan egy\u00fcttes\u00e9t jelentette. A\nglob\u00e1lis \u00f6kosziszt\u00e9ma val\u00f3s\u00e1g\u00e1ra a vil\u00e1got \u00e9ppen a koronav\u00edrus j\u00e1rv\u00e1ny d\u00f6bbentette\nr\u00e1. Mindenki sz\u00e1m\u00e1ra \u201ek\u00e9zzel foghat\u00f3v\u00e1\u201d v\u00e1lt, hogy a glob\u00e1lis ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1nc b\u00e1rmely\napr\u00f3 l\u00e1ncszem\u00e9nek megszakad\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen zavarokat id\u00e9z el\u0151 a vil\u00e1g m\u00e1s t\u00e1voli pontjain. R\u00e1\u00e9bredhett\u00fcnk\narra: a munkahelyen, a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9letben k\u00f6zvetlen \u00e9s kiker\u00fclhetetlen\nkapcsolatban vagyunk m\u00e1s kontinensek, idegen orsz\u00e1gainak polg\u00e1raival. Az ell\u00e1t\u00e1si\nl\u00e1ncok glob\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1v\u00e1 szervez\u0151d\u00e9se azonban m\u00e9g a Pol\u00e1nyi\n\u00e1ltal le\u00edrtn\u00e1l is \u00e1tfog\u00f3bb, \u00fajabb \u201enagy \u00e1talakul\u00e1st\u201d vet\u00edt el\u00e9nk. <\/p>\n\n\n\n

Vil\u00e1gunk\nmost v\u00e1lik igazi \u201eglob\u00e1lis faluv\u00e1\u201d. Egykori kis falunkban mindenki ismert\nmindenkit, \u00e9s b\u00e1rmit tett\u00e9l, mondt\u00e1l, \u00edg\u00e9rt\u00e9l, \u00e9s teljes\u00edtett\u00e9l vagy nem\nteljes\u00edtett\u00e9l, arr\u00f3l azonnal mindenki tudom\u00e1s szerzett \u00e9s ehhez igaz\u00edtotta a r\u00f3lad\nalkotott v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t. A faluban sok\u00e1ig a pletyka ingyen szab\u00e1lyozott mindenkit\n\u00e9s seg\u00edtett kord\u00e1ban tartani a \u201efalu rossz\u00e1t\u201d, akit a kuty\u00e1k ismertek \u00e9s meg is\nugattak. Azut\u00e1n hozz\u00e1szoktunk: az \u00e1llam hoz t\u00f6rv\u00e9nyeket, ellen\u0151riz, \u00edt\u00e9lkezik\nb\u00fcnteti a szab\u00e1ly-szeg\u00e9st, persze a rendszert m\u00e1r a polg\u00e1rok ad\u00f3ib\u00f3l\nfinansz\u00edrozt\u00e1k. A most szem\u00fcnk el\u0151tt kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 \u201eglob\u00e1lis faluban\u201d, a\ntechnol\u00f3gia lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy sz\u00fclet\u00e9s\u00fcnkt\u0151l kezd\u0151en minden j\u00f3-, \u00e9s\nrossz-tett\u00fcnk \u201ek\u00f6zkinccs\u00e9\u201d v\u00e1lik \u00e9s kit\u00f6r\u00fclhetetlen\u00fcl be\u00e9p\u00fcl glob\u00e1lis\nreput\u00e1ci\u00f3nkba, r\u00e1ad\u00e1sul a rendszer szinte ingyenes m\u0171k\u00f6dtethet\u0151. \u00c1m ennek az\nolcs\u00f3s\u00e1gnak \u00e9s szem\u00e9lyre-szabotts\u00e1gnak megvan az \u00e1ra: a rendszer val\u00f3di vesz\u00e9lyeket\nis rejt\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyekre \u00e9p\u00fcl. A p\u00e9nz\u00fcgyi m\u0171veletek blockchain-szer\u0171 r\u00f6gz\u00edt\u00e9se,\naz \u00edg\u00e9retek \u00e9s meg\u00e1llapod\u00e1sok hasonl\u00f3 glob\u00e1lis adminisztr\u00e1l\u00e1sa. (Casey, M. Vigna, P. 2018. The Truth\nMachine<\/a>.). A\ntechnol\u00f3gia felk\u00edn\u00e1lja minden \u201ef\u00f6ldlak\u00f3\u201d elemi viselked\u00e9s\u00e9nek minden \u00e9rintettje\n\u00e1ltali min\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t, a r\u00f3la alkotott v\u00e9lem\u00e9nyek tot\u00e1lis hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s\nmindezek alapj\u00e1n egy a \u201etoken economy\u201d elv\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u0151 glob\u00e1lis\nviselked\u00e9s-szab\u00e1lyoz\u00f3 rendszer m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9t, r\u00e1ad\u00e1sul, szinte ingyen. <\/p>\n\n\n\n

Napjaink \u201enagy\n\u00e1talakul\u00e1sa\u201d sor\u00e1n t\u00f6bb ter\u00fcleten m\u00e1r \u00e1tl\u00e9pt\u00fck az \u00faj vil\u00e1g k\u00fcsz\u00f6b\u00e9t. M\u00e1s\nter\u00fcleteken \u2013 a glob\u00e1lis rendszer korm\u00e1nyz\u00e1sa, az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1sa, a\nbizalom megteremt\u00e9se \u2013 m\u00e9g csak felsejlenek azok a billen\u00e9si pontok, amelyeken\nt\u00fal a vil\u00e1g alapvet\u0151en megv\u00e1ltozik. A t\u00f6rt\u00e9nelem minden eddigi \u201enagy \u00e1talakul\u00e1sa\u201d\nalapvet\u0151en felzaklatta a t\u00e1rsadalmakat. Rettenetk\u00e9nt \u00e9lt\u00e9k meg a t\u00f6rzsi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek\naz \u00e1llam hatalmi szerkezet\u00e9nek ki\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9t. A szok\u00e1sokkal gy\u00f6keres szak\u00edt\u00e1st\nhozott a piacon alapul\u00f3 gazdas\u00e1g, illetve a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia \u00e1llam\u00e1nak l\u00e9trej\u00f6tte.\nNapjainkban m\u00e9g ezekn\u00e9l is nagyobb \u00e1talakul\u00e1s el\u0151tt \u00e1llunk, amelyhez a\nkor\u00e1bbiakn\u00e1l kevesebb id\u0151 \u00e1ll a rendelkez\u00e9sre. Mi\u00e9rt gondoljuk, hogy k\u00f6nnyen \u201emeg\u00faszhatjuk\u201d?\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eA tizenkilencedik sz\u00e1zadi civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00f6sszeomlott\u201d. Ezzel a mondattal indul a 20. sz\u00e1zad egyik legjelent\u0151sebb t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi \u00edr\u00e1sa, Pol\u00e1nyi K\u00e1roly, \u201eA nagy \u00e1talakul\u00e1s\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171ve. Az eredeti c\u00edm – \u201eThe Great Transformation. The Political and Economic Origins of Our Time\u201d. (London. 1946.) \u2013 azonban a \u201eNyugat\u201d sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek tal\u00e1ny\u00e1ra is utal. Az \u00edg\u00e9retet bev\u00e1ltva, seg\u00edt meg\u00e9rteni a vil\u00e1gunkat […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/797"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=797"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/797\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":798,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/797\/revisions\/798"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=797"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=797"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=797"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}