Mor\u00e1lis \u201evakfoltjaink\u201d.<\/p>\n
A \u201evakfolt\u201d a szem l\u00e1t\u00f3mez\u0151j\u00e9ben kialakul\u00f3 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s holtt\u00e9r. A szemgoly\u00f3 h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n, a l\u00e1t\u00f3idegek becsatlakoz\u00e1si pontj\u00e1ba es\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyt nem vessz\u00fck \u00e9szre, de ez nem t\u0171nik fel, mert az agy, m\u00e9gis k\u00e9pes a k\u00f6rnyezet teljes k\u00e9p\u00e9t el\u0151\u00e1ll\u00edtani. A \u201emor\u00e1lis vakfolt\u201d metafor\u00e1val azt a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s vaks\u00e1got jel\u00f6l\u00f6m, amikor az\u00e9rt utas\u00edtjuk el m\u00e1sok n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t, mert egyszer\u0171en nem l\u00e1tjuk, hogy a vil\u00e1gnak lehet egy m\u00e1sik olvasata is. A k\u00fcl\u00f6n\u00f6s metafora nemr\u00e9g Sheffield-ben jutott eszembe, ahol \u00e9ppen unok\u00e1mra vigy\u00e1ztam, amikor \u00f6r\u00f6mmel vettem \u00e9szre, megjelent egy cikkem \u2013 Magyarorsz\u00e1g nem sziget – a hvg-online-on. Majd megl\u00e1ttam a kommenteket a Mandineren, \u00e9s ism\u00e9t szembes\u00fcltem az internetet elural\u00f3 \u2013 politikai ir\u00e1nyzatt\u00f3l f\u00fcggetlen – jelens\u00e9ggel: az elt\u00e9r\u0151 n\u00e9zetek agressz\u00edv elutas\u00edt\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n
A mor\u00e1lis vakfolt – mik\u00e9nt a szem\u00e9 – tudtunkon k\u00edv\u00fcl megakad\u00e1lyozza, hogy \u00e9szrevegy\u00fck egy jelens\u00e9g l\u00e9tez\u0151, de vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1sunk sz\u00e1m\u00e1ra rejtett oldal\u00e1t. B\u00e1r mindannyian ugyanazt a val\u00f3s\u00e1got \u00e9lj\u00fck, elm\u00e9nk vakfoltjai, k\u00e9ptelenn\u00e9 tesznek bizonyos probl\u00e9m\u00e1k felismer\u00e9s\u00e9re. Az elt\u00e9r\u0151 v\u00e9lem\u00e9nyek \u00f6szt\u00f6nszer\u0171 elutas\u00edt\u00e1sa azut\u00e1n a n\u00e9zetek feloldhatatlan szemben\u00e1ll\u00e1sra vezet. Ez pedig t\u00f6bbnyire lehetetlenn\u00e9 teszi egy k\u00ednz\u00f3 t\u00e1rsadalmi gond gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1t, amelyhez – a dolgok term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva \u2013 t\u00f6bb n\u00e9z\u0151pont\u00fa diagn\u00f3zis volna sz\u00fcks\u00e9ges. Hi\u00e1ba ugyanis a jobb\u00edt\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k, ha a diagn\u00f3zis egyoldal\u00fa, vagyis fontos elemei \u00e9szrev\u00e9tlenek maradnak, a ter\u00e1pia sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen hat\u00e1stalan. Hadd vil\u00e1g\u00edtsam meg ezt egy t\u00f6rt\u00e9nettel. F\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt az USA-ban a polg\u00e1rjogi mozgalmak \u00e9s a liber\u00e1lis politikusok \u00f6sszefogva elkezdt\u00e9k lebontani a \u201efeh\u00e9r\u201d \u00e9s a \u201efekete\u201d t\u00e1rsadalmi csoportok k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1rsadalmi, \u00e9s politikai korl\u00e1tokat. A k\u00fczdelmet, amelynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt alapvet\u0151en \u00e1tform\u00e1l\u00f3dott az amerikai t\u00e1rsadalom, alapvet\u0151en a liber\u00e1lisok vezett\u00e9k, \u00e9s a harc v\u00e9g\u00fcl is a polg\u00e1rjogi mozgalmak gy\u0151zelm\u00e9vel \u00e9rt v\u00e9get. Volt azonban a \u201eh\u00e1bor\u00fanak\u201d egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s mell\u00e9k-sz\u00edntere.<\/p>\n
M\u00e1r tartott a liber\u00e1lis offenz\u00edva, amikor – \u00e9ppen f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada -1965 m\u00e1rcius\u00e1ban egy, akkor m\u00e9g kev\u00e9ss\u00e9 ismert politikus, D. P. Moynihan \u00edrt egy tanulm\u00e1nyt, amely a \u201efeket\u00e9k\u201d csal\u00e1di viszonyait elemezte. Felt\u00e1rta azt a folyamatot, hogyan bomlanak fel a fekete csal\u00e1dok, maradnak magukra a n\u0151k, \u00e9s k\u00e9nyszer\u00fclnek gyermekeiket egyed\u00fcl nevelni, \u00e9s mik\u00e9nt m\u00e9ly\u00edti ez el a szeg\u00e9nys\u00e9g csapd\u00e1j\u00e1t. Az csonka csal\u00e1dokban felnevelked\u0151 gyermekek m\u00e9g ink\u00e1bb elmaradnak tanulm\u00e1nyaikban, tov\u00e1bb \u00f6r\u00f6k\u00edtik a h\u00e1tr\u00e1nyukat, \u00e9s helyzet\u00fck, ahelyett, hogy javulna, tov\u00e1bb romlik. \u00c9s ami m\u00e9g megh\u00f6kkent\u0151bb: a helyzeten a t\u00e1rsadalmi t\u00e1mogat\u00e1s sem seg\u00edt, mert a \u201efekete\u201d n\u0151k a terhess\u00e9 v\u00e1l\u00e1st, menek\u00fcl\u00e9si \u201estrat\u00e9giak\u00e9nt\u201d haszn\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s ez \u2013 az \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1s n\u00f6veked\u00e9se ellen\u00e9re \u2013 a probl\u00e9m\u00e1k s\u00falyosbod\u00e1s\u00e1ra vezet. Moynihant ez\u00e9rt a n\u00e9zet\u00e9\u00e9rt a liber\u00e1lis \u00e9rtelmis\u00e9g, mint rasszist\u00e1t, ki\u00e1tkozta! Ma visszatekintve \u2013 l\u00e1sd: R. Putnam: OurKids: The American Dream in Crisis. 2015. \u2013 m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171: c\u00e9lszer\u0171 lett volna Moynihan jelz\u00e9s\u00e9re odafigyelni, \u00e9s figyelmeztet\u00e9seit megfontolni.<\/p>\n
A 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve a mor\u00e1lis vakfoltok az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1nak egyik legfontosabb akad\u00e1ly\u00e1v\u00e1 l\u00e9ptek el\u0151. Szinte csak olyan probl\u00e9m\u00e1kkal szembes\u00fcl\u00fcnk – glob\u00e1lis \u00e9s helyi szinten egyar\u00e1nt \u2013 amelyek nem orvosolhat\u00f3k kiz\u00e1r\u00f3lag az egyik politikai ir\u00e1ny ter\u00e1pi\u00e1j\u00e1val. R\u00e1ad\u00e1sul, a politikai ir\u00e1nyzatok \u00f6szt\u00f6nszer\u0171 szemben\u00e1ll\u00e1sa \u2013 ha ez egy\u00e1ltal\u00e1n lehets\u00e9ges \u2013 m\u00e9g \u00e9lesebb lett. Az\u00e1ltal pedig, hogy az elt\u00e9r\u0151 mor\u00e1lis \u00e1ll\u00e1spontok k\u00f6z\u00f6tti szakad\u00e9k \u00e1thidalhatatlann\u00e1 sz\u00e9les\u00fclt, a vit\u00e1k s\u00fcketek p\u00e1rbesz\u00e9d\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak. Pedig a tudom\u00e1ny r\u00e9g\u00f3ta felt\u00e1rta a v\u00e1ltozatoss\u00e1g el\u0151nyeit. M\u00e1r csaknem 60 \u00e9ve, hogy – a kibernetika f\u00e9nykor\u00e1nak egyik legnevesebb kutat\u00f3ja – Ross Ashby megfogalmazta a \u201esz\u00fcks\u00e9ges v\u00e1ltozatoss\u00e1g t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t\u201d. (Ashby W.R. \u201eAn introduction to cybernetics”, London, Chapman & Hall,1956.) Eszerint, egy rendszer fennmarad\u00e1s\u00e1nak felt\u00e9tele, hogy v\u00e1ltozatoss\u00e1ga meghaladja a k\u00f6rnyezet v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1t. Min\u00e9l kisz\u00e1m\u00edthatatlanabb \u00e9s bizonytalanabb k\u00f6rnyezet, ann\u00e1l nagyobb v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g kell az adapt\u00e1ci\u00f3hoz. Amikor teh\u00e1t a k\u00f6rnyezet komplexit\u00e1sa \u00e9s bizonytalans\u00e1ga megn\u0151 \u2013 mint a 21. sz\u00e1zadban – akkor a t\u00fal\u00e9l\u00e9s z\u00e1loga nem a bels\u0151 homogenit\u00e1s, hanem, \u00e9ppen ellenkez\u0151leg, a szervez\u0151d\u00e9sek bels\u0151 sokr\u00e9t\u0171s\u00e9g\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9se, amivel legy\u0171rhetik a k\u00f6rnyezet n\u00f6vekv\u0151 v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n
Ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st, a 1970-es \u00e9vekben egy m\u00e1sik tudom\u00e1nyter\u00fclet felismer\u00e9se is meger\u0151s\u00edtette. A kutat\u00f3k azt a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s probl\u00e9m\u00e1t elemezt\u00e9k: mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha egy popul\u00e1ci\u00f3t, k\u00e9tf\u00e9le, er\u0151sen elt\u00e9r\u0151 viselked\u00e9s\u0171 egyedek – mondjuk galambok \u00e9s h\u00e9j\u00e1k \u2013 alkotj\u00e1k. (Smith M. J. – Price G.R. 1973. The Logic of animal conflict. Nature. 246. 5427: 15-18.) A galambok nem szeretnek verekedni, \u00e9s kit\u00e9rnek az agressz\u00edv l\u00e9nyek el\u0151l, a h\u00e9j\u00e1k viszont \u00e9letre-hal\u00e1lra k\u00fczdenek. Azt v\u00e1rn\u00e1nk, hogy id\u0151vel kiszelekt\u00e1l\u00f3dnak a szel\u00eddek, \u00e9s csak az agressz\u00edv egyedek maradnak fenn. A matematikai elemz\u00e9s ezzel szemben azt mutatta, hogy el\u0151bb-ut\u00f3bb kialakul az egyens\u00faly: a popul\u00e1ci\u00f3ban meghat\u00e1rozott ar\u00e1nyban \u2013 mondjuk, 5\/6 galamb \u00e9s 1\/6 h\u00e9ja – tart\u00f3san fennmarad mindk\u00e9t viselked\u00e9s. S\u0151t, ha az egyens\u00falyi helyzet valamilyen ok miatt megbomlana, egy id\u0151 m\u00falva ism\u00e9t helyre\u00e1ll, mintha az evol\u00faci\u00f3 \u2013 a fennmarad\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben \u2013 kifejezetten \u0151rk\u00f6dne a sokf\u00e9les\u00e9gen.<\/p>\n
A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3 inhomogenit\u00e1s persze korl\u00e1tja is az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9snek. Az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00e9s a szab\u00e1lyk\u00f6vet\u00e9s k\u00f6nnyebb, ha az egyedek hasonl\u00f3k egym\u00e1shoz. Ez\u00e9rt is hozott l\u00e9tre az ember sokf\u00e9le eszk\u00f6zt a v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re. Szimb\u00f3lumokkal er\u0151s\u00edti az \u00f6sszetartoz\u00e1s \u00e9rz\u00e9s\u00e9t. Norm\u00e1kkal teszi k\u00f6telez\u0151v\u00e9 a szab\u00e1ly k\u00f6vet\u00e9s\u00e9t. R\u00edtusok v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1val teremti meg az egy\u00fcv\u00e9 tartoz\u00e1s \u00e9rz\u00e9s\u00e9t. A rend \u00e9s a stabilit\u00e1s \u00e9rz\u00e9s\u00e9t biztos\u00edt\u00f3 \u00f6nt\u00f6zk\u00f6d\u00e9si \u00e9s viselked\u00e9si k\u00f3dokat alkot. \u00c1m, m\u00e9g miel\u0151tt ezeket a kultur\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6k kifejl\u0151dtek volna, m\u00e1r az emberszab\u00e1s\u00faak k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geiben kialakultak az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st t\u00e1mogat\u00f3 erk\u00f6lcsi \u00f6szt\u00f6n\u00f6k.<\/p>\n
A l\u00e9t\u00e9rt foly\u00f3 k\u00fczdelemben el\u0151ny\u00f6s az \u00f6nz\u00e9s, minthogy az \u00f6n\u00e9rdekre f\u00f3kusz\u00e1lja a l\u00e9nyek viselked\u00e9s\u00e9t, de ez nehez\u00edti is a t\u00e1rsul\u00e1sok fennmarad\u00e1s\u00e1t. Mivel azonban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi l\u00e9t v\u00e9delmet jelent a k\u00f6rnyezet kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1val \u00e9s vesz\u00e9lyeivel szemben, m\u00e1r az emberszab\u00e1s\u00faakn\u00e1l \u2013 a pro-szocialit\u00e1s genetikai \u00e9s hormon\u00e1lis eszk\u00f6zei mellett – kialakultak olyan \u00f6szt\u00f6nszer\u0171 viselked\u00e9si mint\u00e1k, amelyek \u201eotthonosabb\u00e1\u201d tett\u00e9k a l\u00e9nyek t\u00e1rsas k\u00f6rnyezet\u00e9t. Az ember erk\u00f6lcsi norm\u00e1i ezekb\u0151l az emberszab\u00e1s\u00faak vil\u00e1g\u00e1ban m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 mor\u00e1lis \u00f6szt\u00f6nb\u0151l form\u00e1l\u00f3dtak ki. A kutat\u00e1sok szerint t\u00f6bb olyan alapvet\u0151 erk\u00f6lcsi norma van, amelyet a minden ember, \u00e9ljen a vil\u00e1g b\u00e1rmely pontj\u00e1n, egyar\u00e1nt vall, b\u00e1r nem egyenl\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben.<\/p>\n
A Science nemr\u00e9g sz\u00e1molt be egy vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyeir\u0151l, amelyben nem kim\u00f3dolt szitu\u00e1ci\u00f3kban, vagy laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt kutatt\u00e1k az erk\u00f6lcs megnyilv\u00e1nul\u00e1sait, hanem a h\u00e9tk\u00f6znapi helyzetekben el\u0151bukkan\u00f3 erk\u00f6lcsi tetteket \u00e9s azok meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t elemezt\u00e9k. (Hofmann W. et al. Morality in everyday life. Science 2014. Sept. 12. 1340-1343.). A k\u00eds\u00e9rletekben nyolc \u00e1ltal\u00e1nos emberi erk\u00f6lcsi alap\u00e9rt\u00e9ket azonos\u00edtottak. Ezek: \u201eNe \u00e1rts\u201d, \u201eL\u00e9gy igazs\u00e1gos\u201d, \u201eL\u00e9gy loj\u00e1lis a csoporthoz\u201d, \u201eTiszteld a tekint\u00e9lyt\u201d, \u201eTartsd tiszteletben a szents\u00e9get\u201d, \u201eNe korl\u00e1tozd a szabads\u00e1got\u201d, \u201eL\u00e9gy becs\u00fcletes\u201d, \u00e9s az \u201e\u00c9lj \u00f6nfegyelemmel\u201d. A kutat\u00e1s visszaigazolta a kor\u00e1bbi k\u00eds\u00e9rletek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait: minden emberben azonos\u00edthat\u00f3 valamennyi erk\u00f6lcsi alap\u00e9rt\u00e9k, de nem mindenkin\u00e9l egyenl\u0151 s\u00fallyal \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek. Sz\u00e1mottev\u0151en elt\u00e9r\u00e9s van teh\u00e1t a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szem\u00e9lyek erk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt. Ezek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek azut\u00e1n az emberis\u00e9get, a vil\u00e1got \u00f6szt\u00f6nszer\u0171en elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don szeml\u00e9l\u0151 csoportokra osztj\u00e1k.<\/p>\n
A \u201eNe \u00e1rts\u201d erk\u00f6lcsi parancsa mindenki sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6vet\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3, ugyanakkor a \u201eliber\u00e1lisok\u201d ink\u00e1bb az egyenl\u0151s\u00e9get, a szabads\u00e1got \u00e9s a becs\u00fcletess\u00e9get \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k magasra, m\u00edg a konzervat\u00edvok a csoport-lojalit\u00e1st, a tekint\u00e9ly k\u00f6vet\u00e9s\u00e9t, \u00e9s a szents\u00e9g tisztelet\u00e9t tekintett\u00e9k alapvet\u0151en fontosnak. M\u00e1st vesz \u00e9szre maga k\u00f6r\u00fcl ugyanabb\u00f3l a vil\u00e1gb\u00f3l egy \u201ekonzervat\u00edv\u201d, egy \u201eszocialista\u201d \u00e9s egy \u201eliber\u00e1lis\u201d. A konzervat\u00edvot b\u00e1ntja az \u00f6sszevisszas\u00e1g – szob\u00e1j\u00e1ban is szigor\u00fa rendet tart – ideges\u00edti a \u201em\u00e1ss\u00e1g\u201d, \u00e9s hi\u00e1ba magyar\u00e1zz\u00e1k neki, hogy fogadja el az \u00e1ltala megszokott\u00f3l elt\u00e9r\u0151 viselked\u00e9st. A liber\u00e1list viszont a v\u00e1ltozatoss\u00e1g gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dteti, a rend megt\u00f6r\u00e9s\u00e9t ak\u00e1r m\u00e9g sz\u00e9pnek is l\u00e1tja. \u00c9lvezi k\u00f6rnyezete fest\u0151i \u00e1ttekinthetetlens\u00e9g\u00e9t, \u00e9s megenged\u0151, ha szokatlan viselked\u00e9ssel szembes\u00fcl. Egy szocialista az egyenl\u0151tlens\u00e9get \u201eterm\u00e9szetellenesnek\u201d l\u00e1tja, m\u00edg egy konzervat\u00edv – ha az a trad\u00edci\u00f3kb\u00f3l eredeztethet\u0151 – elfogadhat\u00f3nak tekinti, egy liber\u00e1lis sz\u00e1m\u00e1ra viszont \u00e9ppen az egyenl\u0151s\u00e9g a \u201eterm\u00e9szetellenes\u201d. Egy vall\u00e1sos ember, saj\u00e1t hitt\u00e9teleinek megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s\u00e9t tekinti elfogadhatatlannak, m\u00edg egy ateist\u00e1nak a megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s elutas\u00edt\u00e1sa az.<\/p>\n
Sokan kutatj\u00e1k ma Eur\u00f3pa t\u00f6rt\u00e9nelmi siker\u00e9nek titk\u00e1t. Vajon a g\u00f6r\u00f6g demokr\u00e1cia, a r\u00f3mai jog, vagy \u00e9ppen a zsid\u00f3-kereszt\u00e9ny vall\u00e1s tette Eur\u00f3p\u00e1t egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3v\u00e1? Vagy a felvil\u00e1gosod\u00e1s, a tudom\u00e1ny, esetleg a mag\u00e1ntulajdonon alapul\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00e1s \u201egy\u00fajtotta be\u201d a halad\u00e1s rak\u00e9t\u00e1it? A t\u00f6rt\u00e9nelem tanuls\u00e1ga szerint Eur\u00f3pa akkor h\u00fazott el a civiliz\u00e1ci\u00f3k mez\u0151ny\u00e9t\u0151l, amikor a szemben\u00e1ll\u00f3 hitek, az egym\u00e1ssal felesel\u0151 gondolatok szabadon hirdethet\u0151kk\u00e9 v\u00e1ltak, amikor a vall\u00e1si \u00e9s a tudom\u00e1nyos n\u00e9zetek megf\u00e9rtek egym\u00e1s mellett. Kontinens\u00fcnk val\u00f3di versenyel\u0151nye teh\u00e1t eredend\u0151 sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9b\u0151l fakad: nem egyetlen hatalom, nem is egy mindenhat\u00f3 tekint\u00e9ly, \u00e9s az ezek \u00e1ltal, mindenkire r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtett egyetlen szab\u00e1ly-, \u00e9s szimb\u00f3lum-rendszer uralta. A sokf\u00e9les\u00e9gb\u0151l a vit\u00e1k, a verseny \u00e9s a tanul\u00e1s k\u00e9nyszer\u00e9nek eredm\u00e9nyek\u00e9nt v\u00e1laszt\u00f3dott ki az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a legsikeresebb. Az \u00fat a Magna Chart\u00e1t\u00f3l, a parlamenteken kereszt\u00fcl, a szabad v\u00e1rosok, a szabad egyetemek, a szabad vall\u00e1sok \u00e9s a szabad gondolatok \u00e1ltal kijel\u00f6lt ir\u00e1nyban, a szabad verseny \u00e9s a szabad polg\u00e1r l\u00e9trej\u00f6tte \u00fatj\u00e1n vezetett el a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalm\u00e1nak, az \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1gnak, az \u00e1ltal\u00e1nos emberi jogok demokr\u00e1ci\u00e1j\u00e1nak 20. sz\u00e1zad\u00e1ig.<\/p>\n
Mor\u00e1lis vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1sunk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9ge teh\u00e1t evol\u00faci\u00f3s \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcnk, s hogy ez mind a mai napig fennmaradt, azt bizony\u00edtja: a sokf\u00e9les\u00e9g a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l el\u0151ny\u00f6s. Az emberis\u00e9g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9ppen az t\u00e1mogatja, hogy a t\u00e1rsadalmakat, a vil\u00e1got m\u00e1r \u00f6szt\u00f6neik szintj\u00e9n is elt\u00e9r\u0151en szeml\u00e9l\u0151 l\u00e9nyek alkotj\u00e1k. Amikor pedig a k\u00f6rnyezet komplexit\u00e1sa \u00e9s bizonytalans\u00e1ga megn\u0151, \u2013 eml\u00e9kezz\u00fcnk Ashby t\u00e9tel\u00e9re – az alkalmazkod\u00e1s sikere kifejezetten a sokf\u00e9les\u00e9g fenntart\u00e1s\u00e1t\u00f3l, s\u0151t n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t\u0151l f\u00fcgg. M\u00e1rpedig a 21. sz\u00e1zadra \u00e9ppen az ilyen, precedens n\u00e9lk\u00fcli helyzet l\u00e9trej\u00f6tte jellemz\u0151. \u00cdgy, mor\u00e1lis \u00f6szt\u00f6neink k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9ge, elt\u00e9r\u0151 vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1sunk, a viselked\u00e9sbeli m\u00e1ss\u00e1g, a szokatlan v\u00e9lem\u00e9nyek, a megh\u00f6kkent\u0151 gondolatok egy\u00fctt\u00e9l\u00e9se m\u00e9g fontosabb, mint b\u00e1rmikor a t\u00f6rt\u00e9nelemben.<\/p>\n
\u00c1m az elm\u00falt \u00e9vtizedben mintha Eur\u00f3pa egyik fele a multikultur\u00e1lis t\u00e1rsadalom fel\u00e9, a m\u00e1sik meg a nemzet \u201e\u00fajraszabv\u00e1nyos\u00edt\u00e1sa\u201d ir\u00e1ny\u00e1ba indulna tov\u00e1bb. Ez nem egyszer\u0171en kelet-nyugati vagy \u00e9szak-d\u00e9li ellent\u00e9t, minden orsz\u00e1gon bel\u00fcl, minden v\u00e1rosban, \u00e9s szinte minden utc\u00e1ban megtal\u00e1lhat\u00f3 ez a szemben\u00e1ll\u00e1s. Szomsz\u00e9dunkat \u0151r\u00fcletbe kergeti, ahogyan mi \u00e9l\u00fcnk, \u00e9s gondolkodunk, m\u00edg sz\u00e1munkra az \u0151 vil\u00e1gszeml\u00e9lete, \u00e9s \u00e9letm\u00f3dja egyre elviselhetetlenebb. Mind t\u00f6bben k\u00f6vetelik ez\u00e9rt a v\u00e1ltozatoss\u00e1g sz\u0171k\u00edt\u00e9s\u00e9t, mik\u00f6zben az alkalmazkod\u00e1st ink\u00e1bb ennek az ellenkez\u0151je, a v\u00e1ltozatoss\u00e1got sz\u00e9les\u00edt\u00e9se seg\u00edten\u00e9. Ez az egyik, b\u00e1r nem az egyetlen \u00e9s nem is kiz\u00e1r\u00f3lagos magyar\u00e1zata, a h\u00e9tk\u00f6znapokat \u00e9s az internetet elural\u00f3 sokkol\u00f3 hangzavarnak. Lehet, az v\u00e1ltotta ki a Mandiner kommentek d\u00fch\u00f6dt reakci\u00f3it, mert \u2013 saj\u00e1t mor\u00e1lis vakfoltjaim miatt \u2013 nem vettem \u00e9szre, hogy mondanival\u00f3m s\u00e9rtette \u0151ket. \u00c9s lehet, elutas\u00edt\u00e1suk kategorikus jelleg\u00e9t az\u00e9rt nem l\u00e1tj\u00e1k, mert az viszont az \u0151 mor\u00e1lis vakfoltjaikra estek.<\/p>\n
A cselekedeteket vez\u00e9rl\u0151 politikai akaratot teh\u00e1t r\u00e9szben az vak\u00edtja el, hogy a k\u00f6vetkezm\u00e9nyek egy mor\u00e1lis \u201evakfoltra\u201d esnek. M\u00e9gsem ez id\u00e9zi el\u0151 a feloldhatatlan szemben\u00e1ll\u00e1st. Az agy \u2013 mik\u00e9nt a szem vakfoltja eset\u00e9n – k\u00e9pes a teljes val\u00f3s\u00e1got helyre\u00e1ll\u00edtani. A saj\u00e1t szemsz\u00f6g, egyetlen lehets\u00e9ges n\u00e9z\u0151pontt\u00e1 a politikailag motiv\u00e1lt csoporthat\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben v\u00e1lik. Az \u201eidegenek\u201d kitilt\u00e1s\u00e1nak, vagy a hal\u00e1lb\u00fcntet\u00e9s \u201elegaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak\u201d felvet\u00e9se, a mor\u00e1lis vakfoltok el\u0151id\u00e9zte vaks\u00e1got egyszer\u0171en politikai el\u0151nyszerz\u00e9sre – \u201eszavazat zs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1sra\u201d \u2013 haszn\u00e1lja csup\u00e1n. Miut\u00e1n azonban a vet\u00e9lked\u00e9s t\u00fall\u00e9pi a norm\u00e1lis kereteket, a m\u00e1sik n\u00e9z\u0151pontja egyszer\u0171en szellemi elt\u00e9velyed\u00e9snek min\u0151s\u00edttetik. A szentnek\u201d nyilv\u00e1n\u00edtott k\u00e9rd\u00e9sekben pedig – nincs alku! Ebb\u0151l kiindulva hirdetj\u00fck ellenmond\u00e1st nem t\u0171r\u0151en, hogy a nemzet, vagy a szabads\u00e1g, vagy az egyenl\u0151s\u00e9g, vagy \u00e9ppen a hit – nem elad\u00f3!<\/strong> Emiatt m\u00e9g a hozz\u00e1nk k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3kkal is \u2013 gondoljunk csak a felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli alapj\u00f6vedelemr\u0151l foly\u00f3 vit\u00e1kra \u2013 k\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1lunk sz\u00f3t \u00e9rteni. Akik pedig politikailag t\u00e1volabb \u00e1llnak t\u0151l\u00fcnk, azokat minden eszk\u00f6zzel igyeksz\u00fcnk kiszor\u00edtani a hatalomb\u00f3l. Pedig a 21. sz\u00e1zadban a t\u00fal\u00e9l\u00e9st csak a k\u00f6z\u00f6s cselekedet alapozhatja meg. Ehhez tudatosan k\u00e9nyszer\u00edteni kell magunkat belehelyezkedni m\u00e1sok n\u00e9z\u0151pontj\u00e1ba. Soha nem szabad megfelejtkezni arr\u00f3l: az emberi elme olyan, mint az ejt\u0151erny\u0151, csak akkor m\u0171k\u00f6dik, ha nyitott.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Mor\u00e1lis \u201evakfoltjaink\u201d. A \u201evakfolt\u201d a szem l\u00e1t\u00f3mez\u0151j\u00e9ben kialakul\u00f3 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s holtt\u00e9r. A szemgoly\u00f3 h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n, a l\u00e1t\u00f3idegek becsatlakoz\u00e1si pontj\u00e1ba es\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyt nem vessz\u00fck \u00e9szre, de ez nem t\u0171nik fel, mert az agy, m\u00e9gis k\u00e9pes a k\u00f6rnyezet teljes k\u00e9p\u00e9t el\u0151\u00e1ll\u00edtani. A \u201emor\u00e1lis vakfolt\u201d metafor\u00e1val azt a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s vaks\u00e1got jel\u00f6l\u00f6m, amikor az\u00e9rt utas\u00edtjuk el m\u00e1sok n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t, mert egyszer\u0171en […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/83"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=83"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/83\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":84,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/83\/revisions\/84"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=83"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=83"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=83"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}