{"id":854,"date":"2021-05-21T15:13:59","date_gmt":"2021-05-21T15:13:59","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=854"},"modified":"2021-05-21T15:13:59","modified_gmt":"2021-05-21T15:13:59","slug":"valoban-gonosz-a-kapitalizmus","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/blog.marosan.com\/?p=854","title":{"rendered":"Val\u00f3ban gonosz a kapitalizmus?"},"content":{"rendered":"\n<p>A m\u00e9dia tele van\na tulajdonosi \u00f6nz\u00e9s \u00e9s a v\u00e1llalati gonoszs\u00e1g k\u00fcl\u00f6n\u00f6s megnyilv\u00e1nul\u00e1sainak h\u00edreivel.\nA gy\u00f3gyszergy\u00e1rak viselt dolgait elemz\u0151 \u00edr\u00e1s \u2013 kezd\u0151 sora: \u201eA szellemi tulajdon,\n\u00f6l\u201d &#8211; a <em>tulajdont <\/em>\u00e1ll\u00edtja pelleng\u00e9rre, konkr\u00e9tan megjel\u00f6lve a b\u0171n\u00f6st: a\nvakcinakapitalizmust, amely a szeg\u00e9ny orsz\u00e1gokb\u00f3l szedi \u00e1rtatlan \u00e1ldozatait. A\nszuperliga \u2013 hamv\u00e1ban holt &#8211; \u00f6tlet\u00e9t is a milli\u00e1rdos tulajdonosok\nprofit\u00e9hs\u00e9g\u00e9nek tulajdon\u00edtj\u00e1k. De a f\u00e9kezhetetlen moh\u00f3s\u00e1g id\u00e9zte el\u0151 a n\u00e9met\ncsodav\u00e1llalat \u2013 <strong>a Wirecard<\/strong> &#8211; buk\u00e1s\u00e1t is. Nemcsak az elvakult\nforradalm\u00e1rok, de a megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen moralit\u00e1s\u00fa m\u0171v\u00e9szek is a gonosz\nmegtestes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek \u00e9s az emberis\u00e9g ellens\u00e9g\u00e9nek tekintik a tulajdont \u00e9s p\u00e9nzt. Eml\u00e9kezz\u00fcnk\nCsokonai sorain: \u201eAz <em>enyim<\/em>,\na <em>ti\u00e9d <\/em>mennyi l\u00e1rm\u00e1t sz\u00fcle, Miolta a <em>mi\u00e9nk<\/em> nevezte el\u0171le. Hajdan a term\u0151\nf\u00f6ld, m\u00edg birtokk\u00e1 nem v\u00e1lt, Per, s l\u00e1rma n\u00e9lk\u00fcl mennyi embert t\u00e1pl\u00e1lt..\u201d. De Shakespeare,\nAth\u00e9ni Tim\u00f3nja is undor\u00edt\u00f3 t\u00e1rsadalmi betegs\u00e9gk\u00e9nt tekint a <em>p\u00e9nzre<\/em>: \u201e..a fekete feh\u00e9r lesz, r\u00fat sz\u00e9p, jogtalan Jogos,\nsil\u00e1ny nemes, v\u00e9n ifj\u00fa, gy\u00e1va h\u0151s\u2026 ..Emberis\u00e9g k\u00f6z\u00f6s rim\u00e1ja, ki N\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt\nvisz\u00e1lyokat sz\u00edtsz..\u201d. <\/p>\n\n\n\n<p>Vajon, mikor \u00e9s mi\u00e9rt\ns\u00e9t\u00e1ltak bele \u0151seink vigy\u00e1zatlanul ilyen csapd\u00e1ba? Jared Diamond \u00fagy v\u00e9li, a v\u00e9gzetes\nt\u00e9ved\u00e9st akkor k\u00f6vett\u00fck el, amikor a gy\u0171jt\u00f6get\u00e9sr\u0151l \u00e1tt\u00e9rt\u00fcnk a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9sre\n\u00e9s letelepedt\u00fcnk. Ennek a \u2013 k\u00e9nyszerek \u00e9s lehet\u0151s\u00e9gek \u00e1ltal egyar\u00e1nt vez\u00e9relt \u2013\nfolyamatnak ugyanis sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171, b\u00e1r nem-sz\u00e1nd\u00e9kolt k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lettek: az \u00e9hs\u00e9g,\naz egyenl\u0151tlens\u00e9g, s\u0151t &#8211; \u201emell\u00e9kb\u00fcntet\u00e9sk\u00e9nt\u201d &#8211; az \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9ssel m\u00e9g\ns\u00falyos betegs\u00e9geket is mag\u00e1ra szabad\u00edtott az emberis\u00e9g. M\u00e1s szemsz\u00f6gb\u0151l azonban\nez m\u00e9gis egy siker-t\u00f6rt\u00e9net volt: ben\u00e9pes\u00edtett\u00fck a f\u00f6ldet \u00e9s a kult\u00fara\nalkot\u00e1saival k\u00e9nyelmess\u00e9 tett\u00fck \u00e9let\u00fcnket. Alig n\u00e9h\u00e1ny t\u00edzezren indultunk el, \u00e1m\nk\u00e9s\u0151bb milli\u00f3k, azut\u00e1n sz\u00e1zmilli\u00f3k, v\u00e9g\u00fcl sz\u00e1zadunkban t\u00f6bb milli\u00e1rdnyian vonulnak\n\u2013 szorongva, egyben rem\u00e9nykedve \u2013 a bel\u00e1thatatlan j\u00f6v\u0151 fel\u00e9. A t\u00f6rt\u00e9netet a\nlegpontosabban egy We\u00f6res verssor \u00edrja le: \u201eAlattad a f\u00f6ld, feletted az \u00e9g,\nbenned a l\u00e9tra\u201d. <\/p>\n\n\n\n<p>\u0150seinket a\nk\u00e9nyszerek, de lehet\u0151s\u00e9gek cs\u00e1b\u00edt\u00e1sa is \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte egyre feljebb l\u00e9pegetni a t\u00f6rt\u00e9nelem\nl\u00e9pcs\u0151fokain, amelyeket maguk \u00e9p\u00edtettek, \u00f6nmagukban \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00fckben. A t\u00e1rsadalmi\nfelkapaszkod\u00e1s rejt\u00e9ly\u00e9t eg\u00e9sz sor elt\u00e9r\u0151 szeml\u00e9let\u0171 kutat\u00e1s seg\u00edtett\ntiszt\u00e1zni. A kiindul\u00f3pont a Homo Sapiens csal\u00e1di k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge volt, amelyben az \u00e9letet\naz \u00f6szt\u00f6n\u00f6s reciprocit\u00e1s altruizmusa vez\u00e9relte: \u201emindenki egy\u00e9rt, egy\nmindenki\u00e9rt\u201d. Az adott term\u00e9szeti felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt, az evol\u00faci\u00f3s szelekci\u00f3\nalapvet\u0151en a nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geknek kedvezett. Ez arra k\u00e9sztette a csal\u00e1dokat,\nhogy csapatt\u00e1, azok pedig, hogy m\u00e9g nagyobb t\u00f6rzsekk\u00e9 kapcsol\u00f3djanak \u00f6ssze. A\nval\u00f3s\u00e1gban azonban nem puszt\u00e1n a nagyobb m\u00e9ret, hanem a bels\u0151 integr\u00e1lts\u00e1g volt\na siker felt\u00e9tele. Az elm\u00falt id\u0151szakban t\u00f6bb &#8211; r\u00e9szben k\u00eds\u00e9rleti vizsg\u00e1lat \u2013 kutatta\na k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbark\u00e1csol\u00e1s mi\u00e9rtj\u00e9t. Az ember els\u0151 megoldand\u00f3 probl\u00e9m\u00e1ja: mik\u00e9nt\nteremti el\u0151 az \u00e9lethez sz\u00fcks\u00e9ges javakat? <\/p>\n\n\n\n<p>Ez a k\u00e9rd\u00e9s, m\u00e1r\na csal\u00e1dban is eleve \u00fagy vet\u0151d\u00f6tt fel: hogyan osztom fel id\u0151met a magam ell\u00e1t\u00e1sa \u00e9s t\u00e1rsaim szolg\u00e1lata\nk\u00f6z\u00f6tt. A v\u00e1lasz erre, az un. <em>feladatv\u00e1lt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9g<\/em> (task-switching\ncost) elemz\u00e9s\u00e9vel adhat\u00f3 meg. (<a href=\"https:\/\/www.pnas.org\/content\/109\/34\/13686\">Goldsby,\nH. et al. 2012. Task-switching costs\npromote the evolution of division of labor and shifts in individuality.<\/a>) Folyamatosan m\u00e9rlegelj\u00fck: akkor j\u00e1runk-e jobban, ha magunk\nteremtj\u00fck el\u0151 amire sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van, vagy ha csere \u00fatj\u00e1n jutunk hozz\u00e1? A folyamat lehets\u00e9ges kimeneteit elemezve ki\nlehetett mutatni: amint az emberek felfedezik, hogy finomod\u00f3 ig\u00e9nyeik kiel\u00e9g\u00edt\u00e9se\n&#8211; a n\u00f6vekv\u0151 feladatv\u00e1lt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9gek miatt &#8211; \u00f6nell\u00e1t\u00e1ssal nem lehets\u00e9ges, a\ncser\u00e9re \u00e9p\u00fcl\u0151 t\u00e1rsadalmat v\u00e1lasztj\u00e1k.\nEz lehet\u0151v\u00e9 teszi az\nig\u00e9nyek folyamatos b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9t, egyben v\u00e9gk\u00e9pp lehetetlenn\u00e9 az \u00f6nell\u00e1t\u00e1shoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9st.\n\u00cdgy a t\u00e1rsadalmak r\u00e1k\u00e9nyszer\u00fcltek a munkamegoszt\u00e1s\nfolyamatos kiterjeszt\u00e9s\u00e9re \u00e9s a cserekereskedelemre. &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A\ncsere\u00fcgyletek lebonyol\u00edt\u00e1sa azonban abban a korban \u2013 \u00e9rthet\u0151en &#8211; el\u00e9g macer\u00e1s\nlehetett. A kutat\u00f3k &#8211; bele\u00e9lve magukat \u0151seink helyzet\u00e9be \u2013 elgondolkoztak azon,\nhogyan tehet\u0151\nz\u00f6kken\u0151mentess\u00e9 a csere. A probl\u00e9ma eld\u00f6nt\u00e9s\u00e9re k\u00eds\u00e9rletet terveztek: v\u00e1ltoz\u00f3\nm\u00e9ret\u0171 \u00e9s \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 csoportokban vizsg\u00e1lt\u00e1k az emberek egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si\nhajland\u00f3s\u00e1g\u00e1t. (<a href=\"https:\/\/www.pnas.org\/content\/110\/37\/14889\">Camera, G et.al. 2013. Money and trust among\nstrangers<\/a>.). Azt\ntal\u00e1lt\u00e1k, hogy am\u00edg csak n\u00e9h\u00e1ny f\u0151 alkotja a csoportot az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st az\n\u00f6szt\u00f6nszer\u0171 reciprocit\u00e1s biztos\u00edtotta. Ahogyan azonban n\u0151tt a l\u00e9tsz\u00e1m \u00e9s a \u201ecserepartnerek\u201d\nt\u00f6bbs\u00e9ge ismeretlen volt egym\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra, a kapcsolatot csak \u201eseg\u00e9deszk\u00f6z\u201d\nseg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lehetett fenntartani. A k\u00eds\u00e9rletben ez\u00e9rt egy zsetont \u201erendszeres\u00edtettek\u201d,\namivel b\u00e1rki megjutalmazhatta partner\u00e9t, ha az seg\u00edt\u0151k\u00e9sznek bizonyult. Aki\npedig szolg\u00e1ltat\u00e1sai\u00e9rt cser\u00e9be egy zsetont kapott, azzal azut\u00e1n \u0151 is \u201efizetett\u201d\nm\u00e1soknak, amikor \u0151t szolg\u00e1lt\u00e1k ki. Vagyis, a kutat\u00f3k feltal\u00e1lt\u00e1k \u00e9s \u201e\u00fczembe\n\u00e1ll\u00edtott\u00e1k\u201d a p\u00e9nzt. S \u00edm, l\u00e1ssatok csod\u00e1t: az egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9ktelen zseton, val\u00f3di\np\u00e9nzk\u00e9nt kezdett m\u0171k\u00f6dni, \u00e9s k\u00e9pes volt fenntartani az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st a nagy\ncsoportokban is. <\/p>\n\n\n\n<p>A p\u00e9nz teh\u00e1t a\nnagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek stabil l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen felt\u00e9tele. \u00c1m az is kider\u00fclt,\nehhez a hasznos tulajdons\u00e1g\u00e1hoz kellemetlen \u201emell\u00e9khat\u00e1sok\u201d is j\u00e1rulnak. A\nzseton a k\u00eds\u00e9rletben \u2013 mik\u00e9nt a p\u00e9nz a val\u00f3s\u00e1gban \u2013 mik\u00f6zben k\u00f6zvet\u00edtette a\ncser\u00e9t, \u201ekiszor\u00edtotta\u201d az \u00f6nzetlen egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st. Szab\u00e1lly\u00e1 r\u00f6gz\u00fclt: \u201eami az\neny\u00e9m, azt csak p\u00e9nz\u00e9rt adom\u201d. J\u00f3 h\u00edr viszont, hogy ez az szab\u00e1ly nemcsak egyben-tartja\na csoportot, de a \u201evalamit-mindig-valami\u00e9rt\u201d elv m\u00e9g a potyautass\u00e1gb\u00f3l \u2013 a\nviszonz\u00e1s elmulaszt\u00e1s\u00e1b\u00f3l &#8211; is kigy\u00f3gy\u00edt. Az emberek teh\u00e1t a munkamegoszt\u00e1s \u00e9s\na p\u00e9nz alkalmaz\u00e1s\u00e1val megtanult\u00e1k egym\u00e1st szolg\u00e1lni \u00e9s ezzel egyre \u00fajabb\nl\u00e9pcs\u0151fokokat \u00e9p\u00edtettek a j\u00f6v\u0151 fel\u00e9. Fokozatosan \u00e9rtelmet nyert kigondolni \u00e9s\nf\u00e1rads\u00e1gos munk\u00e1val megval\u00f3s\u00edtani \u00faj dolgokat, hiszen a csere lehet\u0151v\u00e9 tette az\nebb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 haszon \u00e9lvez\u00e9s\u00e9t.&nbsp; &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Kider\u00fclt azonban,\na rendszer z\u00f6kken\u0151-mentes m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek van egy tov\u00e1bbi felt\u00e9tele: az innov\u00e1ci\u00f3 \u00e9s\na t\u00f6bbletmunka kell\u0151 \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9hez el kell fogadni a mag\u00e1ntulajdon l\u00e9t\u00e9t! (<a href=\"https:\/\/www.pnas.org\/content\/110\/22\/8830\">Bowles,\nS. 2013. Coevolution of farming and private\nproperty during the early Holocene<\/a>). Vagyis, nem \u00f6nmag\u00e1ban a technikai \u00faj\u00edt\u00e1s a fejl\u0151d\u00e9s\nmotorja, hanem a z\u00f6kken\u0151mentes cser\u00e9t biztos\u00edt\u00f3 p\u00e9nz \u00e9s a kereskedelem, f\u0151k\u00e9nt azonban\n&#8211; tetszik, nem-tetszik \u2013 a tulajdon. A kutat\u00e1sok egybehangz\u00f3an bizony\u00edtott\u00e1k: a fejl\u0151d\u00e9s\nfelgyorsul\u00e1s\u00e1t a n\u00f6vekv\u0151 csoportm\u00e9retek, a csoport integr\u00e1ci\u00f3ja, ezeket pedig a\nmez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9st seg\u00edt\u0151 tulajdoni szerkezet tette lehet\u0151v\u00e9. (<a href=\"https:\/\/www.pnas.org\/content\/112\/46\/14218\">Gallaghera, E. et al. 2015. Transition to farming more likely for small, conservative\ngroups with property rights, but increased productivity is not essential<\/a>.) Tudat\u00e1ban kell lenn\u00fcnk: a termel\u00e9kenys\u00e9g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t, a\ngazdas\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, vagyis a modernit\u00e1st a p\u00e9nzen, a piacon \u00e9s a\nmag\u00e1ntulajdonon alapul\u00f3 rendszer \u201efeltal\u00e1l\u00e1sa\u201d teremtette meg. &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Ezeknek az int\u00e9zm\u00e9nyeknek\nk\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 teh\u00e1t, hogy a t\u00e1rsadalmak egyre dinamikusabban fejl\u0151dtek. Ugyanakkor\n&#8211; ahogy ez lenni szokott \u2013 megjelentek a kiker\u00fclhetetlen \u00e9s s\u00falyos \u201emell\u00e9khat\u00e1sok\u201d\nis: kialakult a vagyoni \u00e9s st\u00e1tuszbeli egyenl\u0151tlens\u00e9g. Az indul\u00e1skor alapvet\u0151en\negalit\u00e1rius csapatokban fokozatosan r\u00f6gz\u00fcltek \u00e9s n\u00f6vekedtek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek. Ez\npedig f\u00e9lelmetes j\u00f6v\u0151t vet\u00edtett el\u0151re. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, a n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9retek miatt eleve\nheterog\u00e9nebb\u00e9 v\u00e1ltak, az egy\u00e9neket egyre t\u00f6bb \u201eidegen\u201d vette k\u00f6r\u00fcl, \u00e1m ett\u0151l\nkezdve m\u00e1r az egyenl\u0151tlens\u00e9g is \u201emegfert\u0151zte\u201d a t\u00e1rsadalmakat. Az addigi \u00f6szt\u00f6nszer\u0171\nszab\u00e1lyk\u00f6vet\u00e9st mind t\u00f6bben \u00e9s mind gyakrabban h\u00e1gt\u00e1k \u00e1t. Elker\u00fclhetetlenn\u00e9\nv\u00e1lt megfegyelmezni a szab\u00e1lyszeg\u0151ket. Erre k\u00e9zenfekv\u0151, de k\u00e9nyelmetlen eszk\u00f6zk\u00e9nt\nk\u00edn\u00e1lkozott a b\u00fcntet\u00e9s. A k\u00e9rd\u00e9s csak az volt: ki b\u00fcntessen\n\u00e9s ki viselje annak k\u00f6lts\u00e9geit? <\/p>\n\n\n\n<p>A kutat\u00f3k k\u00eds\u00e9rletileg\nmegvizsg\u00e1lt\u00e1k a lehets\u00e9ges b\u00fcntet\u00e9si \u201erezsimeket\u201d. (<a href=\"https:\/\/www.nature.com\/articles\/nature09203\">Sigmund, K. et. al. 2010. Social learning promotes\ninstitutions for governing the commons. Nature. 466. 861.<\/a>). Az egyik forma: az un. <em>peer-punishment<\/em>.\nItt a szab\u00e1lyszeg\u0151t az \u00e9ppen arra j\u00e1r\u00f3 szemtan\u00fa \u2013 aki nem sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen a\nk\u00e1rosult \u2013 b\u00fcnteti, persze a saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n. Ez a norma alkalmaz\u00e1s\u00e1t jelenti: ,\na kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben, az elv\u00e1rt viselked\u00e9s szab\u00e1ly\u00e1t nemcsak be kell tartani, de\nazt m\u00e1sokkal is be kell tartatni. Vagyis, a szab\u00e1lyszeg\u0151t akkor is k\u00f6teles vagy\nb\u00fcntetni &#8211; a saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9geden &#8211; ha nem is t\u00e9ged \u00e9rt a k\u00e1r! A m\u00e1sik b\u00fcntet\u00e9si\nforma: az un. <em>pool-punishment<\/em>. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai ilyenkor \u201e\u00f6sszedobj\u00e1k\u201d a\np\u00e9nzt \u00e9s ebb\u0151l fizetik a \u201ehivat\u00e1sos\u201d b\u00fcntet\u0151ket, mint napjainkban a rend\u0151rt,\njog\u00e1szt, b\u00edr\u00f3t \u00e9s b\u00f6rt\u00f6n\u0151rt, akiket <em>ad\u00f3b\u00f3l<\/em> fizetnek. A k\u00eds\u00e9rletben teh\u00e1t\nkipr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k, mire mennek az \u00e1llammal: a szab\u00e1lyok ellen v\u00e9t\u0151ket az arra\nillet\u00e9kes nyakon ragadja, a m\u00e1sik el\u00edt\u00e9li, \u00e9s akinek ez a feladata, az v\u00e9grehajtja\naz \u00edt\u00e9letet. <\/p>\n\n\n\n<p>De melyik b\u00fcntet\u00e9si rezsim a hat\u00e9konyabb? Azt\ntal\u00e1lt\u00e1k, a kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben mindenki ismer mindenkit, \u00edgy azzal is tiszt\u00e1ban\nvannak, hogy a szab\u00e1lyszeg\u0151t valaki biztos \u00e9szreveszi \u00e9s mivel a b\u00fcntet\u00e9s nem\nmarad el, \u00edgy ink\u00e1bb szab\u00e1lyk\u00f6vet\u0151k. Ebben a helyzetben teh\u00e1t a <em>peer-punishment<\/em>\nnemcsak hat\u00e9kony, de olcs\u00f3 is, hiszen mivel ritka a szab\u00e1lyszeg\u00e9s, a b\u00fcntet\u00e9s sem\nker\u00fcl sokba. A nagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben viszont, ahol sok az idegen \u00e9s nagyok a\nk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek elterjednek a <em>m\u00e1sodrend\u0171 potyautasok<\/em>. \u0150k a szab\u00e1lyokat ugyan\nfegyelmezetten betartj\u00e1k, de ha nem \u0151ket \u00e9rte a k\u00e1r, saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9gen nem\nb\u00fcntetnek. Emiatt azonban terjed a szab\u00e1lyszeg\u00e9s \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9re\nvezet. A k\u00eds\u00e9rletek f\u00e9lre\u00e9rthetetlen eredm\u00e9nye: nagy \u00e9s heterog\u00e9n t\u00e1rsadalmakban\nkiz\u00e1r\u00f3lag az \u00e1llam \u00e1ltal m\u0171k\u00f6dtetett <em>pool-punishment<\/em> tudja megfegyelmezni\na megszaporod\u00f3 szab\u00e1lyszeg\u0151ket. Viszont a hivat\u00e1sos \u00e9s az \u201ead\u00f3b\u00f3l\u201d fizetett\nb\u00fcntet\u0151k \u00e9s szab\u00e1lyalkot\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel &#8211; az egyenl\u0151tlens\u00e9g \u00e9s a heterogenit\u00e1s\nellen\u00e9re &#8211; a t\u00e1rsadalom egyben tarthat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n<p>Vil\u00e1gunk gazdags\u00e1ga, a szolg\u00e1ltat\u00e1sok kifinomults\u00e1ga\n\u00e9s a h\u00e9tk\u00f6znapok \u2013 a r\u00e9gebbi korokhoz k\u00e9pest szembesz\u00f6k\u0151 \u2013 biztons\u00e1ga v\u00e9gs\u0151\nsoron a p\u00e9nz, a piac, a mag\u00e1ntulajdon \u00e9s az ezek kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t\nbiztos\u00edt\u00f3 \u00e1llam \u201ej\u00f3t\u00e9tem\u00e9nyei\u201d. Persze a helyzet az\u00e9rt enn\u00e9l ellentmond\u00e1sosabb:\ne \u201ej\u00f3tev\u0151k\u201d tev\u00e9kenys\u00e9ge ugyanis kiker\u00fclhetetlen mell\u00e9khat\u00e1sokkal is j\u00e1r. Mindenekel\u0151tt,\na p\u00e9nz \u00e9s a mag\u00e1ntulajdon &#8211; az \u00e1llam \u00e1ltal ny\u00fajtott biztons\u00e1gra t\u00e1maszkodva \u2013\nmegteremtette a vagyon\u00e9p\u00edt\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. A vagyon azut\u00e1n n\u00f6vekv\u0151 hatalmi\nk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get hozott l\u00e9tre \u00e9s ennek alapj\u00e1n a felsorolt int\u00e9zm\u00e9nyek \u00f6sszj\u00e1t\u00e9ka \u2013 a\nj\u00f3l ismert torzul\u00e1st &#8211; a <em>kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1st<\/em> is el\u0151id\u00e9zte. Ennek\nmechanizmus\u00e1t \u2013 nemv\u00e1rt m\u00f3don &#8211; a szenvtelen matematika k\u00e9pes volt megvil\u00e1g\u00edtani.\n<\/p>\n\n\n\n<p>A t\u00e1rsul\u00e1sokat \u2013 m\u00e1r az \u00e1llatok vil\u00e1g\u00e1ban is \u2013 a partnerek\negym\u00e1st seg\u00edt\u0151 gesztusainak \u00e9s t\u00e1mogat\u00f3 szolg\u00e1latainak a csereber\u00e9je f\u0171zi \u00f6ssze.\nE cserekapcsolatok elemi folyamatait t\u00e1rta fel a j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9let. Egyik legismertebb\nmodellje a <em>fogoly-dilemma<\/em> j\u00e1t\u00e9k, a viselked\u00e9s mot\u00edvumait egy olyan &#8211; meglehet\u0151sen\ngyakori \u2013 helyzetben elemzi, amikor a cserepartnerek v\u00e1laszthattak az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151\n(a partnerben megb\u00edz\u00f3), illetve \u00f6nz\u0151 (a partnert becsap\u00f3) viselked\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt. Lehets\u00e9ges\nl\u00e9p\u00e9seket, \u00e9s a hozz\u00e1juk rendelt jutalmakat \u00e9s vesztes\u00e9geket a &#8211; 2\u00d72-es form\u00e1j\u00fa\n&#8211; kifizet\u00e9si m\u00e1trix \u00edrja le. Ez f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl mutatja: az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s kifizet\u0151d\u0151,\nde a csal\u00e1s m\u00e9g ink\u00e1bb! Vil\u00e1gosan felt\u00e1rul ez az un. ism\u00e9tl\u00e9ses fogoly-dilemma\nj\u00e1t\u00e9kban. <\/p>\n\n\n\n<p>Ebben a partnerek sok meneten kereszt\u00fcl csereber\u00e9lnek\n\u00e9s ilyenkor halmoz\u00f3dik az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00e9s a csal\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nye. Sok\u00e1ig a\nkifizet\u00e9si m\u00e1trix \u00e9rt\u00e9keit eleve adottnak \u2013 mint a gravit\u00e1ci\u00f3s \u00e1lland\u00f3t megv\u00e1ltoztathatatlannak\n\u2013 vett\u00e9k: mintha a sors osztotta volna ki a j\u00e1t\u00e9kosok \u201er\u00e9szesed\u00e9s\u00e9t\u201d. Csaknem\negy \u00e9vtizede azonban \u00faj szemsz\u00f6gb\u0151l tekintettek r\u00e1 a fogoly-dilemma j\u00e1t\u00e9kra. (<a href=\"https:\/\/www.pnas.org\/content\/109\/26\/10409\">Press, K. et.\nal. 2012.&nbsp;Iterated Prisoner\u2019s Dilemma\ncontains strategies that dominate any evolutionary opponent<\/a>.). \u00c9szrevett\u00e9k &#8211; amit Marx\u00e9k m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada \u2013 ha\nvalaki saj\u00e1t \u00f6nz\u0151 \u00e9rdek\u00e9ben, befoly\u00e1solni tudja a kifizet\u00e9si m\u00e1trix \u00e9rt\u00e9keit, az\npartnere rov\u00e1s\u00e1ra n\u00f6velni tudja saj\u00e1t r\u00e9szesed\u00e9s\u00e9t, vagyis kizs\u00e1km\u00e1nyolhatja \u0151t.\nEzt a befoly\u00e1sol\u00e1si k\u00e9pess\u00e9get a t\u00e1rsadalomban \u00e9ppen az &#8211; el\u0151z\u0151ekben \u201ej\u00f3tev\u0151knek\u201d\nnevezett \u2013 int\u00e9zm\u00e9nyek biztos\u00edtj\u00e1k. Ezek \u2013 hatalom \u00e1ltal &#8211; manipul\u00e1lt\n\u00f6sszj\u00e1t\u00e9ka lehet\u0151v\u00e9 teszi olyan szab\u00e1lyt r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edteni a t\u00e1rsadalomra, amely\n\u201efel\u00fcl\u00edrja\u201d az osztozkod\u00e1s m\u00e9lt\u00e1nyos, b\u00e1r nem sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen egyenl\u0151 ar\u00e1nyait. <\/p>\n\n\n\n<p>Vagyis, a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s kiker\u00fclhetetlen\nint\u00e9zm\u00e9nyei &#8211; a p\u00e9nz, a piac, a tulajdon \u00e9s az \u00e1llam &#8211; a hatalmat birtokl\u00f3k\nkez\u00e9ben olyan eszk\u00f6zz\u00e9 v\u00e1ltak, amivel a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre k\u00e9nyszer\u00edthetik saj\u00e1t\n\u00e9rdekeiket. A kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1st nem \u00f6nmagukban ezek a &#8211; sokak \u00e1ltal \u201eb\u0171n\u00f6snek\u201d, m\u00e1sok\nszerint \u201ej\u00f3s\u00e1gosnak\u201d tekintett &#8211; int\u00e9zm\u00e9nyek id\u00e9zik el\u0151, hanem az az egyenl\u0151tlen\nhatalmi helyzet, amelyben a politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi elit, el\u0151ny\u00f6s poz\u00edci\u00f3ira\nt\u00e1maszkodva, egyenl\u0151tlenn\u00e9 form\u00e1lja a t\u00e1rsadalmi csere\u00fcgyleteket. Vagyis, nem a\n\u201eszellemi tulajdon \u00f6l\u201d, hanem a v\u00e1llalatok \u00e1ltal \u201emeghekkelt\u201d szabadalmi\nrendszer. A megv\u00e1s\u00e1rolt politikusok k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1sa tette lehet\u0151v\u00e9 a v\u00e1llalatok sz\u00e1m\u00e1ra,\nhogy szinte bel\u00e1thatatlan id\u0151kig kitolj\u00e1k a szabadalmi v\u00e9detts\u00e9get. Nem a\nszuperliga ego-vez\u00e9relt fejesei \u00f6lik meg a labdar\u00fag\u00e1st, hanem a\nmoh\u00f3s\u00e1g-vez\u00e9relte befektet\u0151k, de ha id\u0151ben felriadunk, megh\u00e1tr\u00e1l\u00e1sra\nk\u00e9sztethet\u0151k. A tanuls\u00e1g: a politik\u00e1ban \u2013 a gy\u00f3gy\u00e1szathoz hasonl\u00f3an &#8211; fontos,\nhogy felismerj\u00fck a baj term\u00e9szet\u00e9hez, ehhez illessz\u00fck a ter\u00e1pi\u00e1t, \u00e9s \u2013 mik\u00f6zben\na betegs\u00e9g g\u00f3cpontjai t\u00e1madjuk &#8211; felk\u00e9sz\u00fclj\u00fcnk az elker\u00fclhetetlen\nmell\u00e9khat\u00e1sokra is.&nbsp; <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A m\u00e9dia tele van a tulajdonosi \u00f6nz\u00e9s \u00e9s a v\u00e1llalati gonoszs\u00e1g k\u00fcl\u00f6n\u00f6s megnyilv\u00e1nul\u00e1sainak h\u00edreivel. A gy\u00f3gyszergy\u00e1rak viselt dolgait elemz\u0151 \u00edr\u00e1s \u2013 kezd\u0151 sora: \u201eA szellemi tulajdon, \u00f6l\u201d &#8211; a tulajdont \u00e1ll\u00edtja pelleng\u00e9rre, konkr\u00e9tan megjel\u00f6lve a b\u0171n\u00f6st: a vakcinakapitalizmust, amely a szeg\u00e9ny orsz\u00e1gokb\u00f3l szedi \u00e1rtatlan \u00e1ldozatait. A szuperliga \u2013 hamv\u00e1ban holt &#8211; \u00f6tlet\u00e9t is a milli\u00e1rdos [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/854"}],"collection":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=854"}],"version-history":[{"count":2,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/854\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":856,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/854\/revisions\/856"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=854"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=854"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=854"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}