Balkaniz\u00e1l\u00f3d\u00e1s vagy sv\u00e1jciasod\u00e1s.<\/p>\n
Az elm\u00falt 40 \u00e9v az \u201eEur\u00f3pa-projekt\u201d sikereinek jegy\u00e9ben telt el \u2013 \u00edrta nemr\u00e9g a Financial Times. Az \u00e9vsz\u00e1zadokig gyilkos h\u00e1bor\u00fakat v\u00edv\u00f3 \u00e1llamok megb\u00e9k\u00e9ltek \u00e9s egyre szorosabban egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dtek. Ma viszont mintha \u00fajra\u00e9p\u00fcln\u00e9nek a falak. Visszat\u00e9rni l\u00e1tszik a m\u00falt aggodalmat kelt\u0151 mint\u00e1ja: a stabil rend rendszeres sz\u00e9tes\u00e9se. A sk\u00f3tok, 2014-ban, az Angli\u00e1t\u00f3l val\u00f3 v\u00e1l\u00e1sukra ugyan, bizonytalan \u201enemmel\u201d v\u00e1laszoltak, de Katal\u00f3ni\u00e1ban, nemr\u00e9g a \u201esz\u00e9tk\u00f6lt\u00f6z\u00e9ssel\u201d kamp\u00e1nyol\u00f3 p\u00e1rt nyerte a v\u00e1laszt\u00e1sokat. \u201eV\u00e1l\u00e1sra k\u00e9szek\u201d a baszkok, \u00e9s a flamandok, szervez\u0151dik az \u00e9szak-olasz Pad\u00e1nia, \u00e9s a francia Korzika. Mik\u00f6zben pedig Cameron azzal \u201erevolverezi\u201d Eur\u00f3p\u00e1t, \u201evan-e jobb aj\u00e1nlat, vagy kil\u00e9pek\u201d, a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt a sk\u00f3tok ism\u00e9t v\u00e1l\u00f3perre k\u00e9sz\u00fclnek. Kontinens\u00fcnk nemr\u00e9g k\u00f6zeledni l\u00e1tsz\u00f3 r\u00e9gi\u00f3i \u2013 az \u201e\u00e9szakiak\u201d, \u00e9s a \u201emediterr\u00e1nok\u201d, a \u201enyugatiak\u201d \u00e9s a \u201ekeletiek\u201d \u2013 \u00fajra elsodr\u00f3dni l\u00e1tszanak egym\u00e1st\u00f3l. Vajon ez a v\u00e9g kezdet\u00e9t, Eur\u00f3pa – a sz\u00f3 eredeti \u00e9rtelm\u00e9ben vett – balkaniz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t<\/em> (sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9t) \u2013 jelenti-e? Vagy ink\u00e1bb egy sv\u00e1jciasod\u00f3<\/em> – \u00f6nszervez\u0151d\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekb\u0151l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 – f\u00f6der\u00e1ci\u00f3s Eur\u00f3pa sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek vagyunk tan\u00fai?<\/p>\n Tekints\u00fcnk a probl\u00e9m\u00e1ra a h\u00e1zass\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l. \u00c9vezredeken kereszt\u00fcl az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s \u201ealap\u00e9rtelmezett\u201d megold\u00e1sa a holtomiglan-holtodiglan<\/em> h\u00e1zass\u00e1g volt. A j\u00f6vend\u0151belit jobb\u00e1ra a csal\u00e1d jel\u00f6lte ki, vagy a \u201eh\u00e1zass\u00e1gk\u00f6zvet\u00edt\u0151\u201d sz\u00e1ll\u00edtotta, \u00e9s egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st a f\u00e9rj k\u00e9nye-kedve domin\u00e1lta. A sz\u00fcl\u0151i d\u00f6nt\u00e9sbe \u2013 mindegy paraszt volt\u00e1l vagy kir\u00e1ly \u2013 k\u00e9nytelen-kelletlen bele kellett nyugodni. Azut\u00e1n egyszer csak megny\u00edlt a v\u00e1l\u00e1sok lehet\u0151s\u00e9ge. Mit gondol az olvas\u00f3: jobb\u00e1 tette-e a v\u00e1l\u00e1s a h\u00e1zass\u00e1g int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t, s ha ma d\u00f6nthetne, mindent \u201evisszacsin\u00e1ln\u00e1-e\u201d, \u00e9s \u00fajra megtiltan\u00e1-e? A v\u00e1l\u00e1s r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtette a kor\u00e1bban eltartottat \u2013 t\u00f6bbnyire a n\u0151t \u2013 az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 egzisztencia megteremt\u00e9s\u00e9re, de ez egyben fel is szabad\u00edtotta. Hatalmat adott a gyeng\u00e9bbik f\u00e9l kez\u00e9be: hiteless\u00e9 tette a fenyeget\u00e9st, hogy elhagyja a hatalmaskod\u00f3t. Az ut\u00f3bbiakat \u2013 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben a f\u00e9rjeket \u2013 pedig bel\u00e1t\u00e1sra \u00e9s kiegyens\u00falyozottabb teher-eloszt\u00e1sra k\u00e9sztette. \u201eA v\u00e1l\u00e1s \u2013 \u00e9rvelt egy t\u00e1mogat\u00f3ja a F\u00fcl\u00f6p szigeteken – felhatalmazza a n\u0151ket, hogy harcoljanak jogaik\u00e9rt \u00e9s az\u00e9rt, ami j\u00e1r nekik\u201d. A tapasztalatok szerint a v\u00e1l\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge jav\u00edtotta a h\u00e1zass\u00e1gok min\u0151s\u00e9g\u00e9t: az \u00e9rintettek t\u00f6bbnyire boldogabbak ut\u00e1na, mint el\u0151tte voltak.<\/p>\n Ugyanakkor a v\u00e1l\u00e1sok elterjed\u00e9s\u00e9nek nem-sz\u00e1nd\u00e9kolt k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lettek: alapvet\u0151en megv\u00e1ltozott az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s form\u00e1ja. A v\u00e1l\u00e1s ugyanis nemcsak a legink\u00e1bb \u201etesthez \u00e1ll\u00f3\u201d szem\u00e9ly megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1t, hanem – az \u00e1ltal\u00e1nos jogi kereteken bel\u00fcl \u2013 a szem\u00e9lyis\u00e9ghez legink\u00e1bb illeszked\u0151 kapcsolati forma kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t is lehet\u0151v\u00e9 tette. A 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a kapcsolati form\u00e1k robban\u00e1sszer\u0171en kib\u0151v\u00fcltek: a \u201ehivatalos\u201d h\u00e1zass\u00e1g mellett megjelent a szinglis\u00e9g, a l\u00e1togat\u00f3i p\u00e1rkapcsolat (LAT), az id\u0151leges egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s, a \u201enyitott\u201d h\u00e1zass\u00e1g, az egyh\u00e1zi h\u00e1zass\u00e1g, a k\u00f6telez\u0151en \u00fajra-meger\u0151s\u00edtend\u0151 h\u00e1zass\u00e1g \u00e9s a komoly elk\u00f6telezetts\u00e9get kinyilv\u00e1n\u00edt\u00f3 un. \u201ecovenant marriage\u201d. Mindezek, egyfel\u0151l v\u00e1ltozatosan sz\u00edness\u00e9, m\u00e1sfel\u0151l viszont \u00e1ttekinthetetlen\u00fcl zavaross\u00e1 tett\u00e9k az emberi viszonyokat.<\/p>\n Az is vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9si form\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1laszt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge n\u00f6velte ugyan a h\u00e1zass\u00e1ggal val\u00f3 el\u00e9gedetts\u00e9get, de nem a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl! Ahol a felt\u00e9telek szab\u00e1lyozottak, a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3ak, a felek egyenjog\u00faak, a bar\u00e1ti k\u00f6r empatikus, a v\u00e1l\u00e1s – v\u00e9gs\u0151 soron – mindenkinek el\u0151ny\u00e9re szolg\u00e1lt. Ahol viszont ezek a felt\u00e9telek nem \u00e1llnak fenn, ott \u2013 gyakran a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben – h\u00e1bor\u00fahoz vezet: az \u00e9rintettek fegyverk\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k gyerekeiket, t\u00faszul ejtik hozz\u00e1tartoz\u00f3ikat, megzsarolj\u00e1k bar\u00e1taikat, \u00e9s a \u201em\u00e1sik\u201d minden \u00e1ron val\u00f3 legy\u0151z\u00e9s\u00e9\u00e9rt harcolnak. \u00c9s persze, hi\u00e1ba a r\u00e9szletes h\u00e1zass\u00e1gi szerz\u0151d\u00e9s, a racion\u00e1lis partnerek, a j\u00f3l-szab\u00e1lyozott a jogi felt\u00e9tel, a hozz\u00e1\u00e9rt\u0151k a tan\u00e1csad\u00f3k, \u00e9s a meg\u00e9rt\u0151k a bar\u00e1tok, m\u00e9g a \u201elegb\u00e9k\u00e9sebb\u201d v\u00e1l\u00e1s is f\u00e1jdalmas. Nos, k\u00e9t ember v\u00e1ls\u00e1gba ker\u00fclt kapcsolat\u00e1nak felbont\u00e1s\u00e1val \u00f6sszevetve, a sokmilli\u00f3s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u201eszak\u00edt\u00e1sa\u201d m\u00e9g \u00e1ttekinthetetlenebb, \u00e9s m\u00e9g kisz\u00e1m\u00edthatatlanabb.<\/p>\n A v\u00e1l\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9nelme teh\u00e1t egyfel\u0151l, n\u00e9mi der\u0171l\u00e1t\u00e1sra ad okot: legyen b\u00e1r a viszony m\u00e9goly \u00e9rzelmekt\u0151l \u00e1thatott, ha vil\u00e1gosak a szab\u00e1lyok, egyenl\u0151k a jogok, racion\u00e1lisak a partnerek, a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek m\u00e9lt\u00e1nyos viselked\u00e9sre \u00f6szt\u00f6n\u00f6znek, \u00e9s a bar\u00e1tok seg\u00edtik a feleket, a v\u00e1l\u00e1s ink\u00e1bb jav\u00edt, mint ront a helyzeten. Ez a t\u00e9ny pedig azt sugallja: a t\u00e9rs\u00e9gek \u201ef\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1nak\u201d szab\u00e1lyoz\u00e1sa az Eur\u00f3pai Uni\u00f3ban, hossz\u00fa t\u00e1von mindenkinek \u00e9rdek\u00e9ben \u00e1llhat. M\u00e1sfel\u0151l azonban, ha a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e1ttekinthetetlenek, az \u00e9rintett felek nem empatikusak, ha viselked\u00e9s nem kell\u0151en racion\u00e1lis, akkor a kiegyez\u00e9s helyett ink\u00e1bb az \u00e1lland\u00f3sul\u00f3 h\u00e1bor\u00fa \u00e1llapota j\u00f6n l\u00e9tre. Ez pedig m\u00e9g a kor\u00e1bbi, elnyomottnak \u00e9rzett \u00e1llapothoz k\u00e9pest is rosszabb helyzetet hozhat l\u00e9tre. M\u00e1rpedig az orsz\u00e1gok v\u00e1l\u00f3per\u00e9ben<\/em> \u2013 mik\u00e9nt h\u00e1zast\u00e1rsak\u00e9n\u00e1l – az \u00e9rzelmek t\u00f6bbnyire fel\u00fcl\u00edrj\u00e1k a r\u00e1ci\u00f3t, \u00e9s a kapcsolat felboml\u00e1s\u00e1t az irigys\u00e9g, a s\u00e9rtetts\u00e9g \u00e9s a bossz\u00fav\u00e1gy vez\u00e9rli.<\/p>\n Az elszakad\u00e1si-kamp\u00e1ny sor\u00e1n a f\u00fcggetlens\u00e9g h\u00edvei \u00e9s annak elutas\u00edt\u00f3i egyar\u00e1nt egyre elvakultabban, az \u00e9rzelmi felajz\u00e1s m\u00f3dszer\u00e9vel t\u00f6rekszenek a maguk jav\u00e1ra ford\u00edtani a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt. A lehets\u00e9ges v\u00e9gkimeneteket j\u00f3l mutatja k\u00f6zvetlen szomsz\u00e9ds\u00e1gunk tapasztalata: Csehorsz\u00e1g \u00e9s Szlov\u00e1kia a ritk\u00e1bb optimista forgat\u00f3k\u00f6nyvet, Jugoszl\u00e1via n\u00e9pei a pesszimista forgat\u00f3k\u00f6nyvek legborzalmasabb v\u00e1ltozatait \u201ealkott\u00e1k meg\u201d. Egy\u00e9rtelm\u0171 teh\u00e1t, hogy vil\u00e1gos szab\u00e1lyok, empatikus partnerek \u00e9s racion\u00e1lis seg\u00edt\u0151k hi\u00e1ny\u00e1ban az orsz\u00e1gok v\u00e1l\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en fordul h\u00e1bor\u00faba. A t\u00f6bb-sz\u00e1z \u00e9ve egy\u00fctt \u00e9l\u0151, de egyszer csak saj\u00e1t nemzeti identit\u00e1sukat \u00fajra-felfedez\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek v\u00e1ratlanul a t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9kezet m\u00e9ly\u00e9r\u0151l el\u0151bukkan\u00f3 \u201ecsontv\u00e1zakkal\u201d szembes\u00fclnek.<\/p>\n Eur\u00f3pa \u2013 \u00e9s bizonyos \u00e9rtelemben az eg\u00e9sz vil\u00e1g \u2013 \u00faj t\u00f6rt\u00e9nelmi szakaszba l\u00e9pett. A nemr\u00e9g 91 \u00e9ves H. Kissinger, legutols\u00f3 k\u00f6nyv\u00e9ben \u2013 \u201eWord Order\u201d – a modern Eur\u00f3pa sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t a 30 \u00e9ves h\u00e1bor\u00fat lez\u00e1r\u00f3, vesztf\u00e1liai b\u00e9k\u00e9hez (1648) k\u00f6ti. Kontinens\u00fcnk, az \u00faj kor elej\u00e9ig, az uralkod\u00f3k Eur\u00f3p\u00e1ja volt. A szuver\u00e9n uralkod\u00f3k, mint saj\u00e1t tulajdonukkal rendelkeztek \u00a0orsz\u00e1gaikkal. A vesztf\u00e1liai b\u00e9ke egy \u00faj kontinenst – az \u00e1llamok modern Eur\u00f3p\u00e1j\u00e1t \u2013 teremtett. A szuverenit\u00e1s az uralkod\u00f3kr\u00f3l az \u00e1llamokra sz\u00e1llt, amelynek puszt\u00e1n \u201etartoz\u00e9kai\u201d lettek a kir\u00e1lyok. A szuver\u00e9n \u00e1llamok azut\u00e1n f\u00e9lt\u00e9kenyen \u0151rizt\u00e9k \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gukat, cser\u00e9be nem avatkoztak be m\u00e1s \u00e1llamok \u201ebels\u0151\u201d \u00fcgyeibe. Ezekb\u0151l az \u00e1llamokb\u00f3l form\u00e1l\u00f3dtak – a francia forradalmat k\u00f6vet\u0151en – a 19. sz\u00e1zad sor\u00e1n – nemzet-\u00e1llamok. A 20. sz\u00e1zad sor\u00e1n azut\u00e1n ezek v\u00e1ltak a nemzetk\u00f6zi rendszer \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9s auton\u00f3m \u201ej\u00e1t\u00e9kosaiv\u00e1\u201d. Ez az oka, hogy az \u00f6ntudatra \u00e9bredt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, amelyekt\u0151l a t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e9letlenek addig megtagadt\u00e1k a nemzeti \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1got, minden rendelkez\u00e9s\u00fckre \u00e1ll\u00f3 eszk\u00f6zzel, igyekeztek elnyerni a szuver\u00e9n \u00e1llam st\u00e1tusz\u00e1t.<\/p>\n Az egyetlen hatalmi k\u00f6zpont \u00e1ltal \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtett legitim er\u0151szak, a szabv\u00e1nyos\u00edtott nyelv \u00e9s kult\u00fara \u00e1ltal egys\u00e9gess\u00e9 form\u00e1lt, \u00e9s er\u0151s \u201ekezekkel\u201d ir\u00e1ny\u00edtott politikai egys\u00e9gek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek eur\u00f3pai trendje elfedte, hogy l\u00e9tezett egy m\u00e1sik megold\u00e1s – a sv\u00e1jci! \u00a0Ennek l\u00e9nyege: az \u00e1llamon bel\u00fcl, a region\u00e1lis egys\u00e9geknek sz\u00e9les mozg\u00e1si teret, nagy politikai \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1got, val\u00f3s\u00e1gos \u00f6nigazgat\u00f3 hatalmat biztos\u00edt\u00f3 f\u00f6der\u00e1lis rendszer. Vagyis, mik\u00f6zben mindenki a francia forradalom p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t igyekezett m\u00e1solni, a sv\u00e1jci modell, mintha feled\u00e9sbe mer\u00fclt volna. Pedig az USA, vagy \u00e9ppen a n\u00e9met fejl\u0151d\u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171en mutatta a f\u00f6der\u00e1lis \u00e1llami szervez\u0151d\u00e9sek hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t. Napjaink v\u00e1ls\u00e1gait pedig szeml\u00e9lhetj\u00fck a f\u00f6der\u00e1lis rendszerek \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9se szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l. A kisebb t\u00e9rs\u00e9gek, homog\u00e9nebb kultur\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gei jobban \u00e1ttekinthet\u0151 t\u00e1rsadalmi \u00e9rdeket jelen\u00edthetnek meg, \u00e9s politikailag k\u00f6nnyebben \u201ek\u00e9zben tarthat\u00f3\u201d szervez\u0151d\u00e9st k\u00edn\u00e1lnak. Az ilyen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek korm\u00e1nyz\u00e1sa magasabb politikai legitim\u00e1ci\u00f3val, alacsonyabb k\u00f6lts\u00e9ggel \u00e9s nagyobb hat\u00e9konys\u00e1ggal val\u00f3s\u00edthat\u00f3 meg.<\/p>\n \u00c1m a j\u00f6v\u0151 nemcsak \u00f6r\u00f6mteli forgat\u00f3k\u00f6nyvet tartalmazhat. Az \u00faj, \u00e9s f\u00fcggetlen \u00e1llamoknak a m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 \u00e1llamok k\u00f6tel\u00e9k\u00e9b\u0151l val\u00f3 \u201ekiv\u00e1l\u00e1sa\u201d \u2013 amikor t\u00e9rs\u00e9gek szabad akaratukb\u00f3l, a kor\u00e1bbi \u00e1llamuk j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9letet kezdenek – tagadhatatlan vesz\u00e9lyei vannak. A v\u00e1l\u00e1st k\u00f6vet\u0151en \u2013 mint el\u0151fordul ez egy\u00e9ni \u00e9let\u00fcnkben – viszonyuk v\u00e9gzetesen megromolhat, \u00e9s beindulhat a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s fenyeget\u00e9s eszkal\u00e1ci\u00f3ja. Ez pedig gyakran fegyveres konfliktusba torkollhat, majd annak \u00e1lland\u00f3sul\u00e1sa eset\u00e9n egy a hatalmi v\u00e1kuum l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez vezet. A hatalmi v\u00e1kuum pedig a t\u00falzs\u00fafolt \u00e9s kultur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekkel terhelt vil\u00e1gban \u2013 l\u00e1sd Sz\u00edria – szinte sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en az er\u0151szak meg\u00e1ll\u00edthatatlan eszkal\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz vezet.<\/p>\n L\u00e1tva sz\u00e9tdarabol\u00f3d\u00e1s vesz\u00e9lyeit – r\u00e9szben a globaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s jelens\u00e9g\u00e9re is v\u00e1laszolva – sok politikus \u00e9s a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb ir\u00e1nyzat\u00fa politikai mozgalom sz\u00e1ll s\u00edkra a nemzeti st\u00e1tusz \u00fajra-meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt. \u0150k Eur\u00f3pa j\u00f6v\u0151j\u00e9t \u00e9ppens\u00e9ggel a nemzet-\u00e1llam renesz\u00e1nszak\u00e9nt szeml\u00e9lik. Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l \u00e9s ennek \u00e9rdek\u00e9ben fogalmazz\u00e1k meg az – \u00fagymond – multi-kultur\u00e1liss\u00e1 \u201etorzult\u201d \u00e1llamok \u00fajra-homogeniz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak<\/em> sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g\u00e9t. Ez\u00e9rt figyelik k\u00e9telked\u0151en, s\u0151t elutas\u00edt\u00f3an a t\u00f6rt\u00e9nelmi hat\u00e1rokon bel\u00fcl \u00fajrafogalmaz\u00f3d\u00f3 f\u00fcggetlens\u00e9gi ig\u00e9nyeket. Egyre t\u00f6bb tapasztalat utal azonban arra, hogy egy globaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3 vil\u00e1gban nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171, hogy csak a nagym\u00e9ret\u0171, monolitikus \u00e9s fel\u00fclr\u0151l vez\u00e9relt egys\u00e9gek – \u00e1llamok, vagy v\u00e1llalatok \u2013 a lesznek a legink\u00e1bb \u201ealkalmazkod\u00f3-k\u00e9pesek\u201d.<\/p>\n R\u00e9szben erre utal a v\u00e1rosok fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9se, illetve a mesters\u00e9gesen l\u00e9trehozott \u2013 az anyaorsz\u00e1g jogrendj\u00e9t\u0151l r\u00e9szben elt\u00e9r\u0151 szab\u00e1lyok szerint m\u0171k\u00f6d\u0151 \u2013 v\u00e1rosok, az un. chartered city-k l\u00e9trej\u00f6tte. A biol\u00f3giai \u00e9s a szervezeti evol\u00faci\u00f3 p\u00e9ld\u00e1i is arra utalnak, hogy a k\u00f6rnyezeti v\u00e1ltoz\u00e1sok gyorsul\u00e1s\u00e1val \u00e9s a v\u00e1ls\u00e1g-korszak idej\u00e9n a kisebb m\u00e9ret\u0171 \u00e9s bels\u0151 szerkezet\u00fckben is alkalmazkodni k\u00e9pes egys\u00e9get vir\u00e1goznak fel. A kr\u00e9ta-kor v\u00e9g\u00e9nek k\u00f6rnyezeti v\u00e1ls\u00e1ga sor\u00e1n az \u00f3ri\u00e1si brontoszauruszok kipusztultak, m\u00edg az eml\u0151s\u00f6k dinamikusan fejl\u0151dtek. A 20. sz\u00e1zadban, a gazdas\u00e1gi k\u00f6rnyezet bonyolultabb\u00e1 v\u00e1l\u00e1s\u00e1val, a line\u00e1ris szervezetek helyett a div\u00edzi\u00f3s, a holding, \u00e9s h\u00e1l\u00f3zati szervez\u0151d\u00e9s ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe. A decentraliz\u00e1ci\u00f3 teh\u00e1t a k\u00f6rnyezeti v\u00e1ls\u00e1gokra adott hat\u00e9kony v\u00e1lasz lehet. A decentraliz\u00e1lt \u00e1llamok \u00e9s t\u00e9rs\u00e9gek, a k\u00f6zvetlen \u00e9s vitatkoz\u00f3 demokr\u00e1cia modellj\u00e9t alkalmazva, nemcsak demokratikusabbak, de \u2013 mik\u00e9nt a h\u00e1l\u00f3zatszer\u0171en szervez\u0151d\u0151 v\u00e1llalatok – hat\u00e9konyabban is m\u0171k\u00f6dnek, mint centraliz\u00e1lt vet\u00e9lyt\u00e1rsaik.<\/p>\n Van azonban egy sz\u00fcks\u00e9ges felt\u00e9tel: magas-szint\u0171 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szolidarit\u00e1s, amely biztos\u00edtja a politikai \u201ek\u00f6zlegel\u0151\u201d racion\u00e1lis haszn\u00e1lat\u00e1t. Ez\u00e9rt \u00e9ppens\u00e9ggel Eur\u00f3pa felboml\u00e1s\u00e1nak jele, hogy egyes orsz\u00e1gok \u2013 pl. Magyarorsz\u00e1g, de vele egy sor Kelet- K\u00f6z\u00e9p Eur\u00f3pai \u00e1llam \u2013 \u201efelmondj\u00e1k\u201d a k\u00f6z\u00f6s szolidarit\u00e1s elv\u00e9t, \u00e9s vezet\u0151 politikusaik azt ism\u00e9telgetik: \u201enem k\u00e9nyszer\u00edtheted r\u00e1m\u201d, \u00e9s \u201esemmi k\u00f6z\u00f6m hozz\u00e1\u201d, vagy \u201ehagyj engem b\u00e9k\u00e9n\u201d. Eur\u00f3pa sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9t \u00e9ppen az eff\u00e9le \u00f6nz\u0151 \u00e9rdekekb\u0151l, r\u00f6vidl\u00e1t\u00f3 politikai akaratokb\u00f3l \u00e9s idegengy\u0171l\u00f6l\u0151 \u00f6szt\u00f6n\u00f6kb\u0151l \u00e9p\u00fcl\u0151 ker\u00edt\u00e9sek \u00e9s falak fel\u00e9p\u00fcl\u00e9se id\u00e9zi el\u0151. Holott a decentraliz\u00e1ci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9ge \u2013 mik\u00e9nt a v\u00e1l\u00e1s\u00e9 – \u00e9ppen a szak\u00edt\u00e1s elker\u00fcl\u00e9s\u00e9t teszi lehet\u0151v\u00e9. Ahogyan a h\u00e1zass\u00e1gban a v\u00e1l\u00e1shoz vezet\u0151 probl\u00e9m\u00e1k, \u00e9ppen az egyenl\u0151s\u00e9gen alapul\u00f3 kapcsolatrendszer alapj\u00e1n fedezhet\u0151k fel \u00e9s orvosolhat\u00f3k, \u00e9pp \u00edgy, egy demokratikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, ahol nincsenek tabu-t\u00e9m\u00e1k, \u00e9s az \u00e9rdek-k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket a polg\u00e1rok szabadon kibesz\u00e9lik, a konfliktusok nem juttatj\u00e1k el a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket a \u201ev\u00e1l\u00e1s\u201d gondolat\u00e1ig.<\/p>\n Az igazi probl\u00e9ma, hogy az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 id\u0151szakban a vil\u00e1g legt\u00f6bb t\u00e9rs\u00e9g\u00e9re nem jellemz\u0151k az ilyen b\u00e9k\u00e9s felt\u00e9telek \u00e9s empatikus partnerek. Figyelmeztet\u0151 sz\u00e1momra ifj\u00fakorom filmje – \u201eJelenetek egy h\u00e1zass\u00e1gb\u00f3l\u201d, ahol a felvil\u00e1gosult sv\u00e9d t\u00e1rsadalom, k\u00e9t m\u0171velt, \u00e9s fels\u0151 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lybeli, magas k\u00e9pzetts\u00e9g\u0171, racion\u00e1lis szerepl\u0151je esik egym\u00e1snak – a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben – amikor a v\u00e1l\u00e1s felt\u00e9teleit kellene megbesz\u00e9lni. Ez az oka, hogy amikor egy autokratikus, \u201evez\u00e9r-elv\u0171\u201d \u2013 \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul oligarchi\u00e1k \u00e1ltal uralt – t\u00e1rsadalomban vet\u0151dik fel a v\u00e1l\u00e1s gondolata, az esem\u00e9nyek szinte sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en torkollanak polg\u00e1rh\u00e1bor\u00faba. Az 1990-es \u00e9vek Balk\u00e1nj\u00e1nak, \u00e9s a napjaink K\u00f6zel-Kelet\u00e9nek tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy egy viszonylagosan b\u00e9k\u00e9sen indul\u00f3 v\u00e1l\u00e1s, a felajzott Gl\u00f3buszon szinte sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en elszabadul. \u00c9s akkor, nemcsak a t\u00e9rs\u00e9gben \u00e9l\u0151knek jaj, hanem – gondoljunk napjaink menek\u00fcltv\u00e1ls\u00e1g\u00e1ra – eg\u00e9sz kontinenseknek.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Balkaniz\u00e1l\u00f3d\u00e1s vagy sv\u00e1jciasod\u00e1s. Az elm\u00falt 40 \u00e9v az \u201eEur\u00f3pa-projekt\u201d sikereinek jegy\u00e9ben telt el \u2013 \u00edrta nemr\u00e9g a Financial Times. Az \u00e9vsz\u00e1zadokig gyilkos h\u00e1bor\u00fakat v\u00edv\u00f3 \u00e1llamok megb\u00e9k\u00e9ltek \u00e9s egyre szorosabban egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dtek. Ma viszont mintha \u00fajra\u00e9p\u00fcln\u00e9nek a falak. Visszat\u00e9rni l\u00e1tszik a m\u00falt aggodalmat kelt\u0151 mint\u00e1ja: a stabil rend rendszeres sz\u00e9tes\u00e9se. A sk\u00f3tok, 2014-ban, az Angli\u00e1t\u00f3l val\u00f3 v\u00e1l\u00e1sukra […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/117"}],"collection":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=117"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/117\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":118,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/117\/revisions\/118"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=117"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=117"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=117"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}