Az \u00e9vfordul\u00f3k n\u00e9ha meglepet\u00e9sk\u00e9nt \u00e9rik az embert. Nah\u00e1t \u2013 mondtam magamban – nem is gondoltam volna, hogy \u00e9ppen 50 \u00e9ve jelent meg a \u201eN\u00f6veked\u00e9s hat\u00e1rai\u201d, a R\u00f3mai Klub jelent\u00e9se. (Meadows, D. et. al 1972. The Limits to Growth: A Report for the Club of Rome\u2019s Project ont he Predicament of Mankind). F\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada \u2013 ahogy visszaeml\u00e9kszem – a vil\u00e1g, ha nem is egyszer\u0171nek, de r\u00e9szeiben t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 j\u00f3l megismertnek t\u0171nt. A gazdas\u00e1g, a k\u00f6rnyezet, a t\u00e1rsadalom, vagy \u00e9ppen a politika \u201emozg\u00e1st\u00f6rv\u00e9nyeit\u201d az adott tudom\u00e1nyter\u00fclet kutat\u00f3i viszonylag pontosan felt\u00e1rt\u00e1k. Ez\u00e9rt volt olyan meglep\u0151, hogy egy sor ter\u00fcleten a v\u00e1ltoz\u00e1sok nem k\u00f6vett\u00e9k az elfogadott elm\u00e9letek \u00e1ltal felrajzolt p\u00e1ly\u00e1t. S, ami m\u00e9g \u00e9rdekesebb, fokozatosan kider\u00fclt: ennek oka kev\u00e9sb\u00e9 a szaktudom\u00e1nyok korl\u00e1tozotts\u00e1ga volt, mint ink\u00e1bb az, hogy az ember – nagyhat\u00e1s\u00fa eszk\u00f6z\u00f6ket megalkotva \u2013 a vil\u00e1g\u00e1t komplexebb\u00e9 \u00e9s szorosan \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3v\u00e1 tette. \u00cdgy, az egym\u00e1st\u00f3l addig f\u00fcggetlennek gondolt \u00e9s \u00edgy is kezelt ter\u00fcletek egyre jelent\u0151sebben \u00e1thatott\u00e1k \u00e9s befoly\u00e1solt\u00e1k egym\u00e1st, vagyis rendszerekk\u00e9 form\u00e1l\u00f3dtak. <\/p>\n\n\n\n
A t\u00f6rt\u00e9nelmi\nfejl\u0151d\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 \u00e9s kedvez\u0151 velej\u00e1r\u00f3ja, hogy az ember egyre t\u00f6bb hat\u00e1st volt\nk\u00e9pes m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe hozni. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt az egy\u00e9nek \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt mind\nszorosabb gazdas\u00e1gi, t\u00e1rsadalmi \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1lak sz\u00f6v\u0151dtek \u00e9s ezzel\np\u00e1rhuzamosan tranzakci\u00f3ik olcs\u00f3bb\u00e1 \u00e9s gyorsabb\u00e1 v\u00e1ltak. A vas\u00fat, a g\u0151zhaj\u00f3 \u00e9s a\nt\u00e1v\u00edr\u00f3, majd a rep\u00fcl\u00e9s, a r\u00e1di\u00f3 \u00e9s a TV, v\u00e9g\u00fcl az elektronikus kommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s\na logisztika egyre \u00fajabb hull\u00e1mai, szinte \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl, elv\u00e1laszthatatlanul kapcsolt\u00e1k\negybe a sok\u00e1ig egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket, m\u0171szaki h\u00e1l\u00f3zatokat, gazdas\u00e1gi\naktorokat \u00e9s a term\u00e9szeti folyamatokat. Ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt \u00e9let\u00fcnk\nn\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen eszk\u00f6zei \u2013 a termel\u0151 berendez\u00e9sek \u00e9s az infrastrukt\u00fara, a\nszervezetek \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyek \u2013 fokozatosan egyre sokr\u00e9t\u0171bbek, \u00f6sszetettebbek \u00e9s\negym\u00e1st egyre jobban befoly\u00e1sol\u00f3k lettek, vagyis rendszerekk\u00e9 form\u00e1l\u00f3dtak. <\/p>\n\n\n\n
A tudom\u00e1ny hagyom\u00e1nyos\nmodelljei sok\u00e1ig nem t\u00f6r\u0151dtek ezzel a \u201eminden \u00f6sszef\u00fcgg mindennel\u201d\nkapcsolath\u00e1l\u00f3val. Id\u0151vel azonban egyre zavar\u00f3bb gondok keletkeztek \u00e9s fokozatosan\nmegfogalmaz\u00f3dott a felismer\u00e9s: vil\u00e1gunk egyszer\u0171 \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen dolgok halmaz\u00e1b\u00f3l\nfokozatosan, elv\u00e1laszthatatlanul egybekapcsol\u00f3d\u00f3 dolgok \u00e9s szervez\u0151d\u00e9sek\nrendszereiv\u00e9 form\u00e1l\u00f3dott. Ez\u00e9rt a v\u00e1ltoz\u00e1sok pontos modellj\u00e9nek megalkot\u00e1s\u00e1hoz\nelker\u00fclhetetlen lett felt\u00e1rni a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletek \u00e9s jelens\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt – az\nember tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek eredm\u00e9nyk\u00e9nt \u2013 l\u00e9trej\u00f6v\u0151 bonyolult kapcsolat-rendszereket.\nEzek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt ugyanis, a kor\u00e1bban egyszer\u0171nek l\u00e1tsz\u00f3 \u00e9s \u00edgy is kezelt\neszk\u00f6zeink saj\u00e1tos rendszer-tulajdons\u00e1gokra tettek szert. A benn\u00fck lezajl\u00f3\nfolyamatok nem k\u00f6vett\u00e9k az \u201eillet\u00e9kes\u201d tudom\u00e1nyter\u00fcletek v\u00e1rakoz\u00e1sait, hanem\negyedi, csak az adott rendszerre jellemz\u0151 \u00e9s a kor\u00e1bbi modellek\nel\u0151rejelz\u00e9seinek ellentmond\u00f3 viselked\u00e9st mutattak. <\/p>\n\n\n\n
Mivel teh\u00e1t k\u00f6rnyezet\u00fcnk\naz egyre \u201erendszerszer\u0171bb\u00e9\u201d v\u00e1lt, meg\u00e9rt\u00e9se egy \u00faj tudom\u00e1ny – a rendszertudom\u00e1ny\n– l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t teszi sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9. Erre a kih\u00edv\u00e1sra v\u00e1laszk\u00e9nt fokozatosan form\u00e1l\u00f3dott\nki a jelens\u00e9g tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 rendszerelm\u00e9let. (Von Bertalanffy, L.\n1956. General System Theory). Ahogyan azut\u00e1n k\u00f6rnyezet\u00fcnk megtelt rendszerekkel,\negybekapcsol\u00f3d\u00e1suk nyom\u00e1n eg\u00e9sz vil\u00e1gunk egyre nehezebben \u00e1tl\u00e1that\u00f3 rendszerr\u00e9 v\u00e1lt.\nA szakemberek mind gyakrabban szembes\u00fcltek azzal, hogy a t\u00e1rsadalom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rendszerei\n\u201ehajlamosak\u201d lettek a v\u00e1rakoz\u00e1sokkal ellent\u00e9tesen viselkedni. Ezt a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s\ntulajdons\u00e1got nevezte, a \u201erendszerdinamika\u201d megalkot\u00f3ja, a t\u00e1rsadalmi\nrendszerek anti-intuit\u00edv<\/em> viselked\u00e9s\u00e9nek. (Jay W. Forrester, J. W. 1971.\nCounterintuitive Behavior of Social Systems). Ez a fogalom a komplex rendszerek\na j\u00f3zan \u00e9sznek \u00e9s a h\u00e9tk\u00f6znapi gondolkod\u00e1snak ellentmond\u00f3, s\u0151t id\u0151nk\u00e9nt a tudom\u00e1ny\nmodelljeit is meghazudtol\u00f3 viselked\u00e9s\u00e9re utal. <\/p>\n\n\n\n Forrester fokozatosan\nminden a \u201ekeze \u00fcgy\u00e9be\u201d ker\u00fcl\u0151 \u00e9s az ir\u00e1ny\u00edt\u00f3ik sz\u00e1nd\u00e9kainak \u201eellenszeg\u00fcl\u0151\u201d rendszer\nviselked\u00e9s\u00e9t elemz\u00e9s\u00e9be belefogott. El\u0151sz\u00f6r a v\u00e1llalati rendszerek – a\nmenedzsment \u00e9let\u00e9t megnehez\u00edt\u0151 – anti-intuit\u00edv viselked\u00e9s\u00e9t t\u00e1rta fel. (J. W.\nForrester, 1961. Industrial dynamics.) Ezt k\u00f6vet\u0151en, a modern v\u00e1rosok\nfejleszt\u00e9s\u00e9vel foglalkoz\u00f3 v\u00e1rostervez\u0151k \u00e9s a politikusok j\u00f3sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa igyekezet\u00e9t\nakad\u00e1lyoz\u00f3 folyamatok keletkez\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lta. (J. W. Forrester. 1969. Urban dynamics).\nInnen azut\u00e1n m\u00e1r csak egy nagy l\u00e9p\u00e9s volt h\u00e1tra: vil\u00e1gunk egybekapcsol\u00f3d\u00f3 gazdas\u00e1gi,\n\u00f6kol\u00f3giai, demogr\u00e1fiai rendszereinek viselked\u00e9s\u00e9t vette g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1. Ennek\nmunkaeszk\u00f6zek\u00e9nt alkotta meg a \u201eVil\u00e1gdinamika\u201d sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes modellj\u00e9t, amely a f\u00f6ld\nk\u00fcl\u00f6nf\u00e9le r\u00e9szrendszereinek kapcsolat\u00e1t sz\u00e1mszer\u0171s\u00edtette \u00e9s foglalta egy bonyolult\negyenletrendszerben \u00f6ssze. (J. W. Forrester. 1971. World dynamics). Ez a modell\nkeltette fel a R\u00f3mai Klub \u2013 a vil\u00e1g \u00e1llapota ir\u00e1nt elk\u00f6telezett mag\u00e1nemberek csoportj\u00e1nak\n\u2013 figyelm\u00e9t. Kutat\u00f3csapatuk, Forrester modellje alapj\u00e1n sz\u00e1molta v\u00e9gig – az\n1960-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 adatok alapj\u00e1n – a \u201evil\u00e1grendszer\u201d\nv\u00e1rhat\u00f3 viselked\u00e9s\u00e9t az elk\u00f6vetkez\u0151 130 \u00e9vben. <\/p>\n\n\n\n Az eredm\u00e9nyeiket\n\u00e9ppen 50 \u00e9ve, a R\u00f3mai Klub \u201eThe Limits to Growht\u201d jelent\u00e9se hozta\nnyilv\u00e1noss\u00e1gra. A jelent\u00e9s \u00f3ri\u00e1si \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st v\u00e1ltott ki. Akkoriban \u00f6nmag\u00e1ban az\nis \u00fajdons\u00e1g volt, hogy a vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra ilyen fontos elemz\u00e9st egy civil csoport \u2013\nkutat\u00f3k, v\u00e1llalkoz\u00f3k, f\u00fcggetlen \u00e9rtelmis\u00e9giek \u00f6sszefogva \u2013 szervezzen,\nfinansz\u00edrozzon \u00e9s alkosson meg. A r\u00e9sztvev\u0151k nem politikai mozgalmakat \u00e9s nem is\negyes nemzeteket k\u00e9pviseltek, hanem az emberis\u00e9g fenntarthat\u00f3 j\u00f6v\u0151j\u00e9nek\nfelt\u00e9teleit kutatt\u00e1k. Ennek sor\u00e1n bebizony\u00edtott\u00e1k: vil\u00e1gunk elemezhet\u0151 a\nrendszerdinamika m\u00f3dszer\u00e9vel. A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes program \u00e1ltal felrajzolt \u00e9s a\njelent\u00e9sben nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozott \u00e1br\u00e1k, j\u00f3l mutatt\u00e1k vil\u00e1gunk dinamik\u00e1j\u00e1t. \u00c1m\naz \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s legfontosabb t\u00e9nyez\u0151je, hogy az emberek a g\u00f6rb\u00e9k f\u00e9lremagyar\u00e1zhatatlan\n\u00fczenet\u00e9nek hat\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fcltek: a n\u00f6vekv\u0151 n\u00e9pess\u00e9g, a b\u0151v\u00fcl\u0151 fogyaszt\u00e1s, a\nforr\u00e1sok kimer\u00fcl\u00e9s\u00e9re \u00e9s a szennyez\u0151d\u00e9s fokoz\u00f3d\u00e1s\u00e1ra vezet, \u00e9s mindez\nelker\u00fclhetetlenn\u00e9 teszi \u00f6sszeoml\u00e1st. <\/p>\n\n\n\n A bonyolult matematikai\nkonstrukci\u00f3 – a tudom\u00e1ny sok ter\u00fcleteken el\u00e9rt sikereivel a h\u00e1tt\u00e9rben – a\nmodell helyt\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u00e9rz\u00e9keltette, ugyanakkor egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sre is\nvezetett. A rendszerdinamika m\u00f3dszer\u00e9t ugyanis nem el\u0151rejelz\u00e9sek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re\nsz\u00e1nt\u00e1k. Ezzel az eszk\u00f6zzel a rendszerek viselked\u00e9sm\u00f3dja vizsg\u00e1lhat\u00f3, vagyis felt\u00e1rhat\u00f3k\na n\u00f6veked\u00e9s lehets\u00e9ges p\u00e1ly\u00e1i, illetve ezeknek a k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e9s a bels\u0151 felt\u00e9telek\nalakul\u00e1sa k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt bek\u00f6vetkez\u0151 m\u00f3dosul\u00e1sai. Az \u00e1tlagemberekb\u0151l, a\nr\u00e1juk \u00f6ml\u0151 inform\u00e1ci\u00f3t\u00f6meg ellentmond\u00e1sos reakci\u00f3kat v\u00e1ltott ki. A modell alapv\u00e1ltozata\nugyanis s\u00falyos kr\u00edziseket jeleztek el\u0151re. A demogr\u00e1fiai g\u00f6rb\u00e9k lefut\u00e1s\u00e1b\u00f3l arra\nlehetett k\u00f6vetkeztetni: a f\u00f6ld n\u00e9pess\u00e9ge – valamikor 2040-2070 k\u00f6z\u00f6tt – megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg\n10 milli\u00e1rr\u00f3l 7 milli\u00e1rdra esik. A szakemberek ugyan hangs\u00falyozt\u00e1k, hogy a jelent\u00e9st\nnem szabad \u2013 b\u00e1r sokan m\u00e9gis ezt tett\u00e9k – elker\u00fclhetetlen pr\u00f3f\u00e9ciak\u00e9nt olvasni.\nAz embereket azonban nem ez a figyelmeztet\u00e9s, ink\u00e1bb az id\u0151t\u00e1v \u201enyugtatta\u201d meg.\nNe feledj\u00fck, az 1970-es \u00e9vekben vagyunk, \u00e9s sokan azt mondt\u00e1k magunkban: azt\nsem tudom mi lesz a j\u00f6v\u0151 h\u00e9ten. Ehhez k\u00e9pest a 70-80 \u00e9v t\u00e1vlata bel\u00e1thatatlan\nmesszes\u00e9gben volt. A t\u00f6bbs\u00e9g \u00fagy folytatta \u00e9let\u00e9t, ahogy addig, legfeljebb\nkicsit szorongva.<\/p>\n\n\n\n \u00c1m m\u00e9gis alapvet\u0151en\nfontos lett, hogy egy olyan sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes modellt kaptunk a kez\u00fcnkbe, amely\nk\u00e9pes le\u00edrni a sok \u00f6sszetev\u0151b\u0151l \u00e9s az azokat egybef\u0171z\u0151 sokf\u00e9le kapcsolatb\u00f3l\n\u00e1ll\u00f3 bonyolult rendszer viselked\u00e9s\u00e9t. \u00cdgy, b\u00e1r a modell nem mondja meg pontosan,\nmikor \u00e9s mi\u00e9rt k\u00f6vetkezik be a katasztr\u00f3fa, cser\u00e9ben viszont k\u00edn\u00e1l egy fontos eszk\u00f6zt:\na szimul\u00e1ci\u00f3t. A modell lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felt\u00e9telez\u00e9sekkel\n\u00fajra-sz\u00e1moljuk, majd ism\u00e9telten \u201elefuttassuk\u201d a programot. \u00cdgy felt\u00e1rhat\u00f3k\nlettek a lehets\u00e9ges beavatkoz\u00e1sok k\u00f6vetkezm\u00e9nyei, vagyis a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3 – de ak\u00e1r\naz \u00e1tlagpolg\u00e1r is – \u201ek\u00eds\u00e9rletezhet\u201d a vil\u00e1gon. M\u00e9ghozz\u00e1 \u00fagy pr\u00f3b\u00e1lhatja ki \u00f6tleteit,\nhogy – szembes\u00fclve annak elker\u00fclhetetlen k\u00f6vetkezm\u00e9nyeivel – m\u00e9gsem id\u00e9z el\u0151 \u201ev\u00e9g\u00edt\u00e9let\u201d.\nMintha egy rep\u00fcl\u0151g\u00e9p szimul\u00e1torral j\u00e1tszana: ha egy rossz h\u00faz\u00e1sa katasztr\u00f3f\u00e1val\nj\u00e1r, egyszer\u0171en \u201eStart again\u201d, \u00e9s \u00fajra lej\u00e1tszhatja a lesz\u00e1ll\u00e1st. \u00cdgy a val\u00f3s\u00e1gos\nhelyzetekben v\u00e9gzetess\u00e9 v\u00e1l\u00f3, v\u00e9letlen\u00fcl vagy \u00f3vatlans\u00e1gb\u00f3l elk\u00f6vetett hib\u00e1k,\nk\u00e9sleked\u00e9sek, mulaszt\u00e1sok, elker\u00fclhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak. <\/p>\n\n\n\n J\u00f3l t\u00fckr\u00f6zik\nezt a lehet\u0151s\u00e9get, hogy az elm\u00falt f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad sor\u00e1n – a lezajlott v\u00e1ltoz\u00e1sokat\ntekintetbe v\u00e9ve \u2013 t\u00f6bbsz\u00f6r \u00fajra-sz\u00e1molt\u00e1k a trendeket. Ezek az ism\u00e9telt\nvizsg\u00e1latok egyar\u00e1nt szolg\u00e1lnak j\u00f3 \u00e9s rossz h\u00edrekkel. A j\u00f3 h\u00edr: van olyan\nfejl\u0151d\u00e9si v\u00e1ltozat, amely a vil\u00e1grendszer sz\u00e1mra fenntarthat\u00f3 p\u00e1ly\u00e1t k\u00edn\u00e1l. Vagyis,\naz emberis\u00e9g rendelkezik mindazokkal az eszk\u00f6z\u00f6kkel \u00e9s forr\u00e1sokkal, ismerettel\n\u00e9s b\u00f6lcsess\u00e9ggel, amivel helyzete stabiliz\u00e1lhat\u00f3. \u00c1m az \u00fajra-futtat\u00e1s azt is\nmegmutatta, hogy az 1970-es \u00e9vek adatai alapj\u00e1n kirajzol\u00f3d\u00f3 \u2013 \u00e9s akkor m\u00e9g csak\na 21. sz\u00e1zad t\u00e1vol\u00e1ban felsejl\u0151 – k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jelleg\u0171 kr\u00edzisek, nemhogy nem\nt\u0171ntek el, hanem – a dolgok term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva – ma m\u00e1r bel\u00e1that\u00f3 k\u00f6zels\u00e9gbe ker\u00fcltek.\nMeggy\u0151z\u0151en t\u00fckr\u00f6zik ezt a leg\u00fajabb elemz\u00e9sek, amelyek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151\nfelt\u00e9telez\u00e9sek mellett k\u00f6vett\u00e9k v\u00e9gig az alternat\u00edv fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1ly\u00e1kat,\nfelkutatva, hogy ezek melyike \u00e9s milyen felt\u00e9telekkel k\u00edn\u00e1l stabil vil\u00e1got. (Herrington,\nG. 2020. Update to limits to growth. \nJournal of Industrial Ecology) <\/p>\n\n\n\n Az alapk\u00e9rd\u00e9s: k\u00edn\u00e1lkozik-e kivezet\u0151 \u00fat a v\u00e1ls\u00e1gokb\u00f3l, azaz, lehets\u00e9ges-e szabadulni az egym\u00e1sba fon\u00f3d\u00f3 kr\u00edzisek b\u00e9kly\u00f3j\u00e1b\u00f3l. Az id\u00e9zett elemz\u00e9s n\u00e9gy alternat\u00edv\u00e1t k\u00f6vet v\u00e9gig, aszerint, milyen m\u00e9rt\u00e9kben m\u00f3dos\u00edtja viselked\u00e9s\u00e9t az emberis\u00e9g. <\/p>\n\n\n\n Az els\u0151 forgat\u00f3k\u00f6nyv<\/em> – a \u201ebusiness as usual\u201d (BAU) modell \u2013 felt\u00e9telezte, hogy az emberis\u00e9g nem v\u00e1ltoztat alapvet\u0151en addigi \u00e9letm\u00f3dj\u00e1n. B\u00e1r kicsit visszafogottabb lesz, de a vil\u00e1g tov\u00e1bbra is a m\u00falt fogyaszt\u00e1scentrikus nyomvonal\u00e1n halad. A szimul\u00e1ci\u00f3 \u00edt\u00e9lete egy\u00e9rtelm\u0171: ebben az esetben a vil\u00e1grendszer \u00f6sszeoml\u00e1sa elker\u00fclhetetlen, amit alapvet\u0151en a nyersanyag forr\u00e1sok kimer\u00fcl\u00e9se id\u00e9z el\u0151. <\/p>\n\n\n\n A m\u00e1sodik forgat\u00f3k\u00f6nyv<\/em> egy – a BAU-hoz k\u00e9pest \u2013 a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket jobban tekintetbe vev\u0151, alkalmazkodni igyekv\u0151, de csak kev\u00e9ss\u00e9 v\u00e1ltoz\u00f3 viselked\u00e9s\u0171 emberis\u00e9get t\u00e9telezett fel. A BAU cs\u0151dj\u00e9b\u0151l okulva – amit a nyersanyagok kimer\u00fcl\u00e9se sodor az \u00f6sszeoml\u00e1s fel\u00e9 – ez a v\u00e1ltozat abban rem\u00e9nykedett, hogy felfedeznek \u00e9s kiakn\u00e1znak \u00fajabb nyersanyagok forr\u00e1sokat. \u00c1m a szimul\u00e1ci\u00f3 felt\u00e1rta: az \u00f6sszeoml\u00e1s ebben az esetben sem ker\u00fclhet\u0151 el, legfeljebb azt a k\u00f6rnyezetszennyez\u00e9s id\u00e9zi el\u0151.<\/p>\n\n\n\n A harmadik\nforgat\u00f3k\u00f6nyv<\/em> a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9sre \u00e9p\u00edtett, felt\u00e9telezve, hogy az a legt\u00f6bb\nprobl\u00e9m\u00e1t megoldhatja. A szimul\u00e1ci\u00f3 azonban ezt csak r\u00e9szben igazolta vissza: b\u00e1r\na \u201ev\u00e9g\u00edt\u00e9let\u201d \u00edgy elker\u00fclhet\u0151nek t\u0171nt, de m\u00e9g ez sem k\u00edn\u00e1lt \u201epuha landol\u00e1st\u201d. A\nvil\u00e1g ugyan nem omlott \u00f6ssze, de a k\u00f6lts\u00e9gek kezelhetetlenn\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa miatt\nhanyatlani kezdett. A vil\u00e1g-rendszer stabiliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t csak a negyedik\nforgat\u00f3k\u00f6nyv<\/em> tette lehet\u0151v\u00e9. Ez a v\u00e1ltozat azonban az emberek fogyaszt\u00f3i\nviselked\u00e9s\u00e9nek \u00e9s \u00e9letm\u00f3dj\u00e1nak alapvet\u0151 \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t, a t\u00e9rs\u00e9geken bel\u00fcli \u00e9s\nazok k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t t\u00e9telezte fel. Ilyen felt\u00e9telek mellett hossz\u00fa\nt\u00e1von biztos\u00edthat\u00f3 a glob\u00e1lis rendszer fenntarthat\u00f3s\u00e1ga. Vagyis, a szimul\u00e1ci\u00f3k\negybehangz\u00f3 \u00fczenete: nem b\u00edzhatunk abban, hogy a probl\u00e9m\u00e1k magukt\u00f3l megold\u00f3dnak\n\u00e9s nem d\u0151lhet\u00fcnk nyugodtan h\u00e1tra, nem folytathatjuk v\u00e1ltozatlanul megszokott \u00e9let\u00fcnket\n<\/p>\n\n\n\n Az\nemberis\u00e9gnek alapvet\u0151en v\u00e1ltoztatnia kell \u00e9letm\u00f3dj\u00e1n, a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet\u00e9hez\nval\u00f3 viszony\u00e1n, a sz\u0171kebb \u00e9s a t\u00e1gabb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9k tagjainak egym\u00e1shoz f\u0171z\u0151d\u0151\nkapcsolat\u00e1n. Mindez arra utal, az emberi t\u00f6rt\u00e9nelem \u00fajabb nagyjelent\u0151s\u00e9g\u0171\nv\u00e1ltoz\u00e1sa el\u0151tt \u00e9s k\u00f6zben vagyunk. A k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek egyszerre \u00e9rz\u00e9keltetik a\nv\u00e1ltoztat\u00e1s k\u00e9nyszer\u00e9t, ugyanakkor az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 korl\u00e1tokat \u00e9s akad\u00e1lyokat. F\u00e9l\n\u00e9vsz\u00e1zada, a R\u00f3mai Klub jelent\u00e9s\u00e9nek nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9n a vil\u00e1g a\nn\u00f6veked\u00e9s l\u00e1z\u00e1ban \u00e9gett. A fejlett \u00e9s a fejl\u0151d\u0151 t\u00e1rsadalmak \u2013 ez al\u00f3l nem volt\nkiv\u00e9tel az akkori szocialista rendszer sem \u2013 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 probl\u00e9m\u00e1ikra a gazdas\u00e1gi\nn\u00f6veked\u00e9sben l\u00e1tt\u00e1k a gy\u00f3gy\u00edrt. Ett\u0151l rem\u00e9lt\u00e9k a fejl\u0151d\u00e9s felgyorsul\u00e1s\u00e1t, a\nfogyaszt\u00e1s n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t, az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g javul\u00e1s\u00e1t \u00e9s a t\u00e1rsadalmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek\ncs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t. Ez\u00e9rt volt olyan f\u00e9lelmet kelt\u0151 a jelent\u00e9s \u00fczenete – a \u201en\u00f6veked\u00e9s\nhat\u00e1rai\u201d \u2013 amely arra figyelmeztetett: felt\u0171ntek \u00e1th\u00e1ghatatlan korl\u00e1tok \u00e9s a\nmegszokott m\u00f3don val\u00f3 tov\u00e1bb halad\u00e1s lehetetlen. R\u00e1ad\u00e1sul, a hat\u00e1rokba \u00fctk\u00f6z\u00e9s\nk\u00f6vetkezm\u00e9nye nem koccan\u00e1s, hanem s\u00falyos katasztr\u00f3fa lesz. Ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st az\u00f3ta\nminden \u00fajabb vizsg\u00e1lat meger\u0151s\u00edtette. <\/p>\n\n\n\n A helyzet\nnapjainkban \u2013 gondoljunk az \u00e9ppen kifut\u00f3 (?) j\u00e1rv\u00e1nyra \u00e9s a szomsz\u00e9dunkban\nzajl\u00f3 h\u00e1bor\u00fara – ink\u00e1bb kusz\u00e1ltabb\u00e1, semmint egyszer\u0171bb\u00e9 v\u00e1lt. Az emberis\u00e9get \u2013\nnem f\u00fcggetlen\u00fcl a \u201en\u00f6veked\u00e9s hat\u00e1rait\u00f3l\u201d \u2013 v\u00e1ls\u00e1gok \u00e9s kr\u00edzisek sorozata r\u00e1zza\nmeg. \u00c9let\u00fcnk \u00e1ttekinthetetlen kapcsolati h\u00e1l\u00f3k alkotta rendszereiben a folyamatosan\nkeletkez\u0151, \u00f6nmag\u00e1ban nem felt\u00e9tlen\u00fcl vesz\u00e9lyes zavarok, k\u00f6nnyen elszabadulnak\n\u00e9s kezelhetetlenn\u00e9 v\u00e1lnak. Ez az oka, hogy vil\u00e1gunk a j\u00f3zan \u00e9sszel ellent\u00e9tes\nm\u00f3don viselkedik \u00e9s ez felk\u00e9sz\u00fcletlen\u00fcl \u00e9rte nemcsak az \u00e1tlagembereket, hanem a\nrendszerek ir\u00e1ny\u00edt\u00f3it is. A d\u00f6nt\u00e9sek\u00e9rt felel\u0151s\u00f6k \u00fagy \u00e9rzik magukat, mint egy szem\u00e9lyaut\u00f3\nvezet\u0151i jogos\u00edtv\u00e1nyt szerzett sof\u0151r, aki egyszer csak arra \u00e9bred, hogy az\n\u00e1ltala vezetett j\u00e1rm\u0171, \u00e1talakult egy rep\u00fcl\u0151g\u00e9pp\u00e9, amelynek \u00e9ppen k\u00e9nyszerlesz\u00e1ll\u00e1st\nkell v\u00e9grehajtson. \u00c9n \u2013 mint a \u201ej\u00e1rm\u0171\u201d milli\u00e1rnyi utas\u00e1nak egyike – csak annyit\nk\u00e9rek t\u0151l\u00fck: legal\u00e1bb gyakoroljanak egy keveset a \u201eVil\u00e1gdinamika\u201d sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes\nmodellj\u00e9n, hogy meg\u00e9rts\u00e9k, mi is a t\u00e9t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az \u00e9vfordul\u00f3k n\u00e9ha meglepet\u00e9sk\u00e9nt \u00e9rik az embert. Nah\u00e1t \u2013 mondtam magamban – nem is gondoltam volna, hogy \u00e9ppen 50 \u00e9ve jelent meg a \u201eN\u00f6veked\u00e9s hat\u00e1rai\u201d, a R\u00f3mai Klub jelent\u00e9se. (Meadows, D. et. al 1972. The Limits to Growth: A Report for the Club of Rome\u2019s Project ont he Predicament of Mankind). F\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada \u2013 ahogy […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1348"}],"collection":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1348"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1348\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2168,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1348\/revisions\/2168"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1348"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1348"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1348"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}