<\/p>\n\n\n\n
\u201eAki\nekkoriban, huszonh\u00e1rom esztend\u0151s kor\u00e1ban nem halt meg, huszonn\u00e9gy \u00e9ves f\u0151vel\nnem fulladt a v\u00edzbe, \u00e9s akit huszon\u00f6t \u00e9ves kor\u00e1ban nem \u00f6ltek meg, az adjon\nh\u00e1l\u00e1t az Istennek a csod\u00e1\u00e9rt.\u201d \u2013 jellemezte az \u00edr\u00f3 az embert \u00e9vezredeken\nkereszt\u00fcl k\u00f6rbevev\u0151 vil\u00e1got. (Brjuszov, V. 1997.\nT\u00fczes angyal<\/a>). Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt\nlegfeljebb a t\u00e1rsak k\u00edn\u00e1ltak n\u00e9mi biztons\u00e1got \u00e9s kev\u00e9ske \u00f6r\u00f6met, cser\u00e9ben, hogy elfogadtad a sz\u00e1modra\nkijel\u00f6lt helyet. \u00c1m az elm\u00falt sz\u00e1zadok politikai, gazdas\u00e1gi, kultur\u00e1lis \u00e9s technikai\nforradalmai alapvet\u0151en \u00e1talak\u00edtott\u00e1k a vil\u00e1got. Az \u00e9let lassacsk\u00e1n kellemesebb\nlett, az emberek k\u00e9nyelm\u00e9t egyre t\u00f6bb dolog szolg\u00e1lta. S\u0151t, szemben a kor\u00e1bbi korokkal,\namikor a kiemelked\u00e9st a sz\u00fcl\u0151k st\u00e1tusza d\u00f6nt\u00f6tte el, a forradalmak mindenki sz\u00e1m\u00e1ra\nteret nyitottak. Az \u00e9let egy olyan versenny\u00e9 v\u00e1lt, ahol fokozatosan b\u00e1rki rajthoz\n\u00e1llhatott \u00e9s a mindenkire k\u00f6telez\u0151 szab\u00e1lyok k\u00f6z\u00f6tt a kiemelked\u00e9st az\n\u201e\u00e9let-versenyben\u201d el\u00e9rt helyez\u00e9s hat\u00e1rozta meg. <\/p>\n\n\n\n A forradalmak\nnyom\u00e1n elindult a term\u00e9kek, a gondolatok \u00e9s az emberek szabadabb \u00e1raml\u00e1sa, ami megnyitotta\na kor\u00e1bban egym\u00e1st\u00f3l elszigetelten \u00e9l\u0151 kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek z\u00e1rt vil\u00e1g\u00e1t. A\nkapitalizmus int\u00e9zm\u00e9nyei \u2013 a p\u00e9nz, a piac, a mag\u00e1ntulajdon, valamint a cser\u00e9t\n\u00e9s rendet biztos\u00edt\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek \u2013 dinamikus \u00e9s hat\u00e9konyan m\u0171k\u00f6d\u0151 rendszerr\u00e9\nf\u0171zt\u00e9k \u00f6ssze a t\u00e1voli k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket. Az egym\u00e1st j\u00f3l ismer\u0151k k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot sok\u00e1ig\na k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g \u00f6szt\u00f6ne \u00e9s a partnerek \u201ereput\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak\u201d eml\u00e9ke vez\u00e9relte. (Gallo, E. et al. 2015.\nThe effects of reputational and social knowledge on cooperation<\/a>.) A kapcsolatok egyre t\u00e1volabbra terjedtek\nki \u00e9s az embert egyre gazdagabb t\u00e1rgyi vil\u00e1g vette k\u00f6r\u00fcl. Mindennapi\ntapasztalat lett: mindenhez, amire sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van, \u00e9s ami \u00f6r\u00f6mteliv\u00e9 teszi\n\u00e9let\u00fcket, ahhoz csere \u00fatj\u00e1n juthatunk hozz\u00e1. A csere \u00fatj\u00e1n megszerezhet\u0151 dolgok\nmennyis\u00e9ge pedig a siker m\u00e9rc\u00e9j\u00e9v\u00e9 is v\u00e1lt. <\/p>\n\n\n\n A sz\u00fclet\u00e9s\u00fcnkt\u0151l a hal\u00e1lunkig tart\u00f3 \u201eadok-kapok j\u00e1t\u00e9k\u201d\nazonban nemcsak p\u00e9nzr\u0151l \u00e9s dolgokr\u00f3l sz\u00f3l. \u00c9pp \u00edgy, cserebere keret\u00e9ben jutunk\nhozz\u00e1 a tisztelethez, a bar\u00e1ts\u00e1ghoz, a megbecs\u00fcl\u00e9shez, s\u0151t m\u00e9g a simogat\u00e1shoz is.\n\u00c1m ahhoz, hogy megkapjuk, amire v\u00e1gyunk, nek\u00fcnk is adnunk kell valamit, amire\npartner\u00fcnknek \u00e9ppen sz\u00fcks\u00e9ge van. Hamar megtanuljuk azonban, hogy van itt egy rejtett\ncsapda. Miut\u00e1n mi \u201e\u00e1tny\u00fajtottuk\u201d partner\u00fcnknek amire v\u00e1gyott, m\u00e9g nem lehet\u00fcnk\nbiztosak abban, hogy \u0151 is betartja a meg\u00e1llapod\u00e1st \u00e9s hozz\u00e1jutunk-e, amire mi sz\u00e1m\u00edtunk.\nA t\u00f6rt\u00e9nelem hajnal\u00e1n ez kev\u00e9sb\u00e9 jelentett probl\u00e9m\u00e1t, hiszen cserepartnereink<\/em> d\u00f6nt\u0151en k\u00f6zvetlen csal\u00e1dtagjaink voltak. \u0150ket\nugyan \u201ek\u00e9szen kaptuk\u201d, de hozz\u00e1juk elszak\u00edthatatlan k\u00f6tel\u00e9kek f\u0171ztek. \u00cdgy, m\u00e1r\naz anyatejjel magunkba sz\u00edvjuk a \u201emindenki egy\u00e9rt, egy mindenki\u00e9rt\u201d vitathatatlan\nszab\u00e1ly\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n A\nkis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben m\u00e1r laz\u00e1bbak voltak a \u201eszem\u00e9lyes sz\u00e1lak\u201d, ez\u00e9rt az\negy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st stabiliz\u00e1l\u00f3 \u00e9s az \u00f6nz\u00e9s \u00f6szt\u00f6neit fel\u00fcl\u00edr\u00f3 szab\u00e1lyok bevezet\u00e9s\u00e9re\nk\u00e9nyszer\u00fclt\u00fcnk. A faluban ez\u00e9rt fontos lett a m\u00faltbeli viselked\u00e9s eml\u00e9kein\nalapul\u00f3 \u00e9s a megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1got el\u0151re jelz\u0151 reput\u00e1ci\u00f3<\/em>. A szem\u00e9lyre sz\u00f3l\u00f3\ns<\/strong>zeretetet \u00e9s figyelmet ugyan tov\u00e1bbra is a t\u00e1rsakk\u00e9nt sz\u00e1mon-tartott\nszem\u00e9lyekt\u0151l kapjuk, akiknek ugyanilyen \u201evalut\u00e1val\u201d fizett\u00fcnk, m\u00e9gis egyre sz\u00e9lesebb\nlett a mindenkit k\u00f6r\u00fclvev\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kapcsolati h\u00e1l\u00f3. Lassacsk\u00e1n az \u00e9let\u00fcnkh\u00f6z\nn\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen term\u00e9kek \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1sok t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t d\u00f6nt\u0151en idegent\u0151l \u201eszerezt\u00fck\nbe\u201d, m\u00e9ghozz\u00e1 p\u00e9nz\u00e9rt vagy viszont-szolg\u00e1ltat\u00e1s\u00e9rt cser\u00e9ben. Ek\u00f6zben mindennapos\n\u00e9lm\u00e9ny\u00fcnk lett az a frusztr\u00e1ci\u00f3, amelyet a csere\u00fcgyleteket fenyeget\u0151 potyautasok\nokoztak \u00e9s akik a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g stabilit\u00e1s\u00e1t is vesz\u00e9lyezett\u00e9k. (Fowler, J. 2005.\nAltruistic punishment and origine of cooperation.<\/a> )<\/p>\n\n\n\n A\nk\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g betart\u00e1s\u00e1nak szab\u00e1ly\u00e1ra el\u0151sz\u00f6r a b\u00f6lcs \u00f6regek int\u00e9sei eml\u00e9keztettek:\n\u201eK\u00f6lcs\u00f6n-keny\u00e9r visszaj\u00e1r\u201d, Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten\u201d vagy a\n\u201eSzemet szem\u00e9rt, fogat fog\u00e9rt\u201d. Ahogyan azonban egyre nagyobb \u00e9s heterog\u00e9nebb\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek j\u00f6ttek l\u00e9tre, a b\u00e9k\u00e9s egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st \u00e9s a zavartalan csereber\u00e9t a mindent\nl\u00e1t\u00f3 \u00e9s a szab\u00e1lyszeg\u00e9st megtorl\u00f3 \u00e9gi l\u00e9nyek<\/em> beavatkoz\u00e1s\u00e1t\u00f3l rem\u00e9lte az\nember. Az \u0151 tekint\u00e9ly\u00fckre hivatkoztak a sokf\u00e9le vil\u00e1gvall\u00e1sban megtal\u00e1lhat\u00f3 – a\nbizalom l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t \u00e9s az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s felt\u00e9teleit megteremt\u0151 – \u201eAranyszab\u00e1lyok\u201d:\n\u201eNe tedd m\u00e1snak azt, amit magadnak nem\nk\u00edv\u00e1nsz<\/em>\u201d (Hill\u00e9l), vagy \u201eAzt tedd m\u00e1snak, amit szeretn\u00e9d, ha veled\ntenn\u00e9nek\u201d<\/em> (J\u00e9zus), esetleg \u201eAzt\ntedd m\u00e1snak, amit \u0150 tesz veled\u201d <\/em>(Konfucius). – <\/p>\n\n\n\n Az\n\u201eAranyszab\u00e1lyok\u201d az emberi kult\u00fara\nleg\u00e9rt\u00e9kesebb \u00f6r\u00f6ks\u00e9gei, \u00e9s a\nt\u00e1rsadalmak \u00e9let\u00e9ben j\u00e1tszott szerep\u00e9nek a felismer\u00e9se a tud\u00f3sokat is arra\nk\u00e9sztette: elemezz\u00e9k a kapcsolatok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak legmegfelel\u0151bb m\u00f3dj\u00e1t.\nKant – a filoz\u00f3fus \u2013 az \u00e9sz nev\u00e9ben<\/em> a \u201ekategorikus imperat\u00edvuszt\u201d\naj\u00e1nlotta: \u201eCselekedj \u00fagy, hogy akaratod maxim\u00e1ja mindenkor egyszersmind\n\u00e1ltal\u00e1nos t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s elvek\u00e9nt szolg\u00e1lhasson.\u201d (Kant, I. 2000. A gyakorlati \u00e9sz kritik\u00e1ja<\/em><\/a>). Ez ugyan kicsit m\u00e1sk\u00e9nt hangzik, mint az\nAranyszab\u00e1lyok, de a l\u00e9nyege ugyanaz: miel\u0151tt cselekedn\u00e9l, gondolkozz el azon,\nvajon j\u00f3 volna-e, ha mindenki hozz\u00e1d hasonl\u00f3an viselkedne? L\u00e1tva, ezt az\n\u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st, a matematika is \u00fagy \u00e9rezte: nem maradhat ki a siker\nszab\u00e1lyainak elemz\u00e9s\u00e9b\u0151l. A matematikusoknak pedig – ezt mindenki elismerte – t\u00f6bbnyire igazuk volt,\nr\u00e1ad\u00e1sul \u00e1ll\u00edt\u00e1saikat c\u00e1folhatatlanul bizony\u00edtani tudt\u00e1k. Felismerve teh\u00e1t,\nhogy az \u00e9let alapmodellje a csere, a matematikusok az \u201e\u00e9let-j\u00e1t\u00e9k\u201d – a\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa \u00e9s sz\u00e1m\u00fa partnerek viselked\u00e9s\u00e9nek – le\u00edr\u00e1s\u00e1ra kidolgozt\u00e1k a j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9letet.\n<\/p>\n\n\n\n A fogoly-dilemma<\/em>\nj\u00e1t\u00e9k egy konkr\u00e9t partnerrel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 csere \u2013 nyeres\u00e9get \u00e9s vesztes\u00e9get egyar\u00e1nt\nfelk\u00edn\u00e1l\u00f3 \u2013 kimeneteit vizsg\u00e1lta, m\u00edg a k\u00f6zjavak j\u00e1t\u00e9k<\/em> egy csoport\ntagjai saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fckbe val\u00f3 befektet\u00e9s\u00e9nek ind\u00edt\u00e9kait \u00e9s kock\u00e1zatait t\u00e1rta\nfel. A j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9let megvil\u00e1g\u00edtotta h\u00e9tk\u00f6znapi tapasztalatainkat: a csere, az\n\u00e9letet megk\u00f6nny\u00edtheti, ugyanakkor mindig egybekapcsol\u00f3dik a szoci\u00e1lis dilemm\u00e1val.\n(Van Lange, P. et al. (2013). The Psychology of social dilemma<\/a>.) A jutalmon t\u00fal, felk\u00edn\u00e1lja a lehet\u0151s\u00e9get, hogy partnered vagy a\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9ged rov\u00e1s\u00e1ra t\u00e9gy szert nyeres\u00e9gre. Az egy\u00e9n maga d\u00f6nt: megel\u00e9gszik-e a szolid\nhaszonnal, vagy – \u00f6nz\u0151 m\u00f3don – a m\u00e1sik rov\u00e1s\u00e1ra \u201enyer\u00e9szkedik\u201d. Aki pedig \u00f3vatlan vagy gyan\u00fatlan, azt k\u00f6nnyen\nr\u00e1szedik. \u00c1m persze a moh\u00f3 partner is r\u00e1fizet: miut\u00e1n zsebre tette az – \u201eeb\u00fcl\nszerzett\u201d – nyeres\u00e9g\u00e9t, k\u00e9nytelen r\u00e1\u00e9bredni, csal\u00e1sa miatt megszakad a\ngy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151nek indul\u00f3 kapcsolat. <\/p>\n\n\n\n Az\n\u00e1tl\u00e1thatatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt neh\u00e9z felbecs\u00fclni, vajon partner\u00fcnk\nbecs\u00fcletesen j\u00e1tszik-e vagy a cs\u00e1b\u00edt\u00e1snak engedve potyautas<\/em> lesz? Akkor\nviszont k\u00e9rd\u00e9ses, hogyan is j\u00e1tsszuk az \u201e\u00e9let-j\u00e1t\u00e9kot\u201d? Ez\u00e9rt olyan fontos, hogy\na j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9let – sz\u00e1mszer\u0171s\u00edtve a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 j\u00e1tszm\u00e1k csere\u00fcgyleteit \u2013\nelemezni tudta a lehets\u00e9ges kimeneteket \u00e9s a kock\u00e1zatokat. \u00cdgy matematika objekt\u00edv\nm\u00f3dszereivel el\u00e9nk t\u00e1rta, hogyan kell \u201ej\u00e1tszanunk\u201d \u00e9let\u00fcnket, hogy maximaliz\u00e1ljuk\nsikereinket. Az \u00e9let c\u00e9lj\u00e1t, a j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9let a cser\u00e9k eredm\u00e9nyek\u00e9nt megszerezhet\u0151\n\u201ejutalom-pontok\u201d \u2013 konkr\u00e9tan: nyeres\u00e9g, elismer\u00e9s, \u00f6r\u00f6m, \u00f6lel\u00e9s stb. \u2013 gy\u0171jt\u00f6get\u00e9sek\u00e9nt\nfogalmazta meg. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9letstrat\u00e9gi\u00e1kat versenyeztetve ak\u00e1r az is \u00edgy eld\u00f6nthet\u0151v\u00e9\nv\u00e1lt: melyik a nyer\u0151<\/em>. Nos, \u00e9ppen ennek eld\u00f6nt\u00e9s\u00e9re hirdetett a kutat\u00f3 – Robert\nAxelrod – versenyt. Azt k\u00e9rte ismer\u0151seit\u0151l, \u00edrj\u00e1k le, mik\u00e9nt j\u00e1tszan\u00e1k ismeretlen\npartnerrel ezt az \u201eegy\u00fcttm\u0171k\u00f6djek vagy csaljak\u201d cserebere j\u00e1t\u00e9kot. (R. Axelrod. 1984. The Evolution of\nCooperation<\/a>). <\/p>\n\n\n\n A szavakban\nmegfogalmazva bek\u00fcld\u00f6tt viselked\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1kat ezut\u00e1n sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes programm\u00e1 alak\u00edtotta,\nmajd azokat \u2013 200 meneten kereszt\u00fcl – egym\u00e1ssal \u201ej\u00e1tszatta\u201d. Az \u201e\u00e9letprogramok\u201d\nk\u00f6z\u00f6tt \u2013 hiszen \u201eh\u00fas-v\u00e9r\u201d emberek sz\u00fclt\u00e9k ezeket – voltak felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl\negy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151k, a gy\u0151zelem \u00e9rdek\u00e9ben csal\u00f3k, \u00e9s olyanok is, akik v\u00e1ltogatt\u00e1k a\ncsal\u00e1st \u00e9s az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st. Minden menetet k\u00f6vet\u0151en, a k\u00f6zreadott kifizet\u00e9si\nm\u00e1trix alapj\u00e1n kisz\u00e1molt\u00e1k a \u201epartnerek\u201d aktu\u00e1lis eredm\u00e9nyeit – a nyertesek \u201ebezsebelt\u00e9k\u201d\na pontokat, m\u00edg a vesztesekt\u0151l levont\u00e1k a vesztes\u00e9get \u2013 majd \u201elek\u00f6nyvelt\u00e9k\u201d a\npontsz\u00e1mokat. Miut\u00e1n mindenki \u201ej\u00e1tszott\u201d mindenkivel, \u00f6sszesz\u00e1molt\u00e1k a \u201e\u00e9let\u201d\nsor\u00e1n szerzett pontokat \u00e9s kihirdett\u00e9k a \u201enyertest\u201d. Nos, a legt\u00f6bb pontot – meglepet\u00e9s\u00e9re\n– egy Anatol Rapoport politol\u00f3gus \u00e1ltal bek\u00fcld\u00f6tt program, a Tit-for-Tat<\/em> (TFT) gy\u0171jt\u00f6gette, \u00edgy \u0151\nlett a gy\u0151ztes. (Axelrod, R.\n1980. Effective choice in the Prisoner\u2019s dilemma<\/a>). <\/p>\n\n\n\n Tal\u00e1n m\u00e9g megh\u00f6kkent\u0151\nvolt, hogy a TFT mind\u00f6ssze k\u00e9t sorb\u00f3l \u00e1llt: \u201eEls\u0151 l\u00e9p\u00e9sben m\u0171k\u00f6dj egy\u00fctt. Azut\u00e1n mindig tedd azt, amit a partnered\naz el\u0151z\u0151 l\u00e9p\u00e9sben\u201d<\/em>. Ha partnered az el\u0151z\u0151 l\u00e9p\u00e9sben egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00f6tt, akkor m\u0171k\u00f6dj\negy\u00fctt. Ha viszont becsapott, most csalj te is, \u00e1m ha v\u00e1ltoztatott a viselked\u00e9s\u00e9n,\nt\u00e9rj te is vissza az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9shez. A TFT – l\u00e1tsz\u00f3lag \u2013 agressz\u00edv: haboz\u00e1s\nn\u00e9lk\u00fcl megtorolja a rajta esett s\u00e9relmeket. Erre utal sz\u00f3t\u00e1ri jelent\u00e9se is: \u201eszemet\nszem\u00e9rt, fogat fog\u00e9rt\u201d. A val\u00f3s\u00e1gban Konfucius – \u00e9s r\u00e9szben a b\u00f6lcs \u00f6regek – tan\u00e1cs\u00e1t\nk\u00f6vetve: t\u00fckr\u00f6zi a viselked\u00e9st. Ha teh\u00e1t valaki agressz\u00edvnek l\u00e1tja, az csak\nsaj\u00e1t agresszivit\u00e1s\u00e1t l\u00e1tja visszat\u00fckr\u00f6z\u0151dni. Az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 partnerre azonban\nmindig kedves arc n\u00e9z vissza. A TFT meglep\u0151 sikere nyom\u00e1n Axelrod megvizsg\u00e1lta\na gy\u0151zelem m\u00e9lyebben okait \u00e9s azonos\u00edtotta a modern vil\u00e1gunk \u2013 mondjuk \u00edgy – siker-strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1nak\n<\/em>parancsolatait: <\/p>\n\n\n\n 1. L\u00e9gy kedves.<\/strong> Ismeretlennel tal\u00e1lkozva, els\u0151 l\u00e9p\u00e9sben mindig el\u0151legezd meg a\nbizalmat, b\u00e1tran kezdem\u00e9nyezd a kapcsolat kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t, v\u00e1laszolj pozit\u00edvan a\nkapcsolatfelv\u00e9telre. <\/p>\n\n\n\n 2. L\u00e9gy egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151. <\/strong>Soha ne csalj\nels\u0151k\u00e9nt. Am\u00edg t\u00e1rsad szab\u00e1lyk\u00f6vet\u0151, te is legy\u00e9l az, mert a csal\u00e1s megszak\u00edthatja\naz egy\u00e9bk\u00e9nt j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 kapcsolatot. <\/p>\n\n\n\n