<\/p>\n\n\n\n
Daniel Chandler k\u00f6nyve napjaink politikai z\u0171rzavar\u00e1ban k\u00edn\u00e1l, egy \u00e9lhet\u0151 t\u00e1rsadalom fel\u00e9 vezet\u0151, megb\u00edzhat\u00f3 ir\u00e1nyjelz\u0151t. Teszi ezt \u00e9rthet\u0151en, magas szakmai sz\u00ednvonalon, \u00e9s a kutat\u00e1sok \u00e1ltal igazolt t\u00e9nyekre alapozva. \u00c9ppen ezeket az \u00e9rt\u00e9keit elismerve nevezte Thomas Piketty \u2013 napjaink egyik legh\u00edresebb k\u00f6zgazd\u00e1sza \u2013 a k\u00f6nyvet k\u00f6telez\u0151 olvasm\u00e1nynak. Az \u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se alapvet\u0151en vil\u00e1gunk nehezen \u00e1ttekinthet\u0151 helyzet\u00e9re utal. Az emberis\u00e9g olyan fordul\u00f3ponthoz \u00e9rkezett, amelyen t\u00fal nehezen bel\u00e1that\u00f3, ugyanakkor egym\u00e1st\u00f3l alapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151 fejl\u0151d\u00e9si p\u00e1ly\u00e1kon folytathatja \u00fatj\u00e1t. Mik\u00f6zben pedig \u00faj j\u00f6v\u0151t k\u00e9nyszer\u00fcl\u00fcnk v\u00e1lasztani, a politikusok k\u00e9ptelenek egym\u00e1ssal sz\u00f3t \u00e9rteni \u00e9s szinte valamennyien elt\u00e9r\u0151 ir\u00e1nyok fel\u00e9 vezetn\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n
Chandler ebben a helyzetben k\u00edn\u00e1l n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3 szellemi ir\u00e1nyt\u0171t, \u00e9s olyan fejl\u0151d\u00e9si ir\u00e1nyt, amely \u00e9lhet\u0151 <\/em>az emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra, egyben politikailag<\/em> is fenntarthat\u00f3 j\u00f6v\u0151t k\u00edn\u00e1l. A modern t\u00e1rsadalmak a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, a francia forradalom h\u00e1rmas jelszav\u00e1val \u2013 szabads\u00e1g, egyenl\u0151s\u00e9g \u00e9s testv\u00e9ris\u00e9g \u2013 k\u00f6rvonalazt\u00e1k a t\u00e1rsadalom \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u201ev\u00e1gypontjait\u201d. Az e fogalmak m\u00f6g\u00f6tti \u00e9rt\u00e9kek meghat\u00e1rozt\u00e1k az emberi l\u00e9t kereteit. Csakhogy a kezdetben elv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3 fogalmak fokozatosan \u00e1tform\u00e1l\u00f3dtak elt\u00e9r\u0151 ir\u00e1nyokat c\u00e9lul t\u0171z\u0151 politikai mozgalmak strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1v\u00e1. Napjainkban szerte a vil\u00e1gon (haz\u00e1nkban pedig k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen l\u00e1tv\u00e1nyosan) kisaj\u00e1t\u00edtj\u00e1k<\/em> az egyes \u00e9rt\u00e9keket a politikai befoly\u00e1s\u00e9rt verseng\u0151 p\u00e1rtok. Ez az \u201eeinstandol\u00e1s\u201d kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s arra vezet, hogy elutas\u00edtj\u00e1k partnereiket, \u00e9s megegyez\u00e9sre k\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1lnak.<\/p>\n\n\n\n Ez helyzet az eg\u00e9sz emberis\u00e9g j\u00f6v\u0151j\u00e9t vesz\u00e9lyezteti. Chandler seg\u00edts\u00e9ge az\u00e9rt n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen, mert r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtja a figyelmet arra, hogy a vil\u00e1g probl\u00e9m\u00e1inak megold\u00e1sa sor\u00e1n nem elegend\u0151 egyetlen \u00e9rt\u00e9k kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edtani. A 21. sz\u00e1zadban a politikusok kiker\u00fclhetetlen feladata, hogy a k\u00f6nyv alc\u00edm\u00e9ben megfogalmazott k\u00e9rd\u00e9sre \u2013 Milyen lenne egy m\u00e9lt\u00e1nyos t\u00e1rsadalom?<\/em> \u2013 gyakorlati v\u00e1laszt keressenek \u00e9s tal\u00e1ljanak. Ehhez a k\u00f6nyv a 20. sz\u00e1zad nagy hat\u00e1s\u00fa politikai gondolkod\u00f3j\u00e1nak, John Rawls<\/em>nak az elm\u00e9leti modellj\u00e9t k\u00edn\u00e1lja fel, de ezen t\u00falmen\u0151en bemutatja a modell gyakorlati alkalmaz\u00e1s\u00e1nak meggy\u0151z\u0151 p\u00e9ld\u00e1it is. Az eligazod\u00e1st megalapoz\u00f3 mor\u00e1lis keretrendszert Rawls egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s gondolati modellel, az \u00fan. \u201etudatlans\u00e1g f\u00e1tyla<\/em>\u201d elrendez\u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel m\u0171k\u00f6dteti. A m\u00e9lt\u00e1nyos megold\u00e1s \u00fagy sz\u00fclethet meg, hogy a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k nem tudhatj\u00e1k: d\u00f6nt\u00e9s\u00fck k\u00f6vetkezt\u00e9ben, \u0151k szem\u00e9ly szerint el\u0151ny\u00f6s vagy h\u00e1tr\u00e1nyos helyzetbe ker\u00fclnek. Gyakran id\u00e9zik p\u00e9ldak\u00e9nt \u2013 a k\u00f6nyv is eml\u00edti \u2013 a torta min\u00e9l egyenl\u0151bb eloszt\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyez\u0151 szab\u00e1lyt: aki felszeleteli, az v\u00e1laszt utols\u00f3k\u00e9nt<\/em>.<\/p>\n\n\n\n Ennek mint\u00e1j\u00e1ra, a t\u00e1rsadalmi lehet\u0151s\u00e9gek \u2013 a vagyon, a j\u00f6vedelem \u00e9s az es\u00e9lyek \u2013 m\u00e9lt\u00e1nyos eloszt\u00e1s\u00e1nak \u00e9rdek\u00e9ben, a politikusok, a \u201etudatlans\u00e1g f\u00e1tyla\u201d elrendez\u00e9s alkalmaz\u00e1s\u00e1val k\u00e9nyszer\u00edthet\u0151k, az \u00f6sszes elt\u00e9r\u0151 helyzet\u0171 t\u00e1rsadalmi csoport \u00e9rdek\u00e9nek figyelembev\u00e9tel\u00e9re. A k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek szinte \u00e1ttekinthetetlen v\u00e1ltozatoss\u00e1ga persze megnehez\u00edti a m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1g k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9nek \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9t. Az olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9gis meggy\u0151z\u0151, hogy a k\u00f6nyv rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rdekes esetekkel \u00e9s k\u00eds\u00e9rletekkel ismerteti meg, ahol a \u201etudatlans\u00e1g f\u00e1tyla\u201d d\u00f6nt\u00e9si helyzetet kialak\u00edtva kerest\u00e9k \u2013 \u00e9s tal\u00e1lt\u00e1k meg \u2013 a m\u00e9lt\u00e1nyos megold\u00e1s felt\u00e9teleit. K\u00e9t p\u00e9ld\u00e1t id\u00e9zn\u00e9k: az \u00fan. \u00f6n\u00e9letrajz-vizsg\u00e1latokban a kutat\u00f3k azonos, de k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nevekkel ell\u00e1tott \u00f6n\u00e9letrajzokat k\u00fcldtek ki \u00e9s arra meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sra jutottak: \u201ea hagyom\u00e1nyosan fekete vagy etnikai kisebbs\u00e9gekre jellemz\u0151 nev\u0171 p\u00e1ly\u00e1z\u00f3k sokkal kisebb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel kaptak megh\u00edv\u00e1st interj\u00fara<\/em>.\u201d A m\u00e1sik \u00e9rdekes p\u00e9lda: \u201esz\u00e1mos amerikai szimfonikus zenekar \u2019vak\u2019 meghallgat\u00e1st vezetett be a nemi alap\u00fa megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sek megel\u0151z\u00e9s\u00e9re.<\/em>\u201d<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6nyv sok p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl elemzi a modern t\u00e1rsadalmakban fontos szerepet bet\u00f6lt\u0151 \u00fan. eloszt\u00e1si-szitu\u00e1ci\u00f3t, \u00e9s r\u00e1mutat egy ezzel kapcsolatos alapvet\u0151 hi\u00e1nyoss\u00e1gra. T\u00f6bbnyire nem ford\u00edtanak kell\u0151 figyelmet arra, hogy \u201ea gazdag polg\u00e1rok preferenci\u00e1i sokkal nagyobb befoly\u00e1ssal vannak a korm\u00e1nyzati k\u00f6zpolitik\u00e1ra, mint az \u00e1tlagos \u00e9s a szeg\u00e9nyebb szavaz\u00f3k\u00e9\u201d. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy probl\u00e9m\u00e1t okoz Amerik\u00e1ban, hiszen mik\u00f6zben nagy az egyenl\u0151tlens\u00e9g, \u201ea vil\u00e1gon itt a leggyeng\u00e9bb a lobbiz\u00e1s \u00e9s a politikai adom\u00e1nyoz\u00e1s szab\u00e1lyoz\u00e1sa\u201d. Ilyen p\u00e9ld\u00e1k \u00e9s elemz\u00e9sek sokas\u00e1ga igazolja a k\u00f6nyv \u2013 els\u0151 pillant\u00e1sra megh\u00f6kkent\u0151en \u201emassz\u00edv\u201d \u2013 strukt\u00far\u00e1j\u00e1t: t\u00f6bb, mint 320 oldal az elemz\u00e9s \u00e9s \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s, amihez tov\u00e1bbi, mintegy 80 (!) oldal jegyzet csatlakozik. A m\u00e9ret azonban nem \u00f6nc\u00e9l\u00fa! A k\u00f6zreadott sokr\u00e9t\u0171 t\u00e9ny-meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat m\u00e9g meggy\u0151z\u0151bb\u00e9 teszik a jegyzetekben \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt inform\u00e1ci\u00f3k. Ezek nemcsak arr\u00f3l t\u00e1j\u00e9koztatnak, hogy a hivatkoz\u00e1sok hol lelhet\u0151k fel, hanem bizony\u00edtj\u00e1k azok megalapozotts\u00e1g\u00e1t is. Az olvas\u00f3 pedig nemcsak a k\u00f6nyvben le\u00edrottak val\u00f3s\u00e1g-tartalm\u00e1t ellen\u0151rizheti, hanem ak\u00e1r maga is folytathatja a kutat\u00e1st, \u00faj ir\u00e1nyokban. ***<\/strong><\/p>\n\n\n\n Minthogy a k\u00f6nyv d\u00f6nt\u0151en Rawls elm\u00e9leti munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra \u00e9p\u00edt, az els\u0151 r\u00e9sz bepillantani enged, a politika gyakorlat\u00e1ban ritk\u00e1bban alkalmazott elm\u00e9let r\u00e9szleteibe. Az \u00e1tlagember sz\u00e1m\u00e1ra is befogadhat\u00f3an mutatja be a modell legfontosabb elveit \u00e9s k\u00f6vetkeztet\u00e9seit. Sz\u00e1momra k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes volt, a harmadik fejezet: Rawls \u00e9s b\u00edr\u00e1l\u00f3i<\/em>. Ebben a filoz\u00f3fus n\u00e9zeteivel kapcsolatos vit\u00e1kat, n\u00e9gy meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s k\u00f6r\u00e9 csoportos\u00edtja elemzi: \u201eSZABADS\u00c1G: b\u00edr\u00e1lat jobbr\u00f3l. TULAJDON: b\u00edr\u00e1lat (szocialista) balr\u00f3l. K\u00d6Z\u00d6SS\u00c9G: a kommunit\u00e1rius b\u00edr\u00e1lat. REALIZMUS: az \u2019ide\u00e1lis elm\u00e9let\u2019 b\u00edr\u00e1lata.\u201d Ez az\u00e9rt fontos, mert ezzel a m\u00falt sz\u00e1zadban megsz\u00fcletett szeml\u00e9leti modell alkalmazhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t kiterjeszti a 21. sz\u00e1zadra. Egyben v\u00e1laszol azokra a v\u00e9lem\u00e9nyekre is, amelyek szerint felesleges filoz\u00f3fiai vit\u00e1t nyitni olyan k\u00e9rd\u00e9sben, mint \u201ea vil\u00e1g legs\u00falyosabb igazs\u00e1gtalans\u00e1gainak, p\u00e9ld\u00e1ul a szeg\u00e9nys\u00e9gnek \u00e9s \u00e9h\u00edns\u00e9gnek a kezel\u00e9se\u201d.<\/p>\n\n\n\n V\u00e1lasz\u00e1t pedig az teszi m\u00e9g meggy\u0151z\u0151bb\u00e9, hogy a k\u00f6nyv m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9ben az alkalmaz\u00e1st seg\u00edt\u0151 p\u00e9ld\u00e1k sor\u00e1t vezeti el\u0151. Ezzel szinte r\u00e1b\u00edrja az olvas\u00f3t, hogy \u0151 maga tesztelje Rawls modellj\u00e9t a gyakorlatban. R\u00e9szletesen megmutatja, mik\u00e9nt seg\u00edtenek ezek az elvek meg\u00edt\u00e9lni a helyzetet, \u00e9s p\u00e9ld\u00e1k sokas\u00e1g\u00e1n kereszt\u00fcl bizony\u00edtja az elvek alkalmazhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Ugyanakkor mindig felh\u00edvja az olvas\u00f3 figyelm\u00e9t: ha mindenki sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9lt\u00e1nyos \u2013 vagyis szabads\u00e1got \u00e9s egyenl\u0151s\u00e9get egyar\u00e1nt k\u00edn\u00e1l\u00f3 \u2013 felt\u00e9teleket akarunk teremteni, alapvet\u0151en az ezt kik\u00e9nyszer\u00edt\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra kell \u00f6sszpontos\u00edtani. <\/p>\n\n\n\n A k\u00f6nyvet az teszi k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontoss\u00e1, hogy az emberis\u00e9g mai helyzet\u00e9ben kiker\u00fclhetetlen Rawls \u2013 a politikusok \u00e1ltal j\u00f3r\u00e9szt figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyott \u2013 modellj\u00e9nek alkalmaz\u00e1sa. Napjainkban ugyanis vil\u00e1gunk alapvet\u0151en \u00fajraszervez\u0151dik, \u00e9s az ennek sor\u00e1n bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ratlan esem\u00e9nyek \u00e9s ezek nehezen \u00e1tl\u00e1that\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyei folyamatosan arra k\u00e9nyszer\u00edtenek, hogy feltegy\u00fck a k\u00e9rd\u00e9st: mi lenne m\u00e9lt\u00e1nyos az adott helyzetben? Erre a k\u00e9rd\u00e9sre a v\u00e1lasz azonban nem vezethet\u0151 le k\u00f6zvetlen\u00fcl az elm\u00e9leti modellb\u0151l. Az igazs\u00e1got egy olyan int\u00e9zm\u00e9nyi elrendez\u00e9s k\u00edn\u00e1lja, amely r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edti a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3kat, hogy \u2013 m\u00e9g saj\u00e1t \u00e9rdekeik ellen\u00e9ben is \u2013 a nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rdek\u0171 emberekb\u0151l \u00f6sszetev\u0151d\u0151 t\u00e1rsadalom minden tagja sz\u00e1m\u00e1ra<\/em> m\u00e9lt\u00e1nyos megold\u00e1st alak\u00edtson ki.<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6nyv sok, a k\u00f6zelm\u00faltban vagy mostans\u00e1g felvet\u0151d\u00f6tt t\u00e1rsadalmi k\u00eds\u00e9rletet mutat be, amelyeket \u2013 ha val\u00f3ban el\u00e9rkezett az idej\u00fck \u2013 a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek megval\u00f3s\u00edthatnak. Ezek k\u00f6z\u00f6tt felh\u00edvja a figyelmet az egyetemes alapj\u00f6vedelem<\/em> (Universal Basic Income \u2013 UBI) m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek bemutat\u00e1s\u00e1ra. Felteszi az ilyen esetekben legk\u00e9zenfekv\u0151bb k\u00e9rd\u00e9st: \u201eMegengedhetj\u00fck magunknak?\u201d, majd bemutatja a bevezet\u00e9ssel egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 k\u00f6lts\u00e9gek \u00e9s a munk\u00e1ra val\u00f3 \u00f6szt\u00f6nz\u00e9sre gyakorolt \u2013 nehezen kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 \u2013 hat\u00e1s\u00e1t. R\u00e1mutat azonban, hogy indokolts\u00e1ga legink\u00e1bb az egy\u00e9n m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga \u00e9s az \u00f6nbecs\u00fcl\u00e9se szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l bizony\u00edthat\u00f3. V\u00e9gs\u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se szerint azonban: \u201eez a legvonz\u00f3bb megold\u00e1s, mivel azoknak er\u0151s\u00edten\u00e9 meg a f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t \u00e9s \u00f6nbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9t, akik a legkevesebbel rendelkeznek.\u201d<\/p>\n\n\n\n Chandler napjaink helyzet\u00e9t egy Gramsci-id\u00e9zettel jellemzi: \u201ea r\u00e9gi haldoklik, \u00e9s az \u00faj m\u00e9g nem sz\u00fcletett meg.\u201d Ez az emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra ma azt jelenti: a r\u00e9gi strukt\u00far\u00e1k \u2013 ugyan egyre t\u00f6bb hib\u00e1val \u2013 m\u00e9g m\u0171k\u00f6dnek, \u00e9s r\u00e9szben ez akad\u00e1lyozza, hogy az (egy\u00e9bk\u00e9nt) elker\u00fclhetetlen \u00faj nem tud teret nyerni. \u00c1m a k\u00f6nyv t\u00e9nyek sokas\u00e1g\u00e1val bizony\u00edtja, hogy a 21. sz\u00e1zadban az emberi t\u00e1rsadalmak nem puszt\u00e1n k\u00f6rnyezeti \u00e9s a gazdas\u00e1gi kr\u00edzisekkel k\u00e9nyszer\u00fclnek szemben\u00e9zni, hanem polg\u00e1raik halaszthatatlan elv\u00e1r\u00e1saival, hogy a szabads\u00e1g \u00e9s az egyenl\u0151s\u00e9g m\u00e9lt\u00e1nyos \u00e1llapota teremt\u0151dj\u00f6n meg mindenki sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6nyv 2023-ban jelent meg; az ut\u00e1na t\u00f6rt\u00e9ntekre tekint az Ut\u00f3sz\u00f3, \u00e9s felh\u00edvja a figyelmet az az\u00f3ta lezajlott vit\u00e1k saj\u00e1tos hangs\u00faly-eltol\u00f3d\u00e1s\u00e1ra: \u201eAz eddig lefolytatott sz\u00e1mos besz\u00e9lget\u00e9s sor\u00e1n a vita gyakran t\u00fall\u00e9pett azon, hogy milyen<\/em> lenne egy m\u00e9lt\u00e1nyos t\u00e1rsadalom, s arr\u00f3l kezdt\u00fcnk gondolkodni, hogy azt hogyan<\/em> tudjuk megval\u00f3s\u00edtani.\u201d Ezzel Chandler k\u00f6nyve a 21. sz\u00e1zad politikai gyakorlat\u00e1nak megker\u00fclhetetlen eszk\u00f6z\u00e9t k\u00edn\u00e1lja. Olyan megb\u00edzhat\u00f3 eszmei ir\u00e1nyjelz\u0151t \u00e9s gyakorlati d\u00f6nt\u00e9si m\u00f3dszert k\u00edn\u00e1l, ami v\u00e1ls\u00e1gokkal k\u00fczd\u0151, kaotikus vil\u00e1gunkat \u2013 a nehezen kezelhet\u0151 politikai, t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi vit\u00e1k k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit k\u00f6z\u00f6tt \u2013 a megold\u00e1sok fel\u00e9 vez\u00e9relhetn\u00e9. Az olvas\u00f3 \u00edgy lehet\u0151s\u00e9get kap, hogy alkot\u00f3 m\u00f3don sz\u00f3ljon bele a j\u00f6v\u0151nkr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 vit\u00e1kba: Merre menj\u00fcnk \u00e9s milyen megold\u00e1sokat v\u00e1lasszunk? <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Daniel Chandler k\u00f6nyve napjaink politikai z\u0171rzavar\u00e1ban k\u00edn\u00e1l, egy \u00e9lhet\u0151 t\u00e1rsadalom fel\u00e9 vezet\u0151, megb\u00edzhat\u00f3 ir\u00e1nyjelz\u0151t. Teszi ezt \u00e9rthet\u0151en, magas szakmai sz\u00ednvonalon, \u00e9s a kutat\u00e1sok \u00e1ltal igazolt t\u00e9nyekre alapozva. \u00c9ppen ezeket az \u00e9rt\u00e9keit elismerve nevezte Thomas Piketty \u2013 napjaink egyik legh\u00edresebb k\u00f6zgazd\u00e1sza \u2013 a k\u00f6nyvet k\u00f6telez\u0151 olvasm\u00e1nynak. Az \u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se alapvet\u0151en vil\u00e1gunk nehezen \u00e1ttekinthet\u0151 helyzet\u00e9re utal. Az […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2192"}],"collection":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2192"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2192\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2193,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2192\/revisions\/2193"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2192"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2192"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2192"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}