{"id":2195,"date":"2026-06-20T08:22:32","date_gmt":"2026-06-20T08:22:32","guid":{"rendered":"https:\/\/blog.marosan.com\/?p=2195"},"modified":"2026-06-20T08:22:32","modified_gmt":"2026-06-20T08:22:32","slug":"miert-megkerulhetetlen-az-mi-a-globalis-kormanyzasaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/blog.marosan.com\/?p=2195","title":{"rendered":"Mi\u00e9rt megker\u00fclhetetlen az MI, a glob\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1ban?"},"content":{"rendered":"\n

Napjaink vil\u00e1g\u00e1t az elszabadulni l\u00e1tsz\u00f3 politikusok, a v\u00e1ratlanul kirobban\u00f3 kr\u00edzisek \u00e9s az el\u0151re jelezhetetlen v\u00e1ltoz\u00e1sok kisz\u00e1m\u00edthatatlanul \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 hat\u00e1sai alak\u00edtj\u00e1k. Mintha beteljesedne az emberis\u00e9gen Yeats – a M\u00e1sodik elj\u00f6vetel c\u00edm\u0171 vers\u00e9nek – j\u00f6vend\u00f6l\u00e9se: \u201eMinden sz\u00e9tesik; a centrum nem tart m\u00e1r; Puszta t\u00e9boly szabadult a vil\u00e1gra…\u201d<\/em>. Az \u00f6kol\u00f3giai katasztr\u00f3f\u00e1k, az orsz\u00e1gok politikai kr\u00edzisei \u00e9s a glob\u00e1lis gazdas\u00e1g nem-v\u00e1rt fordulatai a vil\u00e1g-rendszer eg\u00e9sz\u00e9nek stabilit\u00e1s\u00e1t fenyegetik. Mindek\u00f6zben, a magukat szuver\u00e9nnek hirdet\u0151 politikai, gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis szervez\u0151d\u00e9sekb\u0151l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 emberis\u00e9g egys\u00e9ges rendszerr\u00e9 szervez\u0151dik, amely egy \u00fajabb komplexit\u00e1s-ugr\u00e1s jeleit mutatja. Ez id\u00e9zte el\u0151, hogy a vil\u00e1g meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez haszn\u00e1lt elm\u00e9leti modellek tan\u00e1cstalann\u00e1 v\u00e1ltak, a glob\u00e1lis stabilit\u00e1s meg\u0151rz\u00e9s\u00e9\u00e9rt felel\u0151s korm\u00e1nyz\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek hat\u00e9konys\u00e1ga pedig alapvet\u0151en lecs\u00f6kkent.<\/p>\n\n\n\n

A helyzet meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1nak kulcs\u00e1t a komplex rendszerek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rv\u00e9nyeit felt\u00e1r\u00f3 kibernetika k\u00edn\u00e1lja. A kiindul\u00f3 pontot, Ross Ashby, a kibernetika neves kutat\u00f3ja \u00e1ltal megfogalmazott felismer\u00e9s, a megk\u00f6vetelt sokf\u00e9les\u00e9g<\/em> (requisite variety) k\u00f6vetelm\u00e9nye jelentette. Eszerint, b\u00e1rmely rendszer vez\u00e9rl\u00e9s\u00e9t megval\u00f3s\u00edt\u00f3 regul\u00e1tornak k\u00e9pesnek kell lennie arra, hogy beavatkoz\u00e1s\u00e1val a rendszer kezelhetetlenn\u00e9 v\u00e1l\u00f3 sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t sz\u0171k\u00edtse. (Ross Ashby. 1965. An introduction to cybernetics.) Ebb\u0151l levezethet\u0151 volt – az 1960-es \u00e9vek sokasod\u00f3 m\u0171szaki \u00e9s szervezeti kr\u00edzisei nyom\u00e1n fellend\u00fcl\u0151 – rendszerkutat\u00e1s egyik legfontosabb felismer\u00e9se: a Connan-Ashby t\u00e9tel. (Conant, R. Ross Ashby, R. (1970). <\/em>“Every good regulator of a system must be a model of that system”<\/em><\/a>) A tanulm\u00e1ny alapvet\u0151 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t pontosan kifejezi a c\u00edm: b\u00e1rmely rendszer ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1nak elmaradhatatlan felt\u00e9tele, hogy rendelkezz\u00fcnk egy olyan modellel, amelynek komplexit\u00e1sa el\u00e9ri a rendszer komplexit\u00e1s\u00e1t.  <\/p>\n\n\n\n

A rendszerek a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket le\u00edr\u00f3 modellen v\u00e9grehajtott szimul\u00e1ci\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u201etarthat\u00f3k k\u00e9zben\u201d. A modellt m\u0171k\u00f6dtetve k\u00f6vethet\u0151 nyomon az adott rendszer fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1ly\u00e1ja \u00e9s t\u00e1rhat\u00f3k fel a sz\u00f3ba j\u00f6het\u0151 beavatkoz\u00e1sok hat\u00e1sai. Ez lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a l\u00e9trehozott \u201ej\u00f6v\u0151-v\u00e1ltozatok\u201d k\u00f6z\u00fcl kiv\u00e1lasszuk a sz\u00e1munkra optim\u00e1list. A t\u00e9telb\u0151l azonban az is k\u00f6vetkezik, hogy ha egy rendszer strukt\u00far\u00e1j\u00e1ban \u2013 b\u00e1rmilyen ok miatt – komplexit\u00e1s-ugr\u00e1s megy v\u00e9gbe, akkor az addig haszn\u00e1lt korm\u00e1nyz\u00e1si m\u00f3dok hat\u00e9konys\u00e1ga sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen lecs\u00f6kken. A stabilit\u00e1st a tov\u00e1bbiakban csak alapvet\u0151en \u00faj modellek \u00e9s \u00faj elvek szerint m\u0171k\u00f6d\u0151 korm\u00e1nyz\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek biztos\u00edthatj\u00e1k. Ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st al\u00e1t\u00e1masztja, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n – a komplexit\u00e1s-ugr\u00e1st k\u00f6vet\u0151en – a t\u00e1rsadalmak \u00faj \u201ekorm\u00e1nyz\u00e1si\u201d eszk\u00f6z\u00f6k bevezet\u00e9s\u00e9re \u00e9s alkalmaz\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00fcltek.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6rt\u00e9nelem kezdet\u00e9n – 50 000 \u00e9vvel ezel\u0151tt \u2013 az ember kis csoportokban \u00e9lt, vad\u00e1szott \u00e9s gy\u0171jt\u00f6getett. (Hawks, J. 2007. Recent acceleration of human adaptive evolution.) Eg\u00e9sz l\u00e9te a csal\u00e1di k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben zajlott, amelynek \u201em\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t\u201d, r\u00e9szben m\u00e9g az evol\u00faci\u00f3s m\u00faltb\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt \u00f6szt\u00f6n\u00f6k, de egyre jelent\u0151sebb m\u00e9rt\u00e9kben a csal\u00e1dban kiform\u00e1l\u00f3dott \u00e9s kultur\u00e1lisan \u00e1tadott szab\u00e1lyok vez\u00e9relt\u00e9k. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi l\u00e9t term\u00e9szetes r\u00e9sze volt a csal\u00e1dtagok k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9g, dolgok, \u201eszolg\u00e1ltat\u00e1sok\u201d \u00e9s a gesztusok cser\u00e9je. A csere el\u0151ny\u00f6ket k\u00edn\u00e1lt mindk\u00e9t f\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra, de cs\u00e1b\u00edtott a \u201epotyautas\u201d viselked\u00e9sre: elfogadni, amit a m\u00e1sik ad, de nem viszonozni azt. A pillanatnyi el\u0151ny kihaszn\u00e1l\u00e1sa azonban a b\u00fcntet\u00e9s reflexeit v\u00e1ltotta ki, r\u00e1ad\u00e1sul a csal\u00f3 partnerrel lecs\u00f6kkent az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si hajland\u00f3s\u00e1g. Ez a probl\u00e9ma a csal\u00e1dban valahogy \u201elerendez\u0151d\u00f6tt\u201d, \u00e1m ahogyan egyre t\u00f6bb csal\u00e1d \u00e9lt, viszonylag k\u00f6zel egym\u00e1shoz, \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s l\u00e9t term\u00e9szetes r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt a csere, a potyautas viselked\u00e9s komoly akad\u00e1ly\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt a tart\u00f3s munkamegoszt\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n

Nagyj\u00e1b\u00f3l i.e. 10.000 \u00e9s 8.000 k\u00f6z\u00f6tt elkezd\u0151d\u00f6tt a neolit forradalom. A f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9sre val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s \u00e9s a letelepedett \u00e9letm\u00f3d kialakul\u00e1sa, n\u00e9h\u00e1ny ezer \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb pedig az \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9s elterjed\u00e9se, majd a ker\u00e9k \u00e9s a f\u00e9meszk\u00f6z\u00f6k \u2013 bele\u00e9rtve a fegyverek \u2013 alkalmaz\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nyk\u00e9ppen felgyorsult a fejl\u0151d\u00e9s. A kultur\u00e1lis \u00e9s technol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00fcteme az\u00f3ta egyre gyorsul, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek m\u00e9rete \u00e9s komplexit\u00e1sa pedig n\u0151. Ennek a dinamikus fejl\u0151d\u00e9snek a \u201emotorja\u201d alapj\u00e1ban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen bel\u00fcli csere volt, amelyet azonban alapvet\u0151en akad\u00e1lyozott a \u201epotyautasok\u201d viselked\u00e9se. Ennek visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1ra egyre bonyolultabb \u2013 \u00e9s az emberi kult\u00far\u00e1n alapul\u00f3 – b\u00fcntet\u00e9si rendszerek form\u00e1l\u00f3dtak ki. A t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 viselked\u00e9s-szab\u00e1lyoz\u00f3 rendszerek d\u00f6nt\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 b\u00fcntet\u00e9si m\u00f3dok alkalmaz\u00e1s\u00e1n alapultak.<\/p>\n\n\n\n

A csal\u00f3 viselked\u00e9st kezdetben, a \u201epletyk\u00e1k\u201d nyom\u00e1n az adott szem\u00e9lyr\u0151l elterjed\u0151 negat\u00edv v\u00e9lem\u00e9ny \u00e9s ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben, a vele val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si-k\u00e9szs\u00e9g lecs\u00f6kken\u00e9se tartotta kord\u00e1ban. A kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben mindenki j\u00f3l ismert mindenkit, \u00edgy szem\u00e9lyhez k\u00f6thet\u0151en azonos\u00edthat\u00f3 volt a j\u00f3 \u00e9s a rossz cselekedet egyar\u00e1nt. Az ennek nyom\u00e1n a csal\u00e1s, mint szem\u00e9lyhez k\u00f6t\u0151d\u0151 viselked\u00e9si minta k\u00f6zismert lett. Ez lerontva az adott szem\u00e9ly k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen bel\u00fcli elfogadotts\u00e1g\u00e1t, a szab\u00e1lyok betart\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sztett mindenkit. A szab\u00e1lyk\u00f6vet\u0151 viselked\u00e9s betart\u00e1sa megalapozta a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g m\u00e9ret\u00e9nek \u00e9s az emberek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t, ami az egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 munkamegoszt\u00e1s elterjed\u00e9s\u00e9re vezetett. A kor\u00e1bbin\u00e1l nagyobb \u00e9s komplexebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek kialakul\u00e1sa azonban azzal j\u00e1rt, hogy a csere mindink\u00e1bb ismeretlenek k\u00f6z\u00f6tt zajlott, akik nem ismerhett\u00e9k csere-partnereik \u201emegb\u00edzhat\u00f3s\u00e1gi index\u00e9t\u201d. Ez viszont \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte a \u201epotyautas\u201d viselked\u00e9s terjed\u00e9s\u00e9t, ami a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9nek vesz\u00e9ly\u00e9t id\u00e9zte el\u0151.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00e1rsadalom komplexit\u00e1s\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se teh\u00e1t a meglev\u0151 viselked\u00e9s-szab\u00e1lyoz\u00e1si eszk\u00f6zzel megoldhatatlan egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si zavarok elterjed\u00e9s\u00e9re vezetett. Ez pedig kik\u00e9nyszer\u00edtette a potyautass\u00e1g visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1t biztos\u00edt\u00f3 \u00faj viselked\u00e9s-szab\u00e1lyoz\u00f3 rendszer bevezet\u00e9s\u00e9t. Ez az \u00faj m\u00f3dszer az un. peer-punishment<\/em> nevet kapta. (Sigmund, K. et al. 2011 Social control and the social contract: the emergence of sanctioning systems for collective action.) Ez a norma-szer\u0171 b\u00fcntet\u00e9si rendszer nem \u201eel\u00e9gedett meg\u201d az k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e1ltal el\u0151\u00edrt szab\u00e1lyok betart\u00e1s\u00e1val, hanem azt is k\u00f6telez\u0151v\u00e9 tette, hogy ha b\u00e1rki szab\u00e1lyszeg\u00e9ssel tal\u00e1lkozott – m\u00e9g ha nem \u0151 volt is a k\u00e1rosult – akkor is b\u00fcntetnie kellett az elk\u00f6vet\u0151t. A k\u00f6telez\u0151 b\u00fcntet\u00e9s szab\u00e1lya – bizonyos m\u00e9retek alatt – hat\u00e9konyan szor\u00edtotta vissza a potya-utas viselked\u00e9st. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek m\u00e9rete \u00e9s a tev\u00e9kenys\u00e9gek sokf\u00e9les\u00e9ge dinamikusan n\u00f6vekedhetett tov\u00e1bb, ami azonban az els\u0151 komplexit\u00e1s-ugr\u00e1sra<\/em> vezetett.<\/p>\n\n\n\n

Ennek a v\u00e1ltoz\u00e1snak egyar\u00e1nt voltak kedvez\u0151 \u00e9s kedvez\u0151tlen k\u00f6vetkezm\u00e9nyei. Egyr\u00e9szt, a n\u00f6veked\u00e9s megalapozta a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tov\u00e1bbi gyorsul\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, ami az \u00e9let min\u0151s\u00e9g\u00e9nek – a biztons\u00e1gnak \u00e9s a k\u00e9nyelemnek \u2013 a javul\u00e1s\u00e1t hozta. M\u00e1sr\u00e9szt azonban, ahogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nagyobb lett, \u00e9s tov\u00e1bb n\u0151tt az ismeretlenek ar\u00e1nya, \u2013 mint azt a j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9leti k\u00eds\u00e9rletek is tan\u00fas\u00edtj\u00e1k \u2013 terjedni kezdett a szab\u00e1lyszeg\u00e9s egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s form\u00e1ja: a \u201em\u00e1sodrend\u0171 potyautass\u00e1g\u201d. \u0150k az el\u0151\u00edrt szab\u00e1lyokat betartott\u00e1k, de ha idegenek csaptak be idegeneket \u2013 \u00edgy nem \u0151ket \u00e9rte a k\u00e1r – \u201esaj\u00e1t p\u00e9nzen\u201d nem b\u00fcntettek. A kutat\u00f3k meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy az ilyen, \u201eopportunista\u201d viselked\u00e9s elterjed\u00e9se a b\u00fcntet\u00e9si hajland\u00f3s\u00e1got<\/em> cs\u00f6kkentette, \u00edgy visszaszorult a szab\u00e1lyk\u00f6vet\u0151 viselked\u00e9s, ami ism\u00e9t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9vel fenyegetett. (Garcia, J. 2019 Evolution of coordinated punishment to enforce cooperation from an unbiased. strategy space.)<\/p>\n\n\n\n

A leteleped\u00e9snek \u00e9s a mez\u0151gazdas\u00e1gra val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az emberis\u00e9g elindult a dinamikus fejl\u0151d\u00e9s \u00fatj\u00e1n. Ez azut\u00e1n az egyre nagyobb \u00e9s mind komplexebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket fokozatosan egy \u00fajabb – m\u00e1sodik komplexit\u00e1s-ugr\u00e1sk\u00e9nt<\/em> jellemezhet\u0151 \u2013 fejl\u0151d\u00e9si szintre vezette fel. A cserepartnerek t\u00f6bbs\u00e9ge idegen \u00e9s m\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek lak\u00f3ja volt. Az emiatt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geken bel\u00fcl \u00e9s k\u00f6z\u00f6tt megsokasodtak az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si zavarok, amik k\u00e9nyszer\u0171 v\u00e1laszt\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edtott\u00e1k az embereket: vagy belet\u00f6r\u0151dnek abba, hogy a szab\u00e1lyszeg\u00e9s m\u00e1r nem szor\u00edthat\u00f3 vissza a meglev\u0151 m\u00f3don \u00e9s akkor k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g az adott szinten reked, vagy kik\u00eds\u00e9rleteznek egy \u00faj \u2013 a kor\u00e1bbit\u00f3l elt\u00e9r\u0151 \u2013 m\u00f3dot szab\u00e1lyk\u00f6vet\u00e9s kik\u00e9nyszer\u00edt\u00e9s\u00e9re. Az \u00faj b\u00fcntet\u00e9si rezsim, ellent\u00e9tben a kor\u00e1bbi \u2013 el\u0151sz\u00f6r \u201e\u00f6nk\u00e9ntes\u201d majd a \u201ek\u00f6telez\u0151\u201d – b\u00fcntet\u00e9si m\u00f3dokkal, a szab\u00e1lyszeg\u00e9s visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1t kiv\u00e1lasztott szem\u00e9lyekre b\u00edzta, a k\u00f6lts\u00e9geket pedig a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjaira h\u00e1r\u00edtotta. Vagyis, arra felhatalmazott \u00e9s \u201emegfizetett\u201d szem\u00e9lyek tartott\u00e1k szemmel a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, megfigyelt\u00e9k a szab\u00e1lyszeg\u0151ket, \u201enyakon ragadt\u00e1k\u201d \u00e9s megb\u00fcntett\u00e9k \u0151ket. Ennek a b\u00fcntet\u00e9si-rezsimnek a kutat\u00f3k, a szeml\u00e9letes, pool-punishment<\/em> nevet adt\u00e1k. (Traulsen, A. et al. 2012. An economic experiment reveals that humans prefer pool punishment to maintain the commons.)<\/p>\n\n\n\n

Az \u00faj – egyre jobban az \u00e1llamra eml\u00e9keztet\u0151 – b\u00fcntet\u00e9si rezsim hat\u00e1s\u00e1ra az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s zavartalanul folyhatott a nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geben is, ami lehet\u0151v\u00e9 tette egyre komplexebb t\u00e1rsadalom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Ebben a helyzetben v\u00e1lt fontoss\u00e1 v\u00e1lt \u2013 a kor\u00e1bbiakban m\u00e9g csak elemeiben lev\u0151 \u2013 v\u00e1ltoz\u00e1s: a mez\u0151gazdas\u00e1gi forradalom hat\u00e1s\u00e1ra megn\u00f6vekedett a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geken bel\u00fcli vagyoni \u00e9s a hatalmi egyenl\u0151tlens\u00e9g. Ez – \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don \u2013 arra vezetett, hogy a b\u00fcntet\u00e9si rendszer kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra – a szab\u00e1lyok meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a fel\u00fcgyel\u0151k ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ra – a legnagyobb befoly\u00e1st a gazdagabbak gyakorolhatt\u00e1k. Az \u00faj \u201ekorm\u00e1nyz\u00e1si\u201d m\u00f3d elterjed\u00e9s\u00e9vel azut\u00e1n, nagyobb t\u00e9rs\u00e9gek \u201emegteltek\u201d, hasonl\u00f3 gazd\u00e1lkod\u00e1st folytat\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel \u00e9s ez az un. \u201ek\u00f6zlegel\u0151\u201d probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak megjelen\u00e9s\u00e9hez vezetett. Ez ism\u00e9t nehezen feloldhat\u00f3 feladat el\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta az egy \u00e9lett\u00e9rben l\u00e9tez\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket. (Hardin, G. 1968.The Tragedy of the Commons)<\/p>\n\n\n\n

A pool-punishment rezsim egyre terjed\u0151 alkalmaz\u00e1sa – mik\u00f6zben megold\u00e1st k\u00edn\u00e1lt a k\u00f6zlegel\u0151 probl\u00e9m\u00e1ra is \u2013 tov\u00e1bb n\u00f6velte a hatalmi egyenl\u0151tlens\u00e9geket. Ezzel pedig hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy a t\u00e1rsadalmakban, mindink\u00e1bb a nagyobb vagyonnal rendelkez\u0151 szem\u00e9lyek\u00e9\/csal\u00e1dok\u00e9 lett a meghat\u00e1roz\u00f3 hatalmi befoly\u00e1s. Ennek birtok\u00e1ban szervezt\u00e9k meg \u00e9s m\u0171k\u00f6dtett\u00e9k a b\u00fcntet\u00e9si rezsimet, egyben saj\u00e1t \u00e9rdekeik szempontj\u00e1b\u00f3l form\u00e1lt\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u201ek\u00fclkapcsolatait\u201d. A t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalatok egy\u00e9rtelm\u0171en igazolj\u00e1k, hogy a t\u00e1rsadalmak – a fokozatosan n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9reteik \u00e9s komplexit\u00e1suk, valamint a t\u00e1rsadalomban meghat\u00e1roz\u00f3 hatalmi poz\u00edci\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1nak hat\u00e1s\u00e1ra, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g l\u00e9te szempontj\u00e1b\u00f3l n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen funkci\u00f3kat ell\u00e1t\u00f3, centraliz\u00e1lt korm\u00e1nyz\u00e1si strukt\u00fara, vagyis az \u00e1llamnak nevezett szervez\u0151d\u00e9s kialakul\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00fcltek.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e1llam \u201e\u00e1ld\u00e1sos\u201d tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, a n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9ret\u0171 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l \u00f6sszeszervez\u0151d\u0151 t\u00e1rsadalomban, megjelenik egy – a t\u00e9m\u00e1nkhoz, l\u00e1tsz\u00f3lag laz\u00e1n kapcsol\u00f3d\u00f3 \u2013 \u00faj szab\u00e1lyk\u00f6vet\u00e9sre k\u00e9sztet\u0151 \u00e9s a szab\u00e1lyszeg\u00e9st b\u00fcntet\u0151 \u201em\u00f3dszer\u201d. A fokozatosan szorosabb kapcsolatba ker\u00fcl\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u201efeltal\u00e1lj\u00e1k\u201d a \u201eMoraliz\u00e1l\u00f3 Isten\u201d spiritu\u00e1lis modellj\u00e9t, \u201eaki\u201d el\u0151\u00edrja a betartand\u00f3 viselked\u00e9s szab\u00e1lyait \u00e9s a szab\u00e1lyszeg\u0151k szigor\u00fa megb\u00fcntet\u00e9s\u00e9t \u00edg\u00e9ri. Egy nemr\u00e9g v\u00e9grehajtott kutat\u00e1s eredm\u00e9nyei al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k azt a felt\u00e9telez\u00e9st, hogy a figyel\u0151 \u00e9s b\u00fcntet\u0151 istenekben val\u00f3 hit hozz\u00e1j\u00e1rul a t\u00e1rsadalmi interakci\u00f3k k\u00f6r\u00e9nek b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9hez. (Lang, M. et al. 2019. Moralizing gods, impartiality and religious parochialism across 15 societies.). Ugyanakkor bizonyos m\u00e9retek \u00e9s komplexit\u00e1s felett a szab\u00e1lyszeg\u0151k \u00e9s potyautasok okozta probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ra elker\u00fclhetetlenn\u00e9 v\u00e1lt, a hierarchikus, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u201emodulokra\u201d \u00e9s hatalmi k\u00f6zpontra \u00e9p\u00fcl\u0151 korm\u00e1nyz\u00e1si strukt\u00fara kialak\u00edt\u00e1sa. (Clune, J. 2013. The evolutionary origins of modularity.).<\/p>\n\n\n\n

A centraliz\u00e1lt korm\u00e1nyz\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nye az elm\u00falt \u00e9vezredek sor\u00e1n meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszott a fokozatosan \u00e9s folyamatosan n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9ret\u0171 t\u00e1rsadalmaknak a v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s\u00e1hoz. Egyre t\u00f6bb tapasztalat halmoz\u00f3dott fel a korm\u00e1nyz\u00e1s gyakorlat\u00e1r\u00f3l, ezek azut\u00e1n – m\u00e1r a r\u00e9gi g\u00f6r\u00f6g\u00f6kn\u00e9l (pl. Arisztotel\u00e9sz: Politika) \u00e9s a r\u00f3maiakn\u00e1l (pl. Cicero: Az \u00c1llam) – fokozatosan a t\u00e1rsadalom m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek elm\u00e9let\u00e9v\u00e9 form\u00e1l\u00f3dtak. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vezredek sor\u00e1n, a v\u00e1ltoz\u00f3 kih\u00edv\u00e1sok hat\u00e1s\u00e1ra fokozatosan alakult ki a n\u00f6vekv\u0151 komplexit\u00e1s\u00fa \u00e9s m\u00e9ret\u0171 \u00e1llamok korm\u00e1nyz\u00e1si gyakorlata. A hierarchikus \u00e9s centraliz\u00e1lt \u00e1llami strukt\u00fara megh\u00f6kkent\u0151en alkalmazkod\u00f3k\u00e9pesnek bizonyult: az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk el\u0151tti \u00e9vezredt\u0151l, a 16. sz\u00e1zadig – folyamatosan illeszkedve a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1hoz – kezelni tudta a m\u00e9retek \u00e9s komplexit\u00e1s folyamatos n\u00f6veked\u00e9se jelentette kih\u00edv\u00e1sokat.  <\/p>\n\n\n\n

Az eur\u00f3pai kontinensen, az elt\u00e9r\u0151 kult\u00far\u00e1j\u00fa, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelveket besz\u00e9l\u0151, sokf\u00e9le eredet-t\u00f6rt\u00e9nettel rendelkez\u0151, \u00e9s v\u00e1rosok rendszer\u00e9re \u00e9p\u00fcl\u0151 \u00e1llamok kapcsolat\u00e1ban jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1st hozott a – 30 \u00e9ves h\u00e1bor\u00fat lez\u00e1r\u00f3 – 1648-as vesztf\u00e1liai b\u00e9ke. Megalkotta a szuver\u00e9n \u00e1llam \u00e9s az \u00e1llamok k\u00f6z\u00f6tti egyenl\u0151s\u00e9g fogalm\u00e1t, egyben kialak\u00edtotta a nemzetek k\u00f6z\u00f6tti konfliktusok kezel\u00e9s\u00e9nek t\u00e1rgyal\u00e1sos rendszer\u00e9t. Ezzel az eur\u00f3pai kontinensen egy m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes \u201evil\u00e1grend\u201d j\u00f6tt l\u00e9tre. A val\u00f3s\u00e1gban a b\u00e9k\u00e9sebb id\u0151szakokat id\u0151r\u0151l, id\u0151re megszak\u00edtott\u00e1k a h\u00e1bor\u00fak, m\u00e9gis lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a fokozatosan gyorsul\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s.  A t\u00e1rsadalmi \u00e1talakul\u00e1s azut\u00e1n a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9s a 19. elej\u00e9n t\u00e1rsadalmi, politikai \u00e9s ipari forradalmakhoz vezetett. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra \u00e1llamok szerkezet\u00e9ben \u00e9s a k\u00f6z\u00f6tt\u00fck folyamatosan b\u0151v\u00fcl\u0151 gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis kapcsolatokban, egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s int\u00e9zm\u00e9nyi f\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1s <\/em>zajlott le. Az addigi, alapvet\u0151en szem\u00e9lyes befoly\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 \u00e9s az egy\u00e9ni \u00e9rdekeket k\u00f6zvetlen\u00fcl a szem\u00e9lyre ir\u00e1nyul\u00f3 er\u0151szak \u00fatj\u00e1n \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 hatalom-gyakorl\u00e1st felv\u00e1ltotta a hatalom, form\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyek \u00fatj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se. (D. Acemoglu, J. Robinson. 2013. Mi\u00e9rt buknak el nemzetek?) Az \u00e1llampolg\u00e1rok befoly\u00e1sol\u00e1sa mindink\u00e1bb a t\u00f6rv\u00e9nyek szem\u00e9lytelen, de mindenkire r\u00e1z\u00e1rul\u00f3 \u201ebilincseivel\u201d t\u00f6rt\u00e9nt, amelyek \u00e1th\u00e1ghatatlan korl\u00e1tk\u00e9nt terelt\u00e9k a viselked\u00e9st, \u00e9s kik\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k az el\u0151\u00edrt szab\u00e1lyok betart\u00e1s\u00e1t. Ennek az int\u00e9zm\u00e9nyi \u201ef\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1snak\u201d az emberek \u00e9let\u00e9re gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t szeml\u00e9letesen fejezi ki Csokonai Vit\u00e9z Mih\u00e1ly, Estve c\u00edm\u0171 vers\u00e9nek r\u00e9szlete:<\/p>\n\n\n\n

\u201eB\u00f3dult emberi nem, h\u00e1t szabad l\u00e9tedre
M\u00e9rt vert\u00e9l z\u00e1rb\u00e9k\u00f3t tulajdon kezedre?
Ti\u00e9d volt ez a f\u00f6ld, ti\u00e9d volt eg\u00e9szen,
Melyb\u0151l most a kev\u00e9ly s f\u00f6sv\u00e9ny d\u00e9zsm\u00e1t v\u00e9szen\u2026\u201d<\/p>\n\n\n\n

Ennek a v\u00e1ltoz\u00e1snak egyar\u00e1nt voltak el\u0151ny\u00f6s hat\u00e1sai \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyei. M\u00edg azonban a kort\u00e1rsak a h\u00e1tr\u00e1nyokkal \u2013 amire a vers is utal – azonnal szembes\u00fcltek, az el\u0151ny\u00f6k csak k\u00e9s\u0151bb v\u00e1ltak szembet\u0171n\u0151v\u00e9. Az imm\u00e1r alapvet\u0151en a t\u0151k\u00e9s viszonyok \u00e1ltal meghat\u00e1rozott t\u00e1rsadalmakban ugyanis \u2013 \u00e9ppen a komplexit\u00e1s-n\u00f6veked\u00e9st t\u00e1mogat\u00f3 korm\u00e1nyz\u00e1si int\u00e9zm\u00e9ny-rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1ra \u2013 1820 t\u00e1j\u00e1n gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s ugr\u00e1sszer\u0171en felgyorsult. Napjainkb\u00f3l visszatekintve egy – sokakat hokibotra<\/em> eml\u00e9keztet\u0151 – n\u00f6veked\u00e9si trend rajzol\u00f3dott ki. (Maddison, A. 2004. The World Economy: Historical Statistics.) Ez az int\u00e9zm\u00e9nyi \u201ef\u00e1zis-v\u00e1lt\u00e1s\u201d alapozta meg a 19. sz\u00e1zadt\u00f3l egyre gyorsul\u00f3 innov\u00e1ci\u00f3s \u201ehull\u00e1mok\u201d felemelked\u00e9s\u00e9t is, amelyek alapvet\u0151en \u00e1talak\u00edtott\u00e1k nemcsak a gazdas\u00e1gi szerkezetet, de a t\u00e1rsadalom m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00e9s az egy\u00e9nek \u00e9let\u00e9t is. (Kondratieff, N. 1935. The long waves in economic life.)  <\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad sor\u00e1n a t\u00e1rsadalmak strukt\u00far\u00e1ja egyre dinamikusabb \u00fctemben alakult \u00e1t, \u00e9s az egy\u00e9nek kapcsolat-h\u00e1l\u00f3ja gyorsan sz\u00e9lesedett. Ezt azonban, a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 elm\u00e9leti modellek k\u00f6vetni, a zavarok kiigaz\u00edt\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi int\u00e9zm\u00e9nyek pedig kezelni tudt\u00e1k. B\u00e1r a vil\u00e1gpolitik\u00e1t h\u00e1bor\u00fak, a vil\u00e1ggazdas\u00e1got v\u00e1ls\u00e1gok \u201ezavart\u00e1k\u201d meg, \u00e9s orsz\u00e1gokat, t\u00e9rs\u00e9geket megr\u00e1z\u00f3 t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai kr\u00edzisek robbantak ki, eg\u00e9sz\u00e9ben a fejl\u0151d\u00e9s dinamik\u00e1ja nem t\u00f6rt meg. A II vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en \u00fajj\u00e1-form\u00e1l\u00f3dott glob\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9ny-rendszer m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a vil\u00e1ggazdas\u00e1g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t szab\u00e1lyoz\u00f3 gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai modellek meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1val a dinamikus fejl\u0151d\u00e9s folytat\u00f3dhatott. Ez pedig a vil\u00e1ggazdas\u00e1g globaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t, a glob\u00e1lis infrastrukt\u00fara, a vil\u00e1got beh\u00e1l\u00f3z\u00f3 besz\u00e1ll\u00edt\u00e1si l\u00e1ncok \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3zatok l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t, \u00e9s az \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9n egyre komplexebb rendszerek elterjed\u00e9s\u00e9t hozta.<\/p>\n\n\n\n

Ez a kih\u00edv\u00e1s v\u00e1ltotta ki a rendszertudom\u00e1ny fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t az 1960-1970-es \u00e9vekben, ami vil\u00e1goss\u00e1 tette, hogy az \u00faj helyzetben a szab\u00e1lyoz\u00e1s, az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s \u00e9s a korm\u00e1nyz\u00e1s alapvet\u0151en \u00faj m\u00f3dszereket ig\u00e9nyel. (Forrester, J. 1971. Counterintuitive Behavior of Social Systems.) A rendszertudom\u00e1ny lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1lt az egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6rben alkalmazott, mind komplexebb rendszerk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 m\u0171szaki, ipari \u00e9s t\u00e1rsadalmi szervezetek, valamint a mindezeket befogad\u00f3 \u00f6kosziszt\u00e9ma elemz\u00e9s\u00e9re is. \u00cdgy \u00e9rtelmezhet\u0151v\u00e9 v\u00e1ltak, a 20. sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1nak fokozatosan globaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3 vil\u00e1g\u00e1ban, a t\u00e1rsadalmak alrendszereiben v\u00e1ratlanul bek\u00f6vetkez\u0151 kr\u00edzisek. (Perrow, Ch. 1984. Normal Accidents: Living with High-Risk Technologies.) Ez azut\u00e1n r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtotta a figyelmet a glob\u00e1lis rendszer egybekapcsol\u00f3d\u00f3 folyamatainak hossz\u00fat\u00e1v\u00fa hat\u00e1saira.  Alapvet\u0151 el\u0151re l\u00e9p\u00e9s volt, amikor a R\u00f3mai Klub t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u00e9s szervez\u00e9s\u00e9ben, megindult a mindink\u00e1bb glob\u00e1liss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 vil\u00e1g elemz\u00e9s\u00e9re, \u00e9s a sz\u00fcks\u00e9ges p\u00e1lyam\u00f3dos\u00edt\u00e1s kiform\u00e1l\u00e1s\u00e1ra alkalmas modell l\u00e9trehoz\u00e1sa. Ennek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel fel lehetett rajzolni az emberis\u00e9g el\u0151tt felt\u00e1rul\u00f3 elt\u00e9r\u0151 \u201ej\u00f6v\u0151kbe\u201d vezet\u0151 fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1ly\u00e1kat. (<\/em>Meadows, D. et. al. 1972. Limits to Growth.)<\/p>\n\n\n\n

A k\u00edv\u00e1natos \u201ep\u00e1lyam\u00f3dos\u00edt\u00e1shoz\u201d sz\u00fcks\u00e9ges elker\u00fclhetetlen v\u00e1ltoztat\u00e1sok v\u00e9grehajt\u00e1sa azonban a magukat szuver\u00e9nnek hirdet\u0151 orsz\u00e1gokon \u00e9s a glob\u00e1lis v\u00e1llalatokon m\u00falott. Mik\u00f6zben azonban a rendszerdinamikai vizsg\u00e1latai vil\u00e1goss\u00e1 tett\u00e9k a meg\u00e9rt\u00e9st szolg\u00e1l\u00f3 modellek meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1nak elker\u00fclhetetlens\u00e9g\u00e9t, a korm\u00e1nyz\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyi szerkezet\u00e9nek m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1ra kevesebb figyelem fordult. A meglev\u0151 nemzetk\u00f6zi int\u00e9zm\u00e9nyrendszer m\u00e9g nem volt felk\u00e9sz\u00fclve arra, hogy a glob\u00e1lis rendszer meghat\u00e1roz\u00f3 szerepl\u0151it r\u00e1vegye az alapvet\u0151 \u201ep\u00e1lyam\u00f3dos\u00edt\u00e1sra\u201d. Emiatt a hat\u00e9kony v\u00e1laszok k\u00e9stek, a vil\u00e1g tov\u00e1bbra is r\u00e9gi nyomvonalon haladt \u00e9s glob\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k s\u00falyosbodtak. Az elm\u00falt \u00e9vekben a glob\u00e1lis rendszer \u00e1llapot\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 legt\u00f6bb folyamat \u00e1tl\u00e9pte a meghat\u00e1roz\u00f3 billen\u00e9si pontokat. (Global Tipping Points Report 2025.) Ez azt jelentette, hogy a kor\u00e1bbi \u00e1llapotok m\u00e1r nem \u00e1ll\u00edthat\u00f3k vissza, elker\u00fclhetetlen a kialakult \u00faj helyzethez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1sr\u00e9szt, az is vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy a fejl\u0151d\u00e9st egyre ink\u00e1bb meghat\u00e1rozza a komplexit\u00e1s n\u00f6veked\u00e9se, ami n\u00f6vekv\u0151 kih\u00edv\u00e1st jelentett a politikai rendszer sz\u00e1m\u00e1ra. (Cosensa, B. et al 2021.  Governing complexity: Integrating science, governance, and law to manage accelerating change in the globalized commons.). Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben a glob\u00e1lis vil\u00e1g helyzet\u00e9t befoly\u00e1solni k\u00e9pes aktorok sz\u00e1ma megsokszoroz\u00f3dott, n\u0151tt a kapcsolatok min\u0151s\u00e9gi sokf\u00e9les\u00e9ge, er\u0151s\u00f6d\u00f6tt a kapcsolatok szoross\u00e1ga \u00e9s a hat\u00e1sok k\u00e9sedelem n\u00e9lk\u00fcl jelentek meg a f\u00f6ld t\u00e1voli pontjain. A f\u00f6ld\u00fcnket \u00e1tsz\u00f6v\u0151 \u00e9s elszak\u00edthatatlan rendszerr\u00e9 \u00f6sszekapcsol\u00f3 ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncok vil\u00e1gunkat glob\u00e1lis \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1v\u00e1 form\u00e1lt\u00e1k. (C. H. Tian et al. 2008. BEAM: A framework for business ecosystem analysis and modeling<\/a>). Mindez egy\u00fctt arra vezetett, hogy glob\u00e1lis vil\u00e1gunkban ism\u00e9t egy – t\u00f6rt\u00e9nelmi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 – komplexit\u00e1s-ugr\u00e1s<\/em> k\u00f6vetkezett be.<\/p>\n\n\n\n

Ennek jele, hogy egy \u00e9vtizede a v\u00e1ls\u00e1gok \u201e\u00e1lland\u00f3sultak\u201d \u00e9s a kialakul\u00f3 helyzetet el\u0151sz\u00f6r a polycrises majd pedig permacrises fogalmaival jellemezt\u00e9k. (Polikr\u00edzis a multipol\u00e1ris vil\u00e1grendszerben. 2023.). A glob\u00e1lis rendszer \u00e9s alrendszerei korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1nak alapvet\u0151 meg\u00faj\u00edt\u00e1sa teh\u00e1t tov\u00e1bb m\u00e1r nem halaszthat\u00f3. Ugyanakkor a megold\u00e1s megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak szempontj\u00e1b\u00f3l d\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171, hogy mik\u00e9nt k\u00f6zel\u00edt\u00fcnk a probl\u00e9m\u00e1hoz. Vajon, a m\u00faltban kifejlesztett modellek haszn\u00e1lat\u00e1t prefer\u00e1ljuk, vagy – tudom\u00e1sul v\u00e9ve a glob\u00e1lis rendszer komplexit\u00e1s-ugr\u00e1s\u00e1t – alapvet\u0151en \u00faj megold\u00e1sokat keres\u00fcnk. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l szembet\u0171n\u0151, hogy glob\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1s \u00fajra-szervez\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok t\u00f6bbs\u00e9ge alapvet\u0151en a m\u00falt szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l k\u00f6zel\u00edt a k\u00e9rd\u00e9shez. Vagyis, a legnagyobb befoly\u00e1ssal rendelkez\u0151 hatalmak, az ezeket ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 politikusok, a nekik tan\u00e1csokat osztogat\u00f3 szakemberek alapvet\u0151en a hagyom\u00e1nyos narrat\u00edv\u00e1k \u00e9s a kor\u00e1bbi int\u00e9zm\u00e9nyi megold\u00e1sok mint\u00e1it k\u00f6vetik. A legt\u00f6bben szuverenista<\/em> szemsz\u00f6gb\u0151l k\u00f6zel\u00edtenek a k\u00e9rd\u00e9shez, \u00e9s a birodalmi<\/em>, a civiliz\u00e1ci\u00f3s, <\/em>vagy a multipol\u00e1ris<\/em> megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st v\u00e1lasztj\u00e1k. Jelen helyzet\u00fcnkben azonban a v\u00e1laszt\u00e1st a vil\u00e1g val\u00f3s\u00e1gos \u00e1llapot\u00e1nak kell meghat\u00e1rozza. Ezt pedig, a kanadai minisztereln\u00f6k – Mark Carney – 2026-os Davos-i konferenci\u00e1n elhangzott megjegyz\u00e9se fejezi ki a legpontosabban: \u201eA r\u00e9gi vil\u00e1grend \u00f6sszeomlott \u00e9s \u00faj vil\u00e1grend van sz\u00fclet\u0151ben, ahol az er\u0151sek visznek mindent, a gyeng\u00e9bbek pedig b\u00e1rmit k\u00e9nytelenek elszenvedni\u201d.<\/p>\n\n\n\n

A glob\u00e1lis vil\u00e1g \u00e9s az eg\u00e9sz emberis\u00e9g egys\u00e9ges rendszerr\u00e9 v\u00e1ltozott. Az egy\u00e9nek, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, a v\u00e1llalatok \u00e9s az orsz\u00e1gok akci\u00f3inak hat\u00e1sai – bele\u00e9rtve a nem-sz\u00e1nd\u00e9kolt k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket is – meg\u00e1ll\u00edthatatlanul terjednek tova \u00e9s befoly\u00e1solnak mindenkit. (Rockstr\u00f6m, J. et al. 2024. The planetary commons: A new paradigm for safeguarding Earth-regulating systems in the Anthropocene.). Ha teh\u00e1t az alapvet\u0151 komplexit\u00e1s-ugr\u00e1st, vitathatatlan t\u00e9nyk\u00e9nt fogadjuk el, akkor a megold\u00e1s kiz\u00e1r\u00f3lag a Connat-Ashby t\u00e9tel logik\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve alak\u00edthat\u00f3 ki. A komplexit\u00e1snak olyan szintj\u00e9re \u00e9rkezt\u00fcnk, amikor a glob\u00e1lis rendszer \u00f6sszeoml\u00e1sa csak a vil\u00e1g megv\u00e1ltozott szerkezet\u00e9t \u201e\u00e1ttekinteni k\u00e9pes\u201d, alapvet\u0151en \u00faj modellel, \u00e9s az kor\u00e1bbiakt\u00f3l gy\u00f6keresen elt\u00e9r\u0151, a glob\u00e1lis vil\u00e1g megv\u00e1ltozott szerkezet\u00e9hez illeszked\u0151 korm\u00e1nyz\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ker\u00fclhet\u0151 el.<\/p>\n\n\n\n

\u00d3vatoss\u00e1gra int, hogy a h\u00e1l\u00f3zati alap\u00fa rendszerdinamikai modellek kimutatt\u00e1k: ha a rendszer ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa nem eg\u00e9sz\u00e9nek helyzet\u00e9n, hanem d\u00f6nt\u0151en lok\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3kon alapul, az a rendszer-\u00f6sszeoml\u00e1shoz vezethet. (Yua, Yi et al. 2016. System crash as dynamics of complex networks) Egy m\u00e1sik kutat\u00e1s pedig meg\u00e1llap\u00edtotta: a rendszer-strukt\u00far\u00e1ra tekintettel nem lev\u0151 \u00e9s az elker\u00fclhetetlen k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel nem sz\u00e1mol\u00f3 a beavatkoz\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen nem-k\u00edv\u00e1nt mell\u00e9khat\u00e1sokat id\u00e9z el\u0151, ami al\u00e1\u00e1shatja az eredeti k\u00fcldet\u00e9s megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t is. (Perc, M. 2026. Unintended consequences of well-intended interventions.) Mindez arra utal, hogy \u201ekomplexit\u00e1s-szintugr\u00e1s\u201d idej\u00e9n a rendszer \u201ef\u00e9lre-vezet\u00e9s\u00e9nek\u201d vesz\u00e9lye sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen megn\u0151. A helyzet azonban az: egyel\u0151re nem \u00e1ll rendelkez\u00e9s\u00fcnkre sem a megfelel\u0151 modell, sem pedig a glob\u00e1lis stabilit\u00e1st helyre\u00e1ll\u00edt\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny-rendszer.<\/p>\n\n\n\n

Az 1970-es \u00e9vtizedben megalkotott vil\u00e1gmodellek m\u00e1r k\u00e9pesek voltak n\u00e9h\u00e1ny meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151 \u00e1ltal kiform\u00e1lt fejl\u0151d\u00e9sp\u00e1lya felrajzol\u00e1s\u00e1ra, s\u0151t m\u00e9g a lehets\u00e9ges beavatkoz\u00e1sok hat\u00e1sainak el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9re. Napjainkban azonban – a komplexit\u00e1s-ugr\u00e1s miatt – j\u00f3val \u00f6sszetettebb modell alkalmaz\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00fcl\u00fcnk. Az elm\u00falt \u00e9vtized tapasztalatai alapj\u00e1n ez\u00e9rt k\u00e9zenfekv\u0151nek t\u0171nik a mesters\u00e9ges intelligencia (MI) \u201eig\u00e9nybe v\u00e9tele\u201d a probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ra. Az MI haszn\u00e1lat\u00e1val kapcsolatban azonban felvet\u0151dik t\u00f6bb fontos k\u00e9rd\u00e9s. El\u0151sz\u00f6r is, a sz\u00fcks\u00e9ges komplexit\u00e1s\u00fa \u00e9s a szimul\u00e1ci\u00f3t is lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 rendszermodell m\u00e9g nem \u00e1ll a rendelkez\u00e9sre \u00e9s l\u00e9trehoz\u00e1sa legal\u00e1bb 2-3 \u00e9vet vesz ig\u00e9nybe. Ez sok p\u00e9nzt, nemzetk\u00f6zi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st \u00e9s bonyolult tesztel\u00e9si pr\u00f3b\u00e1t k\u00f6vetel. M\u00e1sodszor, az MI robban\u00e1sszer\u0171 elterjed\u00e9se miatt szab\u00e1lyoz\u00e1sa elmarad az elv\u00e1rhat\u00f3 m\u00e9rt\u00e9kt\u0151l, \u00e9s a haszn\u00e1lat\u00e1val kapcsolatos tapasztalat is hi\u00e1nyos m\u00e9g. Ez\u00e9rt a haszn\u00e1lat sor\u00e1n nehezen el\u0151re jelezhet\u0151 \u00e9s ma m\u00e9g kev\u00e9ss\u00e9 \u00e1tl\u00e1that\u00f3 probl\u00e9m\u00e1k mer\u00fclhetnek fel. R\u00e1ad\u00e1sul az MI lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1l \u2013 annak, aki ezt keresi – rosszindulat\u00fa akci\u00f3k v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ra. S\u0151t, a tapasztalat hi\u00e1nya miatt m\u00e9g csak rosszindulatra sincs sz\u00fcks\u00e9g vesz\u00e9lyes helyzet l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez. A bonyolult eszk\u00f6z alkalmaz\u00e1s\u00e1ban gyakorlatlan szem\u00e9ly – akaratlanul is – v\u00e9gzetes k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket v\u00e1lthat ki.<\/p>\n\n\n\n

Ezek a – most m\u00e9g megj\u00f3solhatatlan – vesz\u00e9lyek megsokszoroz\u00f3dnak, ha az MI-vel k\u00f6z\u00f6sen m\u0171k\u00f6dtetett glob\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1s rendszer\u00e9t alak\u00edtjuk ki, \u00e9s erre alapozott int\u00e9zm\u00e9nyrendszert \u00e9p\u00edt\u00fcnk fel. M\u00e1rpedig m\u00e1r az MI elterjed\u00e9s\u00e9nek meglev\u0151 tapasztalatai mutatj\u00e1k, hogy el\u0151re nehezen el\u0151rel\u00e1that\u00f3 m\u00f3don alak\u00edtja \u00e1t azokat a tev\u00e9kenys\u00e9geket \u00e9s szervezeteket, amelyekben – ak\u00e1r csak kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 funkci\u00f3k\u00e9nt – kipr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k \u00e9s haszn\u00e1lt\u00e1k. Eml\u00edtettem, hogy a form\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyek l\u00e9trej\u00f6tte idej\u00e9n, az \u00e1llamot, sokan, az embereket bilincsbe ver\u0151 sz\u00f6rnyk\u00e9nt jellemezt\u00e9k. Ennek t\u00fckr\u00e9ben szeml\u00e9lve az MI \u00e1ltal vagy vele \u201ek\u00f6z\u00f6sen\u201d m\u0171k\u00f6dtetett, korm\u00e1nyz\u00e1si funkci\u00f3t ell\u00e1t\u00f3 \u201emegfigyel\u0151\u201d \u00e1llam tev\u00e9kenys\u00e9ge \u2013 a m\u00e1r megtapasztalt p\u00e9ld\u00e1k t\u00fckr\u00e9ben – m\u00e9g ijeszt\u0151bbnek t\u0171nik. (Zuboff, S. 2019. The Age of Surveillance Capitalism.) Mi\u00e9rt elker\u00fclhetetlen m\u00e9gis az MI \u2013 t\u00e1rsk\u00e9nt val\u00f3 – ig\u00e9nybev\u00e9tele?<\/p>\n\n\n\n

R\u00e9szben az\u00e9rt, mert a puszt\u00e1n az emberre alapozott elemz\u0151 \u00e9s d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3 rendszerek nem elegend\u0151ek. (1) a politika v\u00e9gletesen polariz\u00e1lt, ami a vit\u00e1k sor\u00e1n \u2013 a helyi szintt\u0151l eg\u00e9szen glob\u00e1lis szintig \u2013 elk\u00e9pzelhetetlen\u00fcl neh\u00e9zz\u00e9 teszi a kompromisszum el\u00e9r\u00e9s\u00e9t \u00e9s a megegyez\u00e9st. (2) az aktorok nagy sz\u00e1ma \u00e9s elt\u00e9r\u0151 \u00e9rdekeik miatt a megegyez\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges id\u0151 elfogadhatatlanul hossz\u00fa, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha tekintetbe vessz\u00fck a d\u00f6nt\u00e9sek s\u00fcrg\u0151ss\u00e9g\u00e9t. (3) A d\u00f6nt\u00e9sre felhatalmazott politikusok, a val\u00f3s\u00e1gos helyzetet a rendszer komplexit\u00e1sa miatt egyszer\u0171en nem l\u00e1tj\u00e1k \u00e1t. (4) Sokan, egy\u00e9ni vagy a csoport \u00e9rdekeik \u00e1ltal befoly\u00e1soltan, tudatosan h\u00e1tr\u00e1ltathatj\u00e1k a megegyez\u00e9st. Ezeket a probl\u00e9m\u00e1kat egy olyan korm\u00e1nyz\u00e1si strukt\u00fara l\u00e9trehoz\u00e1sa seg\u00edthet megoldani, amelyben a d\u00f6nt\u00e9seket – a k\u00f6z\u00f6sen megalkotott – glob\u00e1lis modell m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9vel egy\u00fctt hozn\u00e1k meg az arra felhatalmazott szem\u00e9lyek \u00e9s az MI.  <\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f6zben m\u00e9g el sem kezd\u0151d\u00f6tt az MI alkalmaz\u00e1s\u00e1nak kipr\u00f3b\u00e1l\u00e1sa a glob\u00e1lis rendszerek korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1ban egyre tiszt\u00e1bban l\u00e1tszanak a vesz\u00e9lypontok. (1) nem ismerj\u00fck m\u00e9g el\u00e9gg\u00e9 az MI-t \u00e9s nem vagyunk tiszt\u00e1ban az alkalmaz\u00e1s vesz\u00e9lyeivel. (2) vannak esetek, amikor szinte \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l szabadulhat el az MI. (3) val\u00f3j\u00e1ban az MI alkalmaz\u00e1s\u00e1nak a legt\u00f6bb vesz\u00e9ly\u00e9t maga az ember id\u00e9zi el\u0151 – hol tudatosan \u00e9s rosszindulatb\u00f3l, hol pedig tapasztalatlans\u00e1ga miatt, akaratlanul \u00e9s szinte v\u00e9letlen\u00fcl v\u00e1ltva ki katasztr\u00f3f\u00e1kat. (M\u00fcller, V. et al. 2026. Evolvable AI: Threats of a new major transition in evolution.) Figyelembev\u00e9ve azonban vil\u00e1gunk helyzet\u00e9t, mindenkinek \u2013 a fejleszt\u0151knek \u00e9s a potenci\u00e1lis alkalmaz\u00f3knak egyar\u00e1nt – Charles de Gaulle int\u00e9s\u00e9t aj\u00e1nlom a figyelm\u00e9be: \u201eAmi elker\u00fclhetetlen, annak \u00e9l\u00e9re kell \u00e1llni.\u201d  <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Napjaink vil\u00e1g\u00e1t az elszabadulni l\u00e1tsz\u00f3 politikusok, a v\u00e1ratlanul kirobban\u00f3 kr\u00edzisek \u00e9s az el\u0151re jelezhetetlen v\u00e1ltoz\u00e1sok kisz\u00e1m\u00edthatatlanul \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 hat\u00e1sai alak\u00edtj\u00e1k. Mintha beteljesedne az emberis\u00e9gen Yeats – a M\u00e1sodik elj\u00f6vetel c\u00edm\u0171 vers\u00e9nek – j\u00f6vend\u00f6l\u00e9se: \u201eMinden sz\u00e9tesik; a centrum nem tart m\u00e1r; Puszta t\u00e9boly szabadult a vil\u00e1gra…\u201d. Az \u00f6kol\u00f3giai katasztr\u00f3f\u00e1k, az orsz\u00e1gok politikai kr\u00edzisei \u00e9s a glob\u00e1lis gazdas\u00e1g […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2195"}],"collection":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2195"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2195\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2196,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2195\/revisions\/2196"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2195"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2195"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2195"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}