A c\u00edmben feltett k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1hoz, mindenekel\u0151tt meg kell \u00e9rteni, hogyan form\u00e1l\u00f3dott a t\u00f6rt\u00e9nelem. A v\u00e1laszt megnehez\u00edti, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem menete kaotikus, n\u00e9ha \u2013 t\u00f6bbnyire csak a j\u00f6v\u0151b\u0151l visszapillantva \u00e9szrevehet\u0151 – ugr\u00e1sokkal tark\u00edtott. A jelenb\u0151l sz\u00e9t\u00e1gaz\u00f3 \u201ej\u00f6v\u0151-sz\u00e1lak\u201d legink\u00e1bb H. Trevor-Roper aforizm\u00e1ja alapj\u00e1n \u00e9rtelmezhet\u0151ek: \u201eA t\u00f6rt\u00e9nelem nem az, ami megesett, hanem az, ami t\u00f6rt\u00e9nt, annak t\u00fckr\u00e9ben, ami t\u00f6rt\u00e9nhetett volna\u201d. A t\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek nehezen \u00e1tl\u00e1that\u00f3 folyamata az ember kialakul\u00e1s\u00e1nak saj\u00e1tos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei alapj\u00e1n \u00e9rthet\u0151 meg. \u201eElindul\u00e1sunkat\u201d – biol\u00f3giai m\u00faltunkb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an \u2013 az evol\u00faci\u00f3 vez\u00e9relte. Az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9l\u0151 l\u00e9nyek \u201et\u00fal\u00e9l\u0151k\u00e9pess\u00e9ge\u201d genetikai \u00e1llom\u00e1nyukt\u00f3l f\u00fcgg. Ez hat\u00e1rozza meg testi fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00fcket, amivel az \u00e9let kih\u00edv\u00e1saira v\u00e1laszolnak. A biol\u00f3giai evol\u00faci\u00f3t teh\u00e1t a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet form\u00e1lja: kiszelekt\u00e1l\u00f3dnak a \u201enem megfelel\u0151\u201d genetikai adotts\u00e1ggal rendelkez\u0151 \u2013 teh\u00e1t az adott k\u00f6rnyezetben kev\u00e9sb\u00e9 \u201everseny-k\u00e9pes\u201d \u2013 egyedek.<\/p>\n\n\n\n
Az egyedek genetikai \u00e1llom\u00e1nyukat k\u00f6zvetlen\u00fcl sz\u00fcleikt\u0151l \u00f6r\u00f6k\u00f6lik, b\u00e1r befoly\u00e1solj\u00e1k azt a v\u00e9letlen genetikai mut\u00e1ci\u00f3k is. A t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s mechanizmusa azonban ett\u0151l a folyamatt\u00f3l gy\u00f6keresen elt\u00e9r. Az ember sors\u00e1t alapvet\u0151en a csoportja \u00e1ltal kor\u00e1bban l\u00e9trehozott eszk\u00f6z\u00f6k, viselked\u00e9si szab\u00e1lyok, \u00e9s a t\u00fal\u00e9l\u00e9st seg\u00edt\u0151 egy\u00e9b \u2013 fokozatosan gyarapod\u00f3 – konstrukci\u00f3k hat\u00e1rozz\u00e1k meg. Ezek a t\u00fal\u00e9l\u00e9st seg\u00edt\u0151 kultur\u00e1lis elemek azonban – ellent\u00e9tben a sz\u00fcl\u0151kt\u0151l kiz\u00e1r\u00f3lagosan \u00f6r\u00f6k\u00f6lt g\u00e9nekkel – a csoport minden tagja sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151k \u00e9s felhaszn\u00e1lhat\u00f3k. (Laland, K. 2015. An introduction to niche construction theory.) R\u00e1ad\u00e1sul, m\u00edg a biol\u00f3giai evol\u00faci\u00f3t a kev\u00e9sb\u00e9 \u201eversenyk\u00e9pes\u201d egyedek kipusztul\u00e1sa alak\u00edtja, az ember vil\u00e1g\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez elegend\u0151 puszt\u00e1n a \u201ehib\u00e1s\u201d gondolatok, a nem megfelel\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k, \u00e9s a \u201erossz\u201d viselked\u00e9s \u201elecser\u00e9l\u00e9se\u201d, t\u00f6k\u00e9letesebb v\u00e1ltozat kital\u00e1l\u00e1sa, kipr\u00f3b\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a versenyk\u00e9pesebb form\u00e1k bevezet\u00e9se. <\/p>\n\n\n\n
Az emberr\u00e9 v\u00e1l\u00e1s fordul\u00f3pontj\u00e1t \u00e9ppen az jelentette, amikor t\u00fal\u00e9l\u00e9se siker\u00e9t – a sz\u00fcl\u0151kt\u0151l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt g\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1t fel\u00fcl\u00edrva \u2013 a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge \u00e1ltal alkotott, \u00e9s mindenki sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 kultur\u00e1lis alkot\u00e1sok hat\u00e1rozt\u00e1k meg. Ennek alapj\u00e1n azonban az emberi t\u00e1rsadalom fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek eg\u00e9szen \u00fajszer\u0171 mechanizmusa j\u00f6tt l\u00e9tre, amelyet Soros Gy\u00f6rgy reflexivit\u00e1s modellje<\/em> vez\u00e9relt. (Soros, G. 2013. Fallibility, reflexivity, and the human uncertainty principle.) Az ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben ritk\u00e1n hivatkozott haz\u00e1nk fia – r\u00e9szben filoz\u00f3fiai el\u0151tanulm\u00e1nyai, r\u00e9szben a befektet\u0151i tapasztalatai alapj\u00e1n \u2013 a t\u00e1rsadalom v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak jellegzetes m\u00f3dj\u00e1t azonos\u00edtotta. Az ember szembes\u00fclve a k\u00f6rnyezet kih\u00edv\u00e1saival – \u00e9rz\u00e9kelve meglev\u0151 eszk\u00f6zeinek hi\u00e1nyoss\u00e1g\u00e1t \u00e9s alkot\u00e1sainak t\u00f6k\u00e9letlens\u00e9g\u00e9t \u2013 ezek megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00fcl. A kudarcok nyom\u00e1s\u00e1ra beindul\u00f3 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9se sor\u00e1n \u2013 felfedezve, majd alkalmazva \u00faj m\u00f3dokat – m\u00e1r megfelel\u0151en tud illeszkedni k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez. Ezzel azonban – \u00e9rtelemszer\u0171en – megv\u00e1ltoztatja k\u00f6rnyezet\u00e9t, ami elker\u00fclhetetlen\u00fcl \u00fajabb kih\u00edv\u00e1sokkal szembes\u00edti, amelyek ism\u00e9telten v\u00e1ltoztat\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtik.<\/p>\n\n\n\n Az ember teh\u00e1t maga hozza l\u00e9tre azt a k\u00f6rnyezetet, amely a gyorsul\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s p\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra vez\u00e9rli. Ebben az \u00e9rtelemben, megalkotja j\u00f6v\u0151j\u00e9t, azzal, hogy folytonosan saj\u00e1t ig\u00e9nyeihez alak\u00edtja. Vagyis, mik\u00f6zben humaniz\u00e1lja k\u00f6rnyezet\u00e9t, egyidej\u0171leg folyamatosan \u00fajra-teremti azt. \u00dagy is fogalmazhatunk, hogy a biol\u00f3giai l\u00e9nyeknek t\u00f6rt\u00e9nete<\/em> van, amelyet – az egyedek pusztul\u00e1sa \u00e1r\u00e1n – a k\u00f6rnyezet szelekci\u00f3ja \u201eform\u00e1l\u201d, ezzel szemben az embernek t\u00f6rt\u00e9nelme<\/em> van, amit \u00f6nmaga teremt. A kult\u00fara alkot\u00e1saib\u00f3l \u00fagy \u00e9p\u00edti \u00fajj\u00e1 k\u00f6rnyezet\u00e9t, hogy k\u00f6zben \u00f6nmaga helyett, hib\u00e1s<\/em> gondolatai, rossz <\/em>eszk\u00f6zei, \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen <\/em>szervezetei \u201eszelekt\u00e1l\u00f3dnak ki\u201d. Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l, az \u00e9l\u0151vil\u00e1g t\u00f6rt\u00e9neteit<\/em> a term\u00e9szet \u00edrja<\/em>, m\u00edg az ember t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t,<\/em> maga az ember alkotja. Az ember sors\u00e1t a kultur\u00e1lis konstrukci\u00f3k folyamatos \u00fajrateremt\u00e9se alak\u00edtja, b\u00e1r \u2013 l\u00e9v\u00e9n biol\u00f3giai l\u00e9ny \u2013 folyamatosan zajlik genetikai evol\u00faci\u00f3ja is. (Callaway, E. 2026. Landmark ancient-genome study shows surprise acceleration of human evolution).<\/p>\n\n\n\n Azt, hogy egy adott t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanatban milyen v\u00e1laszokat ad a kih\u00edv\u00e1sokra, egyr\u00e9szt a probl\u00e9m\u00e1k jellege, m\u00e1sr\u00e9szt a kult\u00fara addig l\u00e9trehozott eszk\u00f6zei \u00e9s elm\u00e9letei hat\u00e1rozz\u00e1k meg. A meg\u00e9lt t\u00f6rt\u00e9nelem tapasztalatai \u00e1ltal\u00e1ban a m\u00falt nyomvonal\u00e1nak k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re intenek, amit Churchill sokat id\u00e9zett aforizm\u00e1ja fejez ki: \u201eMin\u00e9l messzebb tekintesz vissza a m\u00faltba, ann\u00e1l tov\u00e1bb l\u00e1tsz el\u0151re a j\u00f6v\u0151be\u201d. Ez az elv t\u00f6bbnyire k\u00f6vethet\u0151nek bizonyul, \u00e1m amikor \u2013 mint napjainkban – a t\u00f6rt\u00e9nelem let\u00e9r a r\u00e9gi p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l a m\u00falt nyomvonala ak\u00e1r \u201eholtv\u00e1g\u00e1nyra\u201d is vez\u00e9relhet. R\u00e1ad\u00e1sul a 21. sz\u00e1zadba \u00e1tl\u00e9pve a t\u00f6rt\u00e9nelem nem egyszer\u0171en \u201ez\u00f6kken\u201d egyet, az emberis\u00e9g egy m\u0171szaki, gazdas\u00e1gi \u00e9s \u00f6kol\u00f3giai \u201eh\u00e1rmas-ugr\u00e1st\u201d k\u00e9nyszer\u00fcl v\u00e9grehajtani. Ebben a helyzetben pedig kiz\u00e1r\u00f3lag a m\u00falt tapasztalataira t\u00e1maszkodni, ak\u00e1r katasztr\u00f3f\u00e1ba is vez\u00e9relhet. <\/p>\n\n\n\n \u00c9rdekes, hogy a kult\u00fara \u201egyors\u00edt\u00f3-fokozat\u00e1nak\u201d meghat\u00e1roz\u00f3 szerep\u00e9t m\u00e1r Sz\u00f3krat\u00e9sz felismerte. A t\u00e1rsadalom komplexebb\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1nak mechanizmus\u00e1ra egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00e9rd\u00e9ssel vezette r\u00e1 bar\u00e1tj\u00e1t, Adeimantoszt: \u201eVajon hogyan v\u00e9gezi az ember t\u00f6k\u00e9letesebben a munk\u00e1j\u00e1t: ha egymaga t\u00f6bb mesters\u00e9get folytat, vagy ha csak egyet?\u201d (Plat\u00f3n. 1984. \u00c1llam. 108. old.) Majd az erre adott v\u00e1lasz \u2013 \u201eha csak egyet\u201d – elker\u00fclhetetlen k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit felt\u00e1rva, megh\u00f6kkent\u0151en pontosan rajzolta fel a sz\u00fcks\u00e9gletek megsokszoroz\u00f3d\u00e1s\u00e1t, a t\u00e1rsadalmak m\u00e9ret\u00e9nek \u00e9s komplexit\u00e1s\u00e1nak elker\u00fclhetetlen n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t, s jutott el az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s, int\u00e9zm\u00e9nyekkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 biztos\u00edt\u00e1s\u00e1nak elker\u00fclhetetlens\u00e9g\u00e9hez. Az emberi t\u00e1rsadalmak dinamik\u00e1j\u00e1t az\u00f3ta is a specializ\u00e1ci\u00f3, az ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben m\u00e9ly\u00fcl\u0151 munkamegoszt\u00e1s, majd az egyre kifinomultabb term\u00e9kek \u00e9s bonyolultabb eszk\u00f6z\u00f6k l\u00e9trehoz\u00e1sa, \u00e9s mindezek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9ret\u0171 \u00e9s komplexit\u00e1s\u00fa t\u00e1rsadalmak sz\u00fclet\u00e9se hat\u00e1rozta meg. <\/p>\n\n\n\n Az emberi t\u00f6rt\u00e9nelmet azut\u00e1n a Sz\u00f3krat\u00e9sz felismerte m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3d \u00e9s a Soros-f\u00e9le reflexivit\u00e1s elv egybekapcsol\u00f3d\u00e1sa vez\u00e9relte az egyre gyorsul\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s p\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra. A n\u00f6vekv\u0151 tud\u00e1s \u00e9s a b\u0151v\u00fcl\u0151 tapasztalat m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sokat id\u00e9zett el\u0151, de ez egyben fokozta a kih\u00edv\u00e1sok m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t, ami mind dinamikusabb\u00e1 tette a kult\u00fara v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t. A v\u00e1ltoz\u00e1snak, az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1s kezdeteit\u0151l eg\u00e9szen a 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9iig tart\u00f3 folyamat\u00e1t felt\u00e1r\u00f3 kutat\u00e1s egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s – sokakat a hokibot<\/em>-ra eml\u00e9keztet\u0151 – fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1lya l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t azonos\u00edtotta. (Maddison, A. 2004. The World Economy: Historical Statistics.) A m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vezreden kereszt\u00fcl alig \u00e9szrevehet\u0151 gyarapod\u00e1s\u00e1t, 1820 t\u00e1j\u00e1n egy szinte f\u00fcgg\u0151leges n\u00f6veked\u00e9si vonal v\u00e1ltotta fel. Ezt a robban\u00e1sszer\u0171 n\u00f6veked\u00e9st a 18. \u00e9s a 19. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n, a modern t\u00e1rsadalmakban v\u00e9gbemen\u0151 politikai, gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi forradalmak, illetve az ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben az \u00e1llam, a gazdas\u00e1g \u00e9s a politika m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben v\u00e9gbemen\u0151 alapvet\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e1talakul\u00e1s id\u00e9zt\u00e9k el\u0151. Ezeknek az \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1soknak a hat\u00e1s\u00e1ra azonban nem puszt\u00e1n a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s \u00e9s a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s gyorsult fel, hanem \u2013 a j\u00f6v\u0151t alapvet\u0151en befoly\u00e1sol\u00f3 m\u00f3don – \u00e1talakult a modern t\u00e1rsadalmak politikai rendszere is.<\/p>\n\n\n\n Egyr\u00e9szt, a francia forradalom alap\u00e9rt\u00e9keit \u2013 szabads\u00e1g, egyenl\u0151s\u00e9g, testv\u00e9ris\u00e9g – t\u00fckr\u00f6z\u0151 p\u00e1rt-szerkezet form\u00e1l\u00f3dik ki. \u00c1m a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rt\u00e9ket vall\u00f3 \u2013 liber\u00e1lis, szoci\u00e1ldemokrata \u00e9s konzervat\u00edv \u2013 p\u00e1rtok, a hatalom\u00e9rt folytatott harc sor\u00e1n \u00e9lesen elk\u00fcl\u00f6n\u00fcltek. M\u00e1sr\u00e9szt, a t\u00e1rsadalom \u00e1talak\u00edt\u00e1sa tekintet\u00e9ben alapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151 strat\u00e9gi\u00e1t k\u00f6vettek a \u201em\u00falt nyomvonal\u00e1hoz\u201d ragaszkod\u00f3 jobboldali<\/em>, illetve a \u201ej\u00f6v\u0151h\u00f6z val\u00f3 illeszked\u00e9st\u201d c\u00e9lul t\u0171z\u0151 baloldali<\/em> mozgalmak. A p\u00e1rtokon bel\u00fcli \u00e9s a k\u00f6zt\u00fck kialakul\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st tov\u00e1bb nehez\u00edtette, hogy a gyorsul\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra hamar ki\u00e9lez\u0151dik a moder\u00e1ltak<\/em> \u00e9s a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesek<\/em> k\u00fczdelme. Mindezek sor\u00e1n, a j\u00f6v\u0151 form\u00e1l\u00e1s\u00e1nak saj\u00e1tosan \u00faj \u2013 a politikai mozgalmak vet\u00e9lked\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fcl\u0151 – m\u00f3dja j\u00f6n l\u00e9tre: a p\u00e1rtok politikai \u00fczenett\u00e9 form\u00e1lj\u00e1k a v\u00e1ltoz\u00e1s k\u00edv\u00e1natos ir\u00e1ny\u00e1t, majd a t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra felk\u00edn\u00e1lt aj\u00e1nlataikr\u00f3l a v\u00e1laszt\u00f3k d\u00f6ntenek.<\/p>\n\n\n\n A 19. sz\u00e1zad folyam\u00e1n – a gyorsul\u00e1si-peri\u00f3dus<\/em> els\u0151 szakasz\u00e1ban – gy\u00f6keresen \u00e1talakul a gazdas\u00e1g, \u00e9vezredekig szinte v\u00e1ltozatlan strukt\u00far\u00e1ja: a mez\u0151gazdas\u00e1g visszaszorult \u00e9s el\u0151re t\u00f6rt az ipar, ami alapvet\u0151en m\u00f3dos\u00edtotta a n\u00e9pess\u00e9g foglalkoztat\u00e1si \u00e9s t\u00e9rs\u00e9gi eloszl\u00e1s\u00e1nak szerkezet\u00e9t. Az ipar s\u00falya, valamint az iparban foglalkoztatottak r\u00e9szar\u00e1nya ugr\u00e1sszer\u0171en megn\u0151tt, mik\u00f6zben a mez\u0151gazdas\u00e1g\u00e9 jelent\u0151sen cs\u00f6kkent. A modern t\u00e1rsadalmak meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e1rsadalmi csoportj\u00e1v\u00e1 a munk\u00e1soszt\u00e1ly v\u00e1lik, alapvet\u0151en \u00e1tform\u00e1lva ezzel a politika szf\u00e9r\u00e1j\u00e1t \u00e9s a t\u00e1rsadalom sok ter\u00fclet\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Nem f\u00fcggetlen\u00fcl az ipari foglalkoztatotts\u00e1g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t\u0151l, n\u0151 a k\u00e9pzetts\u00e9g \u00e9s az olvasni tud\u00e1s, amely megk\u00f6nny\u00edtette n\u00f6vekv\u0151 csoportok bekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1t az ipar-gazdas\u00e1gba, egyben sz\u00e9les\u00edtette t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1gukat is. Ez sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en a munk\u00e1soszt\u00e1ly n\u00f6vekv\u0151 t\u00e1rsadalmi s\u00faly\u00e1t, a v\u00e1laszt\u00f3jog kiterjeszt\u00e9s\u00e9t, a szakszervezetek politikai szerep\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t \u00e9s a munk\u00e1sok szervezetts\u00e9g\u00e9nek b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9t hozta. <\/p>\n\n\n\n Ezzel egy\u00fctt a beindul\u00f3 gyors n\u00f6veked\u00e9s az \u00e9letfelt\u00e9telek jelent\u0151s javul\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezte. Az \u00e9vezredekig stagn\u00e1l\u00f3 \u00e1tlag\u00e9letkor n\u00f6vekedni kezdett, a technikai \u00e9s gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9ssel p\u00e1rhuzamosan jelent\u0151sen n\u0151tt a fogyaszt\u00e1s szintje \u00e9s egyre kifinomultabb eszk\u00f6z\u00f6k v\u00e1ltak az mindennapi \u00e9let r\u00e9sz\u00e9v\u00e9. A dinamikus n\u00f6veked\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt 20. sz\u00e1zad els\u0151 k\u00e9tharmad\u00e1ban, a modern t\u00e1rsadalmak egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 nemzed\u00e9kei azt \u00e9rezhett\u00e9k, hogy \u00e9letsz\u00ednvonaluk \u00e9s \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeik, munka- \u00e9s t\u00e1rsadalmi-lehet\u0151s\u00e9geik jobbak sz\u00fcleik\u00e9n\u00e9l. A baloldali mozgalmak – a szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia \u00e9s a szakszervezetek – jelent\u0151s befoly\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nyek\u00e9nt a j\u00f6vedelmi \u00e9s a vagyoni egyenl\u0151tlens\u00e9gek cs\u00f6kkentek, m\u00edg a b\u00e9rek a termel\u00e9kenys\u00e9ggel ar\u00e1nyosan n\u0151ttek. (Piketty, Th. 2015. The Economics of Inequality).<\/p>\n\n\n\n A t\u00e1rsadalmi szint\u0171 \u201eosztozkod\u00e1snak\u201d ez az alapvet\u0151en pozit\u00edv trendje azonban az 1970-es \u00e9vekben megt\u00f6rt. A fordulatot k\u00e9t \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 t\u00e9nyez\u0151 v\u00e1ltotta ki. Teret nyert a neoliber\u00e1lis gazdas\u00e1g-filoz\u00f3fia, amely a gazdas\u00e1g \u00e1llami szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak laz\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s gazdagok ad\u00f3j\u00e1nak a cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t hirdette, mondv\u00e1n: \u201ea gazdags\u00e1g \u201elesziv\u00e1rog\u201d \u00e9s v\u00e9g\u00fcl mindenki r\u00e9szes\u00fcl bel\u0151le\u201d. A globaliz\u00e1ci\u00f3 t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9vel pedig teret nyert az outsourcing<\/em>, a termel\u0151-tev\u00e9kenys\u00e9g kiszervez\u00e9s\u00e9nek strat\u00e9gi\u00e1ja. A k\u00f6vetkezm\u00e9ny: a fejlett vil\u00e1gban az alacsonyabb k\u00e9pzetts\u00e9g\u0171 – \u201ek\u00e9tkezi\u201d – munk\u00e1sok foglalkoztatotts\u00e1ga lecs\u00f6kkent. Ennek a k\u00e9t hat\u00e1snak az egybekapcsol\u00f3d\u00e1sa az egyenl\u0151tlens\u00e9gek \u00fajb\u00f3li n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezte, amely megt\u00f6rte azt a t\u00f6bb \u00e9vtizedes tendenci\u00e1t, hogy minden fiatal nemzed\u00e9k \u00fagy \u00e9rezhette \u00e9letlehet\u0151s\u00e9gei fel\u00fclm\u00falj\u00e1k az id\u0151sebbek\u00e9t. A t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1s fokozatosan cs\u00f6kkent \u00e9s n\u00f6vekv\u0151 t\u00e1rsadalmi csoportok szakadtak le.<\/p>\n\n\n\n Ez a helyzet azut\u00e1n felk\u00edn\u00e1lta a lehet\u0151s\u00e9get a hagyom\u00e1nyos liber\u00e1lis politikai rendszert \u201emeghekkel\u0151\u201d strat\u00e9gi\u00e1ra. V\u00e1laszt\u00e1sra k\u00e9sz\u00fcl\u0151dve, els\u0151sorban a jobboldali p\u00e1rtok karizmatikus vezet\u0151i, egy – szinte visszautas\u00edthatatlan<\/em> \u2013 aj\u00e1nlatot tettek a leggazdagabbaknak \u00e9s a legszeg\u00e9nyebbeknek. A gazdas\u00e1gi elit tagjait azzal kecsegtett\u00e9k: \u201eha t\u00e1mogatod megv\u00e1laszt\u00e1somat, korm\u00e1nyra ker\u00fclve olyan t\u00f6rv\u00e9nyeket hozok, amelyek neked el\u0151ny\u00f6sek\u201d. A szeg\u00e9ny, k\u00e9pzettlen \u00e9s kiszolg\u00e1ltatott csoportokat pedig \u00edgy b\u00edztatt\u00e1k: \u201eszavazz r\u00e1m, mert megv\u00e9delek t\u00e9ged, \u00e9s minden lehets\u00e9ges m\u00f3don ellens\u00falyozom \u00e9letfelt\u00e9teleid roml\u00e1s\u00e1t.\u201d A fejlett demokr\u00e1ci\u00e1k populist\u00e1i \u00e9s a \u201ehib\u00e1s\u201d demokr\u00e1ci\u00e1k autokrat\u00e1i persze elt\u00e9r\u0151 eszk\u00f6z\u00f6ket alkalmazva, de v\u00e9g\u00fcl sikeresen \u201el\u00e1ncolt\u00e1k\u201d magukhoz a leggazdagabbak \u00e9s a legszeg\u00e9nyebbek t\u00e1rsadalmi csoportjait egyar\u00e1nt. Ugyanakkor a fokozatosan egys\u00e9ges komplex rendszerr\u00e9 szervez\u0151d\u0151 glob\u00e1lis rendszerben ez a halogat\u00f3 strat\u00e9gia elker\u00fclhetetlen\u00fcl s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyekre vezetett.<\/p>\n\n\n\n Ugyanis, 1970-es \u00e9vekt\u0151l kezd\u0151d\u0151en, a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s, a n\u00f6veked\u00e9s \u201ekorl\u00e1tjainak\u201d felt\u0171n\u00e9se, a demogr\u00e1fiai kr\u00edzis, gyorsul\u00f3 gazdas\u00e1gi strukt\u00farav\u00e1lt\u00e1s, majd a 21. sz\u00e1zadban a mesters\u00e9ges intelligencia nemv\u00e1rt hat\u00e1sai, folyamatosan sz\u00e1mtalan kr\u00edzist id\u00e9ztek el\u0151. Ez mindenkit azzal a kih\u00edv\u00e1ssal szembes\u00edtett, hogy alapvet\u0151en \u00fajra kell gondolni a hagyom\u00e1nyos – fogyaszt\u00e1s-centrikus \u2013 \u00e9letform\u00e1j\u00e1t \u00e9s meg kell tal\u00e1lni egy fenntarthat\u00f3 \u00e9letmodellt. \u00c1m ebben a v\u00e1ls\u00e1gokkal terhes \u00e9s nehezen \u00e1tl\u00e1that\u00f3 helyzetben k\u00e9t – gy\u00f6keresen ellent\u00e9tes viselked\u00e9si m\u00f3d – rajzol\u00f3dott ki: \u201eNem akarni m\u00e1st, mint egy kicsit jobban \u00e9rezni magunkat, vagy az\u00e9rt tenni, hogy jobban legy\u00fcnk\u201d. (P\u00e1l Ferenc). A val\u00f3s\u00e1gban a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tti \u201eszabad v\u00e1laszt\u00e1s\u201d csak l\u00e1tszat: a t\u00f6bbs\u00e9g \u00e1ltal k\u00f6vetett fogyaszt\u00e1s-k\u00f6zpont\u00fa \u00e9letm\u00f3d fenntarthatatlann\u00e1 v\u00e1lt, \u00e9s a glob\u00e1lis rendszer stabilit\u00e1s\u00e1t vesz\u00e9lyeztet\u0151 folyamatok t\u00f6bbs\u00e9ge \u201eelszabadult\u201d. (WEF. 2026. Global Risks Report).<\/p>\n\n\n\n Emiatt t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem lehets\u00e9ges visszat\u00e9rni a r\u00e9gi, stabil \u00e1llapotba, csak az elker\u00fclhetetlenhez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s maradt opci\u00f3k\u00e9nt. Ebben a helyzetben a halogat\u00f3 politikai strat\u00e9gia \u2013 b\u00e1r a neh\u00e9z helyzet\u00e9ben \u00e9l\u0151 csoportok sz\u00e1m\u00e1ra rem\u00e9nyt-kelt\u0151nek t\u0171nhetett – az emberis\u00e9get a \u201emegf\u0151tt b\u00e9ka\u201d csapd\u00e1j\u00e1ba vez\u00e9relte. Ugyanakkor azok a – t\u00f6bbnyire baloldali politikai mozgalmak, amelyek felismert\u00e9k a kialakult \u00e9letm\u00f3d fenntarthatatlans\u00e1g\u00e1t \u00e9s c\u00e9lk\u00e9nt t\u0171zt\u00e9k ki – az id\u00e9zet m\u00e1sodik fel\u00e9hez illeszked\u0151 – elker\u00fclhetetlen v\u00e1ltoz\u00e1sok strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t, rendre alul maradtak a politikai versenyben. Napjainkban azonban \u2013 mint eddigi nyarunk \u00e9rz\u00e9kelteti \u2013 az emberis\u00e9g olyan ponthoz \u00e9rkezett, amikor m\u00e1r csak egyetlen lehet\u0151s\u00e9g \u00e1ll el\u0151tt\u00fcnk: \u201eKezelni az elker\u00fclhetetlent, \u00e9s elker\u00fclni a kezelhetetlent\u201d. (John Schellnhuber).<\/p>\n\n\n\n Mik\u00f6zben a halogat\u00f3 politika, a 21. sz\u00e1zadban sikereket hozott a v\u00e1laszt\u00e1sokon, \u00e1m a v\u00e1laszt\u00f3kat megt\u00e9veszt\u0151 politikusok \u00e9s az \u00edg\u00e9reteik \u00e1ltal f\u00e9lrevezetett v\u00e1laszt\u00f3k egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se az emberis\u00e9get a szakad\u00e9k sz\u00e9l\u00e9re vez\u00e9relt\u00e9k. Vil\u00e1gunk el\u0151sz\u00f6r a \u201epolycrises\u201d \u00e1llapot\u00e1ba sodr\u00f3dott, amelyben egyidej\u0171leg t\u00f6bb v\u00e1ls\u00e1ggal kell megk\u00fczdeni. Az elm\u00falt \u00e9vekben azut\u00e1n az \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gok az un. \u201epermacrises\u201d \u00e1llapot\u00e1t id\u00e9zt\u00e9k el\u0151, amelyben a v\u00e1ls\u00e1gok \u00f6sszekapcsol\u00f3dnak \u00e9s egym\u00e1st feler\u0151s\u00edtik. V\u00e9g\u00fcl, az emberis\u00e9g olyan helyzetbe ker\u00fclt, amelyben \u2013 egy nemr\u00e9g k\u00e9sz\u00fclt vizsg\u00e1lat szerint – az \u00e1tlagember nemcsak \u00e1tl\u00e1tni nem k\u00e9pes a v\u00e1ltoz\u00e1sokat, de az pszichol\u00f3gi\u00e1ja egyszer\u0171en k\u00e9ptelen befogadni az \u00e1lland\u00f3sul\u00f3 kr\u00edzisek egym\u00e1sra rak\u00f3d\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. (Jose, E. et al. 2026. Evolutionary Mismatch, Stress, and Competition: Making Sense of Psychosocial Problems in the Polycrisis Era). A helyzet \u2013 a sz\u00f3 szoros \u00e9s \u00e1tvitt \u00e9rtelm\u00e9ben is – egyre \u201eforr\u00f3bb\u201d: a politikai polariz\u00e1ci\u00f3 n\u00f6vekszik \u00e9s fokoz\u00f3dik a vesz\u00e9ly, hogy a hatalmi elitek vet\u00e9lked\u00e9se sor\u00e1n olyan vezet\u0151k v\u00e1laszt\u00f3dnak ki, akik nemcsak megegyezni k\u00e9ptelenek, de m\u00e9g p\u00e1rbesz\u00e9dre sem hajland\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n Ebben a helyzetben az \u00e9lhet\u0151 \u00e9s fenntarthat\u00f3 j\u00f6v\u0151t csak h\u00e1rom – az eddig megszokott\u00f3l alapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151 \u2013 m\u00f3dszer \u00e9s viselked\u00e9si m\u00f3d seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel form\u00e1lhatjuk ki. Az els\u0151: elker\u00fclhetetlen, hogy az ember, mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1val (MI) \u201e\u00f6sszefogva\u201d a k\u00f6z\u00f6sen l\u00e9trehozzon egy olyan vil\u00e1gmodellt, amely seg\u00edt kik\u00eds\u00e9rletezni \u00e9s megalkotni a mindenki az \u00e9rdek\u00e9t tekintetbe vev\u0151, fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1ly\u00e1t. (Maros\u00e1n Gy. 2026. Mi\u00e9rt megker\u00fclhetetlen az MI a glob\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1ban?) A m\u00e1sodik: a kaotikus \u00e9s \u201ezajos\u201d k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti alkudoz\u00e1s felt\u00e9teleit modellez\u0151 \u2013 k\u00eds\u00e9rletekkel al\u00e1t\u00e1masztott – kutat\u00e1s, a megegyez\u00e9s siker\u00e9nek k\u00fcl\u00f6n\u00f6s alapszab\u00e1ly\u00e1t t\u00e1rta fel. (Fudenberg, D. et al. 2012. Slow to Anger and Fast to Forgive: Cooperation in an Uncertain World.) A vizsg\u00e1lat szerz\u0151inek \u2013 a \u201ej\u00f3zan \u00e9sszel\u201d ellent\u00e9tesnek l\u00e1tsz\u00f3 – tan\u00e1cs\u00e1t \u00edgy lehet \u00f6sszefoglalni: fogd vissza a haragodat, \u00e9s el\u0151sz\u00f6r l\u00e9gy megbocs\u00e1jt\u00f3.<\/em> A harmadik: az \u00e9lhet\u0151 j\u00f6v\u0151be vezet\u0151 \u00fat megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ban \u00e9s \u201ej\u00e1rhat\u00f3v\u00e1 t\u00e9tel\u00e9ben\u201d \u00f6sszefogni k\u00e9nytelen, a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9rs\u00e9geiben \u00e9l\u0151, elt\u00e9r\u0151 \u00e9rt\u00e9ket vall\u00f3k egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t pedig csak egy szokatlan jelsz\u00f3 k\u00f6vet\u00e9se biztos\u00edthatja: vil\u00e1g moder\u00e1ltjai egyes\u00fcljetek<\/em>. (Maros\u00e1n. Gy. 2021. Vil\u00e1g moder\u00e1ltjai egyes\u00fcljetek.)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A c\u00edmben feltett k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1hoz, mindenekel\u0151tt meg kell \u00e9rteni, hogyan form\u00e1l\u00f3dott a t\u00f6rt\u00e9nelem. A v\u00e1laszt megnehez\u00edti, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem menete kaotikus, n\u00e9ha \u2013 t\u00f6bbnyire csak a j\u00f6v\u0151b\u0151l visszapillantva \u00e9szrevehet\u0151 – ugr\u00e1sokkal tark\u00edtott. A jelenb\u0151l sz\u00e9t\u00e1gaz\u00f3 \u201ej\u00f6v\u0151-sz\u00e1lak\u201d legink\u00e1bb H. Trevor-Roper aforizm\u00e1ja alapj\u00e1n \u00e9rtelmezhet\u0151ek: \u201eA t\u00f6rt\u00e9nelem nem az, ami megesett, hanem az, ami t\u00f6rt\u00e9nt, annak t\u00fckr\u00e9ben, ami […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2197"}],"collection":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2197"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2197\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2198,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2197\/revisions\/2198"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2197"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2197"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2197"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}