<\/p>\n\n\n\n
Tal\u00e1n m\u00e1r nem is eml\u00e9ksz\u00fcnk r\u00e1, amikor a hirtelen kirobban\u00f3 kr\u00edzisek kor\u00e1ban \u00e9lt\u00fcnk. Az esem\u00e9nyek megszokott menete v\u00e1ratlanul megszakadt \u00e9s mindennapjainkat a t\u00e1rsadalom vagy a gazdas\u00e1g valamelyik szf\u00e9r\u00e1j\u00e1nak s\u00falyos probl\u00e9m\u00e1i zavart\u00e1k meg. Azut\u00e1n bek\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt a \u201epolycrisis\u201d korszaka: \u00e9let\u00fcnket egy id\u0151ben t\u00f6bb – els\u0151 pillant\u00e1sra egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlennek t\u0171n\u0151 – v\u00e1ls\u00e1g akad\u00e1lyozta. (Tooze, A. 2022. \u201eWelcome to world of the polycrisis\u201d). \u00c1m vil\u00e1gunk ellen\u00e1llhatatlanul sodr\u00f3dott tov\u00e1bb a \u201epermacrisis\u201d \u00e1llapota fel\u00e9. Napjainkat folyamatosan t\u00f6bb – egym\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t feler\u0151s\u00edt\u0151 \u2013 kr\u00edzis hat\u00e1rozza meg. (McKinsey&Company. 2024. What\u2019s a permacrisis, and is it permanent?) A sz\u0171nni nem akar\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gok kor\u00e1ba \u00e9rkezt\u00fcnk, amelyhez az ember \u00e9s az eg\u00e9sz emberis\u00e9g csup\u00e1n eddigi \u201em\u0171k\u00f6d\u00e9s-m\u00f3dj\u00e1nak\u201d alapvet\u0151 m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1val alkalmazkodhat. <\/p>\n\n\n\n
A billen\u00e9si pont \u00e1tl\u00e9p\u00e9se \u2013 mik\u00f6zben csup\u00e1n egy pici elmozdul\u00e1st jelent \u2013 azzal j\u00e1r, hogy az \u00e9let\u00fcnk k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit alak\u00edt\u00f3 folyamatok t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem t\u00e9rhetnek vissza a r\u00e9gi \u201eker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sba\u201d. (The Global Tipping Points Report 2025<\/em> <\/a>) A tudom\u00e1ny igazolta: az elm\u00falt \u00e9vekben a f\u00f6ld \u00e1llapot\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 folyamatok t\u00f6bbs\u00e9ge t\u00faljutott a billen\u00e9si pontj\u00e1n. Erre a fordulatra a legt\u00f6bb embert az idei ny\u00e1r d\u00f6bbenthette r\u00e1. Az IPSOS leg\u00fajabb kutat\u00e1sa szerint, az \u00e9szaki f\u00e9ltek\u00e9n jelent\u0151sen emelkedett \u2013 haz\u00e1nkban egyetlen h\u00f3nap alatt a legnagyobb m\u00e9rt\u00e9kben – azok ar\u00e1nya, akik a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1st a legs\u00falyosabb gondjaik k\u00f6z\u00e9 sorolj\u00e1k. (What Worries the World \u2013 August 2026) <\/a>Mintha beteljesedett volna rajtunk a sokat emlegetett \u2013 a k\u00ednai cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g, interregnum id\u0151szakainak kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1ra utal\u00f3 \u2013 \u201e\u0151si k\u00ednai \u00e1tok: \u00e9lj \u00e9rdekes id\u0151kben<\/em>\u201d. Az emberis\u00e9g azonban ink\u00e1bb arra kell sz\u00e1m\u00edtson, hogy a helyzet m\u00e9g \u201efokoz\u00f3dni fog\u201d: \u201enagyon, nagyon \u00e9rdekes id\u0151k j\u00f6nnek<\/em>\u201d.<\/p>\n\n\n\n Sok\u00e1ig nyugtattuk magunkat – \u00e9s egym\u00e1st – azzal, majd csak helyre\u00e1ll a rend, \u00e1m mostant\u00f3l letagadhatatlan: egyre nehezebben elviselhet\u0151 v\u00e1ls\u00e1gok hat\u00e1rozz\u00e1k meg h\u00e9tk\u00f6znapjainkat. Az \u00e1ltal\u00e1nos \u00f6sszeoml\u00e1s m\u00e1r csak \u00fagy ker\u00fclhet\u0151 el, ha bel\u00e1tjuk: t\u00fal\u00e9l\u00e9si es\u00e9lyt csak az k\u00edn\u00e1l, ha v\u00e9gre \u201ekezelj\u00fck az elker\u00fclhetetlent, \u00edgy elker\u00fclj\u00fck a kezelhetetlent\u201d. Az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vekben teh\u00e1t tov\u00e1bb m\u00e1r nem halogathatjuk, hogy vil\u00e1gunkat a fenntarthat\u00f3 n\u00f6veked\u00e9s p\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra vez\u00e9relj\u00fck. Ugyanis, \u00e9let\u00fcnk szinte minden ter\u00fclet\u00e9n alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokkal szembes\u00fcl\u00fcnk:<\/p>\n\n\n\n A v\u00e1ls\u00e1gok alapvet\u0151 okainak tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1t, majd a megold\u00e1sok lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en v\u00e9gre neki kell fogni az eddig folytonosan halogatott akci\u00f3k megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben ugyanis a tudom\u00e1ny \u2013 sokszorosan ellen\u0151rz\u00f6tt kutat\u00e1si eredm\u00e9nyekre alapozva \u2013 egyre szigor\u00fabb figyelmeztet\u00e9st k\u00fcld\u00f6tt az emberis\u00e9gnek: \u201etegyen rendet saj\u00e1t (glob\u00e1lis) h\u00e1za t\u00e1j\u00e1n\u201d. A v\u00e1ltoz\u00e1sok egy olyan t\u00f6rt\u00e9nelmi ugr\u00e1sra utalnak, amelynek kiker\u00fclhetetlen hat\u00e1sai fel\u00fclm\u00falj\u00e1k az elm\u00falt sz\u00e1zadok\u00e9t. R\u00e1ad\u00e1sul mindez t\u00f6rt\u00e9nelmileg egy \u201eszempillant\u00e1s\u201d alatt, gyakorlatilag a 2020-as \u00e9vtizedben k\u00f6vetkezik be. Vagyis, a k\u00f6z\u00f6s j\u00f6v\u0151nket vesz\u00e9lyeztet\u0151 folyamatok k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek kezel\u00e9s\u00e9re kev\u00e9s id\u0151 \u00e1ll a rendelkez\u00e9sre.<\/p>\n\n\n\n Ez abb\u00f3l a szempontb\u00f3l figyelmeztet\u0151, mivel a glob\u00e1lis vil\u00e1got fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s-p\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra vez\u00e9rl\u0151 akci\u00f3k v\u00e9grehajt\u00e1sa alapvet\u0151en \u00faj \u201ehozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st\u201d \u00e9s \u00faj korm\u00e1nyz\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t teszi sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9: <\/p>\n\n\n\n A permacrisis korszak\u00e1nak bek\u00f6vetkezte d\u00f6nt\u0151en arra vezethet\u0151 vissza, hogy az egykor szuver\u00e9n hatalmak \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen m\u0171k\u00f6d\u00e9s-t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e1ltal vez\u00e9relt szf\u00e9r\u00e1k alkotta vil\u00e1gunk, a term\u00e9szeti, a t\u00e1rsadalmi, a technol\u00f3giai \u00e9s a kultur\u00e1lis szf\u00e9r\u00e1k saj\u00e1tos, \u201e\u00f6kosziszt\u00e9ma\u201d jelleg\u0171 rendszer\u00e9v\u00e9 form\u00e1l\u00f3dott. K\u00f6rnyezet\u00fcnk egym\u00e1ssal elv\u00e1laszthatatlanul egybekapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9s szorosan egybefon\u00f3d\u00f3 folyamatok dinamikus h\u00e1l\u00f3zat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Ehhez a helyzethez azonban sem az ember \u2013 evol\u00faci\u00f3san kiform\u00e1l\u00f3dott – pszichol\u00f3gi\u00e1ja, sem az \u00e1ttekint\u00e9st megalapoz\u00f3 tudom\u00e1nyos modelljei, sem pedig politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi int\u00e9zm\u00e9nyeink nem illeszkedtek hozz\u00e1. R\u00e1ad\u00e1sul \u2013 elt\u00e9r\u0151en f\u00f6ld\u00fcnk term\u00e9szeti rendszer\u00e9ben kor\u00e1bban v\u00e9gbement v\u00e1ltoz\u00e1sokt\u00f3l – a napjaink vil\u00e1g\u00e1nak \u201ekorszakv\u00e1lt\u00e1s\u00e1t\u201d alapvet\u0151en az ember id\u00e9zte el\u0151. Erre utal az \u00faj f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti korszak \u2013 az emberre utal\u00f3 – antropoc\u00e9n<\/em> elnevez\u00e9se. Ennek t\u00fckr\u00e9ben vet\u0151dik fel a k\u00e9rd\u00e9s: mivel magyar\u00e1zhat\u00f3 az alkalmazkod\u00e1s folyamatos halogat\u00e1sa?<\/p>\n\n\n\n A v\u00e1laszt megvil\u00e1g\u00edthatja, ha – a szok\u00e1sokt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en \u2013 a j\u00f6v\u0151b\u0151l visszapillantva tekint\u00fcnk a t\u00f6rt\u00e9nelem menet\u00e9re. Ezt az teszi lehet\u0151v\u00e9, ha az esem\u00e9nyeket – az angol t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz – H. Trevor-Roper mond\u00e1sa t\u00fckr\u00e9ben szeml\u00e9lj\u00fck: \u201eA t\u00f6rt\u00e9nelem nem az, ami megesett, hanem az, ami t\u00f6rt\u00e9nt, annak t\u00fckr\u00e9ben, ami t\u00f6rt\u00e9nhetett volna\u201d. Ezzel arra utalt, hogy t\u00f6bbnyire csak ut\u00f3lag \u00e9rt\u00fcnk meg: ami bek\u00f6vetkezett, az egykor puszt\u00e1n a sok lehet\u0151s\u00e9g egyike volt. A mindenkori jelenb\u0151l kiindul\u00f3, egyre jobban el\u00e1gaz\u00f3 \u201ej\u00f6v\u0151sz\u00e1lak\u201d k\u00f6z\u00fcl az emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek kollekt\u00edv d\u00f6nt\u00e9sei v\u00e1lasztj\u00e1k ki azt a \u201esz\u00e1lat\u201d, amelyen tov\u00e1bb haladnak. A vil\u00e1guk sors\u00e1t \u00edgy az hat\u00e1rozza meg, vajon d\u00f6nt\u00e9seink sorozata a hagyom\u00e1nyos eszm\u00e9k \u00e9s az azokb\u00f3l \u201elevezetett\u201d int\u00e9zm\u00e9nyek \u201enyomvonal\u00e1t\u201d k\u00f6veti-e, vagy let\u00e9r\u00fcnk a kor\u00e1bbi p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l, \u00e9s \u00faj elm\u00e9letek, illetve az ezek alapj\u00e1n megalkotott \u00faj int\u00e9zm\u00e9nyek \u00fatmutat\u00e1s\u00e1t fogadjuk el. <\/p>\n\n\n\n A t\u00f6rt\u00e9nelmi fordulatra vezet\u0151 – t\u00e1rsadalmi vit\u00e1k sorozat\u00e1n kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9n\u0151 – d\u00f6nt\u00e9sek meghozatal\u00e1ban a 18. \u00e9s a 19. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1s k\u00f6vetkezett be. Az eur\u00f3pai t\u00e1rsadalmak, illetve a korm\u00e1nyz\u00f3 politikai elitek, mind gyakrabban szembes\u00fcltek v\u00e1ratlanul kirobban\u00f3 kr\u00edzisekkel, amelyek alapvet\u0151en megzavart\u00e1k az \u00e9let megszokott menet\u00e9t. Ezzel p\u00e1rhuzamosan, a t\u00e1rsadalmak m\u00e9ret\u00e9nek \u00e9s komplexit\u00e1s\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se miatt, a j\u00f6v\u0151 egyre nehezebben volt \u201ekisz\u00e1m\u00edthat\u00f3\u201d, ugyanakkor a kor\u00e1bbiakhoz k\u00e9pest mind t\u00f6bben sz\u00f3lhattak bele a \u201ej\u00f6v\u0151-v\u00e1laszt\u00e1sba\u201d. \u00c1m a \u201er\u00e9gi\u201d politikai elitek, a \u201ej\u00f6v\u0151-v\u00e1lt\u00f3\u201d \u00faj t\u00e1rsadalmi csoportok belesz\u00f3l\u00e1s\u00e1t – a saj\u00e1t hatalm\u00e1nak megtart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben \u2013 korl\u00e1tozni igyekeztek. Pontosan ez a t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzet \u00e1llt el\u0151 a francia forradalom sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek id\u0151szak\u00e1ban. 1789 nyar\u00e1n, a Nemzetgy\u0171l\u00e9s tagjai szembes\u00fcltek a \u201ehogyan tov\u00e1bb\u201d k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel \u00e9s vit\u00e1ik egyre hevesebb\u00e9 \u00e9s kaotikusabb\u00e1 v\u00e1ltak. Ekkor – az \u201eeredett\u00f6rt\u00e9net\u201d szerint – a levezet\u0151 eln\u00f6k \u00fagy hat\u00e1rozott: akik alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1st akarnak, azok t\u0151le ballra, m\u00edg a hagyom\u00e1nyokhoz \u2013 vagyis a kir\u00e1lys\u00e1ghoz ragaszkod\u00f3k – t\u0151le jobbra foglaljanak helyet. Ezzel vil\u00e1gosan elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 lett a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k \u201em\u00falt\u201d vagy a \u201ej\u00f6v\u0151\u201d orient\u00e1ci\u00f3ja. <\/p>\n\n\n\n A gyorsul\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s az\u00f3ta is ugyanezt a k\u00e9t \u2013 a hagyom\u00e1nyokhoz ragaszkod\u00f3, illetve az alapvet\u0151 meg\u00fajul\u00e1st hirdet\u0151 – alternat\u00edv\u00e1t k\u00edn\u00e1lja fel a t\u00e1rsadalmak sz\u00e1m\u00e1ra. A baloldal alap\u00e9rt\u00e9ke a j\u00f6v\u0151-orient\u00e1ci\u00f3, a probl\u00e9m\u00e1kat gy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00fatj\u00e1n orvosoln\u00e1. A jobboldalra a konzervativizmus jellemz\u0151, \u00e9s a hagyom\u00e1nyos rend tisztel\u0151ik\u00e9nt, a r\u00e9gi \u00e9rt\u00e9k meg\u0151rz\u0151ik\u00e9nt tekintenek r\u00e1juk. Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadban a t\u00f6rt\u00e9nelem ellen\u00e1llhatatlan k\u00e9nyszereinek \u201ekezel\u00e9se\u201d \u00e9rdek\u00e9ben, az egyre b\u0151v\u00fcl\u0151 v\u00e1laszt\u00f3i k\u00f6r d\u00f6nt\u00e9seinek megalapoz\u00e1s\u00e1ra, ezek a politikai ir\u00e1nyzatok p\u00e1rtokk\u00e1 szervez\u0151dtek. A t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e1ltal \u201ekir\u00f3tt\u201d feladatok megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa pedig, a politikai k\u00fczdelmek eredm\u00e9nyk\u00e9nt hatalomhoz jut\u00f3 – hol a baloldali, hol pedig a jobboldal – p\u00e1rtok kez\u00e9be ker\u00fclt. \u00c1m, mint l\u00e1ttuk, napjainkban a t\u00f6rt\u00e9nelem olyan a v\u00e1ls\u00e1gokkal szembes\u00edti az emberis\u00e9get, amelyek csak a glob\u00e1lis rendszer – \u00e9s minden t\u00e1rsadalom \u2013 m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1nak gy\u00f6keres megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1val orvosolhat\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n Ebben a helyzetben, az esem\u00e9nyek alakul\u00e1s\u00e1t v\u00e9gs\u0151 soron az hat\u00e1rozza meg, vajon a v\u00e1laszt\u00f3k milyen vil\u00e1got l\u00e1tnak maguk k\u00f6r\u00fcl \u00e9s ez milyen reflexeket v\u00e1lt ki bel\u0151l\u00fck. Az elm\u00falt \u00e9vek \u00e9let\u00e9rz\u00e9s\u00e9t azonban a permacrisis<\/em> – kisz\u00e1m\u00edthatatlan esem\u00e9nyeinek k\u00e1osza \u00e9s a nehezen \u00e1tl\u00e1that\u00f3 fenyeget\u00e9sei – alak\u00edtott\u00e1k. Az el\u0151re l\u00e1that\u00f3 j\u00f6v\u0151 pedig m\u00e9g erre is \u201er\u00e1tesz egy lap\u00e1ttal\u201d: az elker\u00fclhetetlen v\u00e1ltoz\u00e1sok alapvet\u0151en felzavarj\u00e1k az emberek megszokott \u00e9let\u00e9t. Az ilyen helyzetekben az emberek el\u0151tt k\u00e9t \u2013 sz\u00e1mottev\u0151en elt\u00e9r\u0151 – viselked\u00e9si m\u00f3d rajzol\u00f3dik ki: vagy arra t\u00f6rekedni, hogy egy kicsit jobban \u00e9rezz\u00fck magunkat, vagy megtenni azt, ami a probl\u00e9m\u00e1kat kiv\u00e1lt\u00f3 helyzetet megsz\u0171nteti. A k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e1tl\u00e1thatatlans\u00e1ga \u00e9s a tehetetlens\u00e9g \u00e9rz\u00e9se azonban az \u00e1tlagembert – r\u00e9szben evol\u00faci\u00f3s m\u00faltj\u00e1ra visszavezethet\u0151en – helyzet\u00e9nek n\u00e9mileg elviselhet\u0151bb\u00e9 tev\u0151 megold\u00e1sok v\u00e1laszt\u00e1sa fel\u00e9 sodorja. Emiatt, ink\u00e1bb elfogad\u00f3ak az olyan aj\u00e1nlatok ir\u00e1nt, amelyek \u00e9let\u00fck megszokott kereteinek helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00edg\u00e9ri.<\/p>\n\n\n\n A jobboldali p\u00e1rtok \u2013 de nemcsak \u0151k \u2013 \u00e9ppen arra \u00e9p\u00edtik strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t, hogy \u0151k hajland\u00f3k \u00e9s k\u00e9pesek \u201emegv\u00e9di\u201d a v\u00e1laszt\u00f3t, r\u00e1ad\u00e1sul ezt az aj\u00e1nlatukat a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmi csoportoknak ny\u00fajtott \u201ek\u00f6nny\u00edt\u00e9sekkel\u201d \u00e9s \u201eaj\u00e1nd\u00e9kokkal\u201d t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1. Ez a halogat\u00f3 strat\u00e9gia azonban \u2013 b\u00e1r a \u201etanult tehetetlens\u00e9g\u201d, mindenbe belet\u00f6r\u0151d\u0151 viselked\u00e9s\u00e9vel \u00f6sszevetve racion\u00e1lisnak t\u0171nhet – a vil\u00e1g jelenlegi helyzet\u00e9ben az emberis\u00e9get el\u0151rel\u00e1that\u00f3an, a \u201emegf\u0151tt b\u00e9ka\u201d csapd\u00e1j\u00e1ba vez\u00e9rli. A legt\u00f6bben, az id\u00e9n ny\u00e1ron szembes\u00fclhettek a csapda egyre nehezebben elviselhet\u0151 h\u0151fok\u00e1val, ami mindenkit r\u00e1d\u00f6bbenthetett: kivezet\u0151 utat csak a policrisis okainak megsz\u00fcntet\u00e9se k\u00edn\u00e1l, amit alapvet\u0151en csak a baloldal \u00e1ltal \u00edg\u00e9rt \u00e9s t\u00e1mogatott gy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1sok alapozhatnak meg. Ennek t\u00fckr\u00e9ben elgondolkoztat\u00f3 a baloldal hanyatl\u00e1sa szerte a vil\u00e1gon, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Eur\u00f3p\u00e1ban, Magyarorsz\u00e1gon pedig sokkol\u00f3 m\u00e9rt\u00e9kben. Ennek okai \u2013 mint l\u00e1ttuk – r\u00e9szben a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra form\u00e1l\u00f3d\u00f3 v\u00e1laszt\u00f3i preferenci\u00e1ban keresend\u0151k.<\/p>\n\n\n\n \u00c1m a gy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1sok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez az is hozz\u00e1j\u00e1rult, hogy a glob\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k sokf\u00e9les\u00e9ge miatt, az ezek baloldali megold\u00e1s\u00e1t c\u00e9lul t\u0171z\u0151 p\u00e1rtok, egym\u00e1st\u00f3l sz\u00e1mottev\u0151en elt\u00e9r\u0151 \u2013 k\u00f6rnyezeti, demogr\u00e1fiai, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmi szf\u00e9r\u00e1k \u00e9s csoportokat t\u00e1mogat\u00f3 – c\u00e9lokat hirdettek meg. Emiatt az egyes p\u00e1rtok ellenf\u00e9lk\u00e9nt tekintenek t\u00e1rsmozgalmaikra, \u00e9s \u00e9les harcot folytatnak egym\u00e1s ellen. R\u00e1ad\u00e1sul, a k\u00edm\u00e9letlen k\u00fczdelemben, m\u00e9g az azonos c\u00e9lok\u00e9rt szervez\u0151d\u0151 p\u00e1rtokon bel\u00fcl is ki\u00e9lez\u0151dik az ellent\u00e9t, a m\u00e1sokkal val\u00f3 megegyez\u00e9s keres\u0151 moder\u00e1ltak<\/em> \u00e9s a b\u00e1rmif\u00e9le megegyez\u00e9st \u00e9lesen elutas\u00edt\u00f3, kiz\u00e1r\u00f3lag egyetlen c\u00e9l megold\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesek<\/em> k\u00f6z\u00f6tt. Ez azut\u00e1n, szinte lehetetlenn\u00e9 teszi az – egy\u00e9bk\u00e9nt elker\u00fclhetetlen \u2013 \u00f6sszefog\u00e1st, a \u201efontolva halad\u00e1st\u201d hirdet\u0151 moder\u00e1lt <\/em>a jobb \u00e9s baloldali mozgalmak k\u00f6z\u00f6tt. Aki csak felvetette volna a \u201em\u00e1sik oldallal\u201d az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9get, azt saj\u00e1t t\u00e1bora kik\u00f6z\u00f6s\u00edtette. <\/p>\n\n\n\n\n
\n