<\/p>\n\n\n\n
\u201dSzinte\nelviselhetetlen arra gondolni, milyen siralmas m\u00f3don pazarolod el itt a\ntehets\u00e9gedet, fiatals\u00e1godat \u00e9s a lehet\u0151s\u00e9geidet\u201d \u2013 vonja felel\u0151ss\u00e9gre bar\u00e1tja\nEdward Bernardot, szembes\u00fclve, hogy az let\u00e9rt az \u201eamerikai \u00e1lom\u201d k\u00f6telez\u0151\nk\u00f6vet\u00e9s\u00e9nek \u00fatj\u00e1r\u00f3l. (S. Maugham: Edward Bernard buk\u00e1sa) Legnagyobb\nmeglepet\u00e9s\u00e9re bar\u00e1tja m\u00e9g csak nem v\u00e9dekezik. B\u00fcszke arra, hogy az \u00e9letr\u0151l\nm\u00e1sk\u00e9nt gondolkodik, mint kort\u00e1rsai: \u201eEl\u00e9g dolgom lesz, hogy ne legyek t\u00e9tlen, \u00e9s nem lesz annyi,\nhogy elh\u00fcly\u00edtsen. Ott lesznek a k\u00f6nyveim, \u00c9va, rem\u00e9lem a gyerekek, s\nmindenekf\u00f6l\u00f6tt a tenger \u00e9s az \u00e9g v\u00e9gtelen v\u00e1ltozatoss\u00e1ga, a hajnal \u00fcdes\u00e9ge, a\nnapnyugta sz\u00e9ps\u00e9ge, az \u00e9jszaka gazdag fens\u00e9ge. Kertet teremtek ott, ahol tegnap\nm\u00e9g vadon volt. Valamit alkotok teh\u00e1t\u2026\u201d.<\/p>\n\n\n\n
A t\u00e1rsadalmi\nfejl\u0151d\u00e9s j\u00f3l kivehet\u0151en az un. logisztikus g\u00f6rb\u00e9t k\u00f6veti. Ez a sok tudom\u00e1ny\u00e1g\n\u00e1ltal haszn\u00e1lt – \u201e\u00e9letg\u00f6rb\u00e9nek\u201d is nevezett – tapasztalati modell egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny,\negy term\u00e9k vagy egy ipar\u00e1g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t rajzolja fel. A d\u0151lt S<\/strong> alak\u00fa g\u00f6rbe a lass\u00fa indul\u00e1st k\u00f6vet\u0151en\nnekilend\u00fcl, n\u00f6veked\u00e9se felgyorsul, esetenk\u00e9nt robban\u00e1sszer\u0171v\u00e9 er\u0151s\u00f6dik. Ezt\nk\u00f6vet\u0151en a v\u00e1ltoz\u00e1s lecsendesedik \u00e9s a g\u00f6rbe fokozatosan belesimul – mai\nsz\u00f3haszn\u00e1lattal \u2013 a hossz\u00fa-t\u00e1von fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9si p\u00e1ly\u00e1ba, amelyet v\u00e9g\u00fcl\naz \u00e9let term\u00e9szetes r\u00e9sz\u00e9nek tekintett hanyatl\u00e1s z\u00e1r le. Az \u00e9letg\u00f6rbe ezzel\nn\u00e9gy, j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 szakaszra bontja a biol\u00f3giai vagy t\u00e1rsadalmi organizmus\n\u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1t: lass\u00fa fejl\u0151d\u00e9s, gyors n\u00f6veked\u00e9s, meg\u00e1llapodott stabilit\u00e1s v\u00e9g\u00fcl a\nhanyatl\u00e1s. Ezek az elt\u00e9r\u0151 szakaszok gy\u00f6keresen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 l\u00e9tfelt\u00e9teleket\nteremtenek az \u00e9letg\u00f6rb\u00e9n felkapaszkod\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. <\/p>\n\n\n\n A modellt \u2013\nn\u00e9mi \u00f3vatoss\u00e1ggal \u2013 az emberi t\u00f6rt\u00e9nelemre is alkalmazhatjuk. Az emberis\u00e9g sz\u00e1mbeli gyarapod\u00e1sa, a\nfogyaszt\u00e1s \u00e9s az energia-felhaszn\u00e1l\u00e1s n\u00f6veked\u00e9se, j\u00f3l kivehet\u0151en a logisztikus\ng\u00f6rb\u00e9t k\u00f6veti. A g\u00f6rb\u00e9n el\u0151rehaladva a v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek alapvet\u0151en\nmegszabj\u00e1k az \u00e9let felt\u00e9teleit, ezzel behat\u00e1rolj\u00e1k a l\u00e9nyek t\u00f6rekv\u00e9seit is.\nJellegzetesen t\u00fckr\u00f6z\u0151dik ez vissza az \u00e9letr\u0151l \u2013 ezen bel\u00fcl a \u201ev\u00e9gs\u0151\u201d\nk\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l \u2013 alkotott n\u00e9zeteik v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ban. Az, hogy mik\u00e9nt \u00e9l az egy\u00e9n, mit\nrem\u00e9l, hogyan k\u00f6vetkezik be az elm\u00fal\u00e1s, \u00e9s a v\u00e9g ut\u00e1n b\u00fcntet\u00e9sre esetleg\njutalomra sz\u00e1m\u00edthat, elt\u00e9r\u0151en szeml\u00e9li a logisztikus g\u00f6rb\u00e9n el\u0151rehaladva.\nR\u00e9szben ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en, a szakasz-v\u00e1lt\u00e1sokat – amikor a lass\u00fa n\u00f6veked\u00e9s\nfelgyorsul, majd amikor \u00fajra lelassul \u2013 egy\u00e9ni \u00e9s t\u00e1rsadalmi kr\u00edzisek k\u00eds\u00e9rik. <\/p>\n\n\n\n A f\u00f6ldi \u00e9let\n– eg\u00e9szen a legut\u00f3bbi sz\u00e1zadokig \u2013val\u00f3s\u00e1gos siralomv\u00f6lgy<\/em>\nvolt. Az \u00e1llam el\u0151tti kort \u00edgy \u00edrta le a filoz\u00f3fus: \u201e\u00f6r\u00f6k\u00f6s f\u00e9lelem uralkodik,\naz er\u0151szakos hal\u00e1l vesz\u00e9lye fenyeget, s az ember \u00e9lete mag\u00e1nyos, szeg\u00e9nyes,\ncs\u00fanya, \u00e1llatias \u00e9s r\u00f6vid\u201d. (Th. Hobbes:\nLeviat\u00e1n.) A helyzet \u2013 az \u00edr\u00f3 jellemz\u00e9se szerint \u2013 a k\u00f6z\u00e9pkorban sem javult\nsokat: \u201eaki ekkoriban huszonh\u00e1rom esztend\u0151s kor\u00e1ban nem halt meg, huszonn\u00e9gy\n\u00e9ves f\u0151vel nem fulladt a v\u00edzbe, \u00e9s akit huszon\u00f6t \u00e9ves kor\u00e1ban nem \u00f6ltek meg, az\nadjon h\u00e1l\u00e1t az Istennek a csod\u00e1\u00e9rt\u201d. (V. Brjuszov: T\u00fczes angyal.). Ilyen\nk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a hal\u00e1l nem elj\u00f6tt, hanem \u2013 mint mindennapos tapasztalat –\nfolytonosan jelen volt. Az embereknek a \u201ev\u00e9g\u00e1llom\u00e1st\u201d firtat\u00f3 k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1t, a\nteol\u00f3gia k\u00fcl\u00f6n \u00e1ga – az eszkatol\u00f3gia \u2013 el\u00e9g\u00edtette ki, k\u00e9t lehet\u0151s\u00e9get vet\u00edtve\nel\u00e9j\u00fck. Az egyik: egy kozmikus, nem \u00edt\u00e9lkez\u0151 \u00e9s viselked\u00e9s\u00e9t\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl\nmindenkit egyar\u00e1nt el\u00e9r\u0151 \u201ev\u00e9g\u00e1llapot\u201d. A m\u00e1sikban az elt\u00e1voz\u00f3kra v\u00e9g\u00edt\u00e9let v\u00e1r:\naz \u00e9letben elk\u00f6vetett cselekedetek, illetve a h\u00e1trahagyottak viselked\u00e9se\nbefoly\u00e1solja a \u201ev\u00e9g\u00e1llom\u00e1st\u201d. Mivel azonban az \u00e9let tele volt k\u00ednnal, a hal\u00e1l\nnem annyira a szenved\u00e9st, mint ink\u00e1bb annak v\u00e9g\u00e9t jelentette. A filoz\u00f3fusok\nez\u00e9rt azt tekintett\u00e9k feladatuknak, hogy r\u00e1vezess\u00e9k az embereket az \u00e9rtelmes\n\u00e9letre, seg\u00edtsenek nekik elfogadni az elker\u00fclhetetlen v\u00e9get, \u00e9s megtan\u00edts\u00e1k\n\u0151ket m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal meghalni. Cicero – kifejezve az \u00f3kor filoz\u00f3fusainak t\u00f6bbs\u00e9gi\nv\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t \u2013 \u00fagy l\u00e1tta: akik er\u00e9nyesen \u00e9ltek, azok sz\u00e1m\u00e1ra a hal\u00e1l boldogs\u00e1got\njelent. (Cicero: Tusculumi eszmecsere<\/em>). A filoz\u00f3fusok tan\u00e1csaira azonban \u2013\n\u00e9rthet\u0151 m\u00f3don – csak kevesen figyeltek. <\/p>\n\n\n\n \u00c1m a\nt\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s itt Eur\u00f3p\u00e1ban \u201esebess\u00e9g-fokozatot\u201d v\u00e1ltott. Kontinens\u00fcnk \u2013\nsokat id\u00e9zett – megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 jellegzetess\u00e9g\u00e9t \u00edgy foglalta \u00f6ssze a tud\u00f3s:\n\u201eEur\u00f3p\u00e1t a t\u00f6rv\u00e9ny korm\u00e1nyozza, \u00c1zsi\u00e1t a hagyom\u00e1ny vezeti, Afrik\u00e1t a szesz\u00e9ly\nir\u00e1ny\u00edtja\u201d. (K. Linne). Az eur\u00f3pai siker-modellt val\u00f3j\u00e1ban egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151\nint\u00e9zm\u00e9nyek – a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma, a mag\u00e1ntulajdonon alapul\u00f3 gazdas\u00e1g, a\npiac\u00e1ltal szab\u00e1lyozott kereskedelem, a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia \u00e9s az egy\u00e9nek\nsz\u00e9les\u00fcl\u0151 jogai \u2013 rendszere alkotta. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra lend\u00fclt neki \u00e9s \u00edvelt\nmeredeken felfel\u00e9 az eur\u00f3pai civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9letg\u00f6rb\u00e9je. Vil\u00e1gunk fokozatosan\nbiztons\u00e1gosabb \u00e9s k\u00e9nyelmesebb lett. Egyre t\u00f6bb ember el\u0151tt ny\u00edlt meg az \u00fat\nfelfel\u00e9. A felemelked\u00e9s \u201el\u00e9pcs\u0151it\u201d a 20. sz\u00e1zadban, Maslow \u201epiramis-modellje\u201d\ntette j\u00f3l l\u00e1that\u00f3v\u00e1. (Maslow, A. A Theory of Human Motivation. 1943). <\/p>\n\n\n\n Maslow az\nemberi sz\u00fcks\u00e9gletek hierarchikus rendszer\u00e9t rajzolta fel. Legalul az alapvet\u0151 fiziol\u00f3giai<\/em> sz\u00fcks\u00e9gletek helyezkednek\nel, ezek f\u00f6l\u00f6tt a biztons\u00e1g<\/em>\nsz\u00fcks\u00e9glete van, erre a szeretet<\/em>\nsz\u00fcks\u00e9glete \u00e9p\u00fcl, majd az elismer\u00e9s<\/em>\nsz\u00fcks\u00e9glete k\u00f6vetkezik \u00e9s v\u00e9g\u00fcl legfel\u00fcl \u2013 a piramis tetej\u00e9n – az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s<\/em> sz\u00fcks\u00e9glete tal\u00e1lhat\u00f3. A\nl\u00e9pcs\u0151fokokat a gazdas\u00e1gi \u00e9s a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s fokozatosan form\u00e1lta ki. A biztons\u00e1g<\/em> sz\u00fcks\u00e9glet\u00e9t a leteleped\u00e9s, a\nf\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s \u00e9s az \u00e1llam l\u00e9trej\u00f6tte el\u00e9g\u00edtette ki. Az \u00e9let ekkort\u00f3l v\u00e1lt\nkisz\u00e1m\u00edthat\u00f3bb\u00e1, b\u00e1r a biztons\u00e1g m\u00e9g \u00e9vsz\u00e1zadokig t\u00f6r\u00e9keny volt. A t\u00e1rsas<\/em> sz\u00fcks\u00e9gletet eredetileg a csal\u00e1d\nbiztos\u00edtotta, \u00e1m az egy\u00e9n fokozatosan egyre t\u00f6bb t\u00e1rsul\u00e1s – iskola, munkahely,\ngy\u00fclekezet, politikai csoport \u00e9s bar\u00e1ti t\u00e1rsas\u00e1g \u2013 tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. \u00c9let\u00e9nek\nn\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen felt\u00e9tele lett, hogy a k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1ba bevonj\u00e1k, a csoportban\nszerepet kapjon, a kocsm\u00e1ban odainvit\u00e1lj\u00e1k, a gy\u00fclekezetben helyet szor\u00edtsanak\nneki. Az elismer\u00e9s az egy\u00e9nnek azt az elv\u00e1r\u00e1s\u00e1t fejezte ki, hogy a sokf\u00e9le\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ne csup\u00e1n tagj\u00e1v\u00e1 fogadja, de teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t, szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek \u00e9rt\u00e9keit\nelismerve, feljebb l\u00e9ptesse a t\u00e1rsadalmi hierarchi\u00e1ban, \u00e9s magasabb st\u00e1tusszal,\nvezet\u0151 poz\u00edci\u00f3val jutalmazza. <\/p>\n\n\n\n Az \u00e9letg\u00f6rbe\ngyorsan emelked\u0151 szakasza \u00e1ltal k\u00edn\u00e1lt perspekt\u00edva el\u0151sz\u00f6r a fejlett\nt\u00e1rsadalmakban \u2013 mindenekel\u0151tt az USA-ban \u2013 v\u00e1lt az \u00e1tlagemberek sz\u00e1m\u00e1ra is\nel\u00e9rhet\u0151v\u00e9. A polg\u00e1rok az \u201eamerikai \u00e1lom\u201d b\u0171v\u00f6let\u00e9ben el is kezdtek\nfelkapaszkodni a sz\u00fcks\u00e9glet-l\u00e9pcs\u0151k\u00f6n. A st\u00e1tusz-preferencia – bels\u0151\n\u201eir\u00e1nyt\u0171k\u00e9nt\u201d – \u00f6szt\u00f6k\u00e9lte az egy\u00e9nt: k\u00f6vesse v\u00e1gyait \u00e9s v\u00e1ljon mindenki \u00e1ltal elismert\nszem\u00e9lly\u00e9. A Maslow-l\u00e9pcs\u0151k pedig szinte mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151k\u00e9nt emelt\u00e9k az egy\u00e9nt mind\nmagasabbra. Az elm\u00falt sz\u00e1zad fejlett t\u00e1rsadalmaiban az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151\nnemzed\u00e9kek mindegyike jobban \u00e9lt, mint sz\u00fclei, fogyaszt\u00e1sa kifinomultabb, \u00e9lete\npedig kellemesebb lett. A 20. sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9vtizedeiben azut\u00e1n \u2013 a biztons\u00e1g\nn\u00f6veked\u00e9se, a fogyaszt\u00e1s b\u0151v\u00fcl\u00e9se \u00e9s az \u00e9let-min\u0151s\u00e9g emelked\u00e9se miatt \u2013 a\nt\u00e1rsadalom t\u00f6bbs\u00e9ge bebocs\u00e1jt\u00e1st nyert a fogyaszt\u00f3i paradicsomba. A\nboldogs\u00e1g-javak k\u00edn\u00e1lata \u00e1ttekinthetetlenn\u00e9 sz\u00e9lesedett, \u00e9s ez olyan v\u00e1rakoz\u00e1st\nalak\u00edtotta ki az egy\u00e9nben: b\u00e1rmely sz\u00fcks\u00e9glete, b\u00e1rmely pillanatban\nkiel\u00e9g\u00edthet\u0151, \u00e9s ragaszkodjon is ehhez. <\/p>\n\n\n\n Az \u00fczlet\nfelismerve a kifinomult k\u00e9nyelem ig\u00e9ny\u00e9t \u00e9s az elismer\u00e9s lek\u00fczdhetetlen v\u00e1gy\u00e1t\negyre magasabb preszt\u00edzs-\u00e9rt\u00e9k\u0171nek felt\u00fcntetett m\u00e1rk\u00e1kat k\u00edn\u00e1lt f\u00f6l. A\nfogyaszt\u00f3 viselked\u00e9s\u00e9t m\u00e1r nem val\u00f3s\u00e1gos sz\u00fcks\u00e9glete, hanem az elismer\u00e9s ir\u00e1nti\nv\u00e1gya vez\u00e9relte. Az\u00e9rt v\u00e1s\u00e1rolta meg \u00e9s aggatta mag\u00e1ra a megfelel\u0151\nszimb\u00f3lumokkal ell\u00e1tott dolgokat, mert \u00edgy tekint\u00e9lyes szem\u00e9lynek l\u00e1tszott, aki\nkij\u00e1r az elismer\u00e9s. \u00c1m a 20. sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 az \u00e9letfelt\u00e9telek \u00e9vsz\u00e1zados\njavul\u00e1s\u00e1nak trendje v\u00e1ratlanul megt\u00f6rt. A termel\u00e9kenys\u00e9g n\u00f6veked\u00e9se ellen\u00e9re a\nj\u00f6vedelem stagn\u00e1lni, az egyenl\u0151tlens\u00e9g pedig \u00fajra n\u00f6vekedni kezdett. A\nfogyaszt\u00e1s-n\u00f6veked\u00e9s el\u0151id\u00e9zte boldogs\u00e1g-n\u00f6veked\u00e9s fokozatosan cs\u00f6kkent, \u00e9s a\n90-as \u00e9vekt\u0151l a \u201ehat\u00e1r-boldogs\u00e1g\u201d gyakorlatilag null\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Az \u00fczlet ennek\nellen\u00e9re sikerrel terelte el a polg\u00e1r figyelm\u00e9t az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s szintj\u00e9r\u0151l.\nAz emberek \u201elet\u00e1boroztak\u201d a negyedik l\u00e9pcs\u0151fokon, \u00e9s \u00e9let\u00fcket a fogyaszt\u00e1s\negyre \u0151r\u00fcltebb divatjai k\u00f6vet\u00e9s\u00e9nek szentelt\u00e9k. <\/p>\n\n\n\n Ez az oka,\nhogy a 21. sz\u00e1zadba \u00e9rkezve \u2013 annak ellen\u00e9re, hogy a fenntarthat\u00f3s\u00e1g a t\u00fal\u00e9l\u00e9s\nfelt\u00e9tele – az \u00e9letg\u00f6rbe m\u00e9gsem simult bele a n\u00f6veked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli, stabil\np\u00e1ly\u00e1ba, hanem \u201et\u00fall\u0151tt\u201d. Ez \u00f6sszeoml\u00e1sok \u00e9s ezek kiigaz\u00edt\u00e1s\u00e1nak v\u00e1ltakoz\u00f3\nkr\u00edziseit vet\u00edti el\u00e9nk. Csak rem\u00e9ny, hogy ezek csillapod\u00e1s\u00e1val, r\u00e1nk k\u00f6sz\u00f6nt a\nstabilit\u00e1s. Az \u00e9letg\u00f6rbe szakaszv\u00e1lt\u00e1s\u00e1nak k\u00fcsz\u00f6b\u00e9re \u00e9rkezve a t\u00e1rsadalom\ngy\u00f6keresen felbolydult. A komfort z\u00f3na b\u0151s\u00e9ge \u00e9s biztons\u00e1ga \u201esz\u00e9tfesz\u00edtette\u201da –\nkor\u00e1bban v\u00e9gs\u0151 mened\u00e9ket jelent\u0151 – csal\u00e1dot. A h\u00e1zass\u00e1g k\u00f6tel\u00e9kei gyeng\u00fclnek, a\ngyermekek elv\u00e1ndorolnak, \u00e9s a csal\u00e1d tagjai egyre laz\u00e1bban k\u00f6t\u0151dnek egym\u00e1shoz.\nAz individualizmus ellen\u00e1llhatatlan terjed. Az Y-, \u00e9s a Z-gener\u00e1ci\u00f3k tagjai a self-partners\u00e9g<\/em> (Emma Watson)\n\u00e9letstrat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t kezdik k\u00f6vetni. \u00c1m az interneten \u0151ket \u201ek\u00f6vet\u0151\u201d sz\u00e1mtalan\nismer\u0151s ellen\u00e9re a legt\u00f6bben m\u00e9gis \u201et\u00e1rsas mag\u00e1nyban\u201d \u00e9lik \u00e9let\u00fcket. <\/p>\n\n\n\n Ebben a\nhelyzetben alapvet\u0151en \u00faj jelent\u00e9st kapott az elm\u00fal\u00e1s. Eg\u00e9szen a legut\u00f3bbi\nsz\u00e1zadokig \u2013 Schopenhauer jellemz\u00e9se szerint – az \u00e9let \u201enem arra val\u00f3, hogy\n\u00e9lvezz\u00fck, hanem hogy \u00e1tess\u00fcnk rajta \u00e9s befejezz\u00fck\u201d. A 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l\nazonban a hal\u00e1l\u201ekivonult\u201d a h\u00e9tk\u00f6znapok komfort-z\u00f3n\u00e1j\u00e1b\u00f3l. Az \u201eelt\u00e1voz\u00e1s\u201d \u2013\nmik\u00e9nt a sz\u00fclet\u00e9s is – a k\u00f3rh\u00e1zak idegen k\u00f6zeg\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nik. A hal\u00e1l pedig\nfokozatosan a fogyaszt\u00f3i paradicsomb\u00f3l val\u00f3 ki\u0171zet\u00e9s jelk\u00e9p\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.\nK\u00f6zeledt\u00e9vel \u2013 visszatekintve \u00e9let\u00fckre – sokan teszik fel szorongva a k\u00e9rd\u00e9st: ez volt az eg\u00e9sz<\/em>? A\npreszt\u00edzs-fogyaszt\u00e1sra programozott ember el\u0151tt felr\u00e9mlik a v\u00e9g, \u00e9s hirtelen\nr\u00e1\u00e9bred: vannak dolgok, amiket elszalasztott. Ellen\u00e1llhatatlanul r\u00e1t\u00f6r a v\u00e1gy:\n\u201ev\u00e9gleges\u201d t\u00e1voz\u00e1sa el\u0151tt m\u00e9g el\u00e9rni, megszerezni, \u00e1t\u00e9lni dolgokat. Ez sz\u00fclte\nmeg a\u201ebakancslist\u00e1k\u201d divatj\u00e1t. Ahogyan azonban az id\u0151 halad el\u0151re, szembes\u00fcl\nszeretteinek \u00e9s bar\u00e1tainak k\u00f6r\u00e9ben a demencia f\u00e9lelmetes t\u00fcneteivel. Egyre\nagg\u00f3d\u00f3bban vizsg\u00e1lja \u00f6nmag\u00e1t: jelentkeznek-e m\u00e1r rajta is a le\u00e9p\u00fcl\u00e9s ijeszt\u0151\njelei. \u00c9s k\u00e9ts\u00e9gbeesett versenyfut\u00e1s kezd\u0151dik: meddig juthat el a \u201ebakancslist\u00e1ban\u201d,\nmiel\u0151tt elragadja a hal\u00e1l vagy \u00farr\u00e1 lesz rajta a demencia. <\/p>\n\n\n\n Egykor, az\n\u00e9let szenved\u00e9seit, a t\u00falvil\u00e1g rem\u00e9nye enyh\u00edtette. Csak kevesen – a filoz\u00f3fusok\n– voltak k\u00e9pesek szinte \u201ebar\u00e1ti\u201d viszonyt kialak\u00edtani az elm\u00fal\u00e1ssal. \u00c9let\n\u00e9rtelm\u00e9t a l\u00e9nyeg keres\u00e9s\u00e9ben tal\u00e1lt\u00e1k meg. Az elm\u00falt sz\u00e1zad komfort z\u00f3n\u00e1j\u00e1ban\n\u00fccs\u00f6rg\u0151 polg\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra az \u00e9let \u00e9rtelme a korl\u00e1tokat nem ismer\u0151 fogyaszt\u00e1s, m\u00edg\na hal\u00e1l ennek v\u00e9gleges lez\u00e1rul\u00e1s\u00e1t jelk\u00e9pezte. Azt, hogy milyen neh\u00e9zen veszi\ntudom\u00e1sul a fogyaszt\u00e1si paradicsomb\u00f3l val\u00f3 ki\u0171zet\u00e9s\u00e9t, j\u00f3l mutatja a hal\u00e1l k\u00f6zeli \u00e9lm\u00e9nyek kutat\u00f3j\u00e1nak\ntapasztalata. (E. K\u00fcbler-Ross. 1988. A hal\u00e1l \u00e9s a hozz\u00e1 vezet\u0151\n\u00fat.) A fejlett vil\u00e1g\npolg\u00e1rai a haldokl\u00e1s sor\u00e1n, jellegzetes szakaszokon \u2013 az elutas\u00edt\u00e1s, a d\u00fch, az\nalkudoz\u00e1s, a depresszi\u00f3 \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a hal\u00e1l t\u00e9ny\u00e9nek elfogad\u00e1sa – mennek\nkereszt\u00fcl, vagyis k\u00e9ptelenek megb\u00e9k\u00fclni az elker\u00fclhetetlennel. A filoz\u00f3fus\nviszont, aki \u2013 Plat\u00f3n\nszerint \u2013 \u00e9rtelmes \u00e9letet \u00e9lt, nem f\u00e9l a hal\u00e1lt\u00f3l, \u00edgy k\u00f6nny\u0171 hal\u00e1la<\/em> lesz. <\/p>\n\n\n\n A 21.\nsz\u00e1zadban vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt: a fogyaszt\u00f3i t\u00e1rsadalom \u00e9letmodellje folytathatatlan,\ner\u0151ltet\u00e9se a f\u00f6ldi \u00e9let \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1hoz vezet, m\u00e1r a bel\u00e1that\u00f3 id\u0151n bel\u00fcl. A\n\u201ehat\u00e1r-boldogs\u00e1g\u201d \u2013 a fogyaszt\u00e1s-n\u00f6veked\u00e9s gener\u00e1lta el\u00e9gedetts\u00e9g-javul\u00e1s –\nz\u00e9russ\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa miatt erre m\u00e9g csak nem is \u00e9rdemes t\u00f6rekedni. S ha m\u00e9g ez sem\nvolna el\u00e9g: az \u00e1tlagos \u00e9letkor n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel egyre t\u00f6bben jutnak el \u00e9let\u00fck\nhanyatl\u00f3 – fizikai \u00e9s a szellemi le\u00e9p\u00fcl\u00e9ssel jellemezhet\u0151 – szakasz\u00e1ba. A v\u00e9g\nel\u0151tti \u00e9vtizedekre a demencia r\u00e9me nyomja r\u00e1 a b\u00e9lyeg\u00e9t. Ebben a helyzetben a\nf\u00f6ld t\u00f6bb milli\u00e1rd lak\u00f3ja sz\u00e1m\u00e1ra az k\u00edn\u00e1lhat kiutat, ha k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1lik\nfiloz\u00f3fusk\u00e9nt szeml\u00e9lni sorsukat. Vagyis, nem, mint r\u00e9gen, amikor csak n\u00e9h\u00e1ny\ngondolkod\u00f3, hanem a f\u00f6ld legt\u00f6bb lak\u00f3ja megtanul, filoz\u00f3fusk\u00e9nt \u00e9lni. Az \u00f3kor,\na k\u00f6z\u00e9pkor, az \u00faj kor \u00e9s leg\u00fajabb kor gondolkod\u00f3inak egybehangz\u00f3 \u00fczenete: a\nhal\u00e1lhoz val\u00f3 viszonyunk a meg\u00e9lt, \u00e9s maguk alkotta \u00e9let\u00fcnkt\u0151l f\u00fcgg. Ez – az\neuthanazia realit\u00e1s\u00e1nak elfogad\u00e1s\u00e1n t\u00fal \u2013 egy tev\u00e9keny, a vil\u00e1got meg\u00e9rteni\nt\u00f6rekv\u0151, folytonosan a l\u00e9nyeget keres\u0151 \u00e9letforma kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00f6szt\u00f6n\u00f6z. <\/p>\n\n\n\n Ez a\nt\u00f6rekv\u00e9s bukkan el\u0151 \u2013 a bevezet\u0151ben id\u00e9zett – Edward Bernard gondolatmenet\u00e9nek lez\u00e1r\u00e1s\u00e1b\u00f3l: \u201eValamit alkotok teh\u00e1t.\nAz \u00e9vek \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl m\u00falnak, s ha\nmeg\u00f6regszem, rem\u00e9lem boldog, egyszer\u0171 \u00e9s b\u00e9k\u00e9s \u00e9letre n\u00e9zek majd vissza.\u201d Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l a hal\u00e1l nem\nborzalom, ink\u00e1bb kegy. Ez \u00e9rthet\u0151v\u00e9 teszi Hill\u00e9l\n\u2013 az i.e. els\u0151 sz\u00e1zadban \u00e9lt zsid\u00f3 rabbi – mond\u00e1s\u00e1t: \u201eHal\u00e1los \u00e1gyadon nem az\u00e9rt\nteszel szemreh\u00e1ny\u00e1st magadnak, mert nem lett\u00e9l M\u00f3zes, hanem az\u00e9rt, mert nem\nlett\u00e9l \u00d6nmagad.\u201d S, hogy\nk\u00e9pesek legy\u00fcnk megtal\u00e1lni \u00f6nmagunkat, megh\u00f6kkent\u0151en\negyszer\u0171 tan\u00e1csokat aj\u00e1nlanak a filoz\u00f3fusok: a fogyaszt\u00e1sban l\u00e9gy m\u00e9rt\u00e9kletes,\naz alkot\u00e1sban l\u00e9gy kitart\u00f3, a t\u00e1rsadhoz l\u00e9gy h\u0171s\u00e9ges, bar\u00e1taiddal l\u00e9gy meg\u00e9rt\u0151,\naz ismeretlenekkel pedig l\u00e9gy m\u00e9lt\u00e1nyos. Mi\u00e9rt is olyan neh\u00e9z ez? <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u201dSzinte elviselhetetlen arra gondolni, milyen siralmas m\u00f3don pazarolod el itt a tehets\u00e9gedet, fiatals\u00e1godat \u00e9s a lehet\u0151s\u00e9geidet\u201d \u2013 vonja felel\u0151ss\u00e9gre bar\u00e1tja Edward Bernardot, szembes\u00fclve, hogy az let\u00e9rt az \u201eamerikai \u00e1lom\u201d k\u00f6telez\u0151 k\u00f6vet\u00e9s\u00e9nek \u00fatj\u00e1r\u00f3l. (S. Maugham: Edward Bernard buk\u00e1sa) Legnagyobb meglepet\u00e9s\u00e9re bar\u00e1tja m\u00e9g csak nem v\u00e9dekezik. B\u00fcszke arra, hogy az \u00e9letr\u0151l m\u00e1sk\u00e9nt gondolkodik, mint kort\u00e1rsai: \u201eEl\u00e9g dolgom […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/444"}],"collection":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=444"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/444\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":445,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/444\/revisions\/445"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=444"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=444"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=444"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}