A helyzet fokoz\u00f3dik! Az Eur\u00f3pai\nParlament (EP) \u00fagy hat\u00e1rozott, hajland\u00f3 \u201ecs\u0151re t\u00f6lteni\u201d a jog\u00e1llamis\u00e1g ellen\nv\u00e9t\u0151 \u00e1llamokat fenyeget\u0151 fegyver\u00e9t. Vera Jurov\u00e1 a EU Bizotts\u00e1g aleln\u00f6ke azt nyilatkozta:\ntov\u00e1bbra is \u00fagy gondolja, \u201ebeteg a magyar demokr\u00e1cia\u201d. A nemr\u00e9g nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fclt, a\nvil\u00e1g 180 orsz\u00e1g\u00e1nak helyzet\u00e9t elemz\u0151 \u201eWorld Press Freedom Index – 2020\u201d, Magyarorsz\u00e1got\na 89.-nek – k\u00f6zvetlen szomsz\u00e9djaink k\u00f6z\u00f6tt a legrosszabb helyre – rangsorolta. Ehhez\nk\u00e9pest Varga Judit igazs\u00e1g\u00fcgyminiszter Facebook-oldal\u00e1n haz\u00e1nkat az EU azon\nkev\u00e9s tag\u00e1llamai egyik\u00e9nek l\u00e1tja, ahol val\u00f3di pluralizmus \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl a\nm\u00e9di\u00e1ban. <\/p>\n\n\n\n
A k\u00e9rd\u00e9s, hogy Magyarorsz\u00e1g jog\u00e1llam-e,\nt\u00falmutat a jogelm\u00e9leti vit\u00e1n. Sokezer milli\u00e1rd forintnyi fejleszt\u00e9si p\u00e9nz sorsa f\u00fcgg ett\u0151l, \u00e9s\nmindennapjainkat, az \u00f6nkorm\u00e1nyzatok \u00e9s a t\u00e1rsadalmi szervezetek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t is alapvet\u0151en\nbefoly\u00e1solja, milyennek \u00edt\u00e9li majd az EU a magyar jog\u00e1llam min\u0151s\u00e9g\u00e9t. Mik\u00f6zben a\ndemokratikus ellenz\u00e9k tagadja, hogy jog\u00e1llamban \u00e9ln\u00e9nk, Eur\u00f3pa pedig k\u00e9telked\u0151,\nOrb\u00e1n Viktor szerint Magyarorsz\u00e1g minden k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3an jog\u00e1llam. \u0150 legfeljebb\nazzal \u00e1rnyalja v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, hogy vannak saj\u00e1tos von\u00e1sai, hiszen t\u00fckr\u00f6zi nemzeti\nszuverenit\u00e1sunkat. Ez azonban \u2013 szerinte – \u00edgy is van rendj\u00e9n: nincs olyan jogrend,\namely korl\u00e1tozhatn\u00e1 \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gunkat, nem ismer\u00fcnk el olyan szabads\u00e1got, amely akad\u00e1lyozhatn\u00e1\n\u00e9rdekeinket \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9t. Csak a \u201eSzentkorona\u201d, az \u201eEzer\u00e9ves m\u00falt\u201d, \u00e9s az\n\u201eAlapt\u00f6rv\u00e9ny\u201d m\u00e1gikus fogalmai jel\u00f6lhetik ki nemzet\u00fcnk j\u00f6v\u0151j\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n
Sokan gondolj\u00e1k\n\u00fagy, hogy az \u00e1llapotainkr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 vita a jogelm\u00e9let fogalmainak \u201e\u00fctk\u00f6ztet\u00e9se\u201d\nform\u00e1j\u00e1ban zajlik majd. \u00c1m, mik\u00f6zben a fogalmak a jelens\u00e9gek le\u00edr\u00e1s\u00e1nak hat\u00e9kony\neszk\u00f6zei, hi\u00e1nyoss\u00e1guk, hogy a folyamatok lezajl\u00e1s\u00e1t nem t\u00fckr\u00f6zik. A\ngyakorlatban azonban nemcsak az a fontos, hogy tudjuk mir\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, hanem az\nis, mik\u00e9nt jellemezhet\u0151 a pillanatnyi \u00e1llapot, \u00e9s annak v\u00e1ltoz\u00e1sa. Az\norvostudom\u00e1ny fontos kompetenci\u00e1ja, hogy azonos\u00edtani tudta a k\u00f3rt, a tapasztalt\norvost\u00f3l azonban elv\u00e1rhat\u00f3, hogy ne csup\u00e1n megnevezni tudja a bajt, de felm\u00e9rve\na betegs\u00e9g st\u00e1ci\u00f3it, ahhoz illessze a ter\u00e1pi\u00e1t. Ez az oka, hogy a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sban\nn\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vizsg\u00e1latok \u00e1ltal szolg\u00e1ltatott leletek sokas\u00e1ga. Nincs\nez m\u00e1sk\u00e9nt a t\u00e1rsadalom eset\u00e9n sem. <\/p>\n\n\n\n
Amikor teh\u00e1t\naz EU \u2013 r\u00e1\u00e9bredve a magyar \u201ebeteg\u201d \u00e1llapot\u00e1nak s\u00falyoss\u00e1g\u00e1ra \u2013 konz\u00edliumot h\u00edv\n\u00f6ssze, a vit\u00e1nak kev\u00e9sb\u00e9 a jogelm\u00e9leti diszkusszi\u00f3n, m\u00e9g csak nem is az\nelrettent\u0151 p\u00e9ld\u00e1kra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hivatkoz\u00e1son, hanem a vizsg\u00e1latok \u201eleleteinek\u201d\nelemz\u00e9s\u00e9n kell alapulnia. A t\u00f6rt\u00e9nelmi narrat\u00edva \u00e9s a jogelm\u00e9let fogalomrendszere\nkev\u00e9ss\u00e9 alkalmas a val\u00f3s\u00e1gos helyzet pontos meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9re. A szemben\u00e1ll\u00f3 felek v\u00e9g\nn\u00e9lk\u00fcl sorolhatj\u00e1k majd a jog\u00e1llami helyzetre vonatkoz\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1saikat \u00e9s az\nazt bizony\u00edt\u00f3 p\u00e9ld\u00e1kat. El\u0151re tudhat\u00f3, hogy Orb\u00e1n Viktort nem \u201egy\u0151zi\u201d meg a\nb\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00edt\u00e9lete, ha az nem az \u0151 n\u00e9zet\u00e9t t\u00fckr\u00f6zi. Emiatt b\u00e1rmi legyen is a d\u00f6nt\u00e9s,\naz arra alapozott politikai akci\u00f3k megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151ek lesznek. Ilyen helyzetben\na legnagyobb es\u00e9lye a kisz\u00e1m\u00edthatatlan h\u00e1tt\u00e9ralkuknak \u00e9s az elvtelen\nkompromisszumnak van. <\/p>\n\n\n\n
C\u00e9lszer\u0171\nvolna teh\u00e1t, jog\u00e1llamis\u00e1gunk min\u0151s\u00e9g\u00e9t \u2013 ahogyan egy beteg \u00e1llapot\u00e1t a v\u00e9rk\u00e9p,\na r\u00f6ntgen-felv\u00e9tel, vagy a CT vizsg\u00e1latok sokas\u00e1g\u00e1val \u201em\u00e9rik\u201d \u2013 szakmailag\nmegalapozott leletekkel bemutatni. Tiszta szerencse, hogy ilyen, \u201e\u00e1llapotjelz\u0151k\u201d\nl\u00e9teznek, s\u0151t viszonylag k\u00f6nnyen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151k. \u00cdgy a \u201ekonz\u00edlium\u201d f\u00fcggetlen \u00e9s\nmegb\u00edzhat\u00f3 tudom\u00e1nyos h\u00e1tt\u00e9rrel rendelkez\u0151 int\u00e9zetek vizsg\u00e1lataira t\u00e1maszkodhat\n\u00e9s az \u0151 \u201eleleteik\u201d alapj\u00e1n becs\u00fclheti fel, hol is tartunk. Erre m\u00e1r csak az\u00e9rt\nis sz\u00fcks\u00e9g volna, mert ak\u00e1r a demokr\u00e1ci\u00e1nak, ak\u00e1r a jog\u00e1llamnak sokf\u00e9le\n\u00f6sszetev\u0151je van, amelyek egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve \u201e\u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u0151\u201d a polg\u00e1rok szabads\u00e1g\u00e1t \u00e9s\nbiztons\u00e1g\u00e1t, teszik lehet\u0151v\u00e9 az \u00e1llam m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t \u00e9s a korm\u00e1nyz\u00e1s\nhat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t, biztos\u00edtj\u00e1k a korrupci\u00f3 alacsony szintj\u00e9t. Van azonban a mi\neset\u00fcnkben m\u00e9g egy tov\u00e1bbi fontos t\u00e9nyez\u0151, amely elker\u00fclhetetlenn\u00e9 teszi helyzet\u00fcnk\nr\u00e9szletekbe men\u0151 vizsg\u00e1lat\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n
A\nrendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n, nyugat-eur\u00f3pai mint\u00e1k alapj\u00e1n kiform\u00e1lt jog\u00e1llamunkat, az\nelm\u00falt \u00e9vtizedben Orb\u00e1n Viktor fokozatosan autokr\u00e1ci\u00e1v\u00e1 alak\u00edtotta. Tette ezt\noly m\u00f3don, hogy a liber\u00e1lis politikai modellt – \u201eilliber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1t\u201d hirdetve\n– egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s Patyomkin-rendszerr\u00e9 \u00e9p\u00edtette \u00e1t. Grigorij Patyomkin t\u00e1bornok – Katalin\nc\u00e1rn\u0151 kegyence – a sz\u00f3besz\u00e9d szerint, egy val\u00f3dinak t\u0171n\u0151 \u00e1lfalut \u00e9p\u00edttetett. A\nPatyomkin-falu d\u00edszletszer\u0171 \u00e9p\u00edtm\u00e9nyei az oda vet\u0151d\u0151 uralkod\u00f3n\u0151t megt\u00e9vesztend\u0151,\naz orosz muzsik \u00e9let\u00e9t a val\u00f3s\u00e1gosn\u00e1l boldogabbnak t\u0171ntette fel. Orb\u00e1n Viktor Patyomkin-rendszer\u00e9nek\npontosan ugyanez a c\u00e9lja: jog\u00e1llamunk val\u00f3s\u00e1gos \u00e1llapot\u00e1t elfedve \u201enorm\u00e1lisnak\u201d,\ndemokr\u00e1ci\u00e1nkat az eur\u00f3pai elv\u00e1r\u00e1sokhoz illeszked\u0151nek l\u00e1ttassa. <\/p>\n\n\n\n
Az int\u00e9zm\u00e9nyi\nlerohad\u00e1s \u201e\u00e1tt\u00e9telei\u201d az elm\u00falt \u00e9vtizedben fokozatosan az \u00e1llam \u00e9s a korm\u00e1nyz\u00e1s\nminden r\u00e9szlet\u00e9ben megjelentek, \u00e1m ezeket a Patyomkin jelleg\u0171 jogi k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek\nr\u00e9szben elfedt\u00e9k. M\u00e1ra orsz\u00e1gunk m\u00e1r csak a fel\u00fcletes szeml\u00e9l\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra t\u0171nhet \u201enyugati\nt\u00edpus\u00fa\u201d demokr\u00e1ci\u00e1nak. Form\u00e1lisan rendelkez\u00fcnk ugyan minden olyan int\u00e9zm\u00e9nnyel\n\u00e9s szervezettel, t\u00f6rv\u00e9nnyel \u00e9s szab\u00e1llyal, amivel a val\u00f3di jog\u00e1llamok. Van parlament\u00fcnk\n\u00e9s Alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1gunk, van k\u00f6zszolg\u00e1lati m\u00e9di\u00e1nk \u00e9s f\u00fcggetlen b\u00edr\u00f3s\u00e1gunk, van\n\u00c1llami Sz\u00e1mvev\u0151sz\u00e9k\u00fcnk \u00e9s Orsz\u00e1gos V\u00e1laszt\u00e1si Bizotts\u00e1gunk, van Versenyhivatalunk\n\u00e9s M\u00e9diatan\u00e1csunk, vannak nyilv\u00e1nos r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gaink \u00e9s k\u00f6zszolg\u00e1lati\nalap\u00edtv\u00e1nyaink. \u00c1m a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma<\/em> helyett a hatalom t\u00f6rv\u00e9nyei<\/em>\nvez\u00e9rlik \u00e9let\u00fcnket. A Patyomkin-\u00e1llam d\u00edszletei puszt\u00e1n imit\u00e1lj\u00e1k a val\u00f3s\u00e1gos\njog\u00e1llamot. A vezet\u0151 test\u00fcletek nem a szervezetek stat\u00fatum\u00e1ban r\u00f6gz\u00edtett szab\u00e1lyok\nszerint m\u0171k\u00f6dnek, hanem a Patyomkin-rendszer cs\u00facs\u00e1n lev\u0151 szem\u00e9ly akarat\u00e1t\nk\u00f6vetik. Orb\u00e1n Viktor pedig – mag\u00e1t bebiztos\u00edtand\u00f3 – korrump\u00e1lja az \u00e1ltala\nkinevezetteket: \u201ehitbizom\u00e1nyba\u201d adja nekik a szervezetet \u00e9s cser\u00e9ben alattval\u00f3i\nengedelmess\u00e9g\u00fck\u00e9rt \u201ekifizet\u0151helyk\u00e9nt\u201d \u2013 bus\u00e1s j\u00f6vedelmet k\u00edn\u00e1lva – m\u0171k\u00f6dteti sz\u00e1mukra.\n <\/p>\n\n\n\n Ha teh\u00e1t a jog\u00e1llam-vita\nnem t\u00e9r ki a val\u00f3s\u00e1g r\u00e9szleteire, a jog\u00e1llami funkci\u00f3k min\u0151s\u00e9g\u00e9nek bemutat\u00e1s\u00e1ra,\nakkor mindegyik f\u00e9l gy\u0151ztesnek nyilv\u00e1n\u00edthatja majd mag\u00e1t, an\u00e9lk\u00fcl, hogy ennek\nb\u00e1rmi k\u00f6vetkezm\u00e9nye lenne. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben kifejlesztett, az orsz\u00e1gok int\u00e9zm\u00e9nyi\nkonstrukci\u00f3inak \u201em\u00e9r\u00e9s\u00e9re\u201d szolg\u00e1l\u00f3 mutat\u00f3sz\u00e1mok<\/em> azonban alkalmasak a t\u00e1rsadalmak\n\u201e\u00e1llapot-felm\u00e9r\u00e9s\u00e9re\u201d. Ezek olyan \u201el\u00e1tleleteket\u201d ny\u00fajtanak az orsz\u00e1gokr\u00f3l,\namelyek megmutatj\u00e1k a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcleteken a \u201ebetegs\u00e9g\u201d el\u0151rehalad\u00e1s\u00e1t. A\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151szakban sz\u00fcletett leletekb\u0151l meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3 az \u00e1llapot javul\u00e1sa vagy\nroml\u00e1sa, s\u0151t m\u00e9g az orsz\u00e1gok \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa is lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik. Vegy\u00fck teh\u00e1t sorba\na jog\u00e1llam m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos – az interneten is szabadon hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151! – mutat\u00f3sz\u00e1mokat.\n<\/p>\n\n\n\n A t\u00e9m\u00e1ban a\nlegm\u00e9lyrehat\u00f3bb elemz\u00e9st a Vil\u00e1gbank v\u00e9gezte, imm\u00e1ron t\u00f6bb \u00e9vtizede folytatva\n\u00e9s rendszeresen k\u00f6zreadva az eredm\u00e9nyeket. (Kaufman, D. et al. 2010. The\nWorldwide Governance Indicators Methodology and Analytical Issues). Az \u00e1ltala\nalkalmazott mutat\u00f3sz\u00e1mok: <\/p>\n\n\n\n 1. Voice\nand Accountability (VA<\/em>): azt m\u00e9ri, milyen m\u00e9rt\u00e9kben van lehet\u0151s\u00e9ge az adott\norsz\u00e1g polg\u00e1rainak megv\u00e1lasztani a nekik megfelel\u0151 korm\u00e1nyt, kifejezni\nv\u00e9lem\u00e9ny\u00fcket \u00e9s l\u00e9trehozni saj\u00e1t politikai szervezeteiket. <\/p>\n\n\n\n 2. Political Stability and Absence of Violence\/Terrorism\n(PV<\/em>): azt mutatja, hogy milyen m\u00e9rt\u00e9kben \u00e1ll fenn a vesz\u00e9lye a politikailag\nmotiv\u00e1lt er\u0151szaknak, az adott korm\u00e1nyzat destabiliz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak, \u00e9s milyen\nhat\u00e9konyan tudja a korm\u00e1ny meghat\u00e1rozni a politik\u00e1j\u00e1t, <\/p>\n\n\n\n 3. Government\nEffectiveness (GE<\/em>): azt \u201em\u00e9ri\u201d, hogy a korm\u00e1nyzat milyen m\u00e9rt\u00e9kben van\ntekintettel a t\u00e1rsadalom val\u00f3s\u00e1gos probl\u00e9m\u00e1ira \u00e9s a t\u00e1rsadalmi szervezetek mennyire\nf\u00fcggetlenek a hatalomt\u00f3l. <\/p>\n\n\n\n 4. Regulatory Quality Regulatory Quality (RQ):<\/em>\nmeg\u00edt\u00e9lhet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a korm\u00e1nyzat milyen hat\u00e9konyan foglalkozik a\nt\u00e1rsadalom probl\u00e9m\u00e1ival, szab\u00e1lyozza a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletek elt\u00e9r\u0151 folyamatait,\n\u00e9s teremt egyens\u00falyt a polg\u00e1rok, az \u00f6nkorm\u00e1nyzatok \u00e9s az \u00fczlet \u00e9rdekei k\u00f6z\u00f6tt. <\/p>\n\n\n\n 5. Rule\nof Law (RL):<\/em> felt\u00e1rja, hogy a t\u00e1rsadalom, a gazdas\u00e1g \u00e9s a politika a\nlefektetett t\u00f6rv\u00e9nyek szerint m\u0171k\u00f6dik-e, mutatja, hogy a szab\u00e1lyok betart\u00e1sa\nmilyen m\u00e9rt\u00e9kben k\u00e9nyszer\u00edthet\u0151 ki, a b\u00edr\u00f3s\u00e1gok milyen m\u00e9rt\u00e9kben f\u00fcggetlenek. <\/p>\n\n\n\n 6. Control\nof Corruption (CC):<\/em> azt mutatja, hogy a h\u00e9tk\u00f6znapokban \u00e9s a t\u00e1rsadalmi int\u00e9zm\u00e9nyekben\nmilyen m\u00e9rt\u00e9kben t\u00e9rnek el a szab\u00e1lyokt\u00f3l az egy\u00e9ni haszonszerz\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben. <\/p>\n\n\n\n A Vil\u00e1gbank\nmellett tov\u00e1bbi, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen, \u00edgy egym\u00e1s eredm\u00e9nyeit kontroll\u00e1lni k\u00e9pes\nszervezet k\u00edn\u00e1l hasonl\u00f3 mutat\u00f3sz\u00e1mokat: <\/p>\n\n\n\n 7. Rule of Law Index <\/em><\/a>: <\/em>a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalm\u00e1nak \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t \u201em\u00e9r\u0151\u201d jelz\u0151sz\u00e1m\nmegmutatja mennyire kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 az \u00e9let, \u00e9s milyen min\u0151s\u00e9g\u0171ek a t\u00f6rv\u00e9nyek az\nadott orsz\u00e1gban. (World Justice Project) <\/p>\n\n\n\n 8. Democracy Index <\/em><\/a>: egy orsz\u00e1g demokr\u00e1ci\u00e1j\u00e1nak \u00e1llapot\u00e1t\nmeghat\u00e1roz\u00f3 legfontosabb \u00f6sszetev\u0151kb\u0151l alkott\u00e1k, \u00edgy objekt\u00edv m\u00e9rc\u00e9t k\u00edn\u00e1l annak\nmin\u0151s\u00e9g\u00e9nek m\u00e9r\u00e9s\u00e9re. (The Economist) <\/p>\n\n\n\n