<\/p>\n
Ismeretlen t\u00e1jakra k\u00e9sz\u00fcl\u0151dve csak az ostob\u00e1k indulnak \u00fatnak t\u00e9rk\u00e9p n\u00e9lk\u00fcl. A legt\u00f6bb\u00fcnk megtapasztalta, milyen is elveszetten b\u00f3kl\u00e1szni, \u00e9s bizonytalanul keresni a c\u00e9l\u00e1llom\u00e1st egy idegen v\u00e1rosban. Amikor v\u00e9gs\u0151 k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s\u00fcnkben a helyiekn\u00e9l t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dunk: ah\u00e1ny embert k\u00e9rdez\u00fcnk, annyi f\u00e9l\u00e9t mondanak. Ilyenkor megfogadjuk: soha nem indulunk t\u00f6bb\u00e9 el, hogy ne t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dn\u00e1nk, mi v\u00e1r r\u00e1nk a helysz\u00ednen. A nemr\u00e9g zajlott Magyarorsz\u00e1g Bar\u00e1tai alap\u00edtv\u00e1ny konferenci\u00e1j\u00e1n, Orb\u00e1n Viktor r\u00f6vid hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1s\u00e1t meghallgatva \u00f6tl\u00f6tt eszembe egy politikai \u00fatvonal-tervez\u0151 (Political Positioning System – PPS) \u00f6tlete. A minisztereln\u00f6k ugyanis felrajzolta hallgat\u00f3s\u00e1ga el\u0151tt azt a politikai t\u00e1jk\u00e9pet, amin a vil\u00e1g orsz\u00e1gai \u201eb\u00f3kl\u00e1sznak\u201d, egyben beavatta nemzet\u00e9t a felt\u00e1rul\u00f3 lehet\u0151s\u00e9gekbe. Mint a korm\u00e1nyt kem\u00e9nyen markol\u00f3, magabiztos sof\u0151r, nem k\u00e9rdezte a h\u00e1tul \u00fcl\u0151ket, csak odavetette, milyen c\u00e9l\u00e1llom\u00e1s fel\u00e9 veszi \u00fatj\u00e1t. Szavai azonban nem tett\u00e9k vil\u00e1gosabb\u00e1 a j\u00f6v\u0151t, az indokok meg v\u00e9gk\u00e9pp a hom\u00e1lyba vesztek.<\/p>\n
A sz\u00e9p \u00e9s b\u00edztat\u00f3 j\u00f6v\u0151 mes\u00e9j\u00e9t az elm\u00falt 25 \u00e9vben – meg persze el\u0151tte is – sokakt\u00f3l hallottuk m\u00e1r. \u00cdg\u00e9rtek napf\u00e9nyes, lank\u00e1s t\u00e1jakat, vagy \u00e9ppen sima, k\u00e9nyelmes sztr\u00e1d\u00e1t. \u00c9s helyette es\u0151s fergeteg, \u00fattalan t\u00e1j, \u00e9s lez\u00e1rt aut\u00f3p\u00e1lya v\u00e1rt r\u00e1nk. Miut\u00e1n k\u00e9telked\u0151k lett\u00fcnk \u2013 hiszen oly sokf\u00e9l\u00e9vel bolond\u00edtottak \u2013 most m\u00e1r igaz\u00e1n j\u00f3 volna egy t\u00e9rk\u00e9p, amelyr\u0151l egy\u00e9rtelm\u0171en leolvashatn\u00e1nk: merre is j\u00e1runk, mi v\u00e1r r\u00e1nk, \u00e9s merre kellene\/lehetne tov\u00e1bb haladni. S\u0151t, legsz\u00edvesebben egy PPS-re b\u00edzn\u00e1nk magunkat. Erre elegend\u0151 r\u00e1b\u00f6kni, \u00e9s m\u00e1r mutatja is merre j\u00e1runk. Ha pedig elt\u00e9r\u00fcnk tan\u00e1cs\u00e1t\u00f3l, \u201ebesz\u00f3l nek\u00fcnk\u201d, \u00e9s azt ism\u00e9telgeti ideges\u00edt\u0151 g\u00e9phangj\u00e1n: \u00fajratervez\u00e9s\u2026fordulj balra.., vagy, a legk\u00f6zelebbi lehajt\u00f3n\u00e1l t\u00e9rj jobbra..<\/p>\n
Azt gondoln\u00e1nk, ilyen politikai \u00fatvonalt\u00e9rk\u00e9p csak a v\u00e1gyak birodalm\u00e1ban l\u00e9tezik. De ez t\u00e9ved\u00e9s. T\u00f6bb is van, de a legink\u00e1bb elfogadott: a politika-helyzet \u00e9rt\u00e9kel\u0151 m\u00e1trix<\/em>, amelyen egy orsz\u00e1g helyzet\u00e9t \u2013 mik\u00e9nt a f\u00f6ldrajzi t\u00e9rk\u00e9peken az \u00e9szak-d\u00e9l ir\u00e1ny – a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9se <\/em>\u00e9s az egy\u00e9n jogainak m\u00e9rt\u00e9ke<\/em> jel\u00f6lik ki. (Alexander, A. – Welzel, C. Measuring Effective Democracy. in. Comparative Politics. 2012.) Ez a k\u00e9t \u00f6sszetev\u0151 a f\u0151 meghat\u00e1roz\u00f3ja az emberek viselked\u00e9s\u00e9nek, a v\u00e1llalatok hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak, \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek. A t\u00f6rv\u00e9nyek-hatalma <\/em>sk\u00e1l\u00e1n a t\u00e1rsadalom aktorait k\u00f6r\u00fclvev\u0151 k\u00f6rnyezet jellegzetess\u00e9gei t\u00e1rulnak fel. Az egyik v\u00e9gpont pontosan kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3, stabil vil\u00e1gra utal, m\u00edg a m\u00e1sik bizonytalan \u00e9s kaotikus vil\u00e1g t\u00e9rs\u00e9ge. A politikai t\u00e9rk\u00e9p m\u00e1sik tengely\u00e9t az egy\u00e9nek jogai \u00e9s szabads\u00e1ga<\/em> alkotja. Ennek a sk\u00e1l\u00e1nak az egyik v\u00e9gpontj\u00e1n teljes a szabads\u00e1g, t\u00f6k\u00e9letes az egy\u00e9n auton\u00f3mi\u00e1ja, m\u00edg a m\u00e1sikon az aktorok csak azt tehetik meg, amit parancsok \u00edrnak el\u0151, a viselked\u00e9st itt a hatalom k\u00e9nyszerei vez\u00e9rlik.<\/p>\n Ezeket az \u00f6sszetev\u0151ket a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le int\u00e9zm\u00e9ny-min\u0151s\u00edt\u0151k \u2013 a Vil\u00e1gbank, a Freedom House, az Economic Intelligece Unit stb. – viszonylag pontosan m\u00e9rik. A f\u00fcggetlen nemzetk\u00f6zi szervezetek azut\u00e1n rendszeresen f\u00e9lremagyar\u00e1zhatatlan \u201eoszt\u00e1lyzatokat\u201d osztanak ki a F\u00f6ld, m\u00e1sf\u00e9l sz\u00e1z \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1llama sz\u00e1m\u00e1ra. Ennek alapj\u00e1n az orsz\u00e1gok pillanatnyi helyzete, elmozdul\u00e1suk \u00f6nmagukhoz \u00e9s m\u00e1s orsz\u00e1gokhoz k\u00e9pest pontosan nyomon k\u00f6vethet\u0151. Ha az eligazod\u00e1st megk\u00f6nny\u00edtend\u0151, a megadott k\u00e9t \u00f6sszetev\u0151 0-100 sk\u00e1l\u00e1j\u00e1t kijel\u00f6lj\u00fck, az al\u00e1bbi \u2013 a sz\u00e9less\u00e9gi \u00e9s a hossz\u00fas\u00e1gi fokok \u00e1ltal felosztott f\u00f6ldrajzi t\u00e9rk\u00e9phez hasonl\u00f3 \u2013 az politikai t\u00e9rk\u00e9pet kapjuk.<\/p>\n <\/p>\n A t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma<\/em> \u00e9s a polg\u00e1ri jogok<\/em> koordin\u00e1ta-rendszer \u2013 a fenti \u00e1bra szerint – n\u00e9gy jellegzetes t\u00e9rr\u00e9szre bontja a politikai m\u00e1trixot. A jobb-fels\u0151 n\u00e9gyzet a hat\u00e9kony demokr\u00e1cia<\/em> tartom\u00e1nya: itt egyar\u00e1nt \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma \u00e9s az egy\u00e9n szabads\u00e1ga. Ide tartoznak, – a fels\u0151 sarokhoz k\u00f6zel – a skandin\u00e1vok, a hollandok, \u00e9s a sv\u00e1jciak, kiss\u00e9 lejjebb, N\u00e9metorsz\u00e1g, Ausztria, Franciaorsz\u00e1g, USA \u00e9s Jap\u00e1n. A bal-fels\u0151 n\u00e9gyzet a racion\u00e1lis autokr\u00e1cia<\/em> t\u00e9rs\u00e9ge: itt a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl, de a polg\u00e1ri jogok s\u00e9r\u00fclnek. Tipikus p\u00e9ld\u00e1ja Szingap\u00far, de kiss\u00e9 lejjebb, itt tal\u00e1lhat\u00f3k, Malajzia, \u00e9s Kuvait, m\u00e9g lejjebb, a felez\u0151vonal fel\u00e9 Tun\u00e9zia. A jobb-als\u00f3 n\u00e9gyzet a \u201es\u00e9r\u00fclt\u201d demokr\u00e1ci\u00e1k<\/em> birodalma: az egy\u00e9nek politikai jogai alapvet\u0151en biztos\u00edtottak, demokratikus v\u00e1laszt\u00e1sokat is tartanak, ugyanakkor a t\u00f6rv\u00e9nyek nem \u201ek\u0151be v\u00e9sett\u201d szab\u00e1lyk\u00e9nt, hanem a hatalom k\u00e9ny\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u0151en \u00e9s az oligarchi\u00e1k \u00e1ltal befoly\u00e1solt m\u00f3don m\u0171k\u00f6dnek. Ide sorolhat\u00f3 D\u00e9l-Amerika sok orsz\u00e1ga, \u00e9s a Balk\u00e1n j\u00f3 r\u00e9sze. V\u00e9g\u00fcl, a m\u00e1trix bal-als\u00f3 n\u00e9gyzet orsz\u00e1gait despotikus autokr\u00e1ciak\u00e9nt<\/em> jellemzik: itt egyar\u00e1nt s\u00e9r\u00fcl a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalma, illetve a politikai \u00e9s egy\u00e9ni jogok. A bal-als\u00f3 sarok k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3k a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fak \u00e1ltal d\u00falt t\u00e9rs\u00e9gek (Szom\u00e1lia, vagy Afganiszt\u00e1n), kiss\u00e9 feljebb a dikt\u00e1torok \u00e1ltal uralt rendszerek \u2013 mint Zimbabwe vagy \u00c9szak-Korea – m\u00e9g feljebb, Feh\u00e9r-Oroszorsz\u00e1g, majd a m\u00e1trix felez\u0151-vonal\u00e1nak k\u00f6zel\u00e9ben, Ir\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3k.<\/p>\n A 20. sz\u00e1zad politikai t\u00f6rt\u00e9nete j\u00f3l szeml\u00e9ltethet\u0151 a m\u00e1trixban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elmozdul\u00e1ssal. 1900 t\u00e1j\u00e1n a f\u00f6ld t\u00e1rsadalmai a bal als\u00f3 n\u00e9gyzetbe estek. M\u00e9g az akkori legfejlettebbek politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi szerkezete is, az un. patrim\u00f3ni\u00e1lis t\u00e1rsadalom (M. Weber) fogalm\u00e1val volt le\u00edrhat\u00f3. Ennek l\u00e9nyege: a 19. sz\u00e1zad gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9se \u00e9s a demokr\u00e1cia halad\u00e1sa ellen\u00e9re, a vagyonok \u00e9s a hatalom, kev\u00e9ssz\u00e1m\u00fa csal\u00e1d kez\u00e9ben \u00f6sszpontosult. Alapjaiban \u0151k d\u00f6nt\u00f6ttek a javak \u00e9s a hatalom eloszt\u00e1s\u00e1nak szab\u00e1lyair\u00f3l. Nem engedtek belesz\u00f3l\u00e1st a politik\u00e1ba, \u00e9s \u0151rk\u00f6dtek, \u201ek\u00edv\u00fclr\u0151l\u201d ne lehessen bet\u00f6rni soraik k\u00f6zz\u00e9. A kiemelked\u00e9st \u00e9s a gazdagod\u00e1st alapvet\u0151en a beh\u00e1zasod\u00e1s \u00e9s szolg\u00e1latba l\u00e9p\u00e9s tette lehet\u0151v\u00e9. Ha napjaink irigyelt t\u00e1rsadalmainak \u201eifj\u00fakor\u00e1t\u201d elemezz\u00fck, megh\u00f6kkent\u0151 p\u00e9ld\u00e1kkal szembes\u00fclhet\u00fcnk. Ibsen \u2013 egy norv\u00e9g kisv\u00e1rosban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 – \u201eA n\u00e9p ellens\u00e9ge\u201d c\u00edm\u0171 sz\u00edndarabja, mintha a mai magyar val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l l\u00e9pne el\u0151. Anglia \u2013 a sokak \u00e1ltal csod\u00e1lt p\u00e9ldak\u00e9p – a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n O. Wilde-ot, majd alig f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada, A. Turing-ot kergette hal\u00e1lba homoszexualit\u00e1suk miatt. \u00c9s a sv\u00e1jciak, m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizede is elutas\u00edtott\u00e1k a n\u0151k szavazati jog\u00e1t.<\/p>\n Eg\u00e9sz\u00e9ben azonban a m\u00falt sz\u00e1zad folyam\u00e1n a polg\u00e1ri t\u00e1rsadalmak – mintha ellen\u00e1llhatatlan m\u00e1gnes vonzotta volna \u0151ket – fokozatosan a jobb fels\u0151 sarok fel\u00e9 mozdultak el. Az el\u0151rehalad\u00e1st alapjaiban egy sok\u00e1ig rejtve marad\u00f3 t\u00e9nyez\u0151 \u2013 a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly forradalma – v\u00e1ltotta ki. A 20. sz\u00e1zad \u00fagy k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt be, hogy az egyenl\u0151tlens\u00e9gek \u2013 a munk\u00e1nak a t\u0151k\u00e9t\u0151l elmarad\u00f3 hozad\u00e9ka miatt (Piketty) \u2013 n\u00f6veked\u00e9se folytat\u00f3dik. A val\u00f3s\u00e1gban azonban – mint Piketty \u00e9s m\u00e1sok bizony\u00edtott\u00e1k – az 1910-1970 k\u00f6z\u00f6tt az egyenl\u0151tlens\u00e9gek cs\u00f6kkentek. A kiemelked\u0151 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly kik\u00e9nyszer\u00edtette a termel\u00e9kenys\u00e9ggel ar\u00e1nyos b\u00e9remelked\u00e9st, \u00e9s n\u00f6vekv\u0151 k\u00e9pzetts\u00e9g\u00e9re \u00e9s politikai aktivit\u00e1s\u00e1ra t\u00e1maszkodva egyre ink\u00e1bb a maga k\u00e9p\u00e9re form\u00e1lta a t\u00e1rsadalmat. Megt\u00f6rte a patrim\u00f3ni\u00e1lis oligarchi\u00e1k hatalm\u00e1t, \u00e9s fokozatosan kisz\u00e9les\u00edtette a politikai demokr\u00e1ci\u00e1t, b\u0151v\u00edtette az egy\u00e9ni jogokat, \u00e9s n\u00f6velte a felel\u0151s \u00e1llam min\u0151s\u00e9g\u00e9t.\u00a0 Ez k\u00f6sz\u00f6n vissza a jobb fels\u0151 sarok fel\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elmozdul\u00e1sban.<\/p>\n A j\u00f6v\u0151 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l azonban alapvet\u0151en fontos, hogy napjainkra kezd vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lni az el\u0151rehalad\u00e1s \u201efinomszerkezete\u201d. F. Fukuyama leg\u00fajabb k\u00f6nyv\u00e9ben (Political Order and Political Decay: From the French Revolution to the Present. 2014.) felt\u00e1rta, hogy a t\u00e1rsadalmak el\u0151tt – t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s t\u00e1rsadalmi okokb\u00f3l – k\u00e9t \u00fat: az \u201e\u00e9szaki\u201d \u00e9s a \u201ed\u00e9li\u201d p\u00e1lya bukkan fel. Az \u201e\u00e9szak \u00faton\u201d \u2013 a skandin\u00e1vok, a hollandok \u00e9s a sv\u00e1jciak \u2013 el\u0151bb alak\u00edtottak ki felel\u0151s \u00e1llamot \u00e9s csak ut\u00e1na sz\u00e9les\u00edtett\u00e9k ki a demokr\u00e1ci\u00e1t, m\u00edg a \u201ed\u00e9lin\u201d \u2013 a mediterr\u00e1nok \u2013 felel\u0151s \u00e1llam kialak\u00edt\u00e1sa el\u0151bb tett\u00e9k \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 a v\u00e1laszt\u00f3jogot. A t\u00f6rt\u00e9nelem tanuls\u00e1ga szerint az \u201e\u00e9szaki \u00faton\u201d \u2013 megt\u00f6rve a patrim\u00f3ni\u00e1lis szerkezetet \u2013 hat\u00e9konyabb, egyenl\u0151bb \u00e9s kiegyens\u00falyozottabb t\u00e1rsadalmak j\u00f6hettek l\u00e9tre. A \u201ed\u00e9li \u00faton\u201d viszont az oligarchi\u00e1k harca rendre \u00fajratermelte a patrim\u00f3ni\u00e1lis szerkezetet. Ezek a t\u00e1rsadalmak \u2013 pl. G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g \u2013 \u00fajra \u00e9s \u00fajra nekilend\u00fcltek, majd rendre visszarendez\u0151dtek.<\/p>\n Az \u201e\u00e9szaki \u00faton\u201d az el\u0151rehalad\u00e1st m\u00e9g egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s konvergencia is k\u00eds\u00e9rte. M\u00edg indul\u00e1skor sz\u00e1m\u00edtott, vajon egy adott orsz\u00e1g monarchia vagy k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g-e, a 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re ez l\u00e9nyegtelenn\u00e9 v\u00e1lt. A nemzetek \u201et\u00edzpr\u00f3ba verseny\u00e9ben\u201d – amelyben a helyez\u00e9s, a fejletts\u00e9g mutat\u00f3sz\u00e1mai, a versenyk\u00e9pess\u00e9g, a korrupci\u00f3, a jog\u00e1llamis\u00e1g, a demokr\u00e1cia, \u00e9s a felel\u0151s korm\u00e1nyz\u00e1s indexei alapj\u00e1n \u00e1llap\u00edthat\u00f3 meg – az els\u0151 t\u00edz k\u00f6z\u00f6tt 7 monarchia (pl. D\u00e1nia, Hollandia, Norv\u00e9gia stb.) \u00e9s csak 3 k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g (Finnorsz\u00e1g, Sv\u00e1jc \u00e9s Izland) van, b\u00e1r az els\u0151 20 k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r kiegyenl\u00edt\u0151dik a mez\u0151ny! Mintha az \u201eAnna Karenina\u201d- a csal\u00e1dokra vonatkoz\u00f3 \u2013 ismert els\u0151 bekezd\u00e9se a nemzetek vil\u00e1g\u00e1ban is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclne: \u201eMinden boldog nemzet egyforma, minden boldogtalan, a maga m\u00f3dj\u00e1n az\u201d.<\/p>\n Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l \u00e9rdekes az 1990 ut\u00e1n a Kelet- \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pai \u201erendszerv\u00e1lt\u00f3k\u201d politikai \u00e9let-p\u00e1ly\u00e1ja. A volt szocialista orsz\u00e1gok a bal-als\u00f3 n\u00e9gyzet fels\u0151 sark\u00e1b\u00f3l indulva el\u0151sz\u00f6r a m\u00e1trix k\u00f6zep\u00e9re \u2013 a felez\u0151vonalak tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1hoz \u2013 ugrottak, majd elkezdt\u00e9k \u201ehossz\u00fa menetel\u00e9s\u00fcket\u201d a m\u00e1trix jobb-fels\u0151 r\u00e9sze fel\u00e9. Magyarorsz\u00e1g ekkor m\u00e9g vezette a \u201ek\u00e9s\u0151n j\u00f6v\u0151k\u201d mez\u0151ny\u00e9t. Az \u00e1lom az volt, hogy \u2013 k\u00f6vetve a nyugat-eur\u00f3pai trendet – fokozatosan a jobb-fels\u0151 cs\u00facs fel\u00e9 mozdulunk el. 2000-ig a folyamat nagyj\u00e1b\u00f3l \u00edgy is zajlott. Azt k\u00f6vet\u0151en azonban eg\u00e9sz Kelet- Eur\u00f3pa megtorpant. Magyarorsz\u00e1g viszont nemcsak elbizonytalanodott, n\u00e1lunk egy\u00e9rtelm\u0171 visszarendez\u0151d\u00e9s ment v\u00e9gbe. T\u00e1rsadalmunk 2000-2010 k\u00f6z\u00f6tt a m\u00e1trix jobb als\u00f3 kock\u00e1ja \u2013 a rosszul m\u0171k\u00f6d\u0151 – s\u00e9r\u00fclt demokr\u00e1cia<\/em> fel\u00e9 sodr\u00f3dott.<\/p>\n A 2010-es v\u00e1laszt\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151en, a 2\/3-os felhatalmaz\u00e1sra t\u00e1maszkodva, Orb\u00e1n Viktornak lehet\u0151s\u00e9ge lett volna – sokan ennek rem\u00e9ny\u00e9ben is adt\u00e1k r\u00e1 a voksukat \u2013 hogy ford\u00edtson a kedvez\u0151tlen trenden. Nem ez t\u00f6rt\u00e9nt! Minden hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 adat \u2013 a felel\u0151s korm\u00e1nyz\u00e1s, a demokr\u00e1cia, a szabads\u00e1g, a korrupci\u00f3s \u00e9s a versenyk\u00e9pess\u00e9gi indexek – az orsz\u00e1g helyzet\u00e9nek egy\u00e9rtelm\u0171en roml\u00e1s\u00e1t mutatja. Magyarorsz\u00e1g fokozatosan az 1990-es elindul\u00e1si helyzet fel\u00e9, vagyis a despotikus autokr\u00e1cia ir\u00e1ny\u00e1ba kezdett sodr\u00f3dni. A minisztereln\u00f6k mostani besz\u00e9de nem t\u00e9rt el a kor\u00e1bban – Tusn\u00e1df\u00fcrd\u0151n \u00e9s m\u00e1sutt \u2013 elmondottakt\u00f3l. A r\u00f6vid, gyakran odavetett mondatok bepillant\u00e1st engednek Orb\u00e1n Viktor gondolataiba: milyennek l\u00e1tja a kibontakoz\u00f3 \u00faj vil\u00e1got, \u00e9s ebben milyen utakat v\u00e9l felfedezni Magyarorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra. \u00a0\u00c9s a kibontakoz\u00f3 k\u00e9p a j\u00f6v\u0151 szempontj\u00e1b\u00f3l – fenyeget\u0151.<\/p>\n Szembes\u00edts\u00fck a minisztereln\u00f6k narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t a politika-m\u00e1trix t\u00e1jk\u00e9p\u00e9n kirajzol\u00f3d\u00f3 \u00fatvonalakkal. Az elm\u00falt negyedsz\u00e1zad m\u00e9rleg\u00e9t azzal vonhatjuk meg, hogy 2015-ben nagyj\u00e1b\u00f3l az 1990-es szabad v\u00e1laszt\u00e1sok megtestes\u00edtett elindul\u00e1si ponthoz \u00e9rkezt\u00fcnk vissza. Ez azt jelenti, hogy a m\u00e1trix k\u00f6zep\u00e9n, a felez\u0151vonalak tal\u00e1lkoz\u00e1sa \u00e1ltal kirajzolt \u201ekereszt\u00fatn\u00e1l\u201d \u00e1llunk. K\u00f6rbepillantva, a n\u00e9gy sarok fel\u00e9 – n\u00e9gy alapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151 j\u00f6v\u0151k\u00e9p ir\u00e1ny\u00e1ba – lehet elmozdulni. A k\u00e9t \u201eals\u00f3\u201d \u00fat, ijeszt\u0151 vil\u00e1g fel\u00e9 vezet. A jobb-als\u00f3 ir\u00e1ny \u2013 a s\u00e9r\u00fclt demokr\u00e1ci\u00e1k<\/em> \u2013 a d\u00e9l-amerikai ban\u00e1nk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gok fel\u00e9 visz. Itt ugyan t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 szabad v\u00e1laszt\u00e1sokat tartanak, de a hatalmat vet\u00e9lked\u0151 oligarchi\u00e1k birtokolj\u00e1k. Ezek elfoglalj\u00e1k az \u00e1llamot, kisaj\u00e1t\u00edtj\u00e1k forr\u00e1sait, \u00e9s az \u00e9ppen hatalomra ker\u00fcl\u0151k \u00f6nmaguk sz\u00e1m\u00e1ra osztj\u00e1k ki a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g vagyon\u00e1t. A bal \u201eals\u00f3\u201d \u00fat m\u00e9g rettent\u0151bb: ez visszafel\u00e9 – az egyszer m\u00e1r magunk m\u00f6g\u00f6tt hagyott diktat\u00fara \u2013 a despotikus autokr\u00e1cia<\/em> ir\u00e1ny\u00e1ba vezet. Ennek p\u00e9ld\u00e1it Afrika puccsokt\u00f3l \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthatatlan v\u00e1ls\u00e1gokt\u00f3l gy\u00f6t\u00f6rt vil\u00e1ga szeml\u00e9lteti. De Ukrajna \u00e9s Koszov\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja jelzi, Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban is bek\u00f6vetkezhet a k\u00e1osz forgat\u00f3k\u00f6nyve.<\/p>\n Rem\u00e9nyt kiz\u00e1r\u00f3lag a \u201efels\u0151\u201d utak alternat\u00edv\u00e1i k\u00edn\u00e1lnak. Baloldali emelked\u0151 a racion\u00e1lis autokr\u00e1cia<\/em>, azaz Szingap\u00far ir\u00e1ny\u00e1ba vezet. Itt az egyeduralkod\u00f3, a t\u00f6rv\u00e9nyek hatalm\u00e1t k\u00f6vetkezetesen \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtve igazgatja a t\u00e1rsadalmat: a vil\u00e1gpiacra nyitott gazdas\u00e1got, tiszta versenyt, teljes\u00edtm\u00e9ny alap\u00fa kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1st, magas min\u0151s\u00e9g\u0171 \u00e1llamot hoz l\u00e9tre, de a versenyz\u0151 demokr\u00e1cia int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9t elutas\u00edtja, \u00e9s az egy\u00e9n jogait is sz\u0171k\u00edti. V\u00e9g\u00fcl, a jobb-fel\u00e9 vezet\u0151, \u201e\u00e9szaki fels\u0151\u201d \u00fat – a rendszerv\u00e1lt\u00e1s eredeti v\u00edzi\u00f3j\u00e1t – a hat\u00e9kony demokr\u00e1cia<\/em> alternat\u00edv\u00e1j\u00e1t testes\u00edti meg. \u201eH\u00e1tr\u00e1nya\u201d: fegyelmet, kitart\u00e1st, alkalmazkod\u00f3-k\u00e9szs\u00e9get, toleranci\u00e1t, \u00e1tl\u00e1that\u00f3 \u00e1llamot, \u00e9s teljes\u00edtm\u00e9nyt ig\u00e9nyel. Ezt az ir\u00e1nyt Hollandia \u00e9s D\u00e1nia, vagy Sv\u00e1jc \u00e9s Finnorsz\u00e1g vet\u00edti el\u00e9nk. Hogy a n\u00e9gy politikai \u00e9gt\u00e1j melyike fel\u00e9 indulunk, az \u2013 \u00edgy szoktuk mondani – rajtunk m\u00falik. A val\u00f3s\u00e1gban azonban a lehet\u0151s\u00e9gek j\u00f3val behat\u00e1roltabbak.<\/p>\n Az Orb\u00e1n Viktor \u00e1ltal felrajzolt j\u00f6v\u0151k\u00e9p egy ijeszt\u0151 \u2013 m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen \u00e9s retrogr\u00e1d – modellt rajzol el\u00e9nk. Nem a sz\u00e1nd\u00e9kok a fontosak, ne is a szavakb\u00f3l pr\u00f3b\u00e1ljuk kiolvasni a j\u00f6v\u0151t. A modell logik\u00e1j\u00e1ra figyelj\u00fcnk. A t\u00e1rsadalmi szervezetek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 felt\u00e9telei vannak, amelyek n\u00e9lk\u00fcl azok nem m\u0171k\u00f6dtethet\u0151k hat\u00e9konyan. Nem v\u00e1logathatunk szabadon az alkalmazni k\u00edv\u00e1nt int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt sem. Nem hozhatunk pillanatnyi \u00e9rdekeinket szolg\u00e1l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyeket, mert azok egym\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t leronthatj\u00e1k. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt kifejl\u0151d\u0151 szervezeti megold\u00e1sok nem illeszthet\u0151k hat\u00e9konyan \u00f6ssze. Hi\u00e1ba nevezed meg c\u00e9l\u00e1llom\u00e1sk\u00e9nt Szingap\u00fart, ha az \u00e1ltalad teremtett rendszer korrupci\u00f3ja, a Balk\u00e1nt id\u00e9zi, klientizmusa a D\u00e9l-Amerikai ban\u00e1nk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gokat, a vez\u00e9r szesz\u00e9lyei pedig Afrika kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1t. A k\u00f6zfoglalkoztat\u00e1s rendszere, a folyamatos elitv\u00e1lt\u00e1s, a kinevezett gazdas\u00e1gi oligarch\u00e1k, a szem\u00e9lyhez k\u00f6t\u0151d\u0151 kliensekkel megt\u00f6lt\u00f6tt int\u00e9zm\u00e9nyek, mind a t\u00e1rsadalom \u00fajra-patrim\u00f3niz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t mutatj\u00e1k. Hi\u00e1ba hivatkozik teh\u00e1t Orb\u00e1n Viktor a \u201emunkaalap\u00fa\u201d \u00e1zsiai t\u00e1rsadalmak p\u00e9ld\u00e1ira, a val\u00f3s\u00e1gban K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsia diktat\u00far\u00e1i fel\u00e9 vezeti az orsz\u00e1got.<\/p>\n A magyar t\u00e1rsadalom ma ism\u00e9t ott tart, mint negyed sz\u00e1zaddal ezel\u0151tt, de m\u00e1s lelki \u00e1llapotban: ill\u00fazi\u00f3it vesz\u00edtve, es\u00e9lyeit elvesztegetve, a polg\u00e1rok bizalm\u00e1t elj\u00e1tszva, \u00e9s megf\u00e1radva az egym\u00e1st kiszor\u00edtani igyekv\u0151 elitek harc\u00e1ban. \u00a0Ebben a helyzetben az esem\u00e9nyeket nem a bizalom \u00e9s a j\u00f3-sz\u00e1nd\u00e9k logik\u00e1ja \u00edrja, legfeljebb a politikai elit tanul\u00f3- \u00e9s alkalmazkod\u00e1s\u00e9g\u00e9re lehet sz\u00e1m\u00edtani. Az vil\u00e1gosan l\u00e1that\u00f3, milyen k\u00f6rnyezet veszi k\u00f6r\u00fcl Magyarorsz\u00e1got. Ezt a vil\u00e1got – egy\u00e9bk\u00e9nt helyesen \u2013 \u00edgy jellemezte a minisztereln\u00f6k: bizonytalan, kisz\u00e1m\u00edthatatlan \u00e9s v\u00e1ls\u00e1gokkal teli. A t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalatok szerint ezekhez a felt\u00e9telekhez \u2013 minden gondjuk ellen\u00e9re \u2013 a jobb fels\u0151 n\u00e9gyzet t\u00e1rsadalmai k\u00e9pesek legjobban alkalmazkodni. Akkor pedig, Bats\u00e1nyi int\u00e9s\u00e9t – \u201eVigy\u00e1z\u00f3 szemetek P\u00e1rizsra vess\u00e9tek\u201d \u2013 megsz\u00edvlelve, ma azt kell mondani: vigy\u00e1z\u00f3 tekintet\u00fcnket a \u201efels\u0151-\u00e9szaki\u201d \u00faton j\u00e1r\u00f3, kis eur\u00f3pai orsz\u00e1gok \u2013 Norv\u00e9gia, Sv\u00e9dorsz\u00e1g, Hollandia, Finnorsz\u00e1g, \u00e9s Sv\u00e1jc \u2013 p\u00e9ld\u00e1j\u00e1ra kell vetni. S, hogy ne kelljen oly sokat v\u00e1logatni, k\u00f6vess\u00fck F. Fukuyma tan\u00e1cs\u00e1t, aki \u2013 helyesb\u00edtve 25 \u00e9vvel ezel\u0151tti, a t\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9g\u00e9t hirdet\u0151 el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9t \u2013 most megjelent k\u00f6nyv\u00e9ben \u00faj jelsz\u00f3t adott ki: jussunk el D\u00e1ni\u00e1ba<\/strong>.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Ismeretlen t\u00e1jakra k\u00e9sz\u00fcl\u0151dve csak az ostob\u00e1k indulnak \u00fatnak t\u00e9rk\u00e9p n\u00e9lk\u00fcl. A legt\u00f6bb\u00fcnk megtapasztalta, milyen is elveszetten b\u00f3kl\u00e1szni, \u00e9s bizonytalanul keresni a c\u00e9l\u00e1llom\u00e1st egy idegen v\u00e1rosban. Amikor v\u00e9gs\u0151 k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s\u00fcnkben a helyiekn\u00e9l t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dunk: ah\u00e1ny embert k\u00e9rdez\u00fcnk, annyi f\u00e9l\u00e9t mondanak. Ilyenkor megfogadjuk: soha nem indulunk t\u00f6bb\u00e9 el, hogy ne t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dn\u00e1nk, mi v\u00e1r r\u00e1nk a helysz\u00ednen. A nemr\u00e9g […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/85"}],"collection":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=85"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/85\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":86,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/85\/revisions\/86"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=85"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=85"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=85"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}