Az egyenl\u0151tlens\u00e9g ellen\u00e1llhatatlan, de f\u00e9lre\u00e9rthet\u0151 gondolata.<\/p>\n
\u201eNincs ellen\u00e1llhatatlanabb – id\u00e9zik gyakran – mint egy gondolat, amelynek elj\u00f6tt az ideje.\u201d Ez magyar\u00e1zza, hogy a politik\u00e1ban a siker, j\u00f3r\u00e9szt azon m\u00falik, szembe megy\u00fcnk-e a t\u00f6rt\u00e9nelemmel, vagy hagyjuk, hogy vezessen minket. Az, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem vel\u00fcnk van, vagy ellen\u00fcnk, onnan ismerhetj\u00fck fel, hogy eltakar\u00edtja utunkb\u00f3l az akad\u00e1lyokat, vagy ellenkez\u0151leg, folytonosan ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1ba \u00fctk\u00f6z\u00fcnk. A sikeres politika a fenti \u00e9rtelemben nem a m\u00falt, hanem a j\u00f6v\u0151 k\u00e9rd\u00e9seire v\u00e1laszol. Ehhez k\u00e9pest a demokratikus ellenz\u00e9k j\u00f3 esetben a m\u00falt h\u00e9t esem\u00e9nyeire reag\u00e1l, t\u00f6bbnyire azonban a r\u00e9gi sz\u00e1zadok narrat\u00edv\u00e1it ism\u00e9telgeti. Pedig, a j\u00f6v\u0151 csat\u00e1ira a m\u00falt fegyvereivel k\u00e9sz\u00fclni – biztos veres\u00e9g! Sikert csak a 21. sz\u00e1zad ellen\u00e1llhatatlan gondolatainak<\/em> felismer\u00e9s\u00e9t\u0151l rem\u00e9lhet\u00fcnk.<\/p>\n Megszoktuk, hogy az ellen\u00e1llhatatlan gondolatok a m\u00falt tapasztalataib\u00f3l olvashat\u00f3k ki. \u201eMin\u00e9l messzebbre tekintsz vissza a m\u00faltba \u2013 id\u00e9zik ennek bizonys\u00e1g\u00e1ul, W. Churchill mond\u00e1s\u00e1t – ann\u00e1l tov\u00e1bb l\u00e1tsz el\u0151re a j\u00f6v\u0151be.\u201d Ez \u201enorm\u00e1l\u201d korokban val\u00f3ban \u00edgy is van. \u00c1m napjainkban precedens n\u00e9lk\u00fcli helyzet alakult ki. Nem a r\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9net folytat\u00f3dik. Nem el\u00e9g csak \u00fajra felvenni a t\u00f6rt\u00e9nelem \u201eelejtett\u201d fonal\u00e1t. A 21. sz\u00e1zaddal \u00faj t\u00f6rt\u00e9net kezd\u0151d\u00f6tt: \u00faj szerepl\u0151kkel, \u00faj hat\u00e1sokkal, \u00faj es\u00e9lyekkel \u00e9s persze \u00faj vesz\u00e9lyekkel. A j\u00f6v\u0151 k\u00f6rvonalainak felismer\u00e9s\u00e9t azonban a szok\u00e1sosn\u00e1l nehezebb\u00e9 teszi, hogy a m\u00faltat a j\u00f6v\u0151t\u0151l az \u201eedge of the chaos\u201d korszaka v\u00e1lasztja el. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedeket \u00e1ttekinthetetlen v\u00e1ltoz\u00e1sok, el\u0151re-jelezhetetlen v\u00e1ls\u00e1gok felbukkan\u00e1sa jellemzi, amelyek egy nehezen \u00e1tl\u00e1that\u00f3 vil\u00e1gba vezetnek \u00e1t.<\/p>\n Az elk\u00f6vetkez\u0151, kock\u00e1zatokkal terhes \u00faj korszak ellen\u00e1llhatatlan gondolatait <\/em>t\u00f6bb, nemr\u00e9g megjelent k\u00f6nyv rajzolta fel. Az elm\u00falt h\u00f3napban ker\u00fcl a magyar olvas\u00f3k el\u00e9, Th. Piketty: A t\u0151ke a 21. sz\u00e1zadban. (Kossuth. 2015.), \u00f3ri\u00e1si nemzetk\u00f6zi sikert aratott m\u0171ve. A t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n \u2013 \u00e9rvelt a szerz\u0151 – a t\u0151ke, a munk\u00e1\u00e9t meghalad\u00f3 hozad\u00e9ka miatt, egyre n\u0151tt a t\u00e1rsadalmakban a vagyoni \u00e9s a j\u00f6vedelemi egyenl\u0151tlens\u00e9g. Ebb\u0151l a t\u00f6rt\u00e9nelmi trendb\u0151l \u2013 v\u00e1ratlan m\u00f3don \u2013 a m\u00falt sz\u00e1zad, 1920 \u00e9s 1970 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9vtizedei \u201el\u00f3gtak ki\u201d: ekkor a fejlett t\u00e1rsadalmakban a vagyoni \u00e9s a j\u00f6vedelmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek cs\u00f6kkentek. A kutat\u00f3 mindebb\u0151l k\u00e9t fontos k\u00f6vetkeztet\u00e9st vont le. Egyr\u00e9szt, az egyenl\u0151tlens\u00e9gek n\u00f6veked\u00e9se bele van \u201eprogramozva\u201d a kapitalizmus gazdas\u00e1gi folyamataiba. M\u00e1sr\u00e9szt azonban, ennek \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9se nem elker\u00fclhetetlen, megfelel\u0151en kialak\u00edtott int\u00e9zm\u00e9nyekkel \u00e9s j\u00f3l-szervezett politikai akci\u00f3kkal cs\u00f6kkenthet\u0151.<\/p>\n Piketty k\u00f6nyve – val\u00f3sz\u00edn\u0171 a szerz\u0151t is meglep\u0151 \u2013 \u00f3ri\u00e1si sikert aratott. J\u00f3 id\u0151ben, j\u00f3 helyen jelent meg, hiteles t\u00e1mogat\u00f3k \u00e1lltak mell\u00e9 \u00e9s lelkes befogad\u00f3k v\u00e1rt\u00e1k. Pedig az egyenl\u0151tlens\u00e9g – igaz kezdetben csak \u201elopakodva\u201d – a gazdas\u00e1g lassul\u00e1sa, \u00e9s a progressz\u00edv ad\u00f3z\u00e1s visszaszorul\u00e1sa miatt, m\u00e1r 1980-as \u00e9vekt\u0151l n\u00f6vekedni kezdett. A jelens\u00e9gre azut\u00e1n t\u00f6bben felfigyeltek, \u00e9s kutatni is kezdt\u00e9k, \u00e1m a probl\u00e9ma s\u00falya csak a 2008-as vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g ut\u00e1n v\u00e1lt vil\u00e1goss\u00e1 a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny el\u0151tt. Az els\u0151 \u00f6sszefoglal\u00f3 k\u00f6nyv \u2013 J. Stiglitz: The Price of Inequality. (2012) – olvasm\u00e1nyosan, m\u00e9gis magas szakmai sz\u00ednvonalon t\u00e1rgyalta a jelens\u00e9get. M\u00e1r \u0151 felh\u00edvta a figyelmet a j\u00e1rad\u00e9k-vad\u00e1szokra<\/em>: a leggazdagabbak n\u00f6vekv\u0151 hatalm\u00fa csoportjaira, akik tudatosan manipul\u00e1lj\u00e1k a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt, \u00e9s saj\u00e1t hatalmi helyzet\u00fck fenntart\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k vagyonukat. Ekkora azonban a legfels\u0151 1% \u00e9s a \u201emarad\u00e9k\u201d 99% j\u00f6vedelme k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g m\u00e1r \u00e1thidalhatatlan szakad\u00e9kk\u00e1 sz\u00e9lesedett. Ezt a t\u00e9nyt fejezte ki az Occupy mozgalom – \u201eMi vagyunk a 99%\u201d \u2013 jelszava.<\/p>\n Piketty \u00e9rdeme, hogy a jelens\u00e9get t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe helyzete. Sok orsz\u00e1g, hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t elemezve bizony\u00edtotta, hogy a n\u00f6vekv\u0151 egyenl\u0151tlens\u00e9g a rendszer term\u00e9szet\u00e9b\u0151l fakad, de k\u00f6vetkezm\u00e9nyei t\u00fall\u00e9pnek a j\u00f6vedelmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek okozta gondokon. A szeg\u00e9nys\u00e9g els\u0151 pillant\u00e1sra szembet\u0171n\u0151 probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t nem lebecs\u00fclve, a n\u00f6vekv\u0151 egyenl\u0151tlens\u00e9g igaz\u00e1n negat\u00edv k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s korl\u00e1tj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, \u00e9s a politikai folyamatok torzul\u00e1s\u00e1ra vezet. Ez a k\u00e9t hat\u00e1s az alapvet\u0151 akad\u00e1lya, hogy a szeg\u00e9nys\u00e9get orvosolni lehessen. K\u00f6nyv\u00e9nek fogadtat\u00e1s\u00e1t d\u00f6nt\u0151en az hat\u00e1rozta meg, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9nyek birtok\u00e1ban, ny\u00edltan besz\u00e9lt a fenti \u00e9rz\u00e9keny t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l. Az els\u0151 reakci\u00f3k, ennek megfelel\u0151en, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kett\u0151ss\u00e9get mutattak: fenntart\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli dics\u00e9rtet az egyik oldalon, ilyen-olyan hib\u00e1kra hivatkozva teljes elutas\u00edt\u00e1st, a m\u00e1sikon.<\/p>\n Az elm\u00falt h\u00f3napokban azonban, nemzetk\u00f6zileg elismert szerz\u0151k toll\u00e1b\u00f3l, \u00fajabb, az egyenl\u0151tlens\u00e9g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 oldalait elemez\u0151 k\u00f6nyvek l\u00e1ttak napvil\u00e1got. A. Atkinson: Inequality: What can be Done? (2015), \u00e9s J. Stiglitz: The Great Divide. (2015) a fejlett orsz\u00e1gokban \u2013 Angli\u00e1ban \u00e9s az USA-ban – v\u00e9gbement folyamatokra \u00f6sszpontos\u00edt, \u00e9s keresik a megold\u00e1st. A glob\u00e1lis rendszerben bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokat pedig F. Bourguignon: The Globalization of Inequality. (2015) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve foglalta \u00f6ssze, bemutatva az orsz\u00e1gokon bel\u00fcl \u00e9s azok k\u00f6z\u00f6tt lezajl\u00f3 folyamatok egym\u00e1sba fon\u00f3d\u00f3 pozit\u00edv \u00e9s negat\u00edv tendenci\u00e1it. A gyarapod\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kok nyom\u00e1n egyre kev\u00e9sb\u00e9 lehets\u00e9ges elutas\u00edtani Piketty mondanival\u00f3j\u00e1t. Az egyenl\u0151tlens\u00e9g el\u00e9rte azt a m\u00e9rt\u00e9ket, hogy szerte a vil\u00e1gon a politika megker\u00fclhetetlen k\u00e9rd\u00e9s\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A politikai vezet\u0151k \u00e9v\u00e9rt\u00e9kel\u0151 besz\u00e9deiben \u2013 \u00edgy pl. Obama \u00e9v elejei \u00fczenet\u00e9ben \u2013 egyre nagyobb hangs\u00fallyal bukkan el\u0151 az egyenl\u0151tlens\u00e9g, mint gazdas\u00e1gi \u00e9s a t\u00e1rsadalmi k\u00f3r.<\/p>\n Mindez arr\u00f3l tan\u00faskodik, hogy az egyenl\u0151tlens\u00e9g, a 21. sz\u00e1zad egyik ellen\u00e1llhatatlan gondolata <\/em>lesz. Mostant\u00f3l a tagad\u00e1s nem j\u00e1rhat\u00f3 \u00fat: egy politikai mozgalom siker\u00e9t d\u00f6nt\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben meghat\u00e1rozza, mik\u00e9nt viszonyul az egyenl\u0151tlens\u00e9ghez. Az azonban, hogy egy p\u00e1rt ki tudja-e haszn\u00e1lni az ellen\u00e1llhatatlan gondolat felismer\u00e9s\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 lehet\u0151s\u00e9geket, att\u00f3l f\u00fcgg, helyesen \u00e9rtelmezi-e azt. Ez pedig t\u00e1volr\u00f3l sem olyan k\u00f6nny\u0171, mint amilyennek l\u00e1tszik. K\u00e9t fontos \u2013 \u00e9s t\u00f6bbnyire rejtve marad\u00f3 – t\u00e9nyez\u0151 alapvet\u0151en neh\u00e9zz\u00e9 teszi a hat\u00e9kony ter\u00e1pia megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1t. Az els\u0151, a – politikai n\u00e9zetk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket szinte \u00e1thidalhatatlann\u00e1 sz\u00e9les\u00edt\u0151 – mor\u00e1lis vakfoltok<\/em> jelens\u00e9ge. A mor\u00e1lis vakfolt <\/em>metafora arra a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s vaks\u00e1gra utal, amelynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben egy jelens\u00e9gnek csak bizonyos, kiz\u00e1r\u00f3lag a saj\u00e1t mor\u00e1lis szem\u00fcveg\u00fcnk\u00f6n kereszt\u00fcl el\u0151bukkan\u00f3 oldalait vessz\u00fck \u00e9szre.<\/p>\n Az emberi evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n kiform\u00e1l\u00f3d\u00f3 erk\u00f6lcsi alap\u00e9rt\u00e9kek minden embert egyar\u00e1nt k\u00e9pess\u00e9 tesznek egy t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9g sokoldal\u00fa mor\u00e1lis meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9re. Ugyanakkor az emberek, elt\u00e9r\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9rz\u00e9kenyek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 erk\u00f6lcsi alap\u00e9rt\u00e9kekre. Ez vezet arra, hogy egy konzervat\u00edv, liber\u00e1lis, vagy szoci\u00e1ldemokrata, elt\u00e9r\u0151en l\u00e1tja ugyanazt a val\u00f3s\u00e1got, \u00e9s k\u00e9ptelen \u00e9szrevenni a m\u00e1sik mor\u00e1lis \u00edt\u00e9leteiben el\u0151t\u0171n\u0151 oldalait. A konzervat\u00edv a nemzetet \u00e9s a tekint\u00e9lyt, a liber\u00e1lis a szabads\u00e1got, m\u00edg a szoci\u00e1ldemokrata az egyenl\u0151s\u00e9get gondolja mindent fel\u00fcl\u00edr\u00f3nak. Ezek az elt\u00e9r\u00e9sek azut\u00e1n, a politikai vit\u00e1kban a v\u00e9lem\u00e9nyk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00e1thidalhatatlans\u00e1g\u00e1ra vezetnek. Ez pedig alapvet\u0151 akad\u00e1lya, hogy az egyenl\u0151tlens\u00e9g gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1t illet\u0151en k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151re lehessen jutni.<\/p>\n A m\u00e1sodik, a helyzetet tov\u00e1bb nehez\u00edt\u0151 t\u00e9nyez\u0151, egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s szoci\u00e1lis kancsals\u00e1g<\/em>. Egy nemr\u00e9g publik\u00e1lt \u00faj kutat\u00e1s \u2013 Gimpelson, V. Treisman, D. Misperciving inequality. 2015. \u2013orsz\u00e1gok sz\u00e9les k\u00f6r\u00e9ben t\u00e1rta fel: az emberek megh\u00f6kkent\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben nincsenek tiszt\u00e1ban a val\u00f3s\u00e1gos helyzettel. Itt t\u00f6bbr\u0151l van sz\u00f3, minthogy sok t\u00e9nynek nincsenek tudat\u00e1ban. Enn\u00e9l\u00a0 s\u00falyosabb probl\u00e9ma, hogy m\u00e9g, amir\u0151l \u00fagy gondolj\u00e1k, hogy tudj\u00e1k, az sem \u00fagy van. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy a polg\u00e1rok nem az egyenl\u0151tlens\u00e9g t\u00e9nyleges nagys\u00e1ga, hanem az \u00e1ltaluk \u2013 hib\u00e1san – elk\u00e9pzelt m\u00e9rt\u00e9ke alapj\u00e1n t\u00e1mogatnak politikai akci\u00f3kat. Ezen bel\u00fcl, Magyarorsz\u00e1g azon orsz\u00e1gok k\u00f6zz\u00e9 tartozik, ahol sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen f\u00e9lreismerik a t\u00e9nyleges helyzetet. N\u00e1lunk az emberek 90%-nak alapvet\u0151en t\u00e9ves a k\u00e9pe az egyenl\u0151tlens\u00e9gr\u0151l, \u00e9s itt a legnagyobb az egyenl\u0151tlens\u00e9get \u201em\u00e9r\u0151\u201d Gini index elgondolt \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gos \u00e9rt\u00e9ke k\u00f6z\u00f6tti elt\u00e9r\u00e9s! Ez\u00e9rt vagyunk mi magyarok olyan k\u00f6nnyen \u201emegvezethet\u0151k\u201d, \u00e9s oly k\u00f6nny\u0171 r\u00e1vehet\u0151k, a helyzetet csak l\u00e1tsz\u00f3lag seg\u00edt\u0151 \u00e9s hossz\u00fa t\u00e1von ink\u00e1bb k\u00e1rt okoz\u00f3 akci\u00f3k \u2013 rezsics\u00f6kkent\u00e9s \u2013 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n <\/p>\n A mor\u00e1lis vakfoltok torz\u00edt\u00e1sa \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gos helyzet f\u00e9lreismer\u00e9se m\u00e9g az egy politikai t\u00e1borba tartoz\u00f3kat is \u00e9lesen szembe\u00e1ll\u00edthatja. Ez pedig alapvet\u0151en megnehez\u00edti, hogy az egyenl\u0151tlens\u00e9g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek vitathatatlan t\u00e9ny\u00e9b\u0151l levezethess\u00fcnk sikeres \u00e9s a t\u00e1rsadalom \u00e1ltal t\u00e1mogatott politikai strat\u00e9gi\u00e1t. Az egyenl\u0151tlens\u00e9g ugyanis – a dolgok term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva – \u00f6sszetett jelens\u00e9g. Egyr\u00e9szt, mag\u00e1ban foglalja a j\u00f6vedelem, \u00e9s ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en a fogyaszt\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get. Ez arra vezet, hogy a t\u00e1rsadalom a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9tegei szembet\u0171n\u0151en egyenl\u0151tlen\u00fcl r\u00e9szesednek a fogyaszt\u00e1si javakb\u00f3l. M\u00e1sr\u00e9szt, az egyenl\u0151tlens\u00e9g az \u00e9let-lehet\u0151s\u00e9gek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9ben mutatkozik meg. A politikailag egyenjog\u00fa polg\u00e1roknak alapvet\u0151en egyenl\u0151tlenek az es\u00e9lyei az el\u0151rejut\u00e1s\u00e9rt, illetve a kiemelked\u00e9s\u00e9rt foly\u00f3 versenyben. Harmadr\u00e9szt, az egyenl\u0151tlens\u00e9g, a t\u00e1rsadalom tagjai \u00e1ltal v\u00e1laszthat\u00f3 \u00e9letmodellek \u00e9s az el\u00e9rhet\u0151 \u00e9letmin\u0151s\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt n\u00f6vekv\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9re is vonatkozik, ami jelent\u0151s t\u00e1rsadalmi csoportok perif\u00e9ri\u00e1ra szorul\u00e1s\u00e1ban nyilv\u00e1nul meg.<\/p>\n <\/p>\n Az elmondottak miatt – m\u00e9g ha elfogadjunk is Piketty diagn\u00f3zis\u00e1t – \u00e9les vita alakulhat ki a teend\u0151kr\u0151l. Aki a hangs\u00falyt a j\u00f6vedelmek \u00e9s a fogyaszt\u00e1sbeli egyenl\u0151tlens\u00e9g cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re helyezi, az a felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli alapj\u00f6vedelem bevezet\u00e9s\u00e9nek gy\u00f3gym\u00f3dj\u00e1t t\u00e1mogatja. M\u00e1s ter\u00e1pi\u00e1t \u00edrna el\u0151, aki, ink\u00e1bb az \u00e9letes\u00e9lyek kiegyenl\u00edt\u00e9s\u00e9re, \u00e9s a mobilit\u00e1s felgyors\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedne. Ezt a mindenkire kiterjed\u0151 \u00f3vodai foglalkoztat\u00e1s, az iskolai felz\u00e1rk\u00f3ztat\u00e1s, a fels\u0151fok\u00fa, majd min\u00e9l sz\u00e9lesebb \u00e9s eg\u00e9sz \u00e9leten \u00e1t tart\u00f3 k\u00e9pz\u00e9s, valamint az \u00fajrakezd\u00e9s seg\u00edt\u00e9se t\u00e1mogatja. \u00c9s megint m\u00e1s jelleg\u0171 beavatkoz\u00e1sra szavazna, aki ink\u00e1bb annak a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t sz\u00e9les\u00edten\u00e9, hogy b\u00e1rki megv\u00e1laszthassa a neki tetsz\u0151 \u00e9letmodellt. Ezt a r\u00e9szmunkaid\u0151s \u00e9s atipikus foglalkoztat\u00e1s, a korai nyugd\u00edj, a folyamatos \u00e9letp\u00e1lya-m\u00f3dos\u00edt\u00e1s illetve az \u00f6nfenntart\u00f3 kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek t\u00e1mogat\u00e1sa seg\u00edti legink\u00e1bb. Mindegyik beavatkoz\u00e1s elt\u00e9r\u0151 t\u00e1rsadalmi r\u00e9teget c\u00e9loz meg, elt\u00e9r\u0151en \u00e9rinti a t\u00f6bbieket, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eszk\u00f6zrendszert alkalmaz.<\/p>\n <\/p>\n \u00c1m azt, hogy melyiket v\u00e1lasztjuk, alapvet\u0151en befoly\u00e1solja, meg\u00e9rtj\u00fck-e a kibontakoz\u00f3 folyamatok politikai dinamik\u00e1j\u00e1t. \u00c9s itt ker\u00fcl a k\u00e9pbe a patrim\u00f3ni\u00e1lis t\u00e1rsadalom koncepci\u00f3ja. Ezt a Pikettin\u00e9l is el\u0151bukkan\u00f3 fogalmat, egy m\u00e1sik vil\u00e1gh\u00edr\u0171 szerz\u0151 – F. Fukuyama \u2013 elemzi r\u00e9szletesen \u00faj k\u00f6nyv\u00e9ben: Political Order and Political Decay. (2014.). Fukuyama \u2013 Max Weber nyom\u00e1n – felt\u00e1rta, hogy a fejlett vil\u00e1gra, eg\u00e9szen a20. sz\u00e1zad elej\u00e9ig, egy patrim\u00f3ni\u00e1lisnak nevezett, saj\u00e1tos hatalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi szerkezet volt jellemz\u0151. Ebben a rendszerben a vagyont, \u00e9s a hatalmat kev\u00e9ssz\u00e1m\u00fa csal\u00e1d birtokolta, a kiemelked\u00e9s \u00e9s a karrier t\u0151l\u00fck, illetve a k\u00f6r\u00e9j\u00fck szervez\u0151d\u0151 oligarchi\u00e1kt\u00f3l f\u00fcgg\u00f6tt. A siker – szerencs\u00e9s kevesek el\u0151tt megny\u00edl\u00f3 – egyed\u00fcli \u00fatja: szolg\u00e1latba l\u00e9pni vagy beh\u00e1zasodni. J\u00f3l t\u00fckr\u00f6zte ezt a 19. \u00e9s 20. sz\u00e1zad elej\u00e9nek irodalma: a Goriot ap\u00f3, a Mansfield Park, a Buddenbrock h\u00e1z, a Thibaud csal\u00e1d, a Hedda Gabler, az Artamonovok, \u00e9s a Noszty fiu esete is.<\/p>\n <\/p>\n A dolgok \u00e1ll\u00e1s\u00e1nak ezt a t\u00f6bb-\u00e9vsz\u00e1zados term\u00e9szetes \u201erendj\u00e9t\u201d t\u00f6rte meg a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l az egyenl\u0151tlens\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9nek \u00e9s az es\u00e9lyek kiegyenl\u00edt\u0151d\u00e9s\u00e9nek folyamata. A polg\u00e1ri t\u00e1rsadalmakban a kiemelked\u00e9s\u00e9rt foly\u00f3 verseny szabadd\u00e1 v\u00e1lt, szab\u00e1lyai \u00e1tl\u00e1that\u00f3ak \u00e9s szem\u00e9ly-f\u00fcggetlenek lettek. Ez teremtette meg a self-made man<\/em> polg\u00e1rt, aki v\u00e1llalkoz\u00f3k\u00e9nt \u00e9s tud\u00f3sk\u00e9nt, m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt, vagy \u00e9ppen politikusk\u00e9nt, k\u00e9pess\u00e9geit\u0151l f\u00fcgg\u0151en haladt el\u0151re a t\u00e1rsadalmi rangl\u00e9tr\u00e1n, s foglalta el a kor\u00e1bban el\u0151le elz\u00e1rt poz\u00edci\u00f3kat. A megm\u00e9rettet\u00e9s fokozatosan mindenkire kiterjedt, \u00e9s ez egyszerre nyitotta meg a kiemelked\u00e9s es\u00e9ly\u00e9t az alul l\u00e9v\u0151k, \u00e9s id\u00e9zte fel a les\u00fcllyed\u00e9s vesz\u00e9ly\u00e9t az addig fel\u00fcl lev\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra.\u00a0 Mindez, val\u00f3di forradalmat id\u00e9zve el\u0151, alapvet\u0151en \u00e1tform\u00e1lva a polg\u00e1ri t\u00e1rsadalmat. A liber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1t \u00e9s a mag\u00e1ntulajdonon alapul\u00f3 gazdas\u00e1got a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly \u2013 ny\u00edlt versenyt elfogad\u00f3, n\u00f6vekv\u0151 k\u00e9pzetts\u00e9g\u0171 \u00e9s magabiztos – t\u00e1rsadalmi csoportja vitte sikerre. \u00c9s \u00e9ppen ezt a kedvez\u0151 folyamatot vesz\u00e9lyezteti az id\u00e9zett szerz\u0151k \u00e1ltal vizion\u00e1lt \u201e\u00fajra-patrimoniz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u201d.<\/p>\n <\/p>\n Az \u00fajra-patrim\u00f3niz\u00e1l\u00f3d\u00e1s azt jelenti, hogy a fejlett t\u00e1rsadalmak, amelyek \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, \u00f6r\u00f6kre maguk m\u00f6g\u00f6tt hagyt\u00e1k az alacsony mobilit\u00e1s\u00fa szakaszt, most \u00fajra annak csapd\u00e1j\u00e1ba eshetnek. A legfels\u0151 1% \u00fajra tudja \u00e9p\u00edteni hatalm\u00e1t, \u00e9s ez arra vezet, hogy \u2013 haszn\u00e1lva Stiglitz A. Lincoln h\u00edres gettisburgi besz\u00e9d\u00e9re utal\u00f3 megjegyz\u00e9s\u00e9t – a politika \u00e1talakul \u201ea legfels\u0151 1%, a legfels\u0151 1% \u00e1ltali, \u00e9s a legfels\u0151 1% \u00e9rdek\u00e9ben zajl\u00f3 korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1v\u00e1\u201d. S hogy ez mennyire nem csak frapp\u00e1ns metafora, azt j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi a Koch testv\u00e9rek \u2013 az USA leggazdagabb csal\u00e1dj\u00e1nak \u2013 politikai amb\u00edci\u00f3i: a j\u00f6v\u0151 \u00e9vi eln\u00f6kv\u00e1laszt\u00e1sra 900 milli\u00f3 $-t \u2013 felfoghatatlan mennyis\u00e9g\u0171 p\u00e9nzt – k\u00edv\u00e1nnak ford\u00edtania republik\u00e1nus jel\u00f6ltek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra. A legfels\u0151 1%-ot – akikb\u0151l a 21. sz\u00e1zad politikai uralkod\u00f3 r\u00e9tege toborz\u00f3dik\u2013 azonban m\u00e1r nem a v\u00e1llalati siker-sztorik csod\u00e1lt h\u0151sei alkotj\u00e1k. Az \u00faj elit az \u0151 \u201ej\u00e1rad\u00e9k-vad\u00e1sz\u201d ut\u00f3daib\u00f3l \u00e1ll, akiket \u2013 mint a Koch testv\u00e9reket \u2013 hatalmuk \u00e9s kiv\u00e9telezett poz\u00edci\u00f3ik minden \u00e1ron val\u00f3 megtart\u00e1sa vezet. Ez\u00e9rt jelent val\u00f3s\u00e1gos vesz\u00e9lyt az \u201e\u00fajra-patrim\u00f3niz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u201d a fejlett orsz\u00e1gban.<\/p>\n <\/p>\n Ugyanakkor Kelet-, \u00e9s K\u00f6z\u00e9p Eur\u00f3p\u00e1ban ez a trend m\u00e9g fenyeget\u0151bb form\u00e1ban – a maffia-\u00e1llam kiform\u00e1l\u00f3d\u00e1sak\u00e9nt – jelenik meg. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szembet\u0171n\u0151 ez Magyarorsz\u00e1gon. (Magyar B\u00e1lint: A magyar maffia\u00e1llam anat\u00f3mi\u00e1ja 2015.) A 2010-ben \u00fajra hatalomra ker\u00fclt Fidesz vil\u00e1gosan azonos\u00edthat\u00f3 l\u00e9p\u00e9sek sorozat\u00e1val kezdte meg a t\u00e1rsadalom valamennyi hatalmi poz\u00edci\u00f3inak megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1t. Orb\u00e1n Viktor minden l\u00e9p\u00e9se a nemzeti vagyonnak az \u00e1ltala kinevezett \u00faj elit sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00fajrafeloszt\u00e1sa szolg\u00e1lja. Ez egyr\u00e9szt k\u00f6zvetlen\u00fcl, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u201emutyik\u201d keret\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nik, m\u00e1sr\u00e9szt, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 infrastrukt\u00fara-rendszerek \u00fajra\u00e1llamos\u00edt\u00e1sa, majd a hatalomhoz h\u0171 oligarchi\u00e1knak val\u00f3 k\u00f6zvetlen \u00e1tj\u00e1tsz\u00e1sa form\u00e1j\u00e1ban. Ezt alapozta meg a polg\u00e1ri t\u00e1rsadalom hagyom\u00e1nyos, ellens\u00falyt k\u00e9pez\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyei \u2013 a Sz\u00e1mvev\u0151sz\u00e9k, a Nemzeti bank, az Alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g, a K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6ki poszt \u2013 val\u00f3di kontroll funkci\u00f3inak ki\u00fcres\u00edt\u00e9se. Ezt t\u00e1mogatja a meghat\u00e1roz\u00f3 d\u00f6nt\u00e9shozatali posztok tot\u00e1lis megsz\u00e1ll\u00e1sa, az \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyek \u2013 a rend\u0151rs\u00e9g, b\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00e9s az \u00fcgy\u00e9szs\u00e9g \u2013 saj\u00e1t emberekkel val\u00f3 felt\u00f6lt\u00e9se. Ebbe a sorba illeszkedik be az \u00faj hatalmi elithez h\u0171 adminisztr\u00e1ci\u00f3 kinevez\u00e9se, \u00e9s olyan karrier-utak kialak\u00edt\u00e1sa, hogy ellen\u0151rizhet\u0151 lehessen, kik ker\u00fclnek hatalmi posztokra. Ez nyilv\u00e1nul meg a kritikus, vagy csup\u00e1n ellens\u00falyt jelent\u0151 csoportok elleni folyamatos k\u00fczdelemben, a civil szervezetek vegz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban. \u00c9s v\u00e9g\u00fcl, ez t\u0171nik el\u0151 egy \u00faj szellemi elit l\u00e9trehoz\u00e1sa k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben \u00e9s a fels\u0151oktat\u00e1s szem\u00e9lyi \u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak lecser\u00e9l\u00e9s\u00e9ben. M\u00e9g a k\u00f6zmunka rendszer\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1sa is d\u00f6nt\u0151en a vid\u00e9k politikai \u201ek\u00e9zbentart\u00e1s\u00e1t\u201d szolg\u00e1lja. Ez az oka, hogy orsz\u00e1gunk ism\u00e9t a 19. sz\u00e1zadot id\u00e9z\u0151 – rem\u00e9nyeink szerint v\u00e9gleg maga m\u00f6g\u00f6tt hagyott – rendi \u00e9s feud\u00e1lis csal\u00e1dok \u00e1ltal uralt patrim\u00f3ni\u00e1lis t\u00e1rsadalomra kezd ism\u00e9t eml\u00e9keztetni.<\/p>\n <\/p>\n A 21. sz\u00e1zad ellen\u00e1llhatatlan gondolata \u2013 glob\u00e1lis szinten, Eur\u00f3p\u00e1ban, \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon is – a n\u00f6vekv\u0151 t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai egyenl\u0151tlens\u00e9gek probl\u00e9m\u00e1ja lesz. Ahhoz azonban, hogy hat\u00e9konyan fel lehessen venni a harcot ez ellen, nem el\u00e9g felismerni l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t. A jelens\u00e9g \u00f6sszetett, \u00e9s ez\u00e9rt nem lehet egyetlen \u00e9rt\u00e9k \u2013 liber\u00e1lis, vagy konzervat\u00edv, vagy szoci\u00e1ldemokrata \u2013 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l meghat\u00e1rozni a ter\u00e1pi\u00e1t. L\u00e9teznek ugyan liber\u00e1lis, konzervat\u00edv \u00e9s szoci\u00e1ldemokrata v\u00e1laszok, de nincs liber\u00e1lis, konzervat\u00edv, vagy szoci\u00e1ldemokrata megold\u00e1s. Mik\u00f6zben mindegyik politikai ir\u00e1ny megfogalmazza a maga k\u00edv\u00e1natos ter\u00e1pi\u00e1j\u00e1t, egyik sem rendelkezik a n\u00f6vekv\u0151 egyenl\u0151tlens\u00e9g negat\u00edv t\u00fcneteit megsz\u00fcntetni k\u00e9pes csodagy\u00f3gyszerrel. Mik\u00e9nt a r\u00e1k gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1hoz hozz\u00e1tartozik a m\u0171t\u00e9t, a kemoter\u00e1pia, a sug\u00e1rkezel\u00e9s, a folyamatos gy\u00f3gyszerez\u00e9s, az \u00e1lland\u00f3 vizsg\u00e1latok, \u00e9s az \u00e9letm\u00f3d-v\u00e1lt\u00e1s, \u00e9pp \u00edgy a t\u00e1rsadalmi k\u00f3rok is komplex gy\u00f3gym\u00f3dot ig\u00e9nyelnek. Csak kudarchoz vezet, ha ideol\u00f3giai \u201ecsodadoktorok\u201d javallatait k\u00f6vetj\u00fck. A 20. sz\u00e1zad minden tapasztalata azt mutatja, min\u00e9l kevesebb\u00e9 \u00e9rtj\u00fck a vil\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, ann\u00e1l k\u00f6nnyebben v\u00e1lhatunk sarlat\u00e1nok \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az egyenl\u0151tlens\u00e9g ellen\u00e1llhatatlan, de f\u00e9lre\u00e9rthet\u0151 gondolata. \u201eNincs ellen\u00e1llhatatlanabb – id\u00e9zik gyakran – mint egy gondolat, amelynek elj\u00f6tt az ideje.\u201d Ez magyar\u00e1zza, hogy a politik\u00e1ban a siker, j\u00f3r\u00e9szt azon m\u00falik, szembe megy\u00fcnk-e a t\u00f6rt\u00e9nelemmel, vagy hagyjuk, hogy vezessen minket. Az, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem vel\u00fcnk van, vagy ellen\u00fcnk, onnan ismerhetj\u00fck fel, hogy eltakar\u00edtja utunkb\u00f3l az akad\u00e1lyokat, vagy […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/90"}],"collection":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=90"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/90\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":91,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/90\/revisions\/91"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=90"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=90"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.marosan.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=90"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}