Még hónapok vannak hátra a 2026-os választásig, de a hangulat már most a végletekig felfokozott. Ráadásul, a legtöbben úgy vélik, lesz ennél még rosszabb is. Kezdünk hozzászokni, hogy a helyzetről két, egymással élesen ellentétes – gyökeresen eltérő jövőképet felrajzoló – narratíva számol be. Az egyik arról győzköd: fejlődésünk egyre dinamikusabb, csak külső okok idézték elő az időleges megtorpanást, a jövő – minden területen – „repülőrajt-szerű” felemelkedést ígér. A másik azt állítja: a társadalom az elmúlt évtizedben, a Fidesz kormányzás következtében, a hanyatlás szakaszába került, ami – rendszer- és rezsim-váltás elmaradása esetén – elkerülhetetlen csődbe vezeti az országot. Aki eligazodni próbál, az szinte lehetetlen feladatra vállalkozik. Tényleg elképzelhetetlen volna, reális és kiegyensúlyozott képet alkotni társadalmunk helyzetéről?
Stratégiai menedzsment oktatójaként, még évtizedekkel ezelőtt ismerkedtem meg a kiegyensúlyozott mutatószám rendszer (balanced scorecard) módszerével. (Marosán György. 2006. A 21. század stratégiai menedzsmentje.) A módszert az hívta életre, hogy egy vállalat helyzete többféle, gyakran egymásnak ellentmondó – piaci, pénzügyi, fogyasztói, társadalmi – szempontok szerint értékelhető. Emiatt, szinte lehetetlen objektíven megítélni azt, hiszen mindig választó olyan mutató, amely kedvező és persze olyan is, amely kedvezőtlen képet mutat a jövőről. Ilyen körülmények között vált nélkülözhetetlenné, kiegyensúlyozott – a valóságos helyzetet pontosan bemutató – mérőszám-rendszer alkalmazása, amely eligazíthatja a tulajdonosokat, a potenciális befektetőket, de épp így a dolgozókat, a beszállítókat és a vásárlókat is a jövő várható alakulásáról.
A politikában azonban a helyzet még ellentmondásosabb. A nézőpontok bizonytalanabbak, a hangulat jóval polarizáltabb, mint az üzleti életben. A polykrizis fogalmával jellemzett válság-dúlta környezetben nehéz olyan „koordináta-rendszert” találni, amelyben a különböző időtávok és hatások következményeit egyidejűleg és összefüggésükben értékelni lehet. Ez adta az ötletet egy évtizede: olyan társadalmi mutatószám-rendszert kellene megalkotni, amely – integrálva a különböző, kormányzási index, versenyképességi mutató, korrupciós index, GDP és egyensúlyi mutatók, egyenlőtlenség stb. mérőszámokat – lehetővé tenné az adott társadalom hosszútávú fejlődésének megbízható, egyben kiegyensúlyozott megítélését. A mutatószám-rendszer elemeit alapvetően az objektivitás és több nézőpont követelményét szem előtt tartva választottam ki. (Marosán, György. 2016. Egy kiegyensúlyozott társadalmi mutatószámrendszer (Social Balanced Scorecard – SBSC) körvonalai)
A szakirodalomban fellelhető, a társadalmak fejlődést leíró sokféle mutató közül a jövőt leginkább meghatározó területek és a fejlődést különböző távlatokban formáló tényezőket gyűjtöttem össze. A mutatószámok részben egymást átfedőek, de eltérő szemszögből rajzolják fel a fejlődés pályáját. A társadalmakat eltérő módon befolyásoló mutatókat azután négy – a kiegyensúlyozottságot megalapozó – csoportba szerveztem, amelyek a társadalmak különböző szféráinak változását írták le. Ezt követően felkutattam az egyes mutatók, interneten fellelhető értékeit, amelyek egy számokkal kifejezett érdemjegyeket tartalmazó iskolai bizonyítvánnyá szerveződtek. Így végül összeállt a kép: az adott társadalom pillanatnyi helyzetéről kiállított „bizonyítvány” lehetővé tette a különféle területek, eltérően kedvező vagy kedvezőtlen eredményeinek egyidejű szemléletét, amit – miként gyermekünk év végi bizonyítványát – „böngészhetünk”. Íme a négy – a kiegyensúlyozottságot biztosító – mutató-csoport:
- A fejlődés generáló intézményrendszerek minőségét jelző mutatók
A tudományban általánosan elfogadott tény – aminek bizonyításáért az elmúlt évtizedben több közgazdasági Nobel díjat osztottak ki – miszerint, a társadalmak fejlődését döntően meghatározott intézményrendszerek vezérlik. Ezek összefonódó hatása alapvető mértékben behatárolja az országok lehetséges „életpályáját”. Az intézményrendszerek működését jellemző legfontosabb mutatószámok:
Democracy Index : (2025) egy ország demokráciájának általános minősége alapvetően befolyásolja az intézményrendszerek működését, így állapota objektív mércét kínál az intézményi hatékonyság megítéléséhez.
Rule of Law Index: (2025) a törvények hatalmának érvényesülését „mérő” jelzőszám megmutatja mennyire kiszámítható az élet, és milyen minőségűek a törvények az adott országban.
The Human Freedom Index: (2025) az egyéni szabadság indexe, a polgári szabadság állapotát, az egyén jogainak érvényesülését jelzi.
- Az intézmények hatékony működését biztosító feltételek jelzőszámai
A tapasztalat szerint, nem elegendő, ha egy társadalom „átvesz” és használ valamely intézményt. Ezek kedvező hatásai alapvetően függenek, hogy milyen mértékben teremtették meg a működés megfelelő feltételeit. Az ezt alapvetően meghatározó mutatók:
Worldwide Governance Indicators (WGI): (2024) Ez a mutatószám, több – részben általunk is idézett – mérőszámból „felépített” mérce, amely a kormányzás hatékonyságát leginkább befolyásoló intézmények működésének minőségét jelzi.
The Global Competitiveness Report: (2025) a versenyképességi index a gazdaság hosszútávú dinamikát befolyásoló tényező együtteséből lett összeállítva és kiegyensúlyozottan értékeli az ország jövőbeli esélyeit.
Corruption Perceptions Index: (2024) ez a sokféle forrásból származó és mérhető adatokból összeállított mutatószám (a CPI) az országok korrupciós helyzetét jelzi, amely alapvetően befolyásolja az intézményi hatékonyságot.
- A hosszútávú fejlődést jellemző és leíró mutatók
A társadalmi haladás reális felbecsüléséhez figyelembe vett társadalmi mutatók, túlmutatnak a választás előtti „osztogatásokon”, és az átlagember elégedettségének vagy éppen elégedetlenségének a hosszútávú alakulását jelzik előre.
The Global Social Mobility Report : (2025) ez egy adott ország polgárai társadalmi mobilitásának alakulását méri, amely meghatározó eleme a fejlődés dinamikájának és a polgárok elégedettségének.
Legatum Prosperity Index: (2023) A Legatum jóléti index célja a nemzeti jólét mérése, figyelembe véve mind az anyagi jólét, mind pedig a társadalmi jólét tényezőit. Konkrét értéke az egy főre jutó jövedelem, a gazdasági növekedés, az oktatás, az egészségügy, valamint a személyes jólét és az életminőség elért szintje alapján lett meghatározva.
Social Progress Index rankings: (2025) a társadalmak szociális minőségének változását befolyásoló tényezők összhatását tükrözi, így a társadalmi jólét alakulásába nyújt betekintést.
- Az élet végső céljait mutató mérce pillanatnyi állapotának értéke.
Alapvetően fontos, hogy az átlagpolgár mindennapi életérzését formáló mutatók mellett tekintetbe vegyünk olyanokat, amelyek az élet végső értelmébe és alapértékébe kínálnak betekintést:
Life Expectancy for Countries: (2025) a születéskor várható élettartam az egyes társadalmak egészségi állapotának fontos és összefoglaló tényezője.
Gender Gap Index: (2025) a társadalmak fejlettségének fontos mércéje a nemek közötti egyenlőség, amely az egyenjogúságon túl fontos eleme a társadalmak minőségének.
World Happiness Report : (2025) ez a mérőszám, az emberek általános elégedettségének mércéjét felállítva, életünk értékeléséhez nyújt elmaradhatatlan szempontokat.
Az „osztályzatok” száma – első pillantásra – túl soknak tűnhet, de csak így biztosítható a kiegyensúlyozottság. Egy ország állapota és fejlődési lehetőségei nem ítélhetők meg egyetlen mutató alapján. Emlékezzünk, milyen sok jegy szerepelt az iskolai bizonyítványunkban, de visszatekintve érthetővé vált: nincs egyetlen legfontosabb jegy. A gyermekek várható életpályáját és jövőbeli életminőségét több tantárgy eredményei alapozzák meg. A sikeres karriert, a különböző területekre „belépő jegyet” kínáló „osztályzatok” jelezhetik csak előre. Lényegében ugyanez mondható el egy ország esetén is: nincs egyetlen legfontosabb mutató vagy statisztikai mérőszám.
Amikor egy állampolgár szemszögéből ítéljük meg országának helyzetét – éppen, mint gyermekeink esetében – egyaránt tekintetbe kell venni a jelent, a közeli, vagy a távolabbi jövőt meghatározó tényezőket, amelyek a gazdaság dinamikáját, a polgárok szabadságát, az egyének életminőségét vagy az ország „versenyképességét” határozzák meg. A politikai vitákban azonban – különösen választások felé közeledve –a párt-elitek „szószólói” a polgárok értékelését megkísérlik gyökeresen eltéríteni. Ezért különösen fontos a kiegyensúlyozottság: a harmonikus és dinamikus fejlődés csak az eltérő célokat követő területek összehangolásával lehetséges. Amikor valamely területről forrásokat vonunk ki, azzal más területeket támogathatunk, ami lassíthatja a növekedést, viszont segítheti az egyensúly helyreállítását. Az elmúlt 14 évben rendre háttérbe szoruló egészségügy, oktatás, szociális szféra, az önkormányzatok és a civil szféra önállóságának csökkentése azonban növekvő társadalmi problémákat idézett elő és ezek súlyossága a jövőben még inkább fokozódhat.
Először 2015-ben készítettem el az ország „kiegyensúlyozott” évértékelőjét, majd 2017-ben „bizonyítvány-böngészésre” invitáltam a kedves olvasókat. A „bizonyítványt” – az „osztálytársak”, vagyis a környező országok eredményeinek tükrében – közepesnek minősítettem. (Magyarország 2017-es bizonyítványa. HVG.) Ugyanilyen „bizonyítvány-böngészésre” próbáltam rábírni az állampolgárokat 2021-ben. Azzal érveltem: a demokráciában a polgárok elháríthatatlan felelőssége, nyomon követni az általuk választott politikusok teljesítményét és ha szükséges újra-gondolni támogatásukat, és másokra bízni a kormányzást. Nos, a 2021-ben a magyar kormány már csak „gyenge közepes” értékelést kapott, amely ismét nem a szubjektív benyomások, hanem a rendszerváltó közép-európai „osztálytársak” eredményeivel összevetve alakult ki. (Bizonyítványosztás előtti utolsófigyelmeztetés! 2021. Népszava) Ez az „megrovás” azonban, ismét hatás nélkül maradt.
Ezért most – a 2026-os választás előtt – kénytelen vagyok igazgatói intőhöz hasonló figyelmeztetést küldeni a választónak. Ha az iskolában valamely szülő nemtörődömséget mutat gyermeke eredményei iránt, az megbocsáthatatlan felelőtlenség. Ezzel maga idézi elő gyermeke jövőjének kisiklását, ami érthető módon az őt is súlyos problémák elé állítja. De ugyanez fenyegeti a választópolgárokat is: ha elmulasztják az ország valóságos helyzetével való számvetést, magukra vessenek. Ennek tudatában szemléljük az ország 2025-ös bizonyítványát, amelynek kiegyensúlyozott „jegyeit”, a „pad-társak” bizonyítványába való bepillantással tettük értékelhetőbbé.
A bizonyítvány értelemszerűen sok „tantárgyának” – lásd az alábbi táblázatot – értelmezéséhez kell némi eligazítás. Az első oszlop a „tantárgyakat” – a társadalmak legfontosabb mutatószámait – illetve az adatfelvétel idejét tartalmazza. A második oszlop (Országok száma), azt jelzi, globálisan hány országra készítették el az adott mutatót. A harmadik oszlop a globális osztályelsőt mutatja. A következő oszlopok, hazánk és legközelebbi szomszédjaink az adott „tantárgyban” (mutatószámban) elért „helyezési számát” mutatják: hányadik helyet foglalják el a globális listán, majd mögötte, zárójelben, az „osztálytársak” egymáshoz viszonyított helyezésünket tüntettük fel. Az utolsó sor pedig – számszerűen – összefoglalja elért „helyezésünket”.
| Országok száma | Osztályelső | Csehország | Lengyelország | Magyarország | Románia | Szlovákia | Szlovénia | |
| Democracy index (2025) | 167 | Norvégia | 23 (1) | 39 (3) | 56 (5) | 73 (6) | 42 (4) | 30 (2) |
| Rule of law index (2025) | 143 | Dánia | 20 (1) | 32(3) | 79 (6) | 44 (5) | 36 (4) | 26 (2) |
| Human Freedom index (2025) | 165 | Svájc | 17 (1) | 62 (5) | 74 (6) | 41 (4) | 39 (3) | 33 (2) |
| Worldwide Governance index (2024) | 142 | Dánia | 22 (1) | 35 (4) | 53 (6) | 40 (5) | 32 (3) | 24 (2) |
| Global Competitveness index (2025) | 141 | Svájc | 25 (1) | 52 (5) | 48 (3) | 49 (4) | 63 (6) | 46 (2) |
| Corruption Perception index (2024) | 180 | Dánia | 45 (2) | 53 (3) | 81 (6) | 65 (5) | 59 (4) | 37 (1) |
| Global Social Mobility index 2025) | 82 | Dánia | 19 (2) | 30 (3) | 37 (4) | 42 (6) | 32 (4) | 13 (1) |
| Legatum Prosperity Index (2023) | 167 | Dánia | 25 (1) | 37 (4) | 42 (5) | 45 (6) | 33 (3) | 27 (2) |
| Social Progress , index (2025) | 170 | Norvégia | 23 (2) | 33 (3) | 40 (5) | 45 (6) | 34 (4) | 17 (1) |
| Life expectancy (2025) | 201 | Hong Kong | 45 (2) | 52 (3) | 73 (5) | 86 (6) | 54 (4) | 35 (1) |
| Gender Gap index (2025) | 148 | Izland | 103 (5) | 45 (2) | 106 (6) | 95 (4) | 70 (3) | 29 (1) |
| World Happyness Report (2025) | 147 | Finnország | 20 (2) | 26 (3) | 69 (6) | 35 (5) | 50 (4) | 19 (1) |
| Saját csoportunk helyezései | 2 (21 pont) | 3 (41 pont) | 6 (63 pont) | 5 (62 pont) | 4 (46 pont) | 1 (18 pont) |
A 2026-os választásra készülődve kiosztott bizonyítványunk – az elfogultságot és a „pikkelést” kiszűrő – kiegyensúlyozott értékelés alapján készült. Eredményei – szerintem – indokolttá teszik, hogy a választópolgár vegye végre komolyan, elháríthatatlan feladatát! Amikor a szülő szembesül gyermeke rossz bizonyítványával a körmére néz, s nem ugyanez a kötelessége a választópolgárnak a politikusokkal szemben? Gondolkozzon el az eredményeken és a választásokra készülve próbálja „lefordítani” a pártok, és a jelöltek szándékait, ígéreteit és eddigi tevékenysége nyomán összegyűlt tapasztalatokat, mennyire reálisak és hihetők az ígéretek. A tét ugyanis az, vajon megállítható-e országunk hanyatlása és újra a dinamikus növekedés útjára léphetünk-e? A választó meghatározott pártok és személyek mellé letéve a voksát, jövőt választ magának. Így, ha nem az következik be, amit remél, azért ő is felelős.
Leave a Reply