Útmutató bizonytalan választóknak

A demokrácia bonyolult „gépezet”, amelynek egymást segítő és ellenőrző intézményekből összeszerkesztett rendszerét a polgárok működtetik. Részben úgy, hogy megválasztják képviselőiket, akik – a nevükben és helyettük- meghozzák az életüket egyébként jelentősen befolyásoló döntéseket. Részben úgy, hogy folyamatosan ellenőrzik megbízottjaikat: vajon tényleg azt teszik-e, amivel megbízták őket. A választás közeledtével ezért a polgárok kötelessége (volna) visszapillantani: mi is lett a politikusok ténykedésének eredménye. Jó azonban, ha tudják: ami bekövetkezett, azt nem pusztán a politikus szándéka formálta. A történteket számottevően befolyásolták a körülmények is. Erre mindig hivatkoznak a politikusok, amikor nem úgy „sültek el” a dolgok, mint remélték. Amikor azonban siker koronázta ügyködéseiket, azt mindig saját bölcs tevékenységüknek tulajdonítják.

Választások előtt visszapillantva úgy tudjuk csak megítélni, miként teljesített országunk, ha összevetjük „versenytársainak”eredményével. Így kiszűrhető a körülmények – hol pozitív, hol meg negatív – hatása, amely jelentősen befolyásolhatta a történéseket. Ám a választó nehezen tud eligazodni a sokféle vélemény sűrűjében, és inkább elbizonytalanítja a kedvező és kedvezőtlen hírek áttekinthetetlen sokasága. Az események kaotikus kavargásában ezért a választót többnyire pillanatszerűen változó élményei és a véletlen események által formált benyomásai vezetik. Holott a volán mellett megtanulhatta: még jó úton és napfényes az időben is figyelnie kell, hát még akkor, amikor – mint most a világban – a társadalmak sűrű ködben és kátyúval teli történelmi pályán kénytelenek haladni. Szeretnék ezért olvasó kezébe egy választási útmutatót adni: milyen tényeket volna elengedhetetlen megfontolni a szavazófülke magányában?

Azt, hogy egy ország jó irányban halad-e vagy sem, hogy az elmúlt évek során alapvetően kedvező vagy kedvezőtlen változás ment-e végbe, négy komplex mutató jelzi tévedhetetlenül. Az első, a demokrácia állapota: milyen mértékben képes a polgár véleményét kifejezni, és saját érdekét érvényre juttatni. A második, az ország versenyképességének alakulása: előrelépett-e a nemzet legfontosabb versenytársaihoz képest, vagy elmaradt tőlük. A harmadik, a kormányzás minősége: vajon a különböző társadalmi rétegek és érdek-csoportok várakozásai milyen hatékonyan formálódnak kormányzati akciókká, és válnak valóra. Végül, a negyedik, az emberi haladás index: az előző három terület „összjátékának” eredményeként javult-e, vagy sem, a polgárok társadalmi környezete.

A helyzetünket megkönnyíti, hogy rendelkezésre állnak olyan objektív adatok, amelyek az adott ország előrehaladását pontosan jelzik. Ezeket az adatokat elfogulatlan és megbízható szervezetek „állítják elő”, nem pedig részrehajló, a kormány által felügyelt „nemzeti” intézmények. Így arra a mindanyunkat érdeklő kérdésre – miként teljesített Magyarország az elmúlt nyolc, és ezen belül, az elmúlt négy évben – viszonylag pontos választ kaphatunk. Előfordulhat, hogy valaki kételkedik az adatok pontosságában, bár ez többnyire olyankor fordul elő, ha rossz jegyet kapott. Ám, még ha vannak is vitatott kérdések, az ebből fakadó problémák eltörpülnek, ahhoz az előnyhöz képest, hogy lehetőség nyílik a nemzetközi összehasonlítás. Vegyük tehát sorra az említett négy területen Magyarország 2010-es, a 2014-es és a – legutolsó fellelhető – 2016-2017-es eredményeit. Hazánk teljesítményét szokásos viszonyítási csoportunk – Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia –eredményeivel vethetjük össze. (A helyzetet némileg bonyolítja, hogy a fellelhető adatok hol a „helyezési számot” mutatják, máskor viszont a teljesítményt jelző értéket, és van, amikor a magas érték jót, máskor meg éppen rosszat jelent. Ezért, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a „közös nevezőre” hozott adatokat tüntettem fel!)

A demokrácia mértéke egy ország megítélésének egyik legfontosabb tényezője. A „The Economist Intelligence Unit” által összeállított és rendszeresen nyilvánosságra hozott Demokrácia index, a demokrácia minőségét befolyásoló sokféle szempontot – a választási folyamat, a kormányzat működése, a politikai részvétel, a politikai kultúra, és a civil jogok – vesz számításba. Ezek együtt nemcsak a demokrácia állapotát jelzik pontosan, de alkalmasak a végbement javulás vagy romlás felbecsülésére is. Az „EIU Democracy Index 2016 – Infographics – The Economist” honlap látványos ábrákkal is bemutatja a demokrácia alakulását az egyes országokban. (A táblázat a helyezési számokat mutatja: minél kisebb a szám, annál jobb a demokrácia helyzete az adott országban).

A demokrácia tehát 2010 óta folyamatosan hanyatlik Magyarországon. Az erózió ugyan már 2010-et megelőzően elkezdődött, de 2010-et követően – az illiberális demokrácia jelszavával – megállás nélkül tovább folytatódott. Ez a tény még akkor is sokkoló, ha tekintetbe vesszük, hogy a demokrácia megroppanása egész régiónkra jellemző, sőt még ennél is általánosabban, a világban és a fejlett demokráciájú országokban is előbukkan. Emiatt hazánk- a környező országokkal együtt – az erodálódó demokráciák csoportjába sorolható.

A versenyképesség alakulása egy ország lakosai számára éppen olyan lényeges, mint a tulajdonosoknak vállalatuk megítélésénél. A világgazdasági környezet hol kedvező, hol kedvezőtlen alakulása ugyanis elfedi egy ország – és az adott időszakban regnáló kormányok – valóságos teljesítményét: hol kedvezőbbnek, hol meg borúsabbnak mutatják az összképet a valóságosnál. Ha azonban az ország versenyképességének alakulását az összehasonlítható versenytársakéval vetjük össze, viszonylag pontos képet kaphatunk: vajon az adott nemzet gazdasága alapvetően jó úton halad-e vagy sem, azaz a kedvezőtlen helyzet ellenére sikeresen birkózik meg problémáival, vagy a kedvező körülmények ellenére hanyatlik.

A World Economic Forum, a versenyképességi indexet a jövőbeli fejlődést meghatározó és statisztikailag jól mérhető mutatókból állította össze. Ilyenek az intézmények, az infrastruktúra, az alsó-, és a felsőfokú oktatás, a munkaerő- és a pénzügyi-piacok, a technológiai képességek stb. (A táblázat adatai a nemzetközi „mezőnyben” elért helyezésre utalnak: a kisebb számok jelzik a nagyobb versenyképességet.)

Az adatok arra utalnak, hogy gazdaságunk versenyképessége – amely a 21. századba átlépve sokáig együtt emelkedett a régióval – a 2010-es kormányváltást követően fokozatosan hanyatlott. Ez arra vezetett, hogy helyezésünk 2010 óta romlott és saját „súlycsoportunkban” nem voltunk képesek előbbre lépni. Ez a trend pedig szomorú jövőt jelez hosszú távon.

A kormányzása minősége azért fontos, mert egy társadalmat a törvények hatalmán és a hatalommegosztáson alapuló intézményrendszer vezérli célra. Ez az összetett kormányzási rendszer „fordítja le” a választói akaratot konkrét döntésekre, és hangolja össze a különböző érdekcsoportok többnyire ellentétes szándékait. A Világbank által kidolgozott és hat összetevőből álló mutató három legfontosabb elemét – a kormányzási hatékonyság, a szabályozás minősége és a törvények hatalma – alapul véve állítottuk össze az alábbi, a kormányzás minőségre vonatkozó mérőszámot. (Worldvide Governance Indicators – dataset). (Az adatok tehát helyezési számra utalnak, ahol a magasabb a szám jelöli a jobb a kormányzási minőséget).

A „Felelős kormányzás mutató” Magyarországra vonatkozó adatait szomszédjaink teljesítményével összevetve, hazánk romló kormányzási minőségét állapíthatjuk meg. Szomszédjaink – mint más esetekben is – szintén gondokkal szembesülnek, de a hanyatlás mértéke nálunk volt a legnagyobb.

A negyedik mérőszám, az emberi fejlettségi mutató (Human development index – HDI) az előző, – bizonyos értelemben ezt megalapozó – társadalmi szférák „működésének” eredményéra utal. Azt jelzi, milyen mértékben vált élhetőbbé a társadalmi és emberi környezet az adott országban. Nagyon sokféle, pontos statisztikai adatokkal megragadható mutatószám együtteséből számolják – pl. várható élettartam, életszínvonal, a képzettség –  amelyek mindegyike a társadalom átlagos polgárának helyzetét jellemzi. (A táblázat számai helyezési számra utalnak, azaz minél kisebb a szám, annál jobbak az „emberi” állapotok az adott országban.)

Az adatok – a korábban bemutatott területekhez hasonlóan – Magyarország romló teljesítményét mutatja. Míg a viszonyítási alapként „használt” „visegrádiak” közül volt, akinek a helyzete javult, másoké romlott, egészében azonban Magyarország saját súlycsoportjában is és nemzetközi összehasonlításban is visszaszorult.

Az összefoglaló értékelést – a könnyebb áttekinthetőségért – az alábbi táblázattal szeretnénk megkönnyíteni. Az alábbiakban szereplő pont, a korábban, a különböző területeket bemutató táblázatokban feltüntetett helyezések összegére utal, míg a helyezés arra, hogy az így megszerzett pont a többiekkel való összevetésben hányadik helyre elegendő.

Hirdethetik tehát óriás-plakátok, hogy Magyarország sikeres, ismételgetheti a kormány-média, hogy nemzetünk jól teljesít, a nemzetközi összehasonlítás borús képet mutat. Miközben saját „súlycsoportunk” országai is hasonló problémákkal küszködnek, a Fidesz „áldásos” tevékenységének tagadhatatlan eredménye: az élbolyból sereghajtókká süllyedtünk. Az „elmútnyolcév” hanyatlását azonban nem lehet a körülményekre kenni. Arra sem lehet hivatkozni, a kormányt az ellenerők akadályozták, hogy megtegye, amit akart. Ami történt, az Orbán Viktor akaratának megfelelően, és nem annak ellenére valósult meg. Ez pedig előrevetíti: ha nincs kormányváltás ez fog folytatódni. Ezen kellene elgondolkodnia kedves választó!