A kétharmados Fidesz győzelem – érthető módon – ellentétes hatást váltott ki a kormánypártiak és az ellenzékiek táborában. Az ellenzéket a tehetetlenség érzése keltette hatalmába. Ám sem a lemondó beletörődés, sem pedig a hangos átkozódás nem kínál megoldást. A Fidesz frakció szóvivője – Halász János – viszont, rögtön a győzelmet követően, sietett konkréttá tenni Orbán Viktornak a választás finisében elhangzó fenyegetéseit. A kétharmados többség birtokában – jelezte – már májusban elfogadhatja a magyar parlament a civil szerveződések ellehetetlenítését célzó Stop Soros törvényt. Azóta – lásd: az „árulók listájának” közzététele – mind konkrétabbá válik a fenyegetés. Az időzítés pedig – lehet véletlen, de az is, hogy tudatos – több mint, elgondolkoztató.
- május 5-én ugyanis – vagyis, csaknem pontosan 80 évvel ezelőtt – kezdődött meg a zsidó-törvény vitája a magyar képviselőházban. A szégyenteljes törvényhozási aktus kiagyalói, előkészítői és a beterjesztői – akkor is! – figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetéseket: a törvény jogegyenlőséget sértő, káros a magyarság nemzetközi hírnevére, és hátrányosan érinti a nemzet kultúráját és gazdaságát. Ezért a képviselőházi vita megkezdésének napján, a Pesti Naplóban a szellemi életünk 59 képviselője – kultúránk világhírű képviselői – tiltakozó nyilatkozatot írta alá. Ennek bevezető gondolatai a következők voltak:
„Mi, magyar írók, művészek és a tudomány munkásai, különféle világnézetek és pártállások szószólói, különféle társadalmi rétegek szülöttei és tagjai, akik a legkülönbözőbb hivatásokban és munkakörökben dolgozunk, akik valamennyien az évezredes magyar művelődés megtartásának és gyarapításának rendeltetését vettük örökbe, mi, akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, az emberi becsületérzés és igaz kereszténység, a józanság és hazafiasság magától értetődő egységével és szilárdságával emeljük föl szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért..”
A tiltakozás aláírói: Gróf Apponyi György, Bartók Béla, Bárczy István, Berda József, Berecz Sándor, Bernáth Aurél, Blaskó Mária, Bóka László, Csécsy Imre, Csók István, Darvas József, Erdős Jenő, Eszenyi Jenő, Győri Farkas Imre, Ferenczy Noémi, Féja Géza, Fodor József, Földessy Gyula, Földessyné Hermann Lula, Gáspár Zoltán, Hertelendy István, Horváth Béla, Pálóczi Horváth György, Kárpáti Aurél, Kernstok Károly, Kmetty János, Derítői Kocsis László, Kodály Zoltán, Kozma Erzsébet, Kun Zsigmond, Lovászy Márton, vitéz Makay Miklós, Márffy Ödön, Mátyás Ferenc, Mihályfi Ernő, Molnár Farkas, Molnár Kálmán, Móricz Zsigmond, Zugligeti Pintér József, Polner Ödön, Rab Gusztáv, Pados Gusztáv, Reményik Zsigmond, Riedl Margit, Schöpflin Aladár, Simándy Pál, Somlay Artúr, Supka Géza, Szabó Zoltán, Szakasits Árpád, Szász Zoltán, gróf Széchenyi György, Szimonidesz Lajos, Tersánszky J. Jenő, Tóth Aladár, Vaszary János, Vikár Béla, Vilt Tibor, Zilahy Lajos. (Babits Mihály egy nappal később csatlakozott az aláírókhoz)
Ez a névsor a magyar kultúra legnagyobbjait tartalmazza. Tettük annál tiszteletre méltóbb, mert személyükben nem voltak közvetlenül érintettek. Tiltakozásuk egyszerre fejezte ki a politikai bátorságukat, a nemzethez való hűségüket, és erkölcsi nagyságukat. S bár tiltakozásuk nem járt eredménnyel, mégis példaként szolgálnak a késői nemzedékek számára. Az aláírók megmentették a magyarság becsületét. Tiltakozásuk azt mutatta: voltak, akik szembe mertek szállni az előítéletekkel, a gonoszsággal és az ostobasággal.
Most ugyanilyen választás előtt állunk. A Stop Soros törvény nehezen helyrehozható károkat okoz a nemzetnek: foltot ejt hírnevén és a beszennyezi történelmét. Azok ellen irányul, akik – a nemzet lelkiismereteként – elfogulatlan látleletet készítenek az ország állapotáról, a tények ismeretében segítik a gyógyulását, és önzetlenül támogatják az elesetteket. Azt az embert támadják, aki évente milliárdokkal segíti az országot. Egyetemeket, alapítványokat, kutatókat és művészeket támogat, hogy versenyképes tudású, kritikus szemléletű és a világ bármely pontján a magyar nemzet jó-hírét terjesztő polgárok országa legyünk. Akik most gyűlöletkampányt folytatnak ellene, azok ellopják a magyar emberek pénzét, az egészségügy és az oktatás helyett úri passzióikat támogatják, és megakadályozzák, hogy a polgároknak tényeken alapuló képe legyen az ország valóságos helyzetéről.
A most lezajlott parlamenti választás vereséget hozott a demokratikus ellenzék számára. Ugyanakkor ismét bebizonyította: egymás iránti szolidaritás, összehangolt politizálás, közösen tervezett és végrehajtott akciók nélkül nincs változás. Ezért – a koordinálatlan düh, mások hibáztatása, és a beletörődő visszavonulás helyett – közös politikai akciót ajánlok valamennyi demokratikus ellenzéki pártnak és minden, szabad és fejlődő hazáról álmodó magyar polgárnak. Indítsunk petíciót a Stop Soros törvény ellen. Kérjünk meg minél több embert, csatlakozzon hozzá. Bíztassunk mindenkit – nevét vállalva – aláírásával erősítse meg: elítéli az Orbán Viktor és az őt gondolkodás nélkül kiszolgálók törvénytelen és magyarság-ellenes akcióját.
Kövessük a 80 évvel ezelőtti elődök példáját, és – politikai beállítódástól, társadalmi helyzettől, és vallási irányultságtól függetlenül – emeljük fel szavukat a Stop Soros törvény ellen. Pusztán egy kérésem: senki ne igyekezzen kisajátítani az akciót. Együtt formáljuk tovább a felvetett gondolatot. Legyen ez a demokratikus ellenzék első közös összehangolt politikai akciója. Gondoljon minden aláíró arra: évtizedek múlva – miként történt ez a zsidó-törvények esetén – a törvény benyújtóit és elfogadóit is szégyenkezve, míg a törvény ellen tiltakozókat büszkén fogják emlegetni utódaink.
Leave a Reply