Author: gyuri
-
A „feszített üzemmód” csapdájában vergődő világ.
A feszített üzemű rendszer kifejezéssel – még fizikus-hallgatóként – a KFKI kísérleti atomreaktoránál során találkoztam. Az atomerőművek üzemeltetői a működtetés során egy különös problémával szembesültek. Mivel az erőművek nagyon sokba kerülnek, így mindenkinek érthető módon, az az érdeke, hogy a lehető leghatékonyabban üzemeljenek. Ezt, az akkor elterjedt típusoknál úgy lehetett elérni, hogy a működés során…
-
A jövő-fürkészőben
Az elmúlt évben többször jutott eszembe a kép, amely Camille Flammarion (1842 – 1925) neves francia csillagász és természettudós könyvét – Az atmoszféra – díszítette. Ismert világunkra egy félgömb alakú sátorszerű tető borul, amelynek szélén, a szemlélődő tudós egy résen kikukucskál, és egy számára teljesen idegen világra tekint rá. A jövőt kutatva ösztönszerűen Churchill tanácsát…
-
Hogyan működik az ember és miért csalható olyan könnyen csapdába?
A „Jótékonysági vásár” francia filmsorozat a 19.század végén, Párizsban bekövetkezett borzalmas tragédiát idézi fel. A zsúfolt Charity Bazaar divatházban váratlanul tűz üt ki, amely a látogatókat – menekülési utat sem hagyva – halálos csapdába ejti, és végül 126 ember halálát okozza. Ám, ami még sokkolóbb: az áldozatok között „csak” 6 férfi volt, és az összes…
-
Ami a szingularitáson túl vár ránk: a coach-forradalom
Az emberiség már jó ideje küszködik egymásra halmozódó válságokkal. Az összekapcsolódó gazdasági, társadalmi, politikai és környezeti zavarok sokasága – egymás hatását felerősítve és nem-szándékolt mellékhatásokat is kiváltva – nehezen átlátható és orvosolhatatlannak tűnő válságok sorozatát váltotta ki. Az idei davosi „World Economic Forum” résztvevői a 2023-as évre leginkább jellemző kifejezésnek a polycrises jelzőt választották. Ez…
-
Beteljesült az átok: érdekes idők következnek.
Na ez az év is jól kezdődik! Az egymásra halmozódó és megoldhatatlannak tűnő válságok láttán a Financial Times 2023-as év jellemző fogalmává a „polikrízis” kifejezést választotta. S, akinek ez nem volna elég, annak Orbán Viktor, az évindító kormányülésen üzente meg: „A veszélyek korába léptünk”. Mintha beteljesedne rajtunk a sokat emlegetett kínai átok: élj érdekes időben.…
-
Miért a létezés van, miért nem a semmi?
Életünket végig kísérik a körülmények váratlan fordulatainak vagy a kiszámíthatatlan eseményeknek a rejtélyei. Ezek azután soha véget nem érő kérdések sorozatát indítják el. Reggel a „miért nem működik a kávéfőző?” problémájával szembesülünk, ami azután a „miért zuhog ma megint az eső?” gondjával folytatódik. Tűnődésünk fokozatosan időben és térben egyre távolabbra terjed ki: „meddig emelkednek még…
-
Az egyensúlyát veszített glóbusz
A világ most éppen azt a hírt mérlegeli – ki aggodalommal, ki csak meglepődve – hogy az emberiség „létszáma” túllépte a 8 milliárd főt. A bejelentést még meghökkentőbbé tette, hogy az új jövevényének érkezését percre pontosan közölték. A World Population Clock ez év november 15-én, reggel 9 órakor adta hírül az örvendetes eseményt, ahogyan azt…
-
A siker-stratégia szabályai, a kaotikus és csalókkal teli világban.
„Aki ekkoriban, huszonhárom esztendős korában nem halt meg, huszonnégy éves fővel nem fulladt a vízbe, és akit huszonöt éves korában nem öltek meg, az adjon hálát az Istennek a csodáért.” – jellemezte az író az embert évezredeken keresztül körbevevő világot. (Brjuszov, V. 1997. Tüzes angyal). Ilyen körülmények között legfeljebb a társak kínáltak némi biztonságot…
-
Levél unokáinknak.
A 20. század egyik legnevesebb és legnagyobb hatású közgazdásza, J. M. Keynes – még az 1929-es világgazdasági válságot megelőzően – írt egy tanulmányt, a jövő előre látható trendjeiről. (Keynes, J.M. 1930. The economic possibilities for our grandchildren.) Írásának -amire gyakran, mint az unokáknak írt levélre hivatkoznak – fő tézise: „az emberiség gazdasági problémája megoldható…
-
A globális kormányzás: felesleges vagy kívánatos, elutasítandó vagy elkerülhetetlen?
„Alkonyatkor a bandák összegyűlnek egy sziklás területen, hogy nagy létszámukkal védekezzenek a ragadozók támadásai ellen” – indul a galléros páviánok döntéshozatali módszerének bemutatása. (Csányi Vilmos. Az emberi természet. 1999. 139. oldal) Reggel azután, eldönteni, hogy merre induljanak aznap, a klán-vezérek egy kört alakítva leülnek, míg a klán-tagok mögöttük helyezkednek el. Egy idő múlva valamelyik klán-vezér…