Mindblown: a blog about philosophy.
-
Mi romlott el?
Mostanában, amikor egyre kevesebben dicsérik, és egyre többen temetik a rendszerváltást, eszembe jut, egy évtizedekkel ezelőtt olvasott – valószínűleg G. Garcia Marquez tollából származó és valahol Dél-Amerikában játszódó – novella. A történet két vidéki barát különös nekibuzdulásáról szólt. Sokat hallva, majd fellelkesülve, úgy döntöttek: vállalkozásba kezdenek és kiaknázzák a piacgazdaság lehetőségeit. Kigondolták, miként tudnak…
-
A politika Gresham törvénye
Thomas Gresham (1518-1579) a kor általános tapasztalatát fogalmazta a róla elnevezett törvénnyé: a névértékénél kevesebb nemesfémet tartalmazó rossz pénz kiszorítja a megfelelő aranytartalmú jót. A pénzt királyok bocsájtották ki, és látták el a névértéküknek megfelelő – értékük állandóságát biztosító – aranytartalommal. Így a pénz egyaránt betölthette a csere és a tartalékolási funkcióját is. Amikor…
-
Olimpia: Egy nem-természeti katasztrófa előjelei
A másfél ezer halottal és több tízezernyi sebesülttel járó romániai földrengés idején született morbid vicc, az akkoriban szokásos „elvtársi” látogatások tájékoztatóját utánozta: „A földrengés meglátogatta a Ceaușescu sújtotta területeket”. Az előttünk álló kérdés: akarjuk-e, hogy az olimpia meglátogassa az Orbán Viktor sújtotta Magyarországot? Most ugyanis, hogy a labdarugó Európa bajnokságon a magyarok megízlelték a csapat…
-
Egy születésnapi vers margójára
Orbán Viktor 53. születésnapjára – a sok ajándék mellett – még verseket is kapott, egyebek mellett egy pomázi nyugdíjas alkotását. A vers művészi értékét tekintve nem, inkább kor- és kórtünetként figyelemre méltó. A miniszterelnököt híve szinte mitológiai hősként látja, de elfelejtkezik a görög sorstragédiák ellenállhatatlan mozgatóiról. A hubris: az önhittségig terjedő büszkeség, amivel a…
-
1956 – a nagy átkozott miért
„Mit nekem már cifra zsoltár, jámbor példa, bölcs ígéret, Nézzünk egyszer már szemébe, a nagy átkozott ’miért’-nek”. (Heine) Ez a bizonyos „nagy átkozott miért”, történelmünk fordulópontjain, ismétlődően bekövetkező hibás választásaink sorozatára vonatkozik. Megértéséhez, egy képzeletbeli időutazásra hívom az olvasót: 1956 áprilisában Budapesten, az újpesti Türr István utca 23-as számú ház ebédlőjében ülünk. Itt élnek a…
-
Ahol a mádi zsidó
Tudod mi a baj veled, édes hazám, drága nemzetem? Hát csak az, hogy éppen ott állsz, ahol a mádi zsidó. Hogy hol áll a mádi zsidó? Nos, az anekdota szerint, a Mádon élő, borkereskedéssel foglalkozó zsidó kereskedő, minden reggel, kora hajnalban felkerekedett, hogy lovas-szekéren széthordja az aznapi itókát a környék kocsmáiba. Évtizedekig az itóka…
-
Kollektív és magán eufóriák
Kollektív és magán eufóriák „Mámor Bordeaux-ban, eufória az országban.” – olvastam a magyar-osztrák másnapján reggel a Népszabadság címoldala. De ezt a két szót ismételi a média Clevelandtól, Rióig, Leicestertől, Tiranáig, annak jeléül, hogy a csapat győzelme – univerzális kábítószerként – kollektív eufóriát vált ki mindenütt a világon. Valóban ilyen egyszerű volna? A tornaterem ajtaján, ahova…
-
Hogyan éljük túl a 21. századot?
Környezetünk többnyire kiszámítható. Rend által uralt világában, holnap is a tegnap köszönt ránk. Nem várhatunk – sem aggódva, sem reménykedve – alapvető fordulatot. A káosz ezzel szemben, a megszokott rend szöges ellentéte: teljes a kiszámíthatatlanság, általános a felfordulás. Bármi megeshet, és ami történik, többnyire rosszabb, mint amit vártunk. A rend és a káosz között azonban…
-
Csernobil-ország
Csernobil-ország Nemrég emlékeztünk meg a csernobili katasztrófa 30 éves évfordulójáról. A sok szakmai részlet mellett elsikkadt a kiváltó ok társadalmi oldala: miként működteti egy társadalom a bonyolult és ezért veszélyes üzemű rendszereket. Talán ezért jutottak eszembe a minap – Csernobilra emlékezve – a szovjet műszaki rendszerekkel kapcsolatos tapasztalataim. A berendezéseket nagy-tudású, matematikát és a fizikát…
-
A mosolygörbe alján
A mosoly-görbe alján Az elmúlt héten kiszivárgott az EMMI, a szakiskolai képzés átalakítására vonatkozó elképzelése. A szakközépiskolásokat bővülő óraszámban, szűken vett szakmájukra oktatnák, viszont lecsökkentenék a későbbi pályamódosítást segítő, közismereti tárgyak óraszámát. A jobbágyok „röghöz kötése” Magyarország történelmének egyik legszomorúbb – történelmünk második félezer évét megnyomorító – fordulópontja volt. Az oktatás 2010-et követő átalakításának következménye:…
Got any book recommendations?