Author: gyuri

  Marx alapvetően fontos hozzájárulása a társadalmi dinamika megértéséhez a kizsákmányolás jelenségének vizsgálata volt. A proletár munkáját – kicsit leegyszerűsítve – két szakaszra bontotta. A munkanap első részében – ahogy Marx fogalmazott – „munkaerejének értékét, vagyis szükséges létfenntartási eszközeinek értékét termeli meg.” A munkás azonban nem mondhatja: „kösz, nekem ennyi elég volt”, mert a viszonyok…

  „Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan.” – foglalta össze életfilozófiáját Zorbász, a görög, Kazantzakisz csodálatos novellájában. Ám a harmóniához, nemcsak a táncban, az életben is fontos tudni, hogyan lép partnerünk, és jó, ha ő is tisztában van, mi merre fogunk. Az élet „táncrendjében” először a bölcs öregek igazítottak el: „Jó tett…

  „Egyesítsed szellemeddel, Mit zord erkölcs szétszakít, Testvér lészen minden ember, Merre lengnek szárnyaid”. (Schiller: Örömóda) Bár sokat énekeljük az Örömódát – Európánk himnuszát – többnyire nem gondolunk bele a szavak jelentésébe. Mit is szakít szét a zord erkölcs, és mit is kell ezért egyesíteni? Pedig a vers világosan fogalmaz: minden ember, testvér! Mi mégis két…

  A rokon-keresést többnyire a remény vezérli: valami értékeset – földet, vagyont, privilégiumokat – örökölhetünk. Ám sokan azért kezdenek az őseik felkutatásába, hogy elbizonytalanodott identitásukat megerősítsék, és az elődök dicsőségeivel elfeledtessék kudarcait. A politika világában azonban a rokonkeresést alapvetően a hatalmi bázis kiépítésének szándéka vezeti. Amikor tehát miniszterelnökünk azt mondja, „a magyarok Attila kései leszármazottjainak…

  „Sors bona, nihil aliud”- Jószerencse, semmi más. (Zrínyi Miklós). A jelszó sokak számára reményt kínáló csodagyógyszernek tűnt. Ám, mint a legtöbb csodagyógyszer, vagy nem mindenkire hat, vagy mellékhatásai nagyobb veszélyt jelentenek, mint maga a betegség. Ez az oka, hogy sokak, amikor végre rájuk mosolyoga szerencse, nem tudnak vele mit kezdeni. Akik pedig leginkább rászorulnak,…

  1969-ban, frissen megszerzett fizikusi diplomámmal – édesapám tanácsára – a Csepeli Fémműben helyezkedtem el. A szocialista brigád befogadott, sőt brigádvezető-helyettesem még segíteni is próbálta a munkásosztályba való beilleszkedésemet. Nagy nőcsábászként igyekezett átadni tévedhetetlenül bevált receptjét. „Ha feltűnik egy új lány – magyarázta – odalépek hozzá, mélyen szemébe nézve azt kérdezem: ne játsszunk jojót? Mi…

  A kör nem „négyszögesíthető”, így a gömb sem „kockásítható”. Mi van azonban, ha a glóbuszunkon lezajló folyamatok megértéséhez mégis az visz egy kicsit közelebb, ha Rubik-kockaként képzeljük el? Emlékszem, amikor először vettem kezébe, kétségbeesetten csavargattam az oldalakat, igyekezve a színeket összerendezni, mígnem ráébredtem: mindig újra szétesik az addig kirakott rend. A feltaláló – Rubik…

„Cseréld ki a jövődet, mielőtt a garancia lejár.” (Képaláírás Sipos Eszter kiállításán)   „Hódították ez országot, derék, lelkes, úri szittyák..” – írta Ady a „Történelmi lecke fiúknak” című versében, egy a maira sokban emlékeztető helyzetben. S ha Schmidt Mária álma – amit a történelemoktatásról szóló NAT vitában mindenkivel megosztott – valóra válna, az idézett sor…

  2016-ban jelent meg – neves szakemberek közreműködésével – a kapitalizmus jövőjét elemző könyv: Rethinking capitalism: Economics and Policy for Sustainable and Inclusive Growth. (szerkesztői, Jacobs, M. és Mazzucato, M.) A magyar kiadás – néhány napja – “A kapitalizmus újratervezése” (Kossuth Kiadó. 2018) címmel került az olvasók elé. A mű alapvető újdonsága, hogy nem részterületek…

  A forradalmakat – a legtöbbek számára – tömegdemonstrációk és ágyúlövések jelzik. A valóságban azonban csendben, szinte lopakodva – „mint éjjeli tolvaj” (Koestler) – érkeznek. Egy új technológia hatékonyabbá teszi a termelést, egy találmány új szokásokat szül, egy gondolat megváltoztatja az életet vezérlő szabályokat, és egyszer csak, másként kezdenek élni az emberek. Erre utalt az…